Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-11-24 / 46. szám

2 UJJBUBAHESI 1928 november 24. Mégsem a Tisza Kálmán-téren épül fel a főváros uj központi kórháza Némethy tanácsnok hozzákezdett az építés elő­készületeihez — A város belsejében kis gyűjtő- kórházat építenek, a nagy kórházat a perifé­riákon helyezik el — Az Uj Budapest tudósítójától — Különleges FÉRFI FEHÉRNEMÜEK házi kabátok, pyjamák occasio árban VESTA k“'2 E lapra hivatkozók 5°/o engedményt kapnak. teletét is magában foglalja. A ke­resztény nemzeti gondolat nernzet- fentartó ereje abban van, hogy a múltban gyökerezik, a jelenben él, de a jövőt épiteni semmi más gon­dolat nem tudja úgy, mint a ke­resztény nemzeti gondolat, amely az ősi magyar hagyományokat a jövő modern felfogásával és hala­dásával összeköti. — A keresztény nemzeti gondolat mindig alkotott. Ezer év előtt meg­alkotta a magyar nemzeti államot, azután hosszú viszontagságon ke­resztül ez az eszme tartotta fenn és amikor a magyar nemzeti állam a nemzetrontó forradalmakban ösz- szetört, amikor, mint oldott kéve széthullt nemzetünk, a keresztény nemzeti eszme és gondolat volt az, amely a magyar nemzeti államot másodszor is újra megalapította. — A keresztény nemzeti gondolat ereje abban van, hogy ősisége mel­lett mindig uj tartalommal telik meg. Láttuk ezt a főváros rene­szánszában is. A keresztény nem­zeti gondolat segítségével újra fel­építettük a rombadőlt Budapestet, rendbehoztuk intézményeit, sőt szo­ciális alkotásokat hoztunk létre, se­gítettünk a szegényeken és szüköl- ködőkön. — Nagy küzdelmek árán jutot­tunk ezekhez az eredményekhez, mert a keresztény nemzeti gondo­lat épitő munkájának terhére Írták a trianoni Magyarország minden keservét, baját és nehézségét. De sem a nép nem lankadt, sem a ve­zérek, mert valamennyiünkben él az erős hit, hogy csak ezzel a gon­dolattal tudjuk a hazát és a fővá­rost újjáépíteni. — Nem lankadtam és nem fárad­tam el én sem. Sok harcot vívtam, de szeretem a harcot, mert előre­viszi az eszméket. Sebeket is kap­tam, de sohasem panaszkodtam, mindig némán, keresztény türelem­mel tűrtem a fájdalmas sebeket. (Nagy taps.) — V an egy, amire legbüszkébb vagyok és amit az üdvözlő szóno­kok is annyira kiemeltek és amit talán úgy formulázhatnék, — hogy a becsületnek azt a fehér tógáját, amelyet Budapest keresztény népe az ő keresztény polgármesterének ajándékul adott, tisztán és folt nél­kül viseltem s tisztán és folt nél­kül fogom majdan Budapest ke­resztény népének visszaadni. (Élénk éljenzés és szűnni nem akaró nagy taps.) Küzdelmekre még sok kilá­tásunk van, az eredmények teréu még többet kell produkálnunk. Még sok alkotó munka van hátra, ame­lyet el kell végeznünk és el is fo­gunk végezni összefogva, erős aka­rattal. Minden nemzetfentartó kul­turális, szellemi és erkölcsi erőt össze kell fognunk, hogy az uj és boldogabb Budapestet megalkossuk. Soha személyes szempont nem fog vezetni, csak a tiszta közérdek, soha nem fogom magam népszerű áram­latok által vezettetni, mert át va­gyok hatva a felelősség politikájá­tól, amellyel egy milliós városnak tartozom. Uj, nagy, boldog Buda­pestet akarok, mert igy akarjuk el­érni az uj, boldogabb, nagy Ma­gyarországot. Az ut itt meredek, de a meredek utak mindig felfelé ve­zetnek. És ennek az útnak a végén látom a keresztény erkölcsökön fel­épült uj, boldog Nagymagyarország kapuját. Böhler Vilmosné Autokarosszérla és kocsikellékek gyári raktára Budapest, VII., Dohány-utca 52 Alapittatott 1840. — Telefon: József 456—90. Az összes karosszéria és kocsigyártó cikkek nagy választékban. A székesfő­várostöbb üzemének állandó szállítója. Abban a harcban, amelyet a tör­vényhatósági bizottság szociális ér­zékkel megáldott tagjai az uj Ró­kus felépítéséért indítottak, a kór­házügyi gondolat fontossága győ­zött a rideg pénzügyi politika fe­lett. Abból az alkalomból, hogy egy­részről a törvényhatósági bizottság már a jövő évi költségvetésbe két­millió pengőt vett fel az uj központi kórház felépítésére, másrészről a népjóléti miniszter ígéretet tett a fővárosnak, hogy az évek során át felgyülemlett betegápolási járulé­kok hátralékait a kormány az uj központi kórház felépítéséhez hoz­zá járulásképpen odaadja, a meg­valósulás közeli stádiumába hozták az építkezés megindítását. Erről a nagyfontosságu problémáról az Uj Budapest munkatársa megkérdezte Némethy Béla tanácsnokot, a köz­egészségügyi ügyosztály kitűnő ve­zetőjét, aki a következő nyilatkoza­tot tette munkatársunknak: — A központi kórház ügye örven­detesen gyors lépésekkel halad a megvalósulás felé! A közgyűlési határozat után ügyosztályunk azon­nal munkába vette az építkezés elő­készületeit, és még ebben a hónap­ban elnökletem mellett össze fog ülni a kórházak igazgató-főorvosai­nak értekezlete, hogy a további teendőkről javaslatot tegyen a ta­nácsnak. A helyzet ugyanis időköz­ben lényegesen megváltozott. — A közgyűlés által a jövő esz­tendőre megszavazott kétmillió FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó Budapest, VIIM Kolumbusz 11/a.™±L£iZ* pengő és a népjóléti miniszter ígé­rete alapot nyújtanak arra, hogy eredeti tervünktől eltérően nagyobb arányú fejlesztését csináljuk meg a fővárosi kórházaknak. Ez a ter­vünk már egyszer felszínre került, az akkor kilátásba vehető pénz­ügyi lehetőségek azonban ezt a ter­vünket csirájában megfojtották. Ar­ról van szó, hogy a régi Rókus- kórházat ne a Tisza Kálmán-téri gázgyári telekre telepítsük ki, ha­nem a város belsejében építsünk egy kisebb arányú gyűjtő-kórházat, magát a nagy központi kórházat pedig valahol a levegősebb és csen­desebb perifériákon helyezzük el. — Amikor ez az első számú terv felmerült, érintkezésbe is léptem a városrendezési ügyosztállyal, hogy melyek azok a telkek, amelyek a nagy központi kórház építkezésénél számításba jöhetnek. Erre a cél­ra rendelkezésre áll a Krausz— May er-féle angyalföldi telek, de kaphatunk telket a Maglódi-uton vagy a Külső Kerepesi-uton is. Ar­ról is szó van, hogy az uj nagy központi kórház valahova a Lágy­mányosra kerüljön, mert Budának ez a része komolyan és jogosan pa­naszkodik, hogy nincs kórháza. — Egy bizonyos: a terv kibővü­lése kapcsán jelentősen növekedni fog a férőhelyek száma. Ily körül menyek között a legnagyobb biza­lommal tekintek a jövő elé, mert a legközelebbi esztendők a kórházügy messzemenő fejlődését fogják hozni. A FANSz tagjainak és a Székesfővárosi zenetanfolyamok növendékeinek BEKE PÉTER PÁL HANGSZERÜZEME, Vili., DOBOZI-UTCA 31. Készpénzvásárlásoknál 5°|o kedvezményt nyújt. FANSx tagoknak 6 havi hl el la. Itelikiilök, pénztárcák, bőröndök karácsonyra gyári áron MELEG GABOR bőröndös mesternél Budapest, Rákóczi-ut II. — Váci-utca 31. B®" Jelen lap előfizetője 10 százalék engedményben részesül *M 1 Ml ÚJSÁG A O VÁROSHÁZÁN L — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur ? — Hogy időrendben maradjak, kezdem a pénzügyi bizottság pén­teki ülésével, amikor is Folkusházy meleg szavakkal üdvözölte Csilléry Andrást, aki a bizottsági tagságá­ról lemondott Lipthay Lajos, és Vér­tes Emilt, aki az elhunyt Bedő Mó­ric helyébe került a pénzügyi bi­zottságba. A pénzügyi bizottság ülé­sét hétfőn délelőtt folytatták, de már ekkor köztudomású volt, hogy szerdán nem lesz közgyűlés. A bi­zottsági tagok túlontúl ki voltak fáradva a költségvetési vitában és Ripka apánk a közóhajnak tett ele­get, amikor a szerdára összehívott közgyűlést egy héttel elhalasztotta. — Mi volt a hétfői nap egyébb eseménye ? — A polgármester névnapja. Csak egy ilyen névnapi ünnepségen de­rül ki, hogy mennyi hive van a de­rék jó Sipőcz Jenőnek! Az ünnep­lés már délelőtt kezdődött, amikor Szlovák Pali és Farkas Ákos, a két kitűnő polgármesteri titkár alig győzték az előszobában fogadni a. küldöttségek tömegét. Elsőnek az elnöki ügyosztály kiváló vezetője. Gallina Frigyes főjegyző ur — kü­lönben most már csak hetek kér­dése, hogy eléri a régóta megér­demelt tanácsnoki stallumot — tisz­telgett, majd sorba jelentkeztek a szakhivatalok küldöttségei, a Fő­városi Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetsége, élén Wurmb Elemér elnök­kel, Márkus alelnökkel és Budó fő­titkárral. Gyönyörű krizantém cso­korral kedveskedett a névnapi ün­nep alkalmával a polgármesternek a Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége és a rengeteg barát és tisz­telő által küldött virág tavaszi er­dővé változtatta a gyönyörű pol­gármesteri fogadószobát. — Hogyan folyt le az esti ünnep­ség? — Szinte álomszerűén szép és lel­kes volt minden. A bejáratnál disz- ruhás rendőrök, a foyerban magyar- ruhás kislányok, árvalány haj as pár­tával fejükön, zászlók, girlandok, csupa estélyi ruha, az emelvényen rengeteg zászló és virág, égszínkék dolmányos hajdúk... és az ünnep­lő keretben szerényen, egyszerűen és mégis annyi méltósággal ott áll szive mélyéig meghatva Sipőcz Je­nő. A zsúfolt sorokban ki ülve, ki állva, a keresztény Budapest leg­jobbjai; elsősorban Wolff Károly, akinek nemes páthosza talán még sohasem volt annyira férfias és lel­kes, mint hétfői beszédében. Eljött Ripka is, visszaadván a vizitet Si- pőcznek, aki szintén elment az ő névnapi ünnepségére. Amott az ün­nepség főrendezője, Buday Dezső szorgoskodik, egy másik sarokban Petrovácz Gyula köré csoportosul­nak hívei. Az állóhely közönségé­nek soraiban feketélik hófehér plasz- tronja fölött Bezzeg-Huszágh főka­pitány ur hollófekete szakálla, ter­mészetes, hogy mellette ott áll hű­séges helyettese, Andréka Károly is. Teljes számmal jelent meg az ünnepségen a plébánost kar: a sok lila cingulus és nehéz aranykereszt fölött egyszerű fekete reverendájá­ban kimagaslik Bangha Béla klasz- szikusan szép feje, melyet bizony már behavazott az idő... Miről be­széljek még? A ragyogó hölgyko- szoruról, melynek díszes galériájá­ban egy, a boldogságtól könnyező nagyasszony foglalta el a királynői helyet: özv. Sipőcz Lászlóné. Ő volt a legboldogabb, mert érezte, tudta, hogy a polgármester az ünneplés­nek csak egy okból örvend: érzi, hogy ezzel örömet szerez az édes­anyjának ... A beszédek után, ame­lyeknek mindegyike komoly és ér­tékes gondolatot tartalmazott, kez­detét vette a tea. Nem volt drága bankett, finom menü, egyszerű, szi­ves magyaros ünnepség volt. A pol­gármester tea közben végigsétált az asztalok között, kedvesen és szíve­sen fogadván a szeretetnek és a barátságnak megnyilvánulásait. — Miért merültek a Sipőcz-teán olyan hosszú ideig bizalmas beszél­getésbe Folkusházy és Márkus Jenő ? — Azért, mert egyre közelebb van az a nap, amikor Folkusházy végre elfoglalja Rényi Dezső elárvult szé­két a Beszkárt vezérigazgatói szo­bájában. E pillanatban arról foly­nak még a tárgyalások, hogy a de­cember 12-i vagy a 19-i közgyűlés nyugdijazza-e Folkusházy Lajost. Valószínűleg 12-én meg fog történni a nyugdíjazás a közgyűlésen, mely­nek tagjai meg fogják találni a módját annak, hogy pártkülönbség nélkül szeretetükről és bizalmukról biztosítsák Folkust. Az sincs ugyan kizárva, hogy a nyugdíjazásra csak december 19-én kerül a sor, bár a pártoknak egyöntetű kívánsága az, hogy még ebben az esztendőben ok­vetlenül megtörténjen az alpolgár­mesterválasztás. Behelyettesítésről most már egyetlen szó sem esik és a megindult óriási kortéziában minden valószínűség szerint csak néhány szavazaton múlik, hogy ki lesz Budapest uj alpolgármestere. Amellett, hogy 12-én legyen meg a nyugdíjazó közgyűlés, szól az a kö­rülmény, hogy a főpolgármester már másnap, 13-án kiírhatná a pá­lyázatot az alpolgármesteri állásra. Amíg ugyanis a nyugdíjazás tényét nem perfektuálja a közgyűlés, az uj pályázat sem irható ki. A fő­város szervezési szabályzata szerint a pályázati határidő li nap lévén, a december 13-án kiirt pályázat 27-én lejárna és Szilveszterre már uj alpolgármestere lehetne Buda­pestnek. Mivel azonban a karácsony és újév közötti héten csak a leg­ritkább esetben szoktak közgyűlést tartani, — legutóbb a Közúti meg­váltása alkalmával volt az ó esz­tendő utolsó napjaiban ülése a tör­vényhatósági bizottságnak, — az én számításaim szerint január első fele lesz az az időpont, amikor a jelöl­tek az urnák előtt össze fognak csapni. Annál is inkább eltolódik ez

Next

/
Thumbnails
Contents