Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-12 / 41. szám
iMMummsr 1929 október 12. "1 AKeresztényKözségiPártszembeszállaz autonómia ellen intézett támadásokkal A Keresztény Községi Párt a lakásprobléma megoldására indítványt terjesztett a közgyűlés elé — A budai Szent Ferenc-rend lakásépítési ajánlata a keddi pártértekezleten Újabb szabályozási tervek áradatát zúdította a Közmunkák Tanácsa a fővárosra Építési ügyekben is teljesen háttérbe szorult a főváros tanácsa — A közmunkatanács működésének tultengése sérelme az autonómiának — Az Uj Budapest tudósítójától — — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Községi Párt kedden este Csepreghi Horváth János alelnök elnöklésével értekezletet tartott, melyen az elnök bejelentette, hogy Wolff Károly elnök és Csilléry András alelnök megbetegedtek, Joannovich Pál ügyvezető elnök más ülésen vesz részt és igy az értekezleten nem jelenhettek meg. Ezután üdvözölte a törvény- hatósági bizottság uj tagjait, Doros Gábor dr. egyetemi magántanárt és Török Zoltán erzsébetvárosi lelkészt. Napirend előtt felszólalt Pet- rovácz Gyula és ismertette a fővárosi törvénytervezet néhány részletét. Miután a tervezett szakaszok a megjelentek nagy felháborodását váltották ki, egyhangúan elhatározta a párt, hogy az autonómia ellen tervezett támadással szembeszáll és megvédi a polgárság önrendelkezési jogát. A párt megbízta Petrovácz Gyulát, hogy a szerdai közgyűlésen napirend előtti felszólalásában fejtse ki a párt álláspontját a törvénytervezet egyes rendelkezéseivel szemben. Ezután a párt a közgyűlés napirendjére felvett tárgyakat vitatta meg. A pénzügyi bizottságban megüresedett helyre a párt llovszky Jánost, a közgazdasági bizottsági helyekre Boros Gábort és Török Zoltánt, a vásárpénztár igazgatóságába pedig Nagy Ferenc bizottsági tagot jelölte. Tauffer Gábor beszámolt a lakásügyi bizottság legutóbbi üléséről és felhivta a párt figyelmét a lakásprobléma megoldásának sürgős voltára. Petrovácz Gyula rámutatott arra, hogy a tanács előtt számos ajánlat fekszik, amelyeket meg kellene tárgyalni. így pl. a budai Szent Ferenc-rend holland tőke segítségével akarna egy családi ház-telepet fel- épittetni és csak azt kéri, hogy a főváros szobánként évi 550 pengős bérminimumot garantáljon. Egyáltalán nincs kilátás arra, hogy a bér ez alá az összeg alá süllyedjen, de ha valamikor alacsonyabb is lenne, a fővárost veszteség akkor sem érheti, mert a rend a főváros által fizetendő bérdifferenciát csak köl- csönképpen kérné és 35 év múlva visszafizetné. Ajánlotta Petrovácz a Riegelwáld-rendszerü építkezést, mely olcsó és tizenöt évi tartamra be lehetne vele épiteni a Krausz Mayer-telket, a régi lóversenyteret stb. Ezután a párt elhatározta, hogy a lakásépítés ügyében indítványt terjeszt a közgyűlés elé, majd kisebb ügyeket tárgyaltak be. A főváros legkedveltebb gyógyintézete Szív- és vérbetegek külön osztálya Dr. PAJOR szanatórium és vizgyógyintézet BUDAPEST, VIII., VAS-U. 7. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának Döbrentei-téri palotájában már megkezdődött az őszi szezon, amit onnan tudunk, hogy a hivatal a szó szoros értelmében ontja az újabb és legújabb szabálgozási terveket. A Közmunkák Tanácsa őszi programmjának egyik legelső etappe-ja a Bethlen-téri színház engedélyezése volt, ami ellen végeredményben kifogást nem emelünk, hiszen a tanács egy határozatát hivatalos felebbezési hatáskörében módosította a Közmunkák Tanácsa, amire joga van és amiért természetesen felelős is. Feltűnő azonban a szabályozásoknak, épitési programmoknak az az áradata, amely a csendes és előkelő palotából naponta elöntéssel fengegeti Budapestet. Csak legújabban állást- foglalt a Közmunkák Tanácsa Aquin- cumra vonatkozóan, ahol az Apát-utca és a Buza-utca beépítése kapcsán az utccák kiszélesítését határozták el, a belső Erzsébetváros ügyében, ahol a Sip-utca — Kazinczy-utca—Wesselényi- utca és Dob-utca által határolt négyszögben egységes közös udvaros házak építését rendelték el, a budai Gül Babautca beépítése tárgyában, ahol azon a címen, hogy az utca „romantikus hangulatát“ épületkolosszusok emelésével elrontani nem szabad, megtagadták egy háromemeletes bérház építésének engedélyezését. Kétségtelen, hogy a Közmunkák Tanácsának adminisztrációja elsőrendű, gyorsan és haladék nélkül intézi el az eléje került aktákat. Kérdés azonban, helyes és jogosult-e, ha ez az intézmény eggre mélyebben és mélyebben ngul bele Budapest szabálgozási és építési ügyeibe. A tanács városrendezési ügyosztálya, középitésí bizottsága és egész autonómiája a Közmunkák Tanácsa mellett másod-, sőt harmadrendű szerepet kezd betölteni. Már ott tartunk, hogy az építtetők a legtöbb esetben nem is kiváncsiak a főváros véleményére, csak azt kérik, hogy akárhogyan is, de gyorsan intézzék el ae ügyüket, n tulajdonképpeni jogerős döntés amúgy is a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál történik meg. Nagyobb baj ennél, hogy évtizedekre, sőt évszázadokra kiható szabályozási és építkezési terveket és módokat határoz el a Közmunkák Tanácsa némely esetben a teljes ülés meghallgatásával, de igen sokszor egyszerű ad- minisztracionális intézkedés keretébe«. Nem akarunk az Erzsébet-sugárut ügyére visszatérni, csupán a konkrét és fentebb említett esetek kapcsán állapítjuk meg, hogy a Közmunkák Tanácsának ezen működése túlteng annak eredeti hatáskörén és sérelme az autonómiának. Zimmermann és Lovász festők és mázolók tapéta raktár és menyezefdisz-Éfyér Budapest, VII., Almássy-tér 16. Telefon: J. 424-81. Cros Charles E. Lewis utddai Központi fűtések, vízvezetékek, egészségügyi berendezések Budapest, Vili., Kisfain dy-utca 7 Telefon: József 322-25 függetlenítse. Pedig a lengyel tengerpart csak cca. 60 km. hosszú, úgy hogy a 30 millió lakosú Lengyel- ország minden egyes lakosára két milliméter tengerpart esik. 1926 óta indult meg az építkezés erősebb tempóban s jelenleg kétezer munkás dolgozik a kikötő állami munkáin. A kikötő építésére a folyó évben 30 millió aranyzloty van előirányozva, mig ut- és vízvezeték építésére 10 millió. Mindenütt ég, forr, per cég a munka, A kikötőtől —2 km.-re épül a strand. A még Posnán, Gdynia (Levél Lengyelországból) Ragyogó napsütés természetben, szivekben egyaránt. Magyar himnusz a Balti-tengeren. Magyar színek a fogadtatásnál, magyar érzés a lengyel ajkakon. Feledhetetlen, amit láttunk s amit velünk éreztettek szívélyességben és nemzeti büszkeségben. De tartsunk sorrendet! Az utazás bizony hosszú Budapestről Poznanba (a régi Posen), ahol a jubiláns kiállítás keretében lengyel testvéreink tízéves haladásuknak bámulatos vívmányait tárják a külföldiek ezreinek szeme elé. Igaz, hogy a mai Lengyelországnak éppen a három legnyugatibb vajdasága, mely gazdaságilag legelőrehaladt abb, volt megkímélve a háború pusztításaitól (Szilézia, Póznán és Pomeránia), de az, amit a lengyel uralom uj technikai alkotások terén tiz év alatt itt is produkált, képzeletünket felülmúlja. Uj gyárak egész sora, egy újonnan létesített tengeri világkikötőnek amerikai méretekben fejlődő hatalmas körvonalai, a kiállítás ipari, mező- gazdasági és kulturális vonatkozású nagyszerűsége egy töretlen elet erejű nagy nemzet fölfelé Ívelő életpályájáról tanúskodnak. Mérföldes léptekkel hozzák be 130 éves elnyomatásuk elmaradottságát büszke arccal, öntudatos cselekvéssel. Póznán maga egy 200.000' lakossal biró legmodernebb nagyváros, roppant élénk forgalommal. A vasúton túli részen, hol a németek alatt nem engedtek építkezni, terül el a kiállításnak 650.000 m2 területe, amelyből 165.000 m2 van beépítve 112 pavilonnal. A kiállítás méretei megközelítik az 1896-os magyar milléniumi kiállításét s legfőbb látványosságát a kormányzat, a minisztériumok különböző osztályainak kiállítása képezi ezen külsejében bár egyszerű, de méreteiben impozáns stabil épületekben, amelyekben a kiállítás bezárása után az egyetem orvosi fakultása lesz elhelyezve különböző intézeteivel. A lengyelek főbüszkesége azonban a fiatal tengerészeti csarnok, amelyet különösen csillogó szemmel mutatnak az idegeneknek. A minisztériumok által ügyesen összeállított szemléltető statisztikai kimutatások élénken mutatják azon roppant haladást, amit ez az ország főleg 1926[ óta tett, amikor is Pilsudszki uj kormánya a káros inflációnak véget vetve, az uj nemes pénzegységet, a zloty-t behozta. A régi 10,000.000 lengyel márkás bankjegyeket már csak vitrinekben mutogatják. Egy egyszerű menü-ebéd akkor 2,000.000 márkán alul nem volt kapható. De olcsóság ma sincs s dacára a roppant technikai rekontsrukciós munkáknak, nagy a kivándorlás jelenleg is az országból: 300—400.000 ember megy ki évente külföldre, mert népszaporulat terén Európában a lengyelek második helyen állanak (első Olaszország). S fájdalmasan szemléltetik „La Pologue á l’étran- ger“ (Polska zagranica) feliratú pavillonukban, hogy Németországban a lengyel bevándorlók 50 százalékát az iskola, az egyház és a gyár németté változtatja át. Ebben a pavillonban éreztem az első csalódást. Minden nemzetnek van ott tekintélyes kiállítása a lengyelekkel való kapcsolataikról. A cseh kiállítás valósággal kiabál, szembeszökik, csak a magyaré húzódik meg szerényen egy kis sarokfülkében: pár kép, plakát, könyv s ezzel vége. Ez is mind a Budapesten jól ismert fiatal Dambski gróf áldozatkész műve. Csodáltuk ezt a magyar indolenciát s fájt a szivünknek. Kitűnő vezetőink: a lengyel kormány részéről mellénk rendelt külügymin. osztályfőnök: Schwarz- burg-tíiinther László s a magyarul tökéletesen tudó Wladislaw Pietrzy- kowski miniszteri titkár rendkívül megkönnyítették tájékozódásunkat. Utóbbi nélkül el se tudtunk volna igazodni azokon a hosszú lengyel feliratokon, amelyeknek szavai gyakran négy mássalhangzóval kezdődnek. Másnyelvü (francia) felirat csak egész kivételesen van alkalmazva. Leróttuk tiszteletünket a. nagyon díszes hadügyi kiállításon a fiatal, de nagyszámú és pompásan felszerelt lengyel hadsereg előtt is. Ez az ország elsőtől az utolsó emberig militarista s nagy hadseregére, óriási repülőparkjára, megszervezett katonai és polgári gázvédelmére támaszkodva (nekünk nem szabad!) bizakodással néz jövője elé. A kiállításról szerzett általános benyomás egy hallatlanul feltörekvő, előrelendülő nemzet képét tárja elénk. Itt tere volna a legélénkebb magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolatoknak! Utazásunk fénypontja azonban Gdynia volt, az újonnan alapított s kontúrjaiban már világkikötőt mutató lengyel kereskedelmi és hadi- kikötő a rövid lengyel tengerparton, az Északi (Balti) tengeren. A néhány éve még ócska, 800 lakosú kis halászfalu ma már 35.000 lakosú legmodernebb hatalmas kikötővárossá és luxusf ürdővé lendült. Ez a kikötő a 21 km.-re fekvő, szomszédos 400.000 lakosú ősi német hansa- városnak, a ma is német jellegű Danzig szabad városnak versenytársaként épül a keskeny lengyel tengerpart ölén, hogy amazt lebirja s a lengyel tengeri kereskedelmet rendezetlen környezetből díszesen emelkedik ki a Dom Zdrojawy (Hy- gieia) villanyárban úszó palotaszállója, hol a tengerészzenekar bennünket a Himnusszal üdvözölt. Egy harmada már készen van a. terjedelmes tengerészeti akadémiának és altiszti iskolának is, melyek építését tavaly nyáron kezdték meg. Erre egyedül 30 millió van előirányozva. E vidék a lengyel őstörténelem színhelye. A legenda szerint élt itt Oksywieben kétezer éve egy lengyel herceg s annak egy roppant erős leánya, aki csak ahhoz akart férjhez menni, aki nála még erősebb. Senki sem találkozott. Végre jött egyszer messze északról egy csodaerős férfi, de a sziklát az is csak tiz öllel rövidebb távra tudta kidobni, mint vetélytársnője. Pártában is halt meg szegény. Láttuk a két sziklát is, melyhez e monda fűződik. Este vendéglátó gazdáink hívásunkra megígérték, hogy jövőre Budapestre jönnek a csepeli kikötőmunkákat tanulmányozni. Kossalka János lelkes búcsúbeszéde után sűrű éljenzések közt a Máv. Pullmann- kocsijába szálltunk: utaztunk Varsóba. E nap a lengyel-magyar szivek meleg összedobbanása volt. vitéz dr. Horváth Bél».
