Uj Budapest, 1928 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1928-01-07 / 1. szám
2 TU BUDAPEST renc főpolgármester Bethlen István gróf miniszterelnök elé fogja terjeszteni. Bethlen miniszterelnök jóváhagyásától függ tehát, hogy ez a megállapodás perfektuálódik-e, vagy sem, Kozmáék köreiben azon- -ban bizonyosra veszik, hogy ennek a megegyezésnek a végrehajtása semmiféle nehézségbe sem fog ütközni. Ami végül a megállapodás per- fektuálásának időpontját illeti, ez nem fog sokáig késni. Ügy tervezik ugyanis, hogy a Beszkárt közgyűlését még ebben a hónapban, de legkésőbb február elején összehívják. Ugyanígy szorgalmazzák az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak a Vásárpénztárral való fúzióját is, amely körül egyelőre még zavarok vannak, de az illetékes városházi tényezők remélik, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár státus- jelentése el fogja oszlatni azokat az aggodalmokat, amelyek a fúzió ellen baloldali körökben felmerültek Tormay államtitkár az idegenforgalmi problémákról Az idegenforgalmi kérdésekben teljesen azonosak Ausztria és Magyarország érdekei — Miért késik a szerződés megkötése a Gellérthegyi sikló ügyében? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Néhány nappal ezelőtt tartotta évi közgyűlését a Magyar Idegenforgalmi Szövetség és ezen a közgyűlésen ismét élénken felrajzolódott a kontúrja annak a nagy idegenforgalmi munkának, amely fokról fokra jobban foglalkoztatja a hivatalos köröket és az idegenforgalmi kérdésekkel foglalkozó társadalmi szervezeteket. Az idegenforgalom érdekében való összefogás egyre pregnánsabban bontakozik ki, sőt tudomásunk szerint a kormány legközelebbi tervei között szerepel a hivatalos állami idegenforgalmi szervezet felállítása is, mintájára a Franciaországban nagy sikerrel működő hivatalos idegenforgalmi szervezetnek, az Office National de Tourisme-nők. Az előjelek szerint tehát az idegenforgalmi munkásság most kezd kibontakozni a maga valójában és az ország gazdasági, valamint külpolitikai érdekei egyaránt azt követelnék, hogy a szervezett idegenforgalmi propaganda mielőbb tökéletesüljön és kiépüljön. Sajnos, ezek a törekvések bizonyos fórumokon ma sem találnak olyant gyors segédkezekre, amilyenekre a célok megvalósításának sürgőssége tekintetében szükség lenne. Különösen áll ez az idegenforgalmi törekvések egyik leghatalmasabb magjának, a Budapest Fürdőváros Egyesület által az 1929. évre tervezett nagy nemzetközi idegenforgalmi kongresszusnak előkészületeire. Másfél évvel ezelőtt a főváros törvényhatósága elvben kimondta, hogy a Budapest Fürdőváros Egyesületnek a nemzetközi kongresz- szus megrendezéséhez átadja a gellérthegyi citadellát, sőt a sikló megépítésének költségeihez öt milliárd koronával hozzájárul. A közgyűlésnek ily értelmű határozata alapján már régen meg kellett volna kötni a szerződést a főváros tanácsának a Budapest Fürdőváros Egyesülettel, és — bár értesülésünk szerint a szerződés ügye hetek óta teljesen érett állapotban van — a szerződés megkötése mai napig is késik. A nemzetközi kongresszus megtartásál ból rendkívül káros mert a kongresszust', . nak színhelyét kellők készíteni, a siklót meg ±ven építeni, a Citadellát és a Gellérthegy környékét rendezni kell, hiszen a fővárosnak legnagyobb érdeke, hogy értékes hőforrásainak centrumában, a Gellérthegyen, esztétikai és városrendészeti szempontból egyaránt előnyös helyen fogadhassák a már úgyis nagyszámban jelentkezett külföldi fürdőügyi kiállítókat és szakembereket. Egészen más, sokkal szerencsésebb körülmények közé jutnak az idegen- forgalmi törekvések a hivatalos állami szervezet felállítása után. Ma erről a kérdésről kormánykörök részletesebben még nem nyilatkoznak, kétségtelen azonban, hogy az állami hivatal felállítása legjobb úton halad előre. A kormány tagjai között van néhány kiváló szakértője az idegenforgalmi problémáknak, tehát a kormányzásban is mindjobban érvényre jutnak az idegenfcrga1 ómmal kapcsolatos országos érdekszempontok. Hogy mennyire fontosnak tartják kormánykörökben a fokozott idegenforgalmi munkásságot, ez kitűnik abból a beszélgetésből, amelyet a kereskedelmi minisztérium egyik kiváló vezető- férfiával folytattunk. Az idegenforgalom fellendítésének szükségességéről Tormay Géza dr. h. államtitkár, a kereskedelmi minisztérium fő vasúti szakosztályának főnöke — aki forgalmi vonatkozásokban legkiválóbb ismerője a kérdésnek — az Uj Budapest munkatársa előtt a következőket mondotta : — Végre nálunk is utat tör annak belátása, hogy az idegenforgalmi kérdésekkel szakszerűen foglalkozni kell, különös figj'elemmel a külkereskedelmi mérlegünk és fizetési mérlegünk passzivitására. Köztudomású, hogy a nagy idegenforgalmat élvező államok milyen rejtett tartalékokat nyernek abban, hogy sok ezrei az idegeneknek felkeresik az országot. Legutóbb a sajtóban Schür ff osztrák kereskedelmi miniszter utalt arra a nagy értékre, amit a gazdasági nehézségekkel küzdő Ausztriának a mindinkább fokozódó idpopnforgalom jelent. Ezért az osz- ereskedelmi miniszter pro- ’’»a vette, azoknak az eszkö-__ 'tárását és alkalmazását, ^ üi ___ idegenforgalom fokozására alkalmasak. Az elmúlt év őszén alkalmam volt Schürff miniszter úrral Bécsben az osztrák-magyar idegen- forgalmi értekezlet során a bennünket közösen érdeklő idegenforgalmi k érdesekről beható eszmecserét folytatni és akkor egyértelműen megállapítottuk. hogy az idegenforgalmi kérdések tekintetében érdekeink teljesen azonosak és így mindent el kell követnünk, hogy az országainkat felkereső idegenek lehetőleg kölcsönösen kicseréltessenek. — Ezért kívánatos, hogy megteremtessék a külföldön folytatott propaganda mellett magában az országban az idegenek megfelelő elhelyezésének, fővárosunkon kívül az idegent érdeklő vidékeknek, kultúr- centrumainknak, fürdőinknek feltárása, illetve az idegenek befogadására való alkalmassá tétele. Kétségtelen, hogy fővárosunk a maga gyönyörű fekvésével, múzeumaival, lüktető életével és immár elsőrangú szállodáival mindenképpen alkalmas az idegenek befogadására. A Budapesten tartózkodó, magát itt jólérző, eltávozó idegen a legjobb propagandaeszköz további idegenek ideíiozatalára, de kétségtelen, hogy néhány kivételtől eltekintve, nagyban és egészben a vidéken még sok a tennivaló. * — Az a tény, hogy ezt úgy az idegenforgalmi kérdésekkel foglalkozó társadalmi szervezetek, mint az illetékes hatóságok felismerték és a részben a. szükséges teendők tanulmány tárgyául szolgálnak, reményt nyújt- hogy a legutóbbi években határozót, tan nagy lendületet vett idegenforgalom hazánkban csak fokozódni fog. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ IV. Semmelweis-utca 2. Telefon 208-54. Westminster játékok csodálatos hangulatát élvezheti otthonában. Hallgassa (tf£fl mn anebbnéi oxeMi meg mielőbb lllv>| Ilid hangú asztali, fali és álló óráinkat. — Vételkényszer nincs I Óragyár, Budapest, Tömő-u. 26. sz. Üllői-úti Stefánia gyermekkóiház mögött. MI ÚJSÁG A r% VÁROSHÁZÁN •-— Mi újság a városházán, kedves dr. Városházy bizottsági tag úr? — A városházára is áll a költő mondása, hogy »Múlik az esztendő, fogy is. meg •megújul«. Megkezdődött az 1928-as esztendő . . . — Előbb még az elmv.lt esztendő végéről beszeljen, kedves dr. Városházy. Kinek mit hozott a Kriszkindli? — Elsőnek a polgármester kriszkind- lijéröl referálok, szerkesztő úr. A Sipőcz- familia Boráros-téri ódon és nemes előkelőséggel berendezett hat szobás lakásában az öreg mcltóságos asszony, dr. Sipőcz Lászlóné képviseli a Jézuskád. Sőt mondhatnám, hogy negyven egynéhány esztendő óta ő maga a Jézuska, ö vásárolja és díszíti sajátkezúleg a karácsonyfát Jenő fia számára. így történt ez az \dén is. Mondanunk sem kell, hogy a karácsonyfa alja tele cs tele volt rakva .szebbnél-szebb ajándékokkal, bizonyságául annak, hogy Sipőcz Jenőt mindenki szereti, de különösen rajong érte a rokonsága. — A sok ajándék közölt minek ö} ült legjobban a polgármester? Ezt tőle magától kérdeztem meg. A podeszta azt felelte, hogy legjobban egy albumnak örült, melyet Makoldy József által rajzolt kitűnő portréja díszített. Notabene meg kell jegyeznem, hogy a portré az albumon kívül megjelent az »Uj Budapest« karácsonyi számában és pártatlan szakértők véleményé szerint a legjobban sikerült portréja Öméltóságának. Szóval hízelkedni akar kedves Bizottsági tag úr. azt óhajtván tudomásomra hozni, hogy a polgármester az »Uj Budapest« karácsonyi számának örült a legjobban ... És a többi kriszkindli ? •— Saját kiküldött tudósítónk Bu- záthék Attila-utcai lakására ment el, megtudni a karácsonyfa részleteit. Egyenesen Öméltóságába, a zord alpolgármesterbe ütközött tudósítónk, akit tiszteletteljesen megkérdeztünk, hogy mit hozott a Jézuska. — »Ugyanazt, amit Nagy Palinak a vármegyénél«.' — »És mit kapott Nagy Pali a vármegyénél?« — »Azt kérdezze meg tőle magától«. — »Es ki az a Nagy Pali a vármegyénél?« — »Én bizony nem ismerem. De kérdezze meg az alispánt, az talán ismeri. Sőt mondhatnám, bizonyosan ismeri«. — Diktum-fa letum ? — Most már igazán magam sem tudom, hogy ki ez a Nagy Pali? Es mit kapott karácsonyra Buzáth János? De hogy ünnepeltek a tanácsnokok? — Ki jól, ki még jobban. Édes Bandiék lementek Balatonkenesére lányostul, nejestül és egész nap fakutyáz- tak a Balaton jegén. Lamotte Kárólyek itthon maradtak, szintúgy Lóbmayerék is, akik Kenésére akartak menni, de azután megijedtek a húszfokos hidegtől. Németiig Béla viszont tíznapos szabadságot vett magának és erzsébetfalvai kúriájában szieszlázla át az ünnepeket. Gallina főjegyző pedig újévkor szökött el néhány napra Budapestről, hogy feleségét bemutassa megszállott területem lakó édesapjának. — Hogy vannak a betegek? Hála Istennek, gyógyulnak. Teljesen egészséges a polgármester, ak karácsony előtt néhány napig a szobát volt kénytelen őrizni. Erősen javul Illye- falri Lajos állapota, akit tvdvaUvőleg éppen kairói útja előtt vert le a lábáról egy tüdővérzési roham. Parassin professzor kezelte a kitűnő Lajost, aki megállapította, hogy a tüdővérzés nem is volt lüdővérzés, csupán a sok nikotin jelentéktelen következménye. A statisztikai hivatal derék igazgatója különben már ágyon kívül van és a jövő hét elején négyheti tartózkodásra feleségével együtt Mer ónba utazik. Jelentem még, hogy Szabó Imre tiszti főügyész gyengélkedik és emiatt néhány napig nem jön be hivatalába. — Ki utazik még? — Kozma Jenő, a városházi kormánypárt kitűnő vezére ment el néhány napra Borozsmára. Nem ugyan azért, hogy a híres szélmalmot tanulmányozza, hanem fontos ügyvédi teendők szólították a szélmalmok városába. Csütörtökön este viszont Bérezel Jenő kél hosszabb útra, amelyre még közismert lila dísz- magyarját is magával vitte. — Hová megy Jenő? — Egyenesen Kómába, hogy a főváros hatóságát, amely tudvalevőleg egyházi tekintetben a hercegprímás fennhatósága alatt működő\ esztergomi fő- egyházmegyének van alávetve, Serédi Jusztinján püspökké szentelése alkalmával képviselje. Bérezd az új herceg- prímás római tituláris plébániatemplomának átadásánál is jelen lesz, majd az új herceg prímással együtt, az érte menő hódoló küldöttségben tér vissza Budapestre. — Ha annyian elutaznak, ki marad a városházán? — Maradnak azért elegen, mert soha annyi nem volt a megoldásra váró fontos probléma, mint ezidén. Autobusz- ügy, Beszkárt-ügy, Talbot-ügy, tör- vényrevizió . . . Egyik ügy fontosabb a másiknál. — Apropos, Talbot-próbléma ! Adja élő a nagy párviadalt ! — Arról már bőven referáltak a napilapok, és így nékem csupán néhány kontúrt kell megrajzolnom.. Szín : Világítási bizottság. Idő : Karácsony és újév között. Főszereplő: I. számú bir- kozöbajnok: Buzáth János. — II. számú birkozóba jnok : Schimanek Emil. — A színmüvet írta Herrmann Miksa, hangszerelte Deutsch Lajos. Az első felvonás azzal kezdődik, hogy a zsűri nem, tudja eldönteni, ki véresebb a felindult- ságtól, Buzáth vagy Schimanek. Végül kihirdetik a holtversenyt és behozzák az elektromos mérőkészülékeket a hang izgalomfokának megmérésére. A második felvonás díszlete egy vár, melynek homlokzatán ez a felirat: Schimanek támad, Schimanek bánja. A főhősök összecsapnak, a, küzdelem azonban olyan hosszúra nyúlik, hogy a második felvonást be kell fejezni és el kell kezdeni a harmadikat. A harmadik fd- vonás a küzdelem folytatását és befejezését foglalja magában. Győztes Buzáth János, aki knockautolta ellenfelét. Idő: 1 óra 40 perc. Csordás Elemér tiszti főorvos bekötözi a sebeket, a győztes feláll és meghajol a közönség előtt, miközben az Elektromos Müvek dalárdája a »Csak egy Buzáth van a világon« kezdetű népdalt énekli. — Szóval végétért a nagy mérkőzés. — Dehogy ért, dehogy ért, csak pihenőt tartottak a felek. Egyéb mérkőzések? — Azokra várjon jövő szerdáig szerkesztő úr, amikor a közgyűlésen a közigazgatási, bizottsági tagválasztásoknál lesz nagy küzdelem. Itt az a helyzet, hogy a lejáró ellenzéki mandátumokra, a jelöltek, nevének megállapítását a
