Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-12-22 / 50-51. szám
5 1928 december 15. XUJBODAKtSr Az iskolák Irta: Purébl Győző dr., A székesfőváros községi közoktatási intézetei és intézményei számszerűit 539-et tesznek ki. Ebből a legtöbb az elemi iskola, 113, utána következnek az iparostanonciskolák, amelyből 80 van, utána sorakozik a polgári iskola 53-al, az ismétlő iskolák 49-el, a zenetanfolyamok áU-el, felsőkereskedelmi iskolák tízzel, a többi iskolák tizen aluli létszámmal bírnak. A fővárosnak ezen 539 iskolája 130 épületben van, amelyből 87 a fővárosé, 18 bérelt épületben van, végül 25 barakk- épületben van elhelyezve. Igen sok iskolaépületben vegyesen elemi, polgári, avagy más minőségű iskola van elhelyezve, amihez hozzájárul még a kiilöuböző akciók, napközi otthonok, levente- és cserkészintézmény, különböző egyházi, társadalmi akciók, az iskolai tanfolyamokon kívül az iskolai népművelés és társadalmi szak- és sporttanfolyamok elhelyezése is. Jelezhetem, hogy iskoláink túlzsúfolva vannak, olyannyira, hogy némelyik iskolában reggeltől késő estig, féltizig folyik a különböző tanítás, amely természetesen sem pedagógiai, sem hy- giéniai szempontból abszolúte nem telel meg, mert az egyes tantermek, mondhatni, agyon vannak látogatva. Az elmúlt időkbeu, amidőn a főváros az egyes iskolákat építtette, speciálisan egy-egy iskolatípusnak rendezte be, nevezetesen: eleminek, polgárinak, gimnáziumnak, felsőkereskedelmi iskolának stb. Ámde az óta a tanulók száma szaporodott, intézményeink száma is szaporodott s igy egy-egy speciális iskolába, mondjuk elemibe, elhelyezték a polgárit is, avagy a polgáriba a gimnáziumot is stb. így természetesen két iskolatípus lévén abban az épületben, az égyhek szánt tantermeket most már kettő között kellett megosztani, ezek száma tehát az intenciókhoz képest nemcsak hogy csökkent, hanem kevésnek bizonyult, melynek folyománya a váltakozó osztály lett, amely sem a tanulóra, sem a szülőkre, de legke- vésbbé pedig a tanterem hygiéniai vonatkozására nem kedvező. Nem közömbös ugyanis sem a tanulóra, sem a szülőre, hogy a tanuló az egyik nap délelőtt, a másik nap délután jár iskolába, mert hiszen a tanuló pihent ésszel inkább délelőtt foglalkoztatható, viszont a szülőnek a háztartási rendjét borítja fel a folytonos váltakozás. A tanterem pedig igen sok esetben szellőzetle- niil marad. Hozzájárult mindezekhez, hogy az elemi iskolákban a tanulóknak a száma hétezerrel emelkedett — eddig ugyanis a háborús gyermekhiány nem sürgette az iskolaépítkezést — azonban ez most már aktuálissá vált. Hozzájárul mindezekhez, hogy az iskolaköteles gyermekeknek a száma, a főváros különböző helyein épült kislakásos telepek létesítése, úgyszintén a nagyobb mérvben megindult magán- épitkezések folytán területileg is megnövekedett. Némely iskolánál annyira vagyunk, hogy nem lévén ott megfelelő számú tanterem, miként előbb említettem, csak váltakozó tanítással tudjuk lebonyolítani, úgy, ahogy a forgalmat, nem egy helyütt osztályonkinti 40, illetve 50-es létszámmal. Ilyen váltakozó tanítás a székesfőváros iskoláinak körülbelül mintegy tiz százalékában található meg. Az eddigi .jelentések szerint 51 iskolában 377 osztállyal. A tanteremhiányok miatt az iskola és a tanítás zavartalan menetének biztosítása céljából egyéb kötelező és szükséges helyiségek (igazgatói iroda, tantestületi szoba, szertárak, orvosi kezelők -stb.) megszüntetését, illetve összeapológiája székesfővárosi tanácsnok , vonását vonták maguk után. Egyes iskolákban a tantestületi szobákat az igazgatói irodába helyezték és a tantestületi szobát tantermül használták fel. Máshelyiitt a tantestületi szoba vagy a szertárba, vagy a könyvtárba került, avagy megfordítva, az igazgató ment a szertárba és a könyvtári helyiségbe. A Mária Terézia-téri iskolában például egy előadótermet választottunk ketté, hogy azt tanteremmé alakítsuk, egy irodai helyiségből készíttettünk tantermet. Gyakori eset, hogy több, egy épületben levő iskolának éppen a tanterem hiánya miatt közös igazgatói irodát, könyvtárt, szertárt, tantestületi szobát létesítettünk, csak azért, hogy tantermeket nyerjünk. Sok helyütt bár rendellenes, az iskolaorvosi rendelés a tantestületi szobában folyik s mig a vizsgálat tart, addig a tantestület tagjai a szobából ki vannak zárva s ezalatt a folyosón tartózkodnak. Az igazgatói irodákban elhelyezett testületi szobák és szertárak az igazgató hivatalos funkcióját gátolják. A legmostohább helyzetben vannak az iparostanonciskolák, ahol a 16—18 éves tanulók a 6—8 éves elemi iskolai tanulók méreteihez szabott kicsiny padokban ülnek, jóformán belepréselve abba a padba, térdük a pádon felül ér s ezzel gátolva vannak az írásban, vagy a rajzolásban. Legfőbb ideje, hogy foglalkozzunk azzal a gondolattal, miután az iparostanonciskolák önállósítása folyamatban van, önálló iskolákat teremtsünk a számukra, hol szakmánkint nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is nyernének oktatást. Külföldön ez már mindenütt megvan, csak nálunk maradtunk ezzel nagyon el, hol pedig még valahogy késő este szabad volna valamely tanterem, oda Ibele- szorulnak a különböző fővárosi és társadalmi szaktanfolyamok. Miként előbb említettem, az iskola- épületek tantermei reggel 8 órától nem egy esetben k-10-ig este igénybe vannak véve, szellőztetés, takarítás, különösen a téli hónapok alatt valósággal keresztülvihetet- len. Igen sok iskolában a tornaterem hiányzik és itt a tanuló az osztályban egyoldalúan nyer torna- tanitást. Az előadott esetek egyikét- raásikát, vagy valamennyiét megtaláljuk a következő iskolákban: A III. Kiscelli-uti polgári fiú- és elemi iskola, a III. Emőd-utcai elemi iskola, az I. Kelenföldi-uti elemi fiúiskola, az Attila-utcai elemi iskola, az I. Labanc-uti elemi iskola, a II. Fő-utcai kisdedovó, a III. Timár-utcai elemi iskola, V. Szemere- utcai elemi iskola, I. Váli- uti iparostanonciskola, III. Szalagutcai elemi iskola, VI. Bajnok-utcai elemi iskola, VI. Váci-ut 89. sz. elemi iskola, VI. Tatai-utcai elemi iskola, VI. Tomori-uti elemi iskola, VII. Aréna-ut 16. sz. elemi iskola, VII. Dohány-utcai elemi iskola, VII. Damjanich-utcai iskola, VI. Telepi-utcai elemi leányiskola, IX. Lónyai-utcai elemi leányiskola, VIII. Szentkirályi-utcai elemi iskola, VIII. Práter-utcai polgári leányiskola, VIII. Bezerédi-utcai felsőkereskedelmi iskola, VIII. Práter-utcai polgári fiúiskola, Vili. Homok-utcai polgári fiúiskola, VIII. Jázmin-utcai elemi iskola, a VIII. Dugonics-utcai elemi iskola, VIII. Horánszky-utcai főreáliskola, IX. Mester-utcai elemi iskola, IX. Tűzoltó-utcai elemi iskola, IX. Mester-utcai felsőkereskedelmi iskola, felső zeneiskola, X. Százados-uti elemi iskola, X. Kápolna-téri elemi iskola, X. Maglódi-uti elemi iskola, X. Liget-utcai polgári iskola. Tételesen soroltam fel hirtelen azokat az iskolákat, ahol bárki betekintést nyerhet a visszás állapotokról. A főváros közoktatásügyi ügyosztálya, miután az állapotok teljesen tűrhetetlenné válnak, felelőssége tudatában a szakoktatók, iskolaigazgatók, a kerületi elöljáróság, a tanácsi II. ügyosztály és a szülők bejelentése alajnán a legközelebbi napokban egyszáz oldalra menő jelentést fo$ tenni, amelyben ezen visszás állapotok tételről-tételre, esetről-esetre lesznek bemutatva, hogy ezzel is a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, a tekintetes tanácsnak a figyelmét ezekre az állagotokra felhívja, kérvé azt, hogy ezt vizsgálat tárgyává tegyék és a körülmények és a szükséghez, kégest az intézkedéseket megtegyék Ügy véljük azzal, hogy éveute, ha 2,000.000 pengőt vesznek fel is- kolaépitési költségekre, amellyel csupán csak ideig-óráig a szükségleteket mintegy összezsugoritva azokon a helyeken, ahol abszolúte iskola nincsen, próbálnak enyhíteni egy-két iskola építésével, az iskola építkezésének kérdése és ezzel a tanügy megoldva nincsen, még kisegítésnek sem tekinthető, legfeljebb látszólagos megnyugvásra szolgál. Az a beállítás és felfogás, hogy régi időkben is voltak túlzsúfolt tantermek, a régi időkben is voltak váltakozó és vegyes osztályok és hogy a régi időkben is voltak tornatermek hajópadlóval, ez csak azt jelenti, hogyha ezt követni fogjuk, akkor iskolaépítkezések tekintetében egy stagnáló helyzetbe kerülünk, holott ezzel szemben a külföld a modern iskolatechnika és a modern pedagógiai követelményeknek megfelelő iskolákat építvén, azoktól bizonyos mértékben elmaradunk. Váltig emlegetik, hogy a főváros pénzügyi helyzete és agyonA főváros Szív- és legkedveltebb vérbetegek gyógyintézete külön osztálya Dr. PAJOR M szanatórium és vizgyógyintézet fM BUDAPEST, VIII, VAS-U. 7. jó egészség! Köztudomású, hogy a balkáni népek, amelyek a legtöbb kávét fogyasztják, a legmagasabb életkort érik el; mert a tiszta hamisítatlan babkávé egyenletes, jó közérzetet teremt és az egészség megtartásának legjobb szere. Meinl Gyula rt. sanyargatott országunk leromlása a luxusiskolákat nem engedi meg, de egyet elfelejtenek, hogy eddig sem voltak luxusiskoláink, csak megfelelő iskoláink és hogy az újabban épülő iskolák nem barakk, hanem kőiskolák és nem tiz évre, hanem hosszabb időre, 50 évre is épülnek s igy a berendezés, egyéb tekintetben éppen ezeken a helyeken nem kellene szűkösen elbánni s az építkezésnél azt nézni, hogy hol takarítunk meg valamit, mert hiszen, amit ma elmulasztunk, vagy amennyiben bizonyos megszorításokkal megtakarítást óhajtunk elérni, azt a következő esztendőkben a szükség és a helyzet kívánalmainak megfelelően többszöi*ös kiadással kell fedeznünk, mert hiszen az utólagos építkezések, toldalék és javítások sokkal többe kerülnek, mintha azt ma, a rendes építkezések keretében elvégeznénk. A megtakarítást a tanügyi tanácsnok az uj építendő iskoláknál maga megkezdette amúgy is azzal, hogy iskolai igazgatói lakást nem engedte a tervbe fölvenni s az iskolák minden disz és luxus nélkül épülnek s a tantiéinek számát a minimálisra redukálta. De a túlságos redukálás azonban jelenthet ma pillanatnyilag bizonyos látszólagos megtakarítást, egynéhány esztendő múlva a fővárosra nézve azonban indokolatlan, többszörös többletkiadást. Az említett jelentés szerint uj iskolaépület szükséges az elemi, polgári, kisdedovóknál és egyéb iskoláknál ; emeletráépítés ugyancsak elemi, kisdedovóknál vegyes és egyéb épületeknél; toldaléképitke- zés elemi, polgári, kisdedovó, vegyes és egyéb épületeknél. Összesen 53 iskolaépítés, 18 emeletráépítés és 14 toldaléképitkezés szükséges, hogy az iskoláztatás zavartalan menetét biztosithassuk. Feltétlenül szükségünk . van arra, hogy ezt végrehajtsák, ellenkező esetben rövid időn belül be fog következni az a helyzet, hogy a tanításban zavarok fognak előállni, mely sem a fővárosra, sem a szülőkre, sem a tanítókra, sem pedig a tanulókra nem lesz kedvező s előbb-utóbb be kell látni azt, hogy ezeken az állapotokon segíteni kell, komolyan és intenziven, nem pedig itt-ott, egy-egy iskolaépítkezéssel csak azért, hogy valamit cselekedjünk. A bekövetkezendőkért a tanügyi osztály a felelősséget nem vállalja s ezért mutatja be a tételes jelentést. Az ügyosztály a tanügyi kiadást amúgy is az elmúlt évekhez képest az egynegyedéről az egyötödére csökkentette.