Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-04-07 / 14. szám

192S április 7 lUBtimPEST HIRER Folkusházy, Márkus és a Besz- kárt. Ismeretes, hogy Folkusházy Lajos alpolgármesternek a Besz- kárthoz való vezérigazgatói szer­ződtetését 'paktum hozta létre, amely­nek során a Keresztény Községi Párt és az Egységes Polgári Párt Folkusházy szerződtetésért junk- timba hozták Márkus Jenő nyug. fővárosi tanácsnoknak vezérigaz­gató-helyettesi minőségben való al­kalmaztatásával. Az obstrukciós közgyűléseken az a hír terjedt el, hogy ez a megállapodás felbomlik, aminek következtében nem Márkus Jenő dr., hanem Perezel György dr. kormányfőtanácsos, a Beszkárt el­nöki és jogi osztályának igazgatója lesz Folkusházy mellett, éppen az ő kívánságára, vezérigazgató-he- yettes. Mint értesülünk, ez a kom­bináció téves. Perczel dr. erős szer­vezőképességét, mély jogászi tudá­sát illetékes helyeken nagyrabecsü- lik, azonban a Beszkárt vezérigaz­gató-helyettesi állásának betöltését jelen pillanatban nem belső admi­nisztrációs szempontok, hanem poli­tikai momentumok és paktumok irá­nyítják. Értesülésünk szerint Wolffék változatlanul állják a meg­állapodást, és nincs kétség aziránt, hogy Márkus Jenő dr. szerződtetése néhány héten belül meg fog történni. Úgy volt, hogy még hús vét előtt letárgyalja valamelyik igazgatósági ülés úgy a Márkus-féle szerződést, mint Kakujay Károly bizottsági tagnak műszaki igazgatói alkalmaz­tatását is, az obstrukciós viharokban azonban annyira kimerült Folkus­házy, hogy a Beszkárt igazgatói ülést hetek óta nem tarthatott. Nincs két­ség azonban aziránt, hogy húsvét után Márkus Jenő dr. szerződtetése meg fog történni, amely alkalom­mal annak is módját fogják ejteni, hogy Perczel György dr. érdemei is megfelelő elismerésben részesülje­nek. A főjegyzői állások betöltése. A fő­város közigazgatási és jegyzői kara memorandumban kérte a tanácsot, hogy vegye revízió alá azt a javaslatát, amellyel az eddigi jogszabályoktól el­térően a főjegyzői állásoknak külön választás útján való betöltését tartja szükségesnek. A memorandum sze­rint ez az újítás visszaesést jelentene a jelenlegi helyzettel szemben, amely­nél a főjegyzői állások automatikus előlépéssel töltetnek be. Az újabb vá­lasztással járó izgalmak a közigaz­gatás nyugodt menetének megzava-. rását vonnák maguk után, de egyéb­ként is a választási rendszernek a tisztviselői kar hátrányára való ki- terjesztése sérelmes lenne, mert meg­történhetnék, hogy egyetemi végzett­séggel bíró jegyzők a hatodik fizetési osztályban végleg megrekednének. Az új rendszernél a választással kap­csolatos és a szelektálásra vonatkozó ideális elv helyett a gyakorlatban a főjegyzői állások betöltése egyszerű politikummá, pártpolitikai nézetek üt­közőpontjává válna. Intő például szol­gál e tekintetben az 1926. évi általá­nos tisztújítás, midőn kévésén múlt, hogy a jegyzői karnak harminc régi és bevált tagja a párttusák hevében nem vesztette el kenyerét. Nemcsak a tisztviselők életének és előmenete­lének biztonsága, de a közigazgatás nyugodt és zavartalan továbbvitele szól a tanács álláspontja ellen. A memorandum azzal végződik, hogy leghelyesebb megoldás lenne, ha a Jő- jegyzöket és tanácsjegyzőket életfogytig­lan a tanács választaná, amit a készülő új fővárosi törvényben biztosítani le­hetne. 5 TttSJKÉSC J~r r Cnr <V~r~'"— u-r-y Prof. Beketow sír... Vasárnap, április elsején a bécsi gyorsvonattal egy előkelő idegen érkezett Budapestre, aki a pályaudvaron éneklő jellegű német-zsargon nyelven rendelt magának autótaxit. Az előkelő idegent nem várták küldöttségek a perronon, még kevésbbé vonultak fel fogadtatására fehérruhás szüzikék, hiszen az idegen bármennyire nevezetes személye is fő­városunknak, tulajdonképpen magyar állampolgár, aki, noha évtizedek óta eszi könnyen szerzett keresetéből a fosz­lós magyar kalácsot, magyarul még mindig nem tanult meg, nem akar, vagy nem tudott megtanulni. Az előkelő idegen Becsből érkezett Budapestre, ahol hónapokig igazgatott egy cirkuszt az osztrák főváros kedélyes népe számára. Mert hogy el ne felejtsük a cirkuszigazgatókat illetően duplán kötelező bemutatást, Mathias Beketow - ról van szó e szerény sorokban, a Fő­városi Cirkusz közkedvelt bérlőjéről, aki sikerekben és idegen artistákban dús nyári szezonja után a múlt év őszén Bécsbe utazott, hogy cirkuszdirektori tudományát egyetlen percig se hagyja, parlagon. A bécsi szép napok alatt azonban Prof. Beket oio sokat és sűrűn gondol­hatott Magyarországra, mert a főváros- tanácsa előtt hetek óta egy érdekes bead­vány fekszik, amely a szentimentálisnak egyáltalában nem mondható Prof. Be- ketoivot vallja szerzőjének. Herr Mat­hias Beketow, az összes cirkusztudomá­nyok szabadalmazott professzora ezen beadványában elárulja, hogy nemcsak a lovacskák idomításához ért nagy­szerűen, hanem a magasabb cirkuszi tu­dományokhoz is. A beadvány ugyanis nem kíván sem kevesebbet, sem többit annál, hogy a főváros a nemes vállal­kozó házbérét az elmúlt évre vissza­menően szállítsa le kerek öt százalékkal olyképpen, hogy Prof. Beketow 1927-ben ne' tizennégy, hanem csupán kilenc százalékot fizessen házbérül a főváros pénztárába. Ahogy szakkörökben tudják, Prof. Beketow az elmúlt esztendőben milliár- dokat keresett a Fővárosi Cirkuszon. A vá rosgazdasági ügyosztály kötelesség- szerűen tárgyalás alá veszi a beadványt, ám annak elutasítása, értesülésünk sze­rint, nem kétséges. Ez természetes is. Beketow üzletfele a fővárosnak : vagy meg tudja■ fizetni a bért a cirkuszban és akkor szerződése lejártáig maradhat, vagy nem és akkor menjen ki azonnal belőle. Rá kell mutatnunk azonban arra a Prof. Beketow régebbi hovátartozandó- ságát jellemző mentalitásra, amellyel az arénák frakkos lovagja naiv fejős­tehénnek nézi a fővárost, azt hívén, hogy akkor és annyi tejet ereszthet ki belőle, amennyit akar. Mosolyogni valók Prof. Beketow krokodilkönnyei, — bár a cir­kuszban a ' kivénhedt paripák helyett igazán kíváncsiak lennénk krokodilmu­tatványokra, ám a krokodilusok drágák a túlságosan élelmes direktornak, akinél a krokodilra csupán a könnyek emlékez­tetnek. Ám sem a könnyek, sem az azok letörlésére használt nagy színes zseb­kendők nem hatják meg a fővárost, amely e ravasz próbálgatás után fokozott figye­lemmel kíséri a cirkusz irodájában le­játszódó eseményeket. Schwét Henrik a Pester Lloyd fővárosi rovatvezetője, aki most nagyapa lett. Mit kívánnak a kerületek 1 Az Uj Budapest ismeretes cikksorozata, amely idő múltával e heti számában már az Erzsébetváros kívánságait is­merteti, városházi és gazdasági körök­ben élénk érdeklődést váltott ki. A kerületi elöljárók legutóbbi értekez­letén nem hivatalos formában foglal­koztak az Uj Budapest cikksorozatá­val, a legnagyobb elismeréssel emlé­kezve meg akciónkról, amely végre a kerületek speciális kívánságait is szó­hoz juttatja. Nagy visszhangja tá­madt közleményeinknek a szaksajtó­ban is : az elmúlt hetekben a Vállal­kozók Lapja, majd a Budai Napló közöltek szemelvényeket az egyes kerületek főleg műszaki természetű óhajtásairól, legutóbb pedig a Budai Ingatlan Újság, a Budai Ingatlan Tu­lajdonosok Egyesületének hivatalos közlönye ismerteti hasábokon keresz­tül a budai elöljárók nyilatkozatait a legsürgősebb tennivalók ügyében. A magunk részéről örömünket fejezzük* ki fenti akciónk sikere felett, annál is inkább, mert a jó és céltudatos város- politika főfeladatának nem az orszá­gos politika kérdéseivel való foglalko­zást, hanem az egyes kerületek és vá­rosrészek gazdasági, városrendezési és építési célkitűzését tartjuk. Útügyi Szemle cím alatt új havi folyó­irat jelent meg, melynek hiányát eddig úgy a szakkörök, mint a nagyközönség igen érezte. A lap kiváló hazai és külföldi szakértők bevonásával: az útépítés, városrendezés és átforgatom kérdéseit tárgyalja. A lap műszaki irányítását ismert nevű útépítő szakértőnk : Király Kálmán székesfővárosi műszaki tanácsos vállalta, míg a lap jogi és közgazdasági részét dr. Székely Zsigmond és dr. Spiró Dezső neves szakírók vezetik. Az első szám tartalmából kiemeljük a következőket: Hermann Miksa’ m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter akciója : Az országos úl- háíózat modernizálása. — Dr. Temesvárym Imre : Az útépítés az állam'iköltség vetés ben. — Dr. Örjfy Imre : Átjövő útja. — Forster Gyula államtitkár előadása: A községek fejlesztése és az útépítés. Király Kálmán székesfővárosi műszaki tanácsos tanulmányútja: Budapest székesfőváros úthálózatának jövője. — Ezenkívül még számos cikk. Ezekből látható, hogy az új lap tartal­mas és változatos. Szerkesztősége és ki- adóhivatala, V., Aulich-u. 8. Élénk érdeklődés az osztálysorsjegyek iránt. Már április 14-én kezdődik az új sorsjáték, melynek játékterve rendkívül előnyös és a hirtelen meggazdagodás re­ményét kelti fel az érdeklődőkben. A sors­jegyek mennyisége 80.000, melyek közül 40.000 számot biztosan kisorsolnak, tehát minden második sorsjegy nyer! A sorsje­gyek ára egy-egy osztályra, 20 pengő, fel sorsjegy 10 pengő, negyed 5 pengő. A jutalom 300.000 pengő, a főnyeremény 200.000 pengő, úgyhogyja legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 pengő. Kisorsolás alá'kerül azonkívül 100.000 pengő, 50.000, 40.000, 30.000, 25.000 pengő stb., összesen több, mint 6 millió pengő készpénzben. A sorsjegyek iránt óriási az érdeklődés. Az Uj Budapest naptára Apr. § Vasárnap Teljes hivatalos szünnap. Apr. 9 Hétfő d. e. 8—12 ó.. Inspekciós szolgálat a városházán. Apr. lO Kckífil d. c. 12 ó. A magánépítési bizottság ülése, d. e. 12 ó. Versenytárgyalási határidő az út- és csatornaépítési ügyosztályban, d. u. 5 ó. Az út- és csatornaépítési bizottság ülése, d. u. 5 ó. A Közmunkák Tanácsának ülése. Apr. 11 Szerda d. e. 9 ó. A kislakásépítkezésekre felügyelő bizott­ság ülése. Apr. 13 Csütörtök d. e. 10 ó. Rendes heti tanácsülés. Apr. 13 Péntek d. u. 4 ó. A főváros közgyűlése. Apr. 14 Szombat A főváros közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents