Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1928-04-07 / 14. szám

6 flJJSUmPEST 1928 április 7 Rakovszky Iván beiktatása a Köz­munkatanács elnöki székébe. Leg­utóbbi számában jelentette az Uj Budapest, hogy Rakovszky Iván nyug. belügyminiszternek a Közmunkata­nács elnöki állására való kinevezése küszöbön áll. Rakovszky Iván elnöki és Gzabalay Kálmán dr. miniszteri ta­nácsos alelnöki kinevezése azóta már meg is jelent a hivatalos lapban. Ra­kovszky Iván dr., a Fővárosi Közmun­kák Tanácsának most kinevezett új elnöke, ma délelőtt fogadta a hivatal tanácskozótermében az egybegyülb tisztikar üdvözlését. Czabalay Kálmán dr. alelnök tartalmas beszédben tol­mácsolta Rakovszky Iván előtt a tisztikar örömét a kinevezés felett. Rakovszky Iván elnök hosszabb be­szédben, ugyancsak igen melleg han­gon válaszolt az üdvözlő szavakra. Rövid történeti visszapillantást vetett a Közmunkák Tanácsa alapításának idejére és összehasonlítást tett a mai viszonyokkal. Hangoztatta, hogy Budapesten még sok városrendezési és városfejlesztési feladat vár meg­oldásra. Ebben az országos jelentő­ségű munkában a Közmunkák Taná­csának intézménye, meggyőződése sze­rint, nem nélkülözhető. Kitért arra, hogy Budapest nemcsak a . főváros lakosaié, hanem az egész országé ; ezért Budapest fejlesztéséért és felvirá­goztatásáért országos áldozatokat kell hozni. Ma, az ország megcsonkított állapotában még inkább, mint azelőtt. Ebben a nagy munkában számít a Közmunkák Tanácsa kipróbált tiszt­viselői karának további buzgalmára. Befejezésül hangoztatta, hogy ő benne a tisztviselői kar jóbarátot és igazsá­gos főnököt fog találni. Ezután a tiszt­viselők bemutatására került a sor, akikkel az új elnök barátságosan el­beszélgetett. Az új büntetőnovella a kerületi elöl­járók előtt. A kerületi elöljárók már­cius 27-én, kedden tartották meg Sza­lag Sándor dr. kormányfőtanácsos el­nökletével rendes havi értekezletüket. A jegyzőkönyvet Spannberger Alajos dr. főjegyző, a Terézváros érdemes elöljáró-helyettese vezette. Az érte­kezlet legfontosabb tárgya az új bün­tetőnovella ismertetése volt, főleg a kerületi elöljáróságokat érdeklő ipar­rendészeti és kihágási ügyekben. Ez alkalommal megjelentek az elöljárók értekezletén a budapesti kir. ügyész­ség kiküldöttei is, nemkülönben a fő­városi tiszti ügyészség képviselője, akiknek bevonásával a kerületi elöl­járók megbeszélték azokat az irány­elveket, amelyeket az új büntetőno­vella alkalmazásánál a főváros vala­mennyi kerületében egységesen alkal­mazni fognak. Zseniális magyar találmányra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Tuza. István an­gol úriszabó (VIII., Mária Terézia-tér 3) szabadalmazott szmoking-saccoöltönyö- ket készít. A rendes fekete sacco vendég­tükör alkalmazásával egy perc alatt ele­gáns szmokinggá alakítható át, ami nem­csak nagyon célszerű, hanem nagy meg­takarítást jelent. Érdekes, hogy Tuza Istvánnak ezt a szabadalmát egy ame­rikai cég nagy összegért vette meg. A FANSz tagjai a Tuza-cégnél részletfiz- tési kedvezményben részesülnek. Művészi bútorok. Újpest műasztalosai, akik évtizedek óta kitűnő hírnévnek ör­vendenek, termelő- és értékesítőszövet- kezetet létesítettek Újpesten, az Árpád-u. 18. sz. alatt. Állandó kiállításuk megér­demli a megtekintést. Remek bútorok láthatók ott, melyek minőség dolgában elsőrangúak, ár dolgában pedig lényege­sen olcsóbbak, mint bárhol másutt. A szövetkezet a FANSz tagjainak a leg­messzebbmenő kedvezményeket nyújtja ár és fizetési határidő tekintetében. Asphalt útépítő, szigetelő és tstőiedö váll a! a KÓRÉH E» Iroda: Budapest. Vili., Józsei-körul 64. szám. Telefon: József 449 - 21. Telep: VI., Agyag-utca 75. szám. íf'fe'y i EPfei száraz utón való Bi# fé:;'lJZK13iS©lfeS KUNST1DTER VILMOS papirneműgyáros J Központ Vili., József-körut 7. Tel: J. 300-68 | Gyár Vili., Conti-utca38. Telefon : J. 308-33 GAZDASÁGI ELET Lignitből - fűlőolaj Modernizálják a gyöngyösi lignitbánya üzentét — Az Uj Budapest tudósítójától — Hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat a főváros vezetősége, hogy a változott viszonyok közepette gyön­gyösi lignitbányájának termékeit hogyan lehetne leggazdaságosabban értékesíteni, tekintettel arra, hogy az ország feljavult szénbehozatalának mérlege a lignitnek, mint túlságosan nyers tüzelőanyagnak felhasználását ebben az alakban célszerűtlenné tette. Az utóbbi hetekben többízben bizott­ság járt a gyöngyösi bányában s a tár­gyalások abban az irányban szeret­nének eredményt elérni, bogy a lig­nitet megfelelő üzemi berendezkedés után olajjá alakítsák át és így hasz­nálják fel a főváros háztartásában. A tárgyalások eredményeiről Havas Sándor, a Budapest—Gyöngyös városi Szénbánya R. T. igazgatója az aláb­biakban tájékoztatta az Uj Buda­pest munkatársát : — A gyöngyösi bányát 1924-ben azért szerezte meg a főváros, mert onnan akarta biztosítani az iskolák és kórházak tüzelőanyag-ellátását. A bánya megvásárlása ebből a szem­pontból is meglehetősen gazdaságos volt, a lignit akkor kisegítette tüzelő­anyaggal a fővárost, azonban a hatá­■ rok megnyitásával, különösen a német szénvidékek megközelítésével olyan konkurrencia állott elő a szén és koksz behozatala révén, hogy a lignitnek nyers alakban való eltüzelése többé nem gazdaságos. Elsősorban abból a szem­pontból, hogy ennek a nagy víztar­talmú szénnek a bányától a főváros területére való fuvarozása rendkívül nagy költségeket igényel. — A változott körülmények között a fővárosnak olyan megoldást kell találnia, amelynél a lignitből a leg­jobb porosszénnel egyenértékű fűtő- szenet állukat elő és emellett oly mellék- termékeket kap, amelyek feldolgozásá­nál fűtőolajokhoz jut. Ezt a rendszert Németországban már évtizedek óta kultiválják, Olaszország pedig, amelynek rengeteg lignit-telepe van, külön törvényt alkotott arra a, célra, hogy az egész ország területén hogyan kell felhasználni a lignitet, részben elektromos centrálék táplálására, részben nemesített szén és faszén elő- állítására. Mindkét metódus mellett Állami garanciával kap kölcsönt a Fürdőváros Egyesület. Az a köz­gyűlési határozat, amely a Buda­pest Fürdőváros Egyesületnek a gel­lérthegyi Citadella átépítésére, a sikló megépítésére és a balneológiái világkiállítás megrendezésére vo­natkozó tervének megvalósítására 400.000 pengő segélyt juttat, a fő­város hozzájárulásának időpontját akképpen állapítja meg, hogy arra csupán az alaptőke többi részének befizetése után kerül sor. Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos, a Fürdő­város Egyesület igazgatója mind­máig nem volt abban a helyzetben, Olaszországban a kátrányt motorikus olajokká dolgozzák fel. Az olasz állam az ilyen törekvéseket nagy szubven­ciókkal támogatja, így 1924— 25-ben százhatvan műlió líra szubvenciót nyúj­tott olyan vállalatoknak, amelyek a fenti célt szolgálják. Olaszországnak ezek a szubvenciói az ország gazda­sági élete szempontjából bőséges kár­pótláshoz jutnak a felállított új ipar­telepek közvetlen és közvetett adói­nál, a nagyszámú munkás foglalkoz­tatásánál, de legfőképen annál a csök­kenésnél, amelyet Olaszország a kül­földi szenek bevitelénél elért. Vég­eredményben tehát a szubvenciókkal alátámasztott gazdasági akció a kül­kereskedelmi mérleg passzivitásának csökkenését jelenti. — A mi szénbehozatalunk a hiva­talos kimutatás szerint körülbelül százötvenezer vagon külföldi szénre, negyvenezer vagon kokszra, tízezer vagon faszénre és tízezer vagon olajra tehető. A hazai lignit feldolgozásának eredménye és célja az lemre, hogy az országnak ezt a szénbehozatalát csök­kentse, sőt külkereskedelmi mérlegünk passzivitása teljesen megszüntethető lenne, ha a szénnek és a rokonanyagok­nak behozatalát sikerülne felére csök­kenteni. — Ebből a tárgyilagos képből vi­lágosan kitűnik, hogy a székesfőváros­nak érdeke az új rendszerre való áttérés, amelynél bányájában nemesített sze­net és olajokat állíthat elő. Ezáltal a főváros a legjobb és legolcsóbb tüzelőanyagét biztosítaná üzemei szá­mára és azonkívül a kátrány egész mennyiséget szintén saját üzemeiben használhatná fel. Ugyanakkor a fő­város közönsége a drága külföldi koksz és szén helyett fűtési célokra olcsóbb és jobb fűtőanyagokat kaphatna. Eh­hez az akcióhoz azonban szükség lenne az állam segítségére is, oly módon, hogy az állam a szükséges tőkét, vagy annak egy részét szubvenció alakjában nyújtaná, ami az állam részéről, épúgy mint Olaszországban, nemzetgazdasági szempontból kiváló befektetés lenne, mert a nemesített eljárással kapcsola­tos gazdasági előnyöknél az állam szintén hőségés rekompenzációhoz jutna. hogy az ala,ptőke*befizetést igazolja, mivel a Krausz-Simon-érdekeltség, mint ezt jelentette az Uj Budapest, kitért a nagyszabású terv megvaló­sítása elől ugyannyira, hogy az egyesület helyiségei is, amelyek eddig Krausz Simonék Nádor-utcai telephelyén voltak, elköltöztek on­nan. Azok a tárgyalások, amelye­ket az építkezés finanszírozására a kormány felkérésére Szcitovszky Ti­bor, a Hitelbank elnöke folytat, most némi késedelmet szenvedtek a miniszterelnök elutazása-folytán. Értesülésünk szerint azonban nem kétséges, hogy a miniszterelnök hazaérkezése után, április közepén a kormány meg fogja adni azokat a garanciákat, amelyek az építkezés megkezdésére okvetlenül szükségesek. A helyzet ugyanis az, hogy az amortizációs bázis megtalálására okvetlenül szükség van egy úgy­nevezett ausfall-garanciára, vagyis annak biztosítása, hogy kedvezőt­len üzletmenet esetén a finanszí­rozó tőkecsoport az annuitásokat minden körülmények között meg­kapja. Tekintettel arra, hogy az építkezés elsőrendű nemzeti és város- fejlesztési ügy, ez a garancia az ille­tékes tényezők részéről máris bizto­sítottnak vehető, és ily körülmények között az építkezés május első nap­jaiban meg fog indulhatni. Eddig tizennégy ország jelentkezett, hogy önálló nagy pavilonnal akar részt- venni a világkiállításon ; a leg­utóbbi napokban Csehszlovákia ]e- lentette be ebbeli igényét! Ha még tekintetbe vesszük, hogy egy világ- kiállítás jelentőségén felül komoly, stabil és fruktábilis értékek marad­nak a Gellérthegyen, akkor csak örömünket fejezhetjük ki azon, hogy a nagykoncepcióju tervezet most már minden kétséget kizáróan a megvalósulás stádiumába kerül. A Községi Takarék és a Kis­ipari. A Vásárpénztár és az Egye­sült Fővárosi ismeretes fúziós ügye kapcsán illetékes helyeken már tár­gyalnak a fúzió után létesítendő Községi Takarékpénztár szervezeti szabályzatáról is. E szervezeti sza­bályzat egyik lényeges momentuma a főváros érdekkörébe tartozó inté­zetek egyesítése, amely szerint a Kisipari Hitelintézet rt., amely száz százalékban a főváros tulajdona, a jövőben mint a Községi Takarék egyik alosztálya működne. Ez a terv nagy ellenzést váltott ki kereskedő és iparos körökben, amelyek a Kisipari Hitelintéztet r.-t. tervezett beolvasztását retrográdnak, ipar­és kereskedelemellenesnek tartják. A Kisipari Hitelintézet ma teljes mértékben betölti azon hivatását, hogy a hozzáforduló kisexistenciákat hi­tellel ellássa és félő, hogy a ma hi­bátlanul funkcionáló intézményt a beolvasztás elsorvasztaná. A Községi Takarék nagy összegekkel, nagy hitelekkel fog dolgozni és a kezelé­sébe kerülő mamutösszegeket sok­kal előnyösebben fogja nagy tételek­ben kihelyezni tudni, mintsemhogv párszáz pengős kölcsönigények ki­elégítésével foglalkozzon. Az a gon­dolat, hogy a kisipar hiteligé­nyének ellátása a Községi Taka­rékpénztárak üzletkörébe tartoz­nék, nem új, külföldön többhelyütt megpróbálkoztak vele, azonban az az ; ipar és kereskedelem ennek hasz­nát sohasem látta. Külföldön, főleg Németországban, ahol az ipari és kiskereskedelmi hiteligények köz­ségi intézet útján való ellátása leg­inkább van elterjedve, mindenütt rájöttek arra, hogy a legmegfele­lőbb mód úgy a a kommunitás, mint az iparos társadalom szem­pontjából a külön intézmény. Hisz- szük, hogy nálunk is alaposan meg­fogják gondolni a dolgot, mielőtt az egyesítést végleg elhatároznák, amely tönkretesz egy jól vezetett, virág­jában levő intézményt és sokkal hiányosabban valósítja meg azt a célt, amely a Kisipari Hitelintézet R.-T. mai szervezetében száz száza­lékig meg van valósítva. PADLINI GÉZA Autójavító és alkatrész készítő üzeme Budapest, IX., Gyep-utca 10. Telefon: J. 312-93. Gyártja az I S T R O S rákapasolliató csélnak motorokat P IMIT £3 országunk legnagyobb autoiparvállalatának UH| 11|^ llr- és hölgvvezefő-iskoláia az első! Budapest, ¥., Zápolya-u. 13. Telefon: L 906-69. Mary Fickford: A külváros gyermeke a rnnVlN és KAMARA A C — BKÓDY SÁNDOR: A SZERETŐ

Next

/
Thumbnails
Contents