Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-11-24 / 46. szám

1928 november 24. UJ BUDAPEST 3 A székesfővárosi nMolatok reformálása Irta: Király Kálmán székesfővárosi műszaki tanácsos I. rész: A budapesti útburkolatok fejlődése. Az útburkolatok fontossága. Régente, mikor még kizárólag a lassú lóvontatás volt szokásos, az utakkal és azok burko­latával a lakosság nem sokat törődött. Ezzel szemben ma, amikor a gépkocsi a közlekedés terén óriási változást idézett elő, az úthálózat problémája a közérdek­lődés homlokterébe nyomult. Ma már átment a köztudatba, hogy nem eléged­hetünk meg a régi rendszerű uthui'ko- latokkal: utainkat reformálni, vagyis az autó igényeinek megfelelően átalakitani tartozunk. Mielőtt ezen átalakitás mi­kéntjére rátérnénk, a következőkben foglalkozunk az autóközlekedés növeke­désével, a fővárosi útburkolatok statisz­tikájával, az útügyi költségekkel és az 1904. évben felvett utburkoló-kölcsönnel. A gépjárművek számának növekedése hazánkban. Nálunk a gépkocsiközlekedés az 1910. évben kezdett számbavehető mértékben terjedni. Ekkor ugyanis már 1000 személyautó és mintegy 150 teher­autó volt az országban. 1912. évben a szemályautók száma kétszeresre, 1914. évben háromszorosra emelkedett. Azután visszaesés mutatkozott. 1920. évben a személyautók száma már csupán 1500. Ezen időponttól kezdve azonban a sza­porodást feltüntető vonál erősen emel­kedik. 1925-ben a személyautók száma már eléri az 5000-et, jelenleg megközelíti a 10.000-et és előreláthatóan az 1930. év­ben a 13.000-et. A teherautók száma 1922. évig lassan emelkedik, 400-ig. 1922. évtől pedig erősebb mértékben. Jelenleg kereken 3500 teherautónk van. Számuk 1930-ra valószinüleg meghaladja az 5000-et. Ehhez járul még tekintélyes számú motoros kerékpár, amelyeknek nagyrésze oldalüléssel bir. Az előadot­takból láthatjuk, hogy hazánkban is „az idő pénz“ jelszó jogosultságát mind töb­ben belátják és idejük jobb kihaszná­lása végett áttérnek a gépkocsiközleke­désre. Ez utóbbinak azonban nemcsak mint privátautóközlekedés van meg a létjogosultsága. A társaskocsiközlekedős terén is az autó mind nagyobb teret hódit. Az autóközlekedés előfeltétele a jó ut. A régi utak nagyrésze ma már nem felel meg a forgalmi igényeknek. A leg­több ut gyökeres átalakításra szorul, különösen nálunk, ahol az útburkolatok­nak nagy rész-e gyenge anyagból ké­szült. a terminus, mert a kijelölő választ­mánynak súlyos problémát keli megoldania; olyképpen megejteni a jelölést, hogy sértődés ne essék. Bi­zonyosra vehető, hogy a kijelölő vá­lasztmány határozata alapján há­romnál több jelöltre fognak szavaz­ni a város atyái... — Egy kis humort kérünk, ked­ves dr. Városházy, mert az utóbbi időben sok a panasz Ön ellen, hogy sokat politizál és keveset pletyká- zik... — A politika is pletyka, mélyen tisztelt Szerkesztő ur, de azért ele­get teszek kívánságának és három kis történetet mesélek el. Tehát: 1. A pénzügyi bizottság hétfői ülésén az Acélhanghoz címzett dalárdának valami segélyt szavazott meg egy­hangúlag a bizottság. Nóta bene a pénteki bizottsági ülésen viszont egy közbeszólásra adott replikájá­ban Éber Antal előre kijelentette, hogy az Acélhang segélyét sem fogja megszavazni. A hétfői ülésen Éber Antal nem volt jelen és ezért, ami­kor a tanács előterjesztése egyhan­gú szavazattal keresztülment, Bánó- czy László odakiáltott az elnökhöz: „Mit szól ehez Éber Antal ?“ — „Majd megkérdjük tőle utólag“ — mondotta halálos komolysággal Fol- kusházy. Ahogy a parlamenti gyors­írók szoktak feljegyezni: Általános élénk derültség. 2. A szinügyi bi­zottság keddi ülésén viszont Kiss Menyhért mondott el egy kedves budai bon-mot-t. „A budaiaknak nincs szükségük téli színházra, Bu­A különböző útburkolatok statiszti­kája. Budapestnél gazdagabb városok már évtizedekkel ezelőtt is a tartós por- és sármentes burkolatokat részesítették előnyben. Ha összehasonlítjuk a főváros útburkolati statisztikáját Bécsével, Pá- riséval és Berlinével, úgy azt látjuk, hogy csupán Bécs város készített még igen sok zúzottkőburkolatot: az össz­terület 49 százalékát. Ezzel szemben ily bunkókat Párisban csak 3.5 százalék, a német birodalom fővárosában pedig csak 1 százalék van. Valamennyi város­ban igen nagymértékben nyert alkal­mazást a kövezet: Budapesten 46 száza­lék, Béesben 43, Párisban 59, Berlinben 68 százalék. Az aszfalt a kontinensen Berlinben vált be a legjobban, miért is ott 7,500.000 m2 kocsiutíelületet láttak el ezzel a modern burkolattal. A fakocka­burkolat Páris utcáin és utain terjedt el legjobban: 2,131.000 m2. A keramit magyar utburkoló anyag, ezért csupán hazánkban és a hozzánk közeleső Bécs- ben (valamint a balkáni fővárosokban) alkalmaztatott utburkoló célokra. A főváros útügyi költségeinek alaku­lása. Budapest székesfőváros vezetősége mindig tudatában volt annak, hogy az útburkolatok ügye közlekedési, közgaz­dasági, szépészeti és idegenforgalmi szempontokból egyaránt fontos, ezért már a három testvérváros: Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor tekintélyes össze­geket szánt az utak karbantartására és uj utak építésére. Ez utóbbi tétel ren­desen függvénye volt az általános pénz­ügyi helyzetnek, ha a költségvetésben deficit mutatkozott, úgy ezen rendesen akként segítettek, hogy az uj utak épí­tésére szánt összeget erősen megnyir­bálták. Mig az 1874. évben a szóban- forgó útépítési és karbantartási költsé­gekre 1,800.000 korona engedélyeztetett, addig 1879-ben csupán kereken 1,000.000 korona állott rendelkezésre. Ezen idő­ponttól kezdve a vonatkozó grafikon vonala hullámszerű. Kulminál az 1900. évben, amikor a költség eléri a 4 mil­liót, azután csökken: az 1904. évben 2,100.000, az 1910. évben azonban már a 3 milliót meghaladja. Természetes, hogy az Élet haladt a maga utján, a főváros folyton fejlődött, évenkint mind nagyobb lett a lakott terület. Az elmaradt útépítéseket előbb- utóbb végre kellett hajtani. A főváros vezetősége a legcélravezetőbbnek na­gyobb utburkoló kölcsön felvételét találta. dának van egy rádiószinháza. Mi az a rádiószinház ? A jó budaiak beülnek a Fővárosi Színkörbe és a miskolci színház előadását lát­ják ..3. Ez a kis történet a derno kraták belső háborúságának bősz epizódja. A legutóbbi nagy. szétvá­lás alkalmával Csergő Hugó dr., aki annakidején Vázsonyi legben­sőbb hívei közé tartozott, sokáig nem tudott határozni. Két frakció áll ugyanis egymással szemben: a Bródy Ernő-féle öreg-demokrata, melyhez Vázsonyi özvegye és fia is tartozik és a Rassay-féle, amely helyi demokrata célkitűzések he­lyett országos szabadelvű politikát akar folytatni. Csergő végre is hosszas habozás után az utóbbi frakcióhoz csatlakozott, mert ezt tartotta Vázsonyi szelleméhez mél­tóbbnak. Tudni kell még, hogy úgy Vázsonyi, mint özvegye mindig na­gyon szerették Csergőt, aminek jele- képen Vázsonyi halála után a ke­gyelmes asszony azt az aranyórát, amelyet Vázsonyi 25 évig hordott a zsebében, kegyeleti tárgyként Csergőnek ajándékozta. Amikor köz tudomása lett Csergő hovatartozó- sága, Vázsonyiné levelet irt Cser­gőnek, a következő tartalommal: „Vázsonyi óráját csak az viselheti, aki arra méltó. Ön erre méltatlan lett. Küldje az órát vissza/“ — És mit tett Csergő ? — Visszaküldte az órát, amely az­óta gazdátlan. A viszontlátásra, kedves Szerkesztő ur! — Ajánlom magamat, tisztelt bi­zottsági tag ur! Az 1904. évi 20 millió koronás burkoló- kölcsön törlesztési tervezetének kidol­gozásakor alapul szolgált: 4.5 százalé­kos kamatláb mellett a tőkét 20 év alatt kell törleszteni. Fedezetül három tétel jelöltetett ki: az útburkolási járulékok, a tartósabb burkolatok létesítése révén mutatkozó karbantartási megtakarítások és a költségvetésbe az uj utak építése fejezetén évenkint beillesztendő össze­gek, amelyek 1905-től 1910-ig 90.000 koro- tától 673.000 koronáig, 1911-től 1924-ig 900.000 koronától 1,344.000 koronáig emel­kedtek. Az ugrást az okozta, hogy 1911- től kezdve elmaradtak a burkolási járu­lékok, másrészt mind nagyobb mérték­ben jelentkeztek az uj burkolatok kar­bantartási terhei. A 20 millió koronás kölcsönt a főváros 9 év alatt használta fel: 1905. évben kereken 4 milliót, azután egyre keve­sebbet, 1913-ban már csak 902.500 koro­nát. A vonatkozó Programm szerint összesen 180 utca és ut nyert uj burko­latot. Az összes költségnek háromnegyed része a főbb közlekedési útvonalak bur­kolására íordittatott. A legnagyobb munka volt a Váci-ut rendezése: 3,211.000 korona költséggel, összesen kereken 900.000 négyzetméter kocsiút és mintegy 200.000 négyzetméter gyalogút készült. Az uj szegélyezés hossza kereken 106.000 folyóméter. II. rész: A legutolsó három év útépítési eredményei A világháború, a forradalmak és az azt követő években a főváros útháló­zata a szó szoros értelmében lezüllött, mert az útfenntartási összegek 1913. év­től kezdve erősen csökkentek: 1922. év­ben az 1913. évi összegnek 0.1 részét kaptuk. Még erősebb mértékű volt a csökkenés az útépítési tétel dotálásánál: 1919. évben az 1913. összegnek egyszázad­része utaltatott ki. Nem csoda, hogy a főváros pénzügyi helyzetének javulásá­val elsősorban az útburkolatok rekon­strukciójára kellett minden igyekeze­tünket fordítani. A 10 év alatt elmaradt útépítések pótlásával csupán az 1926. év­ben kezdtünk komolyan foglalkozni, amennyiben ezen évben bocsáttatott ren­delkezésünkre ily célra nagyobb költség- vetési összeg. Azóta minden évben szá­mos utca és ut kap uj burkolatot. A próbaburkolatok. A főváros az újabb útépítő anyagokat csak akkor kezdi nagyobb mértékben alkalmazni, ha az illető anyaggal készített kísérleti ut, az úgynevezett próbaút, kedvező eredményt mutat. Az újabb időben vég­zett próbaburkolások közül említést ér­demelnek a Műegyetemi rakparton vég­zett hidegaszfalt-kisérletek, az Y. kér. Balaton-utcában készített bitumenes ho­moktégla- és Dernolit-próbaburkolatok, végül a VII. kér., Peterdy-ntcának hen­gerelt aszfaltburkolatai. (Befejező közlemény a jövő számban.) STELLA CIPŐKERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VII., KIRÁLY UCCA 57. TELEFON: JÓZSEF 321—73. A fővárosi alkalmazottak beszerzési forrása Állandóan nagy raktárt tartunk elsőrendű női-, férfi-, gyermek-, uxus-, sport-, va- dász-és strapacipőkben, továbbá há­zi-, tenniszcipőkben és szandálokban. Nagy választék: külföldi női divathőcipő, valamint férfi- és gyermek hó- és sárcipőkben, divatszinü la selyem- és flor- harisnyák és zoknik. 4 havi hitel! Mérsékelt áraki 'vyyyvvyyyvwywyvw Köztudomású, hogy a balkáni népek, amelyek a legtöbb kávét fogyasztják, a leg­magasabb életkort érik el; mert a tiszta hamisítatlan babkávé egyenletes, jó köz­érzetet teremt és az egész­ség megtartásának legjobb szere. Meinl Gyula rt. Ifj. WENDT JÓZSEF • papirkereskedő, üzleti könyvgyár és könyvnyomda Budapest, IX. Lónyai- utca 9 — Telefon Automata 883 — 55 Egyedüli Speciális Magyar Automobilgyár Magyar Általános Gépgyár Rt. Mátyásföld Eladási központ: Budapest, IV., Váci-utca 1. sz. Telefon: Automata 819-73 LEGÚJABB TÍPUSAI: 2 literes 6 hengeres MAGOSIX 1’5 literes 6 hengeres MAGOTAX 15 tonnás 6 hengeres gyorsteher­autó. 1 tonnás gyorsteherautó, Betegszállító- és mentőkocsik Márton takaréktüzhely-gyára Budapest, Karpfenstein-u. 28. Telefon: J. 420-83. Állandó nagy raktár mindennemű sajátkészitményü takaréktüzhely ekben ^lllllll|lllllll||lllll#lll||ll||||||l#llllllllllllll#llllllllllllll#llllllllllllll|lllllll^ ;Shaku-Doj | művészi bronzcsillárok gyára j | és szoboröntöde | • ü | Budapest, | 1 IX. kér., Mester-utca 26. | A fővárosi alkal­mazottaknak 4-6 havi hitel kész- 'I' pénzárakon. Mintatermeinkben úgy pol­gári, mint luxuslakások ré­szére állandóan nagy vá­lasztékot tartunk. IÖKŐVÉ 11 jó § egészség! ^

Next

/
Thumbnails
Contents