Uj Budapest, 1929 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-13 / 28. szám
2 ajmmAP£ST 1928 julius 13, megkerülését indokoló szükséges építkezés kényszerűségénél sokkal fontosabbak azok az indokok, amelyeket az elfogadás ellen felhoztunk, mert amig más építkezések kiadásával a munkahiányon segíteni lehet, ennek az építkezésnek a kiadásával olyan utat nyitunk a jog, törvény és igazság hatalmán, amelyen kevésbé tiszta légkörben a magánérdek meg nem engedett hatalma a törvényhatóság életébe könnyen fog besétálni. Akik pedig a pártközi konferencia tekintélyét féltik, azokat is megnyugtathatom. Még nem volt rá eset, hogy a Keresztény Községi Párt ne állotta volna azokat a pártközi határozatokat, amelyeket a pártok állásfoglalása alapján azok kiküldöttei a konferencián elfogadtak. Ez biztosíték arra, hogy a Keresztény Községi Párt a pártközi konferencia tekintélyét a jövőben is meg fogja védeni. De nem szabad, hogy a pártközi konferencia az eddigi kereteken túlmenő hatalmat kívánjon magának biztosítani, és pártok felett álló diktátorként nélkülünk, felőlünk határozni és olyan ügyekben megkösse az egyes pártokhoz tartozó és független törvény- hatósági bizottsági tagok elhatározását és a pártok szabad akaratnyilvánítását. amely ügyeket a bizottsági tagok és a pártok nem ismernek és abban véleményt sem nyilvánítottak. Ez volna a „veszedelmes kisiklás“ és féltékenyen kell őrködni a pártok vezetőinek afelett, hogy erre a vágányra a pártközi konferenciát ne engedjék, mert az nemcsak zsákutcába vezeti a konferenciát, de zsákutcába vezeti a pártokat is és lejtőre viszi az egész törvényhatósági életet. Az egyik szellemes cikk pártközi konferenciát kiván a pártközi konferencia sikeres működésének a megallapitása érdekében. Ha az összes pártok megszívlelik jelen soraimat, és az összes kiküldöttek, amint a Keresztény Községi Párt kiküldöttei eddig is tették, mindig a hatalom ezen méreteivel felszerelve jelennek meg a pártközi konferencián és annak a szavát nem tartják erősebbnek, mint a törvény rendelkezését, úgy a pártközi konferencia határozatainak és javaslatainak o tekintélye mindig egész marad és sem a párt- közi konferencia nem fog hatalmi tultengésben törvényellenességeket határozni, vagy tanácsolni, sem a pártok és törvényhatósági bizottsági tagok nem lesznek kénytelenek ezen törvényellenes határozatokat visszautasítani, vagy tanácsokat mellőzni. Ez fogja a törvényhatóság helyes működését biztosítani és a célirányos működésbe a szabályokat tisztelő tanács munkáját a közérdek javára előmozditani. Padozati munkák elsőrangú kivitelben slavoniai tölgy- és bükkparkét, táblaparkét egyszerű és diszes kivitelben, aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár ésGőzfűrész Rész».-Társ. Budapest, V., Személynök-utca 16. I. emelet Telefon: Aul 212-44. Sürgönyeim : „Lőrincipar". Telkek, házak vétele és eladása a fővárosban és bárhol a vidéken. Épít családi házakal. Bővebb felvilágosítást bárkinek díjmentesen adunk, MONTANA Ingatlaniroda Budapest, 111., Lajos-utca 9. sz. Telefon : 606—15. RIEGER OTTÓ orgonagyára X. (RÁKOSFALVA) SZÍGLI GETI-UTCA 29. Kőzpratijatésekij^ csatornázási berendezések ROHONCZI HUGÓ oki. mérnök egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapesti VI., Fóthi-út 19. sz. Budapest szövetkezetei A Köztisztviselők, az Általános, a Hangya, a Centrum — A fogyasztási szövetkezetekben a lakosság egynegyede tömörül — Egy könyv, ami sok mindenre ad feleletet — Az Uj Budapest tudósitójától — Szokatlanul éles harc dúl ma nálunk n szövetkezetek körül. Jogosak-e a támadások? Megérdemlik-e a kedvezményeket? Megbénitja-e versenyük a kereskedelem és kisipar fejlődését? Valóban altruista célt szolgálnak-e? Csupa olyan kérdés, amire elfogulatlan választ adni nehezen lehet addig, amig a pártatlan kutatás sorra nem vizsgálja mindazokat a szempontokat, amelyek ennek a fontos problémának a megoldásánál nélkülözhetetlenek. A székesfővárosi statisztikai hivatal már régen bebizonyította, hogy Budapest társadalmi és gazdasági életének vizsgálatát a legmegbízhatóbb módszerrel kutatja. Illyefalvi I. Lajos dr., a hivatal kiváló Igazgatója, most sem riadt vissza a nehézségektől. Pedig lalajlörő munkát kellett végeznie. Magyarországon, de Európában sehol sem dolgozták még fel részletesen a szövetkezeti mozgalmat. Uj csapáson, önálló adatgyűjtéssel kellett a munkához fogni. Meg kellett küzdeni mindazokkal az akadályokkal, amelyek egy ilyen felvétel alkalmával elkerülhetetlenek. S ha hézagos maradt is itt-ott az adatszolgáltatás, ha az érdekeltek egy része húzódozott az önvallomástól, a munkát mégis siker koronázta. A Statisztikai Közlemények idei 57. kötetében a 4. számnak a fedőlapja már hirdeti: „Budapest szövetkezetei 1926 ban“ cim- mel, a főváros szövetkezeti mozgalmának Ihrig Károly dr. tollából 200 oldalra sűrített kimerítő rajzát. Sorra vonulnak el előttünk a Budapesten székelő országos szövetkezetek. A fogyasztási szövetkezeti központok, az országos szövetkezeti hitelintézetek, a bankok szövetkezetei, a szövetkezeti földhitelintézetek. Az OKU, az IOKSz, a FAKSz, a TÉBE. Sorra van ismertetve valamennyi; fontosabb üzletkörükkel, taglétszámukkal, mérlegeikkel. De a munka savát-borsát mégis Budapest szövetkezetei adják meg. Azok, amelyek a főváros talajából nőttek, innen szivják életnedvüket, hogy egészséges vérkeringéssel sokszorozva adják vissza a társadalmi' szolidaritás gyii- mölesérlelő munkáját. Legalább is így kellene lenni. Éppen ezt vizsgálja ez a hézagpótló tanulmány, hogy valóban igy van-e s hit nem, hát miért nincs igy? Nézzük végig egyik érdekes fejezetét, talán találunk benne megszívlelni valót. A feldolgozott budapesti öt fogyasztási szövetkezet közül négy több mint, 20 esztendős múltra tekint vissza. Csak egy van közöttük fiatal, az 1920-ban alakult Centrum, a főiskolai hallgatók szövetkezete. Ha figyelembe vesszük, hogy más nagyvárosokban legfeljebb kettő működik, amelyek közül az egyik rendszerint a tisztviselőké, a másik munkásjellegü, akkor talán soknak tűnik fel,"" hogy Budapesten a tisztviselőelem három szövetkezetben tömörült; a Köztisztviselőkében, a MÁV. alkalmazottakéban és a Háztartásban, míg velük szemben áll az Általános Fogyasztási Szövetkezet mint kifejezetten munkásszövetkezet. Ám a kimutatott tagok száma nem több 175.000-nél, amiből még mintegy 50.000 ki is esik, részint mert környékiek, részint pedig kettős tagság miatt, úgy hogy 125.000-re tehető a számuk, ami pedig soknak nem mondható. Legfeljebb a budapesti 1785 szatócs gondolkozhatni azon, hogy miért van az, hogy 5 szövetkezet 82 elosztóhellyel a főváros lakosságának egynegyedrészét látja el családtagokkal együtt, mig az általuk kiszolgált vevőkör az összes lakosság háromnegyedrésze. Voltaképpen ugyanis sem az árukban, sem az árakban nincs jelentős különbség. A fogyasztási szövetkezetek közös vonás szerint nem olcsóbbak a piaci áraknál. Az utólagos vásárlási visszatérítés azonban már jobban biztosítja a tagok előnyét. És az, hogy a megbízhatóbb árun kívül szociális kedvezményt is nyújtanak, már közelebb visz a szövetkezeti eszme lényegéhez. Érdekes képet mutat az öt szövetkezet szembeállítása. A fővárosi fogyasztási szövetkezetek által eladott 61 és fél millió pengő értékű forgalomból a legrégibb szövetkezet, a MÁV. alkalmazottak Konzumja 1926-ban 4 és fél millió pengő értékű árut .adott el. A „Hangya“ I galmával szemben. A taglétszám ugyan az Általánosnál a legnagyobb, majd kétszerese a Köztisztviselőkének, de mig az Általános csak tagjait szolgálja ki. addig a Háztartás 100 vevője közül csak 65, a Köztisztviselőknél pedig még ennél is kevesebb: 40, a saját tag. Legnagyobb üzemi tőkével is a Köz- tisztviselők dolgoznak. Itt majdnem 8 millió üzemi tőkét találunk, amiből másfél millió a saját, mig az Általános 5 millió üzemtőkéjéből 1,150.000 a saját tőke. Egy-egy tagra a Háztartásnál 29, a Konzumnál 67, a Centrumnál 57, az Általánosnál 81, a Köztisztviselőknél 212 pengő üzemi tőke esett. Ami a tagok szociális vonatkozású gondoskodását illeti, a Centrumnál ez diákjóléti intézmények támogatásában merült ki. A Konzum vasutasok gyermekeinek nevelésére áldoz. A Köztisztviselők kedvezményes orvosi segélyt nyújtanak. A Háztartás is szociálhygié- nikus támogatást ad a Hangya utján. Az Általános pedig életbiztosítást ad 400 pengőn felül vásárló tagjainak. Érdekes, hogy az összes fogyasztási kötelékébe tartozó Háztartás háromszor szövetkezetek ügyclembevételével egy- ennyit. Az Általános Fogyasztási Sző- j egy tag átlag csak 288 pengő értékű vetkezet 17 és fél millión felüli l'orgal- . árut vásárolt. Ez pedig a statisztikai mat ért el, mig a Köztisztviselők kere- hivatal évkönyvében kimutatott átlagos ken 26 millióval tartják a rikordot a 2860 pengős évi háztartási kiadásnak Centrum 884.000 pengős minimális for-1 alig a 10 százaléka. Ki lehet és ki nem lehet színigazgató? Liber tanácsnok nyilatkozik a szinháznyitási engedélyek színigazgatói paragrafusáról — A főváros nem avatkozik bele a bukott színházak feltámasztási kísérleteibe — Az Uj Budapest tudósítójától — Az elmúlt szezon a maga gazdasági válságával a legnagyobb mértékben veszedelmes volt a szórakozó üzemekre is, aminek beszédes tanu- jeleképen egész sereg nagyobb mozi cserélt igazgatót az elmúlt hónapokban, nem is szólva a színházakról! Ismeretesek azok a többé-keföváros emelje fel a szinháznyitási engedélyben gyökerező vétójogát az ellen a tendenciák ellen, amelyek anyagilag megbukott színigazgatóknak akarnak újra jól dotált állást kreálni. Ebben a színházi világot közelről érintő ügyben kérdést intéztünk Liber Endre tanácsnokvésbbé zajos jelenetek, amelyek a. hoz, a szociálpolitikai ügyosztály Belvárosi Színház, de főleg a Ma- I vezetőjéhez, aki a következőket gyár Színház üzemének megszüntetését kisérték, kapcsolatosan azokkal a tárgyalásokkal, amelyek az említett színházak vezetésében beálló esetleges változásokat fogják magukkal hozni. E tárgyalások során súlyos támadások hangzottak el egy színigazgató ellen, akiknek vezetése alatt jutott el a bukás széléig az egyik színház. E támadások azt célozták, hogy az említett színházigazgató ne lehessen újra vezetője a szóbanforgó színháznak és szóba- került az is, hogy a fővárosnak kell ebben az ominózus ügyben drákói szigorúságit határozatot hoznia, A főváros úgy került bele a játékba, hogy az egyes színházak szinháznyitási engedélyei részletesen rendelkeznek a szinházigazgatási kellékekről. Azonfelül, hogy erkölcsileg minden tekintetben fedhetetlen magyar állampolgár lehet csak a szinháznyitási engedélyt prezentáló tanácsi határozatok értelmében Budapesten színházigazgató, azt is előírják ezek a szinháznyitási engedélyek, hogy művészi szempontból is minden tekintetben megfelelőnek kell az újdonsült színházigazgatónak lennie. Bizonyos művészi körök most nem kívánnak egyebet, minthogy éppen az adott esetben a „TOTAL“ A száraz porral olló a tüzoltókészülékek királya, mert nem vizzel.haern száraz porral olt. tehát semmiféle vízkárt vagy egyéb kárt nem okoz. Télen be nem fagy, nyáron ki nem szárad. El lehet vele oltani minden anyag tüzét, nem robban és a legtartósabb, mert nem rozsdásodik el. Keze1 és a tehető legegyszerűbb Magyar gyártmányt Ismertetővel és árajánlattal szolgál: LIGETI ÉS BÍRÓ, Budapest, V., Vigszinház-u. 5. TELEFON : AUTOMATA 277-99. mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Tény az, hogy a főváros szociálpolitikai ügyosztályának javaslatára a tanács által kiadott szinháznyitási engedélyek messzemenő jogokat biztosítanak bizonyos vonatkozásokban a főváros számára. A szinháznyitási engedélyekben gyökerező jogunknál fogva engedélyezzük vagy nem engedélyezzük színházainkban a külföldi vendégjátékokat és ugyanezen jogunknál fogva tiltja be a polgármester ur egyes erkölcstelen, a közönség elé nem való színdarabok előadását is (mint legfeltűnőbb esetre, a Reigen- esetre utalok csak ez alkalommal). Ezen jogunkkal a jövőben is élni fogunk, azonban nem látok semmi okot arra, hogy a szinháznyitási engedélyek kapcsán túlmenően a tradicionális szempontokon, beleavatkozzam abba, hogy X ur legyen, vagy Y ur ne legyen valamelyik színháznak a vezetője. — Ebből a szemszögből nézve a dolgokat, a legutóbbi színházi válságok dolgában a színigazgatók megválogatása szempontjából nincs a fővárosnak véleményem szerint beleszólása. Ha a szinháztulajdonos olyan művészi vezetőt prezentál, aki a törvényes kellékeknek megfelel és aki ellen művészi szempontból sem lehet a főváros tanácsának komolyabb kifogása, a bejelentést tudomásul vesszük és az erre vonatkozó tanácsi határozatot kiadjuk. Ami a szóbanforgó urak személyét illeti, azok ellen semminemű kifogás, olyan kifogás, amely a szinháznyitási engedélyekben foglalt szempontokat sértené, eddig fel nem merült és ezért a főváros az ő esetleges újabb szerződtetésükbe, illetőleg alkalmazásukba beleszólni nem fog.
