Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-13 / 28. szám
Budapest, 1929 julius 13 UJ BUDAPEST Irta : Szőke Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag, az országgyűlés felsőházának tagja Tékozlás ? A közigazgatási bizottság julius havi ülésén Lázár Miklós megvádolta a tanácsot, hogy nem eléggé takarékosan bánik az adófizető polgárokból kisajtolt közpénzekkel. Té- kozol a főváros, elprédálja a verej- tékesen fizetett fillérekből összegyűjtött milliókat, grófi palotákat vásárol, nehezíti a polgárok megélhetését. Lázár Miklós vádja nem uj: periodikusan visszatér ez esztendőnként a költségvetés alkalmából, amikor mindig akad valaki, aki szemére hányja a tanácsnak, hogy túlzottan könnyelműen herdálja az adófizetők pénzét. Az egyik évben Éber Antalnak hívják a spórmajsz- tert, a másik évben Lázár Miklósnak. Maga a támadási felület azonban állandó és változatlan. Lázár Miklós illusztris egyénisége mindenesetre megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk kifogásaival. A város, mint altruisztikus közűiét, akár az adminisztrációt, akár az üzemi gazdaságot nézzük, közcélú intézmény, amely nyerészkedni nem akar. Éppen ezért a háztartási egyenleg alig fél vagy egy percentes ingadozásokat tüntethet fel a bevétel és a kiadás rovatai között, másszóval a városnak nem szabad többet kiadnia, mint amennyit bevesz, mert ellenkező esetben csődbe jut. Az is kétségtelen, hogy az adminisztráció és az üzemek általános fenntartásán felül a tanács sohasem iniciál nem lukrativ beruházásokat, és a sokat emlegetett grófi paloták megvásárlása legkevésbbé a tanács számlájára irható. A háború és forradalmak utáni városi pénzügyi politika — nem számítva most a húszmillió dolláros kölcsönt, amely csak lukrativ beruházásokra fordittatha- tott, — a fortwursteln alapján a legszükségesebb kiadásokra szorítkozhatott: útépítés, csatornaépítés, lakásépítés, iskolaépítés és egyéb mulaszt hatatlan és közcélú beruházások terén még mindig nemcsak, hogy nem értük el a békebeli standardot, de még a háborús lerongyo- lódásokat sem sikerült teljes egészében pótolnunk. Aki azonban figyelemmel kiséri a bizottsági tagok részéről pártkülönbség nélkül felmerülő óhajokat, a kerületek panaszos jajkiáltásait, az ipari és kereskedelmi érdekeltségek aggóniás sóhajait, belátja azt, hogy a főváros polgármestere és tanácsa még akkor sem lenne a legtávolabbról sem illethető a tékozlás vádjával, ha a bevételek dupláját költené el esztendőnként! A nyomor szimfóniáját jelenti ez a szomorú kórus, amely a lezüllött magángazdaság közepette a köztől vár minden alkotást és tékozlás-e, ha önszántából kórházat, iskolát, szeretetotthont és árvaházat akar építeni a maga kol- dussága számára ez a szerencsétlen nemzedéki Ez nem tékozlás, kedves Lázár Miklós barátom: árva garasainkat nem, csak ábrándjainkat, energiánkat és könnyeinket fecséreljük, minduntalan és mindhiába! A jövő évi költségvetés is a legszigorúbb takarékoskodás alapelve szerint készült és a főváros adminisztrációja mindennel inkább illethető, mint a tékozlás vádjával. A jövő évi költségvetés, melynek albizottság! tárgyalásai késztették Lázár Miklóst vádjai hangoztatására,, ugyanolyan keretek között mozog, mint a tavalyi. Koldusok voltunk tavaly is, az idén is, nem tékozlók! A Garai-téri vásárcsarnok építését tárgyalta a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén. A tanács javaslattal jött a pénzügyi bizottsághoz, hogy a Garai-téri és Krisztina-téri vásárcsarnokokat versenypályázat mellőzésével egy épitő vállalkozónak adja ki, és nem lévén fedezet ezen építkezésre csak részben a költségvetésben, hitelben építtethessen. Ezen hitelezés feltételeire érdemi javaslat azonban nem terjesztetett elő. A pénzügyi bizottság a tanács javaslatát nem fogadta el. A Keresztény Községi Párt nagyon helyesen azt az álláspontot foglalta el, hogy versenytárgyalás nélkül többmilliós közmunka nem adható ki, és minden hitelügylet előbb letárgyalandó, a feltételek pontosan megállapitandók, és csak azután kötheti az a törvényhatóságot. A többi pártok az építés sürgős kiadását kérték, mégis a demokraták csatlakoztak a Keresztény Községi Párthoz, nehogy meggyanusitásnak legyenek kitéve. Ámde mindegyik párt szemrehányást tett nekünk, i* Keresztény Községi Párt tagjainak, hogy ez az építés kérdése tárgyaltatott pártközi konferencián, ahol a Keresztény Községi Párt egy tagja is jelen volt és ime most igy megszegjük e párt közi konferencia határozatát. A pénzügyi bizottsági ülésen azon a nézeten voltam, hogy érthetetlennek találtam, miért jön a tanács a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésre ezzel az elő nem készített javaslattal, amelyben a fennálló közszállitási szabályok, valamint a hitelfelvétel szabályai teljesen figyelmen kiviil hagyatnak és miért hozza a közgyűlés napján tartandó rendkívüli pénzügyi bizottsági ülésre az egyébként is elő nem készített, kellőleg meg nem tervezett, ki nem dolgozott, pénzügyileg el nem intézett javaslatokat a bizottságba és előbb egy nappal pártközi konferencián akarja biztosítani a törvény- ellenes javaslat keresztülvitelét. A válasz amit kaptam, hogy építési munkát kell adni a munkásságnak és iparosságnak, sem komoly nem volt, sem elfogadható nem volt. A tanács már hónapokkal azelőtt is tudta, hogy munkaalkalmat kell teremteni, és a törvényhatóság adott is erre módot akkor, amikor a különböző útépítési, vizmü, villamos közlekedési beruházásokkal és a nagy szegényház építésével utasította a tanácsot, hogy ezeket a munkálatokat haladéktalanul keresztülvigye. Mondják, hogy a két piac rendezése sürgős, mert 30 év óta igy vannak ezek a piacok, és tovább nem lehet vele várni. Nem akarom azt a nevetséges helyzetet tárgyalni, hogyha valami jó volt 30 évig, sőt jó volt a folyó évben is, egészen az utolsó közgyűlési napig, akkor mért nem jó még egy hónapig, amig az ügy előkészíthető. De tárgyalni kell azt, hogy szabad-e fentebbi indokolással megszegni a közszállitási szabályokat, megszegni a hitelkölcsön felvételére vonatkozó szabályrendeletet, és ilyen veszedelmes precedenst alkotni pártközi konferenciával. Kell eát tárgyalni azért is, mert az egyik párt lapja veszedelmes kísérletezést lát a Keresztény Párt részéről abban, hogy a pártközi konferencia niegtartása dacára a Keresztény Községi Párt a javaslatot nem fogadta el. Nyomatékkai le kell szögeznem azt, amit a pénzügyi bizottsági ülésen az egész párt helyeslésével mondottam, hogy a párt kiküldöttje a pártközi konferencián nem vállalt kötelezettséget a javaslat elfogadásáért, de ha ezt megtette volna is, komoly párt ilyen törvényellenes eljárásra még akkor sem vállalkoz- hatik, ha a kiküldöttjük a párt nevében ilyenre vállalkozott volna. A pártok tagjai mint törvényhatósági bizottsági tagok, őrei a törvény megtartásának, és veszedelmes kisiklás volna, ha pártközi konferencián kötött paktumokkal a törvényeket és szabályokat és közszállitási szabályokat megkerülni lehetne. A pártközi konferencia nem alkotmányos intézmény, törvényes alapja nincs, és az ügyek könnyebb intézése céljából kialakult szokáson alapszik. Mi az a pártközi konferencia? A pártok ad hoc kiküldöttjeiből alakult gyülekezet, az egyes ügyek megvitatására, melynek célja a vitás esetekben lehető egyöntetű eljárás a törvényhatósági közgyűlés nyugodt tárgyalásának és a jól előkészített helyes ügy keresztülvitelének az érdekében. A pártközi konferencia működése tehát kettős. Tárgyalni szokta a tanács azon javaslatait, amelyeket a törvényhatósági bizottság tagjaival már ismertettek, s amelyekre vonatkozólag az egyes pártok azokat tárgyalván, különböző álláspontot foglaltak el, hogy ezen különböző álláspontokat összeegyeztesse. Ily esetben a pártok kiküldötje meghatalmazást kap a párt részéről, hogy az ügyet a többi pártok kiküldötteivel összeegyeztetés céljából letárgyalja, és a párt álláspontjának a figyelembe vételével egyöntetű megállapodásra jusson. Ezek a megállapodások, mint pártközi határozatok, az egyes pártokat kötik, jól lehet nem jogi kötelezettséggel, de erkölcsi kötelezettséggel, és a gyakorlati életben ez a jól bevált intézkedés mindenkor biztosítja a törvényhatóság nyugodt, céltudatos munkáját. A pártközi konferencia azonban tárgyalja azokat a tanácsi vagy egyéb javaslatokat is, amelyek a törvényhatósági bizottsági tagok előtt még nem ismeretesek és amelyekre vonatkozólag a pártok még állást nem is foglalhattak. Az ilyen ügyek felett a pártközi konferencia csak megbeszélést folytat és ha egyöntetű nézet alakul ki, úgy a pártok kiküldöttei azt a saját pártjuk előtt képviselik, és a pártok által történő elfogadás esetén a pártokat törvényhatóság közgyűlésén és bizottságban kötik is. Természetes azonban, hogy a pártok az eléjük terjesztendő ezen ügyeket és arra vonatkozó pártközi véleményeket a saját ülésükön tárgyalják, és amennyiben azzal ellentétes vélemény alakul ki, akkor a párthatározattól függően vagy az egyes párttagokra bizatik a szabad állásfoglalás, vagy esetleg az egész párt. egységesen ellene foglal állást. A Garai-téri vásárcsarnok építése esetén ez volt a helyzet. A párt kiküldötte ad referendum vette a pártközi konferencia véleményét, azt a pártban előterjesztette, és a párt egyhangú határozattal úgy döntött, hogy az előterjesztett indokok alapján a törvényellenes javaslatot nem támogathatja és azzal ellentétes álláspontot foglal el. A Keresztény Községi Pártnak ez a határozata nemcsak törvényszerű, helyes és okos volt, de a pártközi konferencia valódi értelmének és a törvényhatóság helyes működésének is megfelel. A pártközi konferencia véleményező szerv lehet csak, ami azonban nem lehet hivatva arra, hogy törvény és szabályellenes dolgokat tárgyaljon és azoknak elfogadását a pártokra kényszerítse. Nagyon erősen küzdöttem a régi törzs- főnöki rendszer elleti, ami a közérdeket és a szabályokat gyakran figyelmen kiviil hagyta, és nem engedhetjük meg, hogy ahelyett más néven visszaállittassék az a rendszer, ami a múltban annyira kárára volt a fővárosnak. Az égjük tiszteletreméltó törvényhatósági bizottsági tag azt mondotta, hogy ha az ilyen pártközi konferencia határozatát az összes pártok egyhangúlag megszavazzák, úgy az nem lehet precedens a jövőre és akkor jól lehet a határozat ellenkezik az élő joggal és kellő ok és célszerűséggel, mégis elfogadja, mert nem lehet ok a gyanúsításra ilyen esetben a törvény megkerülése. Ez tévedés. A törvény minden megkerülése indító ok újabb törvényellenességre. Közszállitási szabályok minden kijátszása újabb ok a közmunkáknak versenytárgyalás nélküli kiadására. És ekkor nem az fog mondatni, hogy nincs gyanú a magánérdekek érvényesülésére vonatkozólag, hanem joggal fogják polgártársaim azt hinni, hogy nincs erkölcsi érzék a közélet tisztasága iránt, mert ime csak a pártközi konferencián újólag törzsfőnököknek kell megállapodni és a párttagok szavaznak akár a törvény ellen is. Hová fog ez vezetni? Meggyőződésem, hogy nincs a törvényhatóságnak egyetlen tagja sem, pártkülönbségre való tekintet nélkül, aki ezt az utat megjárni akarná. Meggyőződésem, hogy ^ tanács sem akarhatja, hogy ez a működési mód a törvényhatóságban uralkodó legyen. És a pénzügyi bizottság ülése igazolni látszik ezt a. jóindulatú feltevésemet, mert úgy a tanács, mint a bizottság jelen volt tagjai belátták, hogy a szabályok VT f y vi. 5;-, 28. rr VÁROSPOLITIKAI V £SCKÖZGAZDASÁGI VHETILAP ElAlIzelésI 6rak: B FELELŐS SZERKESZTŐ: | Szerkesztőség ét kiadóhivatal : Egész évre .....................................................30 pengő ■ __ _ _ _ _ . n ^ n - __ ■ Buclnpesf, V-, Vlsegrédl-ulca I». Fél évre .................................................................15 pengő W D O B Y ANDOR d T. X Telefon: Llpól 023-23. Egyes szám óra 60 fillér V _____ 9 Poslalakarékp. chequeszámla: 30013 PártközFkonferencia
