Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-05-12 / 18. szám
V. évfolyam 18. szám Budapest, 1928 május 12 UJ BUDAPEST Előfizetési árak : Egész évre.................................................. ..... 30 pengő Fé l évre..................................................................15 pengő Eg yes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ r DOESY ANDOR dir. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 296-56 Postatakarékp. chequeszámla: 30013. A Citadella ügye A gellérthegyi Citadella, melynek omladékai közt a legutolsó időkig kecskék legelésztek, váratlanul a köz- érdeklődés homlokterébe került. Egy derék magyar ember, József Ferenc kir. herceg vetette fel azt a gondolatot, hogy az ócska romokat az 1929-ben Budapesten rendezendő balneológiái világkiállítás és világkongresszus alkalmából Európa egyik legelragadóbb fekvésű tündér palotái jává kell átalakítani. A királyi herceg fiatalos energiájával nem maradt meg az elröppenő gondolatnál, azt szó követte, — azonban ez a szó csak a pusztába kiáltatott, mert utána nem indul meg a kedv, nem a cselekvés, nem az építő munka. Elismerjük, hogy a terv elgondolásánál mutatkoztak a praktikus érzék hiányára valló tévedések. Mindenki tudta, hogy a jóhiszemű terv mögött rideg üzleti érdek áll, egy közismert nagybankár spekulativ számítása. A helyzet azonban az, hogy a magántőke teljesen visszavonult a Citadella átépítésétől, ma arról van szó, hogy a főváros egy hatalmas állami támogatás kapcsán, amelyhez a három vezető bank és az államvasutak ajándékszámbamenő segítséggel járult, a saját maga közegei állal saját magának építse meg, a magyar Walhallát. A főváros ha épit, magéinak épít, ha gyümölcsöket hoz a fa, a főváros közönsége fogja annak hasznát élvezni. Az Uj Budapest mindig azon a véleményen volt, hogy amig százszámra kopogtatnak hasztalanul, bebocsátás nélkül a betegek a kórházak zárt kapuin, amig nincs elég iskola, vízvezeték, csatorna, addig feleslegesek a stranduszodákba és hullámfürdőkbe ölt milliárdok. Ha pontosabban vizsgáljuk azonban a Citadella átépítésének tervét és azt a rengeteg előnyt, amit idegenforgalmi és egyébb szempontokból a kiállítás és kongresszus jelent, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy az átépítésre fordított több millió pengő nem kárbaveszett kiadás, hanem olyan befektetés, amelyet a város vezetősége és törvényhatósági bizottsága nyugodtan kiutalhat az adófillérekből, annál is inkább, mert a kiállítási csarnokot másutt felépíteni nem lehet. Abban a pillanatban, amikor a terv mögül minden üzleti érdek eltűnt, amikor bizonyossá vált, hogy európai botrány nélkül nem kerülhető el a Budapestre csőditett világkiállítás és kongresszus megrendezése, amikor kétségtelen lett, hogy az annak idején elfogadott váltót ki kell fizetni, mert azt meg- óvatolják az európai közvélemény előtt, akkor nem kétséges, hogy az építésre szükséges pénzösszeget a város parlamentje meg fogja szavazni. Nem tehet másként, mert Budapest becsülete, az ország becsülete ezt irta elő. Nagy kérdés azonban, hogy a főváros öntudata mikor ébred erre a kényszerű kötelezettségre. Amikor a ház ég, nem lehet azon tanakodni, hogy a tűz eloltása kerül-e többe, vagy kevesebb lesz-e a kár, ha le hagyjuk a porig égni az épületet. Ha van probléma, amelyet csak egyféleképpen lehet megoldani, akkor a Citadella problémája az, amelynél nem töprengeni, számolgatni, hanem cselekedni kell! A bankok versenyfutása a fővárosi betétekért 1. Angol-Magyar Banli, 2. EeresRedelmi BanR, 3. Pesti Hazai — A Központi JelzáioghiíelbanK Kétszáznegyvenezer pengős rejtélyes fővárosi betéte — Minden üzemoeK megvan a maga favorizált pénzintézete, ahol tartaléKjait gyümölcsözteti A fővárosnak százmillió pengője van bank-folyószámlán elhelyezve — Az TJ] Budapest tudósítójától — Az Egyesült Fővárosi részvény - többségének megvásárlása felett indított vitában a jobboldal és a centrum szónokai szinte kivétel nélkül hangoztatták, hogy a majoritás megvásárlásának és ezzel kapcsolatban a Községi Takarékpénztár létesítésének egyik főoka az, hogy a most sok pénzintézetnél különböző kamatozás mellett elhelyezett fővárosi és üzemi betétek és folyószámlák a város pénzintézetéhez kerülhessenek. Ezt a nagyon figyelemreméltó szempontot már a vásárlási terv felbukkanásának idején felvetette az Uj Budapest, ám sajnosán tapasztaltuk, hogy a jobboldalipártoknak oly vezérszónokai is, mint Wolff Károly, Kozma Jenő és Ernszt Sándor, megmaradtak a probléma elvi taglalásánál és adósak maradtak azokkal a mindenkit érdeklő számadatokkal, hogy a főváros jelenlegi vagyonkezelési fóruma mely pénzintézeteknél és milyen arányban helyezi el a fővárosi pénzeket. Ez a kérdés pedig igen fontos, mert egyrészről jellemző képét kapjuk belőle a főváros mai pénzügyi gazdálkodásának, másrészről a léte- sitendő Községi Takarékpénztár szervezeti szabályzata nem nélkülözhetvén azt a pontot, mely szerint bármilyen cimen takarékbetétek, folyószámlára vagy tartalékolásba kerülő fővárosi vagy üzemi pénz csak a Községi Takaréknál lévén elhelyezhetők, jó tudni, hogy az egyes pénzintézetek, amelyek látszólagos hidegvérrel nézték az obstrukciós vitát, mintha páhotyban ültek volna, milyen feltételek és mi lyen kamatozások mellett voltak kegyesek eddig a fővárosi betéteket elfogadni. A fővárosi pénzintézeteknél 1927 december 31-én 98,669.121 pengő és 60 fillér fővárosi pénz volt folyószámlán elhelyezve. Ezen összegből 79,155.178 pengő és 60 fillér a főváros központi pénztárának készpénztőkéje, 3,544.681 pengő és 65 fillér a kislakásos épitési akció fenntartására elhelyezett pénzkészlet, 2 millió 260.000 pengő utak épitési és fenntartási költségeire elhelyezett pénzkészlet, 1,360.000 pengő a Széchényi gyógyfürdő-uszodájának épitésére elhelyezett pénzkészlet, 9,746.886 pengő és 27 fillér pedig a Vízmüvek elhelyezett pénzkészlete. Ugyanezen időpontban a gyámvagyonnak takarékpénztári betétekben elhelyezett készpénz-tőkéje 1,970.220 pengő volt. Hangsúlyoznunk kell, hogy a fenti összegek korántsem megtakarított pénzek, hanem nagyrészben átfutó tételek, a fővárosi háztartás pozitiv bevételeinek eredményei, amelyekre bármikor szükség lehet, amikor is azok a pénzintézetektől rövid utón visszaszerezhetők. Ha most már azt nézzük, hogy a községi háztartás folyó pénzkészlete mely pénzintézeteknél van elhelyezve, nagyon érdekes kimutatást kapunk. A múlt év december 31-én a főváros készpénzkészletéből 49,208.438 pengő 40 fillér volt folyószámlán a következő tételekben : Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület: 5,052.991 pengő, Budapesti Takarék- és Vásár pénztár Bt. : 19,484.791 pengő 53 fillér, Magyar-Olasz Bank Rt. : 1,132.220 pengő, Magyar Országos Központi Takarékpénztár Rt. : 1,075.700 pengő, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. : 5,495.22 pengő, Belvárosi Takarékpéntár Rt. : 548.840 pengő 50 fillér, Angol-Magyar Bank Rt. : 6,867.764 pengő, Kisbirtokosok Földhitelintézete : 187.830pengő 77 fillér, Magyar Általános Takarék- pénztár Rt. : 1,257.390 pengő, Magyar Általános Hitelbank Rt. : 1,695.436 pengő, Országos Központi Hitelszövetkezet: 505.259 pengő 19 fillér, Budapesti Kisipari HitelAzt, hogy a gyámi pénzeknél a kamat az egész esztendőre szólt-e az elhelyezett tőkék után, vagy hogy az egyes pénzintézeteknél elhelyezésre kerülő tőkeösszegek évközben változást szenvedtek-e, megállapi- tanunk nem sikerült. Mindenesetre érdekes probléma, hogy a Magyar Jelzáloghitelbank, amely tudvalevőleg nem tartozik a Pénzintézeti intézet Rt. : 14.186 pengő 95 fillér (a főváros saját pénzintézete !) Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt. : 1,414.914 pengő, Lipótvárosi T akar ékpénztár Rt. : 106.560 pengő, Magyar Jelzálog Hitelbank Rt. 682.446 pengő, Egyesült Budapesti Fővárosi Takar ékpénztár : .323.059 pengő, Fabank Rt. : 169.965 peügő, Hermes Váltóüzlet Rt.: 412.770 pengő, Törekvés Takarék- pénztár : 105.647 pengő 27 fillér, Földhitelbank : 747.478 pengő 40 fillér, Nemzeti Pénzváltóbank Rt. : 24.904 pengő, Magyar-Cseh Iparbank Rt. : 500.000 pengő, Wiener Bankverein A. G. : 200.000 pengő, Magyar Általános Ingatlanbank: 300.000 pengő, Nemzeti Takarék- pénztár Rt. : 100.000 pengő, Hazai Bank Rt. : 602.198 pengő, Magyar Kereskedelmi Hitelbank: 200.864 pengő 98 fillér. Kimutatást arról, hogy az egyes pénzintézetek milyen kamatozást biztosítanak a fővárosnak folyószámlabetétei után, pontos számadatokat nem sikerült szereznünk, csupán azt állapítottuk meg, hogy fenti folyószámlabetétek után »átlagosam 5 százalékos kamat térítést kap a főváros. Érdekesebb számadatokat kapunk, ha az árvaszéki tőkeelhelyezéseket vizsgáljuk. A gyám vagyon takarék- pénztári betéteinek részletezését az elmúlt esztendőben a következő számadatokból látjuk : Központ első curiájába, miért kap ugyanannyi árvaszéki betétet, mint a MO KTÁR vagy a Hitelbank. Az árvapénzek elhelyezésének mai rendje igazolja azon régebbi megállapításunkat, hogy a gyámpénz- tári kölcsönök kihelyezéséről szóló szabályrendelet a legnagyobb mértékben aktuális és hivatott arra, hogy az árvák és gondnokoltak az Tőke Kamat 1. Magyar Általános Hitelbank ....................................... P 238.000 P 21.073.97 2. Angol-Magyar Bank Rt. főintézet............................ » 158.000 » 19.619.50 3. Angol-Magyar Bank Rt. Kristóf-téri fiók................ » 76.000 » 10.164.— 4. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank ................ » 200.000 » 6.239.73 5. Hazai Bank Rt................................................ » 76.400 » 16.152.70 6. Magyar Általános Takarékpénztár Rt....................... » 235.000 » 23.522.82 7. Magyar Országos Központi Takarékpénztár .... » 240.000 » 27.143.96 8. Magyar-Olasz Bank Rt................................................. » 148.000 » 20.445.79 9. Belvárosi Takarékpénztár Rt...................................... » 179.080 » 12.827.63 10 . Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár...................... » 82.480 » 3.139.22 11 . Országos Központi Hitelszövetkezet ...................... » 7.240 » 1.122.99 12 . Budapesti Kisipari ^Hitelintézet Rt............................ » 8.020 » 2.275.96 13 . »Hermes» Magyar Általános Váltóüzlet Rt............... » 82.000 » 2.397.53 14. Magyar Jelzálughitelbank ....................................... » 240.000 » 11.570.08 ' összesen.. .. P 1,970.220 P 177.695.88
