Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-12 / 41. szám

1929 október 12. UJJBUHA1 Hét emelet magasságúra épülnek a tővárosban a dunántúli villamosmű távvezetékének tornyai Verebély műegyetemi tanár nyilatkozata a villamosmű Révész­utcai alállomásának építkezéséről — Még mindig nincs végleges megállapodás a főváros és a Magyar, Dunántúli Villamossági R. T. között az áramátadás kérdésében — Épül a Révész-utcai alállomás, és a Beszkárt részére előreláthatólag január elején megkezdhető lesz az áramszolgáltatás 3 A viták, nyilatkozatok, értekezle­tek és ankétok tengeri kígyójában, amely a bánhidai erőmű ügyében immár esztendők óta kavarog, még mindig nem jutottunk el odáig, hogy az erőmű tulajdonosa, a Ma­gyar Dunántúli Villamossági Rt. és a főváros tanácsa között részletes megállapodásról lehetne beszélni. Bár az első összetűzések hullámai már elsimultak, ma még nem lehet megjósolni az ügy végleges kimene­telét és ami még nagyobb baj, a közvélemény egyáltalában nem lát tisztán p nagyjelentőségű országos kérdésben. A főváros tanácsának és szakembereinek álláspontja ismere­tes az Uj Budapest közönsége előtt és hogy a helyzet tisztázásához a mi szerény erőnkkel is hozzájáruljunk, nyilatkozattételre kértük fel Vere­béig László műegyetemi tanárt, aki tudvalévőén a dunántúli villamosí­tási terv szerzője és jelenleg az épí­tést ellenőrző bizottság előadója s az ellenőrző iroda vezetője. Azért fordultunk éppen Verebély tanár­hoz, akinek tudományos hirneve tulvilágit csonka országunk hatá­rain, mert politikától mentes, tudo­mányos véleményt kívántunk a bennünket érdeklő problémákra hal­lani. Öméltósága szives készséggel állott munkatársunk rendelkezésére és a bánhidai erőmű ügyének ak­tuális vonatkozásaival kapcsolato­san a következő kijelentéseket tette: — Engem természetszerűleg az ügy politikai része nem érdekel és azzal egyáltalában nem is foglal­kozom. A kérdés történeti részét illetően azonban nem hallgathatom el azon véleményemet, hogy a munka megindításának és az angol kölcsönök felvételének időpontját nagyon szerencsésnek tartottam mindig, tartom ma is és meg va­gyok győződve arról, hogy az erő­mű felépítése igen nagy előnyt és anyagi hasznot jelent a fővárosra és a főváros közönségére. Nem két­séges ugyanis, hogy Bánhidán ol­csóbban fogják az áramot termelni, mint azt a főváros telepei ezidősze- rint teljesíteni képesek; és mint­hogy az árameladás továbbra is ki­zárólagosan a főváros kezében ma­rad, övé lesz a megnövekedett ha­szon is. Nem kétséges az sem, hogy Bánhida nem zavarja a fővárosi telepek fejlődésének lehetőségét és végül bizonyos, hogy az erőmű meg­építése úgy általános, mint különö­sen energiagazdasági szempontból áldás az egész országra nézve. Az sem vonható kétségbe, hogy a Fő­városi Elektromos Műveket és álta­lában a szorosan vett fővárosi kö­zönség fogyasztását a bánhidai energiának Budapestre való hoza­tala csak annyira fogja érinteni, amennyire a főváros vezetősége az olcsó áramot saját céljaira igénybe­venni kívánja. A helyzet jelenleg ugyanis az, hogy a fővárosba ke­rülő évi 130,000.000 kilowattóra árammennyiségből a Beszkárt egy­maga kb. évi 90,000.000 kilowattórát fog előreláthatólag átvenni, 30 millió kilowattórát pedig a főváros Új­pestnek és a környékbeli falvaknak fog eladni. — Az építési munkálatok a vitás pénzügyi és politikai kérdésektől függetlenül serényen folynak és előrehaladott stádiumban vannak, Az erőmű Bánhidán december vé­gére készen lesz és ha elkészül a budapesti alállomás, — amelynek épitésére, sajnos, csak most augusz­tusban adott a főváros a Dunántúli Rt.-nak engedélyt — semmi aka­dálya sem lesz annak, hogy az energiaszolgáltatás a tél folyamán meginduljon. Az alállomás különben a Révész-utcai Beszkárt-telep mel­letti u. n. Kőtéren épül, de annak egyelőre csak két traktusa: a középső, amelyet a Dunántúli Rt. — Az Uj Budapest tudósítójától — épit és az egyik szárnya, amelyet a Beszkárt épit magának. Ezek az építkezések annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy a Besz­kárt részére január elején előre­láthatólag megkezdhető lesz az áramátadás. Az Elektromos Művek részének sorsa még bizonytalan. — Az energia Bánhidáról 27 méter magas vastornyokra szerelt kettős távvezetéken jön Budapestre. Ez a távvezeték tehát közel hét emelet magasságban halad, vagyis maga­sabban, mint az átlagos budapesti házak. A hatalmas vastomyoknak és magának a vezetéknek sem árt­hat az időjárás. A vezeték 240 vas­tornyon fut keresztül, amig Buda­pest határába ér, a Hűvösvölgy végén, a Petneházy-rétnél. Innen egymástól kb. 150 méter távolság­ban levő vastornyokon, a fővárosi réteken és a Csúcshegyen keresztül Aquincumba ér, majd az újpesti hídon át jön Pestre és innen végig a Móv. területén érkezik a Beszkárt Révész-utcai telepére. A hatalmas távvezetéki tornyok, amelyeket a Ganz-Danubius készített, ha nem is egyedülálló (Berlinben is vannak), de mégis számottevő eredeti látvá­nyosságai lesznek Budapestnek. — Több oldalról és több alkalom­mal felmerült az a kérdés, miért nem Kelenföldre megy az áram és miért a Révész-utcába? Ennek egy­szerű magyarázata az, hogy illogi­kus lett volna az áramnak Kelen­földre való vitele, amidőn a fő­fogyasztó Budapesten a Beszkárt lesz, amelynek elosztó kábelhálózata a Révész-utcai telepéről indul ki és amikor az Elektromos Művek az át­veendő energiát Újpestnek és kör­nyékének kivánják eladni. A Révész- utcai betorkolás kb. 60.000 angol fonttal drágább a kelenföldinél, de végeredményben olcsóbb, mint az energiának a fővároson keresztül kábeleken Kelenföldről Újpestre való átvitele. — Hogy lesz-e megegyezés a Du­nántúli Villamossági Rt. és a fővá­ros között és a budapesti alállomás felépítéséig, nem tudom, de vannak biztató előjelek, amelyek ezt remélni engedik. Amennyiben a megegyezés az energiaszolgáltatás megkezdésé­nek időpontjáig nem sikerül, egye­lőre csak a Beszkárt számára fog­juk az áramot termelni és Buda­pestre szállítani. Mi mindenesetre a mielőbbi békés megoldás hívei voltunk és vagyunk és bizonyos az, hogy bennünket ennél az ügynél csakis a közérdek szempontjai ve­zetnek. A racionális széngazdálko dás szükségességének felismerése, az elavult és gazdaságtalanul dol­gozó fővárosi telepek leállítása, a fővárosnak és a vidékek fogyasz­tási gócpontjainak bőséges és olcsó energiával való ellátása voltak azok a szempontok, amelyek a dunántúli villamosítás tervét már hat eszten­dővel ezelőtt megérlelték és idő­szerűvé tették. Ezek a szempontok azóta sem változtak és bízva bizom abban, hogy ezeket a szempontokat a főváros urai elhatározásaik alkal­mával szintén kellően értékelni fog ják. Az Autóbuszüzem, a Fogaskerekű és Buday Dezső Végre el kell dönteni, hogy üzleti vagy jótékonysági szempontok irányitják-e a fővárosi üzemeket — Mi az oka az Autóbuszüzem és a Fogaskerekű költségvetési hiányának ? — Az Uj Budapest tudósitójától — Abban a több mint háromórás be­szédben, amelyben Buday Dezső, mint a Keresztény Községi Párt vezérszónoka, a pénzügyi bizottság keddi ülésén a költségvetést nagy feszültséggel és sok alapossággal tárgyalta, két momentum keltett különösebb feltűnést: az egyik az Autóbuszüzem dolga, a másik a Fogaskerekű ügye. A bololdal ter­mészetszerűleg úgy állította be Buday kijelentéseit, amelyek a két közlekedési vállalat üzletvitelére vonatkoztak, hogy ime a keresztény párt újra drágítani akar, tarifát emel, antiszociális intézkedéseket javasol. Ezzel szemben a valóság az, hogy Buday Dezső a józan realitás je­gyében beszélt, amikor az Autóbusz- üzem és a Fogaskerekű deficitjét szóvátette. Ami az autóbuszüzem költségvetési hiányát és igazgatá­sának mai zavarait illeti, Buday Dezső és az Uj Budapest álláspont­ja sok tekintetben azonos. Számos cikkben tettük szóvá az Autóbusz- üzem kirakat-vanalait, azokat a já­ratokat, amelyeket politikai pártok és nagy befolyással rendelkező bi­zottsági tagok protekciójára lépte­tett életbe az Autóbuszüzem. Hetek­kel ezelőtt kimutattuk, hogy csak három vonal deficitje felül van az évi egymillió pengőn, és kétségte­len, hogy Buday Dezsőnek teljesen igaza van, amikor a protekciós és kirakatvonalak évi deficitjét egy­milliónyolcszázezer pengőre becsüli. Hasonló a helyzet a Fogaskere­kűnél is. A Beszkártnak a főváros tanácsához beterjesztett költségve­A száraz porral oltó TOTAL ti a tiizoItókészQlékek 99 királya, mert nem vízzel,haem száraz porral olt. tehát semmiféle vízkárt vagy egyéb kárt nem okoz. Télen be nem fagy, nyáron ki nem szárad. El lehet vele oltani minden anyag tiizét, nem robban és a legtartósabb, mert nem rozsdásodik el. Kezelés a tehető legegyszerűbb Magyar gyártmány! Ismertetővel és árajánlattal szolgál: ÜGETI ÉS BÍRÓ, Budapest, V., Vigszinház-n. 5. TELEFON: AUTOMATA 277-! ironin' .uuiumuuj 6 a a tökéletes autopneu tése magában foglalja a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút költségelő­irányzatát. E költségelőirányzatból kiderül, hogy a Beszkárt az ön­költségi ár másfélszereséért fuva­rozza a Svábhegyre az utasokat, és hogy a jövő évi költségelőirányzat 146.000 pengő deficittel zárul Két­ségtelen tehát, hogy a Fogaskerekű mai árai tarthatatlanok, a viteldi­jakat fel kell emelni, mert nines a világnak egy olyan vasúti társa­sága, amely tudatosan és évekre előre az önköltségi áron alul lenne hajlandó az utasok konkurrencia- mentes szállítására. Újból igazat kell adnunk Borvendég tanácsnok egy a városházán már szállóigévé vált megállapításának: tisztázni kell, hogy a fővárosi üzem üzleti vállalkozás-e vagy közjótékonysági intézmény. Ha üzleti vállalkozás, akkor legalább arra vigyázunk, hogy az önköltségi árak megtérül­jenek, viszont, ha közjótékonysági intézmény, akkor az üzemeket sür­gősen utaljuk át a közjótékonysági ügyosztály keretébe. Buday Dezső értékes beszéde újabb bizonyság az Uj Budapest azon régi posztolátuma mellett, hogy a fővárosi közlekedés irányí­tásában és elrendezésében egységes koncepciónak kell mutatkoznia. Ez sajnos, ma nincsen meg. Amig az Autóbuszüzem járatainak elrende­zésében és a fogaskerekű árainak megállapításában nem a szóban- forgó üzemek vezetőségének józan üzleti politikája érvényesül, hanem városatyák népszerüség-hajhászása és egyéb hasonló szempontok, akkor természetes, hogy deficitje lesz még évek múlva is az egyébként pom­pásan fejlődő Autóbuszüzemnek, és eljön az az idő is, amikor a Fogas­kerekű szerintünk optimisztikus költségelőirányzata a mostaninál még nagyobb deficitet fog feltün­tetni. LENDVAYFERENC szobafestő és m á z o 1 ó-m e s t e r BUDAPEST. VII.. NEFELEJTS-UTCA 50. Telefonhivó; J. 431-82. Gősoőr Sőnílor é',ol',-• m“-‘* tűzhely-lakatos IX.. SZVETENAY-U. 30. ■=■ TELEFON : 386-45. Kőbányák 85 katasztrális hold. Márványbányáh, mészkőbánya és égető, továbbá erdő, vasút és Duna közelében olcsó áron eladó. Felvilágosítást ad: MONTANA ingatlanforgalmi iroda III.. Lajos-utca 9. ♦♦ Telefon: Aut. 606-15. HLATKY JÓZSEF Budapest, VIII., József - körút 77. sz. Telefon: J. 395-78. Magasépítés, ut-, vasút-, híd- és vasbetonépitési vállalat. — Saját fuvar-, állvány és anyaglefepe : I., Fehérvári ut 42. Telefon J. 425-91 FIÓKIRODÁK: Kecskemét, tetetem 1(9. Gödöllő, fir. Festitlch-st 9 WIHARTFERENC ÉPÍTÉSZ SS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST. VD.. COLUMBUS4L Vb.

Next

/
Thumbnails
Contents