Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-22 / 50-51. szám

5 1928 december 15. XUJBODAKtSr Az iskolák Irta: Purébl Győző dr., A székesfőváros községi közok­tatási intézetei és intézményei számszerűit 539-et tesznek ki. Ebből a legtöbb az elemi iskola, 113, utána következnek az iparostanoncisko­lák, amelyből 80 van, utána sora­kozik a polgári iskola 53-al, az is­métlő iskolák 49-el, a zenetanfolya­mok áU-el, felsőkereskedelmi isko­lák tízzel, a többi iskolák tizen aluli létszámmal bírnak. A főváros­nak ezen 539 iskolája 130 épületben van, amelyből 87 a fővárosé, 18 bé­relt épületben van, végül 25 barakk- épületben van elhelyezve. Igen sok iskolaépületben vegyesen elemi, pol­gári, avagy más minőségű iskola van elhelyezve, amihez hozzájárul még a kiilöuböző akciók, napközi otthonok, levente- és cserkészintéz­mény, különböző egyházi, társadal­mi akciók, az iskolai tanfolyamo­kon kívül az iskolai népművelés és társadalmi szak- és sporttanfolya­mok elhelyezése is. Jelezhetem, hogy iskoláink túlzsúfolva vannak, oly­annyira, hogy némelyik iskolában reggeltől késő estig, féltizig folyik a különböző tanítás, amely termé­szetesen sem pedagógiai, sem hy- giéniai szempontból abszolúte nem telel meg, mert az egyes tantermek, mondhatni, agyon vannak láto­gatva. Az elmúlt időkbeu, amidőn a fő­város az egyes iskolákat építtette, speciálisan egy-egy iskolatípusnak rendezte be, nevezetesen: eleminek, polgárinak, gimnáziumnak, felsőke­reskedelmi iskolának stb. Ámde az óta a tanulók száma szaporodott, intézményeink száma is szaporo­dott s igy egy-egy speciális iskolá­ba, mondjuk elemibe, elhelyezték a polgárit is, avagy a polgáriba a gimnáziumot is stb. így természete­sen két iskolatípus lévén abban az épületben, az égyhek szánt tanter­meket most már kettő között kel­lett megosztani, ezek száma tehát az intenciókhoz képest nemcsak hogy csökkent, hanem kevésnek bi­zonyult, melynek folyománya a vál­takozó osztály lett, amely sem a ta­nulóra, sem a szülőkre, de legke- vésbbé pedig a tanterem hygiéniai vonatkozására nem kedvező. Nem közömbös ugyanis sem a tanulóra, sem a szülőre, hogy a tanuló az egyik nap délelőtt, a másik nap délután jár iskolába, mert hiszen a tanuló pihent ésszel inkább délelőtt foglalkoztatható, viszont a szülőnek a háztartási rendjét borítja fel a folytonos váltakozás. A tanterem pedig igen sok esetben szellőzetle- niil marad. Hozzájárult mindezek­hez, hogy az elemi iskolákban a ta­nulóknak a száma hétezerrel emel­kedett — eddig ugyanis a háborús gyermekhiány nem sürgette az is­kolaépítkezést — azonban ez most már aktuálissá vált. Hozzájárul mindezekhez, hogy az iskolaköteles gyermekeknek a száma, a főváros különböző helyein épült kislakásos telepek létesítése, úgyszintén a na­gyobb mérvben megindult magán- épitkezések folytán területileg is megnövekedett. Némely iskolánál annyira vagyunk, hogy nem lévén ott megfelelő számú tanterem, mi­ként előbb említettem, csak válta­kozó tanítással tudjuk lebonyolíta­ni, úgy, ahogy a forgalmat, nem egy helyütt osztályonkinti 40, illet­ve 50-es létszámmal. Ilyen válta­kozó tanítás a székesfőváros isko­láinak körülbelül mintegy tiz szá­zalékában található meg. Az eddigi .jelentések szerint 51 iskolában 377 osztállyal. A tanteremhiányok miatt az iskola és a tanítás zavartalan menetének biztosítása céljából egyéb kötelező és szükséges helyi­ségek (igazgatói iroda, tantestületi szoba, szertárak, orvosi kezelők -stb.) megszüntetését, illetve össze­apológiája székesfővárosi tanácsnok , vonását vonták maguk után. Egyes iskolákban a tantestületi szobákat az igazgatói irodába helyezték és a tantestületi szobát tantermül hasz­nálták fel. Máshelyiitt a tantestü­leti szoba vagy a szertárba, vagy a könyvtárba került, avagy meg­fordítva, az igazgató ment a szer­tárba és a könyvtári helyiségbe. A Mária Terézia-téri iskolában pél­dául egy előadótermet választot­tunk ketté, hogy azt tanteremmé alakítsuk, egy irodai helyiségből készíttettünk tantermet. Gyakori eset, hogy több, egy épületben levő iskolának éppen a tanterem hiánya miatt közös igazgatói irodát, könyv­tárt, szertárt, tantestületi szobát lé­tesítettünk, csak azért, hogy tan­termeket nyerjünk. Sok helyütt bár rendellenes, az iskolaorvosi rende­lés a tantestületi szobában folyik s mig a vizsgálat tart, addig a tan­testület tagjai a szobából ki van­nak zárva s ezalatt a folyosón tar­tózkodnak. Az igazgatói irodákban elhelyezett testületi szobák és szer­tárak az igazgató hivatalos funk­cióját gátolják. A legmostohább helyzetben van­nak az iparostanonciskolák, ahol a 16—18 éves tanulók a 6—8 éves ele­mi iskolai tanulók méreteihez sza­bott kicsiny padokban ülnek, jófor­mán belepréselve abba a padba, térdük a pádon felül ér s ezzel gá­tolva vannak az írásban, vagy a rajzolásban. Legfőbb ideje, hogy foglalkozzunk azzal a gondolattal, miután az iparostanonciskolák ön­állósítása folyamatban van, önálló iskolákat teremtsünk a számukra, hol szakmánkint nemcsak elmélet­ben, hanem gyakorlatban is nyer­nének oktatást. Külföldön ez már mindenütt megvan, csak nálunk maradtunk ezzel nagyon el, hol pe­dig még valahogy késő este szabad volna valamely tanterem, oda Ibele- szorulnak a különböző fővárosi és társadalmi szaktanfolyamok. Mi­ként előbb említettem, az iskola- épületek tantermei reggel 8 órától nem egy esetben k-10-ig este igény­be vannak véve, szellőztetés, taka­rítás, különösen a téli hónapok alatt valósággal keresztülvihetet- len. Igen sok iskolában a torna­terem hiányzik és itt a tanuló az osztályban egyoldalúan nyer torna- tanitást. Az előadott esetek egyikét- raásikát, vagy valamennyiét meg­találjuk a következő iskolákban: A III. Kiscelli-uti polgári fiú- és elemi iskola, a III. Emőd-utcai ele­mi iskola, az I. Kelenföldi-uti ele­mi fiúiskola, az Attila-utcai elemi iskola, az I. Labanc-uti elemi is­kola, a II. Fő-utcai kisdedovó, a III. Timár-utcai elemi iskola, V. Szemere- utcai elemi iskola, I. Váli- uti iparostanonciskola, III. Szalag­utcai elemi iskola, VI. Bajnok-ut­cai elemi iskola, VI. Váci-ut 89. sz. elemi iskola, VI. Tatai-utcai elemi iskola, VI. Tomori-uti elemi iskola, VII. Aréna-ut 16. sz. elemi iskola, VII. Dohány-utcai elemi iskola, VII. Damjanich-utcai iskola, VI. Telepi-utcai elemi leányiskola, IX. Lónyai-utcai elemi leányiskola, VIII. Szentkirályi-utcai elemi is­kola, VIII. Práter-utcai polgári leányiskola, VIII. Bezerédi-utcai felsőkereskedelmi iskola, VIII. Prá­ter-utcai polgári fiúiskola, Vili. Homok-utcai polgári fiúiskola, VIII. Jázmin-utcai elemi iskola, a VIII. Dugonics-utcai elemi iskola, VIII. Horánszky-utcai főreáliskola, IX. Mester-utcai elemi iskola, IX. Tűzoltó-utcai elemi iskola, IX. Mes­ter-utcai felsőkereskedelmi iskola, felső zeneiskola, X. Százados-uti elemi iskola, X. Kápolna-téri elemi iskola, X. Maglódi-uti elemi iskola, X. Liget-utcai polgári iskola. Téte­lesen soroltam fel hirtelen azokat az iskolákat, ahol bárki betekintést nyerhet a visszás állapotokról. A főváros közoktatásügyi ügyosztá­lya, miután az állapotok teljesen tűrhetetlenné válnak, felelőssége tu­datában a szakoktatók, iskolaigaz­gatók, a kerületi elöljáróság, a ta­nácsi II. ügyosztály és a szülők be­jelentése alajnán a legközelebbi na­pokban egyszáz oldalra menő je­lentést fo$ tenni, amelyben ezen visszás állapotok tételről-tételre, esetről-esetre lesznek bemutatva, hogy ezzel is a székesfőváros tör­vényhatósági bizottságának, a tekin­tetes tanácsnak a figyelmét ezekre az állagotokra felhívja, kérvé azt, hogy ezt vizsgálat tárgyává tegyék és a körülmények és a szükséghez, kégest az intézkedéseket megtegyék Ügy véljük azzal, hogy éveute, ha 2,000.000 pengőt vesznek fel is- kolaépitési költségekre, amellyel csupán csak ideig-óráig a szükség­leteket mintegy összezsugoritva azokon a helyeken, ahol abszolúte iskola nincsen, próbálnak enyhíteni egy-két iskola építésével, az iskola építkezésének kérdése és ezzel a tan­ügy megoldva nincsen, még kisegí­tésnek sem tekinthető, legfeljebb látszólagos megnyugvásra szolgál. Az a beállítás és felfogás, hogy régi időkben is voltak túlzsúfolt tantermek, a régi időkben is voltak váltakozó és vegyes osztályok és hogy a régi időkben is voltak tor­natermek hajópadlóval, ez csak azt jelenti, hogyha ezt követni fogjuk, akkor iskolaépítkezések tekinteté­ben egy stagnáló helyzetbe kerü­lünk, holott ezzel szemben a kül­föld a modern iskolatechnika és a modern pedagógiai követelmények­nek megfelelő iskolákat építvén, azoktól bizonyos mértékben elmara­dunk. Váltig emlegetik, hogy a fő­város pénzügyi helyzete és agyon­A főváros Szív- és legkedveltebb vérbetegek gyógyintézete külön osztálya Dr. PAJOR M szanatórium és vizgyógyintézet fM BUDAPEST, VIII, VAS-U. 7. jó egészség! Köztudomású, hogy a balkáni népek, amelyek a legtöbb kávét fogyasztják, a leg­magasabb életkort érik el; mert a tiszta hamisítatlan babkávé egyenletes, jó köz­érzetet teremt és az egész­ség megtartásának legjobb szere. Meinl Gyula rt. sanyargatott országunk leromlása a luxusiskolákat nem engedi meg, de egyet elfelejtenek, hogy eddig sem voltak luxusiskoláink, csak megfelelő iskoláink és hogy az újabban épülő iskolák nem barakk, hanem kőiskolák és nem tiz évre, hanem hosszabb időre, 50 évre is épülnek s igy a berendezés, egyéb tekintetben éppen ezeken a helye­ken nem kellene szűkösen elbánni s az építkezésnél azt nézni, hogy hol takarítunk meg valamit, mert hiszen, amit ma elmulasztunk, vagy amennyiben bizonyos megszorítá­sokkal megtakarítást óhajtunk el­érni, azt a következő esztendőkben a szükség és a helyzet kívánalmai­nak megfelelően többszöi*ös kiadás­sal kell fedeznünk, mert hiszen az utólagos építkezések, toldalék és javítások sokkal többe kerülnek, mintha azt ma, a rendes építkezé­sek keretében elvégeznénk. A meg­takarítást a tanügyi tanácsnok az uj építendő iskoláknál maga meg­kezdette amúgy is azzal, hogy is­kolai igazgatói lakást nem engedte a tervbe fölvenni s az iskolák min­den disz és luxus nélkül épülnek s a tantiéinek számát a minimális­ra redukálta. De a túlságos redu­kálás azonban jelenthet ma pilla­natnyilag bizonyos látszólagos meg­takarítást, egynéhány esztendő múl­va a fővárosra nézve azonban in­dokolatlan, többszörös többletki­adást. Az említett jelentés szerint uj is­kolaépület szükséges az elemi, pol­gári, kisdedovóknál és egyéb isko­láknál ; emeletráépítés ugyancsak elemi, kisdedovóknál vegyes és egyéb épületeknél; toldaléképitke- zés elemi, polgári, kisdedovó, ve­gyes és egyéb épületeknél. Összesen 53 iskolaépítés, 18 emeletráépítés és 14 toldaléképitkezés szükséges, hogy az iskoláztatás zavartalan menetét biztosithassuk. Feltétlenül szükségünk . van arra, hogy ezt végrehajtsák, ellenkező esetben rövid időn belül be fog kö­vetkezni az a helyzet, hogy a taní­tásban zavarok fognak előállni, mely sem a fővárosra, sem a szü­lőkre, sem a tanítókra, sem pedig a tanulókra nem lesz kedvező s előbb-utóbb be kell látni azt, hogy ezeken az állapotokon segíteni kell, komolyan és intenziven, nem pedig itt-ott, egy-egy iskolaépítkezéssel csak azért, hogy valamit cseleked­jünk. A bekövetkezendőkért a tan­ügyi osztály a felelősséget nem vál­lalja s ezért mutatja be a tételes jelentést. Az ügyosztály a tanügyi kiadást amúgy is az elmúlt évek­hez képest az egynegyedéről az egy­ötödére csökkentette.

Next

/
Thumbnails
Contents