Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-07-28 / 29. szám
2 UJBUDAPESr 1928 Julius 28. ügyi minisztériumban. Újabb időben ugyanis egyre több a panasz aziránt, bogy a softőrök az egészen kis terjedelmű kézicsomagokért is pótdijakat számitanak fel, még akkor is, ha a kis csomagot az utas a kezében tartja. Az értekezlet megállapította, hogy csak a nagyobb terjedelmű podgyásznak számitó csomagok azok, amelyekért az utastól pótdij övetelhető. Erre vonatkozólag a legközelebbi időben a tanács rendeletet is ki fog bocsájtani. WKISZ IflZSF.F Es TM vállalkozók Budapest, I , Budaörsi ut 11. (Saját házban) Tatarozási és emeletráépítési munkálatokat már most előjegyez. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV., Semmelweis-ufca 2. Telefon : 208-54. mag™ ÉPITfl RÉSZVÉNYTARSULÍT BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 34. Telefon: T. 272—64. Alapittatott 188C)-ben. Sürgönyeim: „Építő 272-64. Budapest. Mindennemű vízépítés, folyamszabályozás és csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csa- tornakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homok- és kavicseladás és szállítás. Vízi szállítások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mélyés magasépítés. Ut- és vasútépítés. Hídépítés. Mindennemű beton- és vasbetonépités. Komun- kálatok. Városi csatornázÁsok és vízvezeték. Hajó- és kotrójavitótelep és téli kikötő Apostagon Maim. leiszerelve, gyári aröan: LLOYD KERHMIAIPAR R.T. BUDAPEST, V., MÁRIA VALÉRIA-U. 10 Telefon : Lipót 989—75 A főváros sikere Parisban Btidapest rfiszveiele a cárisi nemzetei lürsadalomlűieii fielen — Az IJj Budapest tudósítójától — Dr. Csorna Kálmán árvaszéki ülnök A „Nemzetközi Társadalomjóléti Hét“ elnevezés alatt Parisban tartott négy önálló kongresszus, u. m. a lakásügy és városrendezés, a köz. és magánsegélyezés, a gyermekvédelem és a. társadalmi munka kongresszusa Julius hó 1-től 13-ig folyt le sokezer "tag részvételével. Dr. Csorna Kálmán árvasziéki ülnök. aki a főváros részéről volt jelen a kongresszuson, alábbiakban számolt be a kongresszus lefolyásáról: — Feltűnő volt a kongresszuson a németek nagyszámú megjelenése és szervezett munkája, még inkább a különböző nemzetek részéről a nők rendkívüli érdeklődése. A négy kongresszus anyagát több-kevesebb szerencsével választották meg. Mindenesetre volt a felvett témák közt rendkívül időszerű és gyakorlati jelentőségű is. így kiragadom mutatóban a következő problémákat: A lakásépítkezés árai. A falusi lakásépítés. A sze- génysorsuak lakáskérdése. A segélyezés terén az idegenhonosok, a középosztálybeliekaz aggok és a csökkent .vmetehst- ségüek segélyezésének kérdése volt, szőnyegen. — A gyermekvédelmi kongresszus anyagát főleg az anyaotthonok szükségességére, az anyatejjel való táplálás előmozdítására, a plain air iskolák Létesítésére és a fiatalkorúak bíróságának működésére vonatkozó kérdések képezték, mig a társadalmi munka kongresz- szusa a szociális munka szervezetének, tanításának és az egves esetekben való alkalmazás módszerének, valamint a szociális munka és az ipar és hygiénia egymáshoz való viszonyának kérdéseit tárgyalta.. — Budapest székesfőváros a négy kongresszus közül csak a gyermekvédelmi és a társadalmi munkakongresszusára küldött ki képviseletet és pedig az árvaszék részéről dr. Ágoston Géza elnök, dr. Csorna Kálmán, dr. Szokola Leó ülnökök személyében; a IX. ü. o. részéről pedig dr. Flaxmeyer József fogalmazó és Pálos Ödön igazgató voltak jelen. — A kiküldöttek • közül dr. Csorna Kálmán francia nyelven szólt hozzá a kongresszusnak a szociális munka köz- és magánjellegű szerveinek szerepéről és viszonyáról szóló program alpontjához és ismertette ezzel kapcsolatban Budapest székesfőváros gyermekvédelmi munkarendszerének el veit. Szokola Leó angolnyelvü felszólalásában ugyanezen témát országos szempontból világította meg, Pálos Ödön pedig német nyelven szólt a kérdéshez. A magyar előadók felszólalását látható tetszéssel és tapssal fogadta a nagyszámú és előkelő hallgatóság. — A kongresszussal kapcsolatban lakásügyi és társadalmi munkaügyi kiállítás is volt, amelyen azonban Magyar- ország igen szerényen, mondhatnám alig volt képviselve, szemben Ausztriával, Csehszlovákiával stb. — Igen értékes anyagot tartalmaznak továbbá a kongresszus összes tagjaihoz eljuttatott francia és angol nyelven irt jelentések és vélemények, amelyek egész köteteket tesznek ki és majd minden művelt ország jelenlegi szociális tevékenységének hü tükrét adják. —- Hasonlóképen rendkívüli jó szolgálatot tett az a francianyelvü, 125 oldal terjedelmű tájékoztató füzet is, a mely Páris és környéke szociális intézményeinek felsorolását és leírását, tartalmazza és amely az egyes meglátogatni kívánt intézmények kiválogatását megkönnyítette. Magam részéről számos köz- és magánintézményt látogattam meg, ahol mindenütt előzékenyen adtak felvilágosítást, Különösen éltékes felvilágosításokat. rendeleteket és egyéb felhasználható anyagot kaptam a párisi V Assistance Publique igazgatójától a hatósági gyermekvédelmet illetőleg, amely intézmény azért bír reánk különös fontossággal, mivel az elhagyott gyermekek magyar védelmi rendszere alapjában a francia 1904. évi törvény tervezetének átvételéből származott és vele számos rokonvonást tüntet fel. A szerzett anyag feldolgozása után a francia gyermekvédelmi viszonyokról külön tanulmányban fogok beszámolni. A kongresszus lebonyolítását illetőleg még azt jegyzem meg, bogy a főváros kiküldöttein kívül még számosai: jelentek meg a magyar állam képviseletében is, hogy továbbá a magyar réztvevők működésének és irányításának megszervezése terén hiányok mutatkoztak. Mert mig pl. a németek külön irodát tartottak fenn, gép- és gyorsírókkal, tolmácsokkal rendelkezhettek, a tanácskozásokat egész teljedelemben jegyeztették, saját, sajtójukat állandóan értesítették és a felszólalókat minden módon támogatták, addig a magyar résztvevők a vezetést és támogatást nélkülözték, az egész anyagról tájékozódásuk nem volt, sőt azt sem tudták, mikor és hol lesz magyar felszólalás. — Ennek dacára bátran állíthatom, hogy a magyar kiküldöttek végeredményben nemcsak szép sikerrel, de hasznos, a jövőre szóló tapasztalatokkal és bőségi haza. Mindennemű gazdasági és műszaki kötéláruk hevederek —-----—-----------------zsinegek SZ ALKAY PAPP JÓZSEF kötél- és géptömitőanvag-gyárában Burfaosst. III. kor., (Újlak) Bnkor-ihca 27 szám. Saját gyártmány! — Telefon: Óbuda 625—03. ? MI ÚJSÁG VÁROSHÁZÁM — Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag ur? — Áll a kánikula, mint eddig, változatlanul, és a csendet nem kavarja fel jelentősebb esemény. Fol- kusházy a városháza legszorgalmasabb fiatalembere, könnyen és elegánsan viseli azt a terhet, amelyet a nyári városháza vezetése vállaira rakott. Reggel kilenckor már benn van, referenseket, feleket fogad, tárgyal, telefonál, minisztériumba jár, örül, ha délután négy órakor ebédhez ülhet. Este hatkor újra kezdődik a tánc: ekkor jutnak be hozzá azok a referensek, akik a délelőtti órákban hiába, várakoztak bebocsájtásra, ekkor folyik le egy- egy bizalmasabb belső tanácskozás, vagy Öméltósága az Akácfa-utcába hajtat, ott is el van ő kissé foglalva, lévén a Beszkárt vezérigazgatója... Ennyi munkabírás, ennyi tetterős fiatalság, ennyi szorgalom és energia . . . — Mondja, kedves dr. Városházy, mi az apropója a sok dicséretnekf Ön akar valamit mondani! — Igaza van, Szerkesztő ur. Tehát bejelentem, hogy F olkusházy visz- szavonhatatlanul és végérvényes marad, alpolgármester marad. Az már a tavasz folyamán elhatározódott, hogy a pénzügyi bizottság októberi ülésein a költségvetést illetően még Folkusházy fogja a tőle megszokott ökonomikus elnökléssel lefolytatni, de közben változott a helyzet ugyannyira, hogy Folkus- házy marad november elseje után is, marad február elsejéig, amikor a visszatartás lejár, sőt azt is megsúgom Szerkesztő urnák, hogy marad február elseje után is... — Hogyan? Miért? — Úgy és azért, mert Folkus- házyt igazán nem nélkülözheti a városháza. Nem kétséges, hogy a törvényhatósági bizottság annak idején hozzá fog járulni az ő újabb visszatartásához, viszont az sem kétséges, hogy F olkusházy nak a Beszkártnál való pótlására majd akad megfelelő megoldás. Arról van szó, hogy a derék Márkus Jenő rukkolna Folkusházy visszamaradása esetén előre, Folkusházy pedig alelnöke lenne újra a Beszkártnak. — Nem nyári kacsa az egész, kedves dr. Városházy? — Ön, mint régi képzett hírlapíró, tudhatná Szerkesztő ur, hogy nyáron kacsáik nincsenek, legfeljebb a budai vendéglők bólés nyári éjszakáiban, nyáron cápák vannak... De mióta Fiume nem a miénk, az a bizonyos cápa az Uj Budapest helyett az uj Róma, vagy az uj Milano cimü városi hetilapok hasábjait keresi fel. — Kevesebbet beszéljen, és többet mondjon, kedves bizottsági tag ur! Egyéb újságja van-e a városházi frontról? — Nem igen. De ha már frontokról beszélünk, jelentem Szerkesztő urnák, hogy a balatonkenesei front igen élénk. Balatonkenesén van ugyanis a főváros üdülőtelepe, melynek uj szállóját igazán nyugateurópai ízléssel és kultúrával rendezte be Lamotte Károly barátom. Tisztaság, csín és ragyogás jellemzi Balatonkenesét, ahol azonban nincs minden rendjén. — Hogy-hogy? — Lent jártam a héten a kenesei üdülőtelepen, és nekem, aki a fővárosi tisztviselőtársadalom ismert barátja vagyok, megvan a jogom arra, hogy Kenésének necsak a fény- oldalait, hanem az árnyoldalait is eszrevegyem. El is mondom őket sorjában. Régi baja a fővárosi tisztviselőknek, hogy tulon-tul dühöng közöttük a kasztrendszer. Külön kasztja van a fogalmazóknak, külön a kezelőknek, külön a szám- embereknek, külön a mérnököknek, hogy a tanárság egészen különálló, a többi kasztoktól teljesen elkülönített társadalmáról ne is beszéljünk. Már most a helyzet az, hogy ezek a kasztok kelletlen-akarattal összekerültek Kenésén, ahol élik tovább a maguk külön életét, a maguk külön kasztja szerint. Külön vannak a fogalmazásiak, külön a tanügyiek, külön a más szakok. Nagy a versengés természetesen a különböző tisztviselő kategóriák között... — Erről majd én beszélek, kedves bizottsági tag ur! Én azt hitiem, hogy Kenésén egy csendes nyugalmas, meghitt helyet találok, azt a komolyságot és azt a szolidságot, amely a fővárosi tisztviselőket annyira jellemzi. Ezzel szemben mit láttam? Flancot, öltözködést, versengést, a krepdesin és egyéb hangzatos nevű selyemruhák terén. Meg kell állapitanom, hogy ebben a versengésben a tanítónők és tanárnők járnak elől jó példával, a tisztviselő-asszonyok csendes idegenkedése mellett. Mint kiküldött kémeim jelentik, az egyik beutalt tanítónő egy hét alatt tizennégy különböző ruhában jelent meg, más ruha volt rajta az ebédnél minden nap, és más a vacsoránál. Nem kell mondanom, hogy az efajta divat- kiállítás, amely egyáltalában nem kivétel, hanem igen gyakori dolog, nincs ínyére azoknak, a tisztviselő feleségeknek, akiknek egyrészről nem is telik arra, hogy a legmodernebb ruhakölteményekben pompázzanak a kenesei üdülő terraszán, de ha telne is esetleg nekik, akkor sem öltözködni akarnak Kenesére menni, hanem pihenni és fürödni... — Teljesen igaza van, kedves Szerkesztő ur. Hátha még tudná, hogy milyen tumultuózus jelenetek vannak a beutalások körül, milyen sírások, hogy a penzió árából engedjen az elnöki ügyosztály, akkor még jobban kirivóakká tenné ezeket a rendellenességeket. Egyáltalában rendet kell teremteni a kenesei beutalások körül! Én megértem, hogy a főváros egyébként kitűnő tanügyi személyzete tizhetes vakációjából bőven ráér nyaralni, de azt már nem értem, hogy a többi szakok igényeinek mellőzésével miért kell a kenesei beutaltaknak általában nyolcvan százalék erejéig tanszemélyzetnek lennipk! Tudomásom szerint van egy határozat, hogy a beutaltak fele tanszemélyzet, fele közigazgatási személyzet kell, hogy legyen. így fordulhat azután elő, hogy tanítónők családi pótlékban nem részesülő hozzátartozóikkal a legjobb szobákat tartják lefoglalva, viszont a fővárosnak egy kitűnő közélelmezési főtanácsosa a kertészlakás albérleti szobájába szorult. Minderről természetesen nem tehet sem a kitűnő Du- lácska Jenő, aki példátlan szorgalommal és agilitással inspekciózik hetenként Kénesén, hogy minden rendben legyen, sem Kuszenda igazgató, aki atyai gondviselője a kenesei telepnek, itt a rendszerben van a hiba, kedves barátom, amin pedig a lehető legsürgősebben segíteni kell. — Nagyon helyes, mélyen tisztelt uram, dr. Városházy! Mit tud még előadni védelmére ? — Ártatlannak érzem magamat... — Na ne mondja! Még elhiszem! — ...és kérem tisztelettel felmentésemet. — Majd a legközelebbi választások alkalmával felmentik Önt tisztségétől, kedves dr. Városházy, addig is a viszontlátásra! — Ajánlom magamat, Szerkesztő ur!
