Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-10-29 / 11. szám

UJ BUDAPEST HÍREK Decentralizálják a fővárosi köz­kórházakat. Ismeretes, hogy Wen- hardt János dr. egyetemi tanárnak, a központi kórházigazgatói tisztség­ről való lemondása folytán a főpol­gármester a központi igazgatói teen­dők ellátásával ideiglenesen Ger- lóczy Zsigmond dr. egyetemi tanárt, közkórházi igazgató-főorvost bízta meg. Mint értesülünk, ez a meg­bízás csupán ideiglenes jellegű, mert a közegészségügyi ügyosztályban Szendy főjegyző és Salamon tanács­jegyző vezetésével már folyik a decentralizációs munkálat, amely­nek eredményeképen a központi igazgatás megszüntetésével vissza fogják állítani a régi helyzetet, ami­kor tudvalévőleg a kórházak egy­mástól függetlenül, közvetlenül az ügyosztálynak voltak adminisztra- tíve alávetve. A decentralizációval kapcsolatban meg fog szűnni az orvosok kinevezésének mai rendszere, amikor az ügyosztály kívánságai­nak és véleményének figyelmen kí­vül hagyásával a központi kórház- igazgató monopolizálta a közkórházi orvosok kijelölését, amit azután a főpolgármester minden esetben szankcionál. Értesülésünk szerint a közegészségügyosztály az orvosok kinevezésének terén rendet akar és rendet jog teremteni. Újabb tárgyalások indultak meg a közraktárak ügyében. Ismeretes, hogy a központi vásárcsarnok kibővítése kapcsán felmerült a közraktárak meg­váltásának gondolata és a főváros hivatalosan felszólította a közraktá­rakat bérlő Leszámítoló Bank-ot, nyi­latkozzon, milyen összeg lefizetése ellenében volna hajlandó a bérlet hátralévő tizennyolc esztendejétől bé­kés úton megválni. A Leszámítoló Bank válasza még nem érkezett meg a fővároshoz, de a közraktárak ügyé­ben a pénzügyi bizottságban és a közgyűlés költségvetési vitájában annyi új szempont merült fel, hogy Lobmayer tanácsnok szükségesnek tart­ja ebben az ügyben egy ankét egybe- hívását, amelyre a közgazdasági és a közélelmezési bizottság tagjain kívül meghívást fog kapni a Leszámítoló Bank vezetősége is. Az ankét a költ­ségvetési vita lezajlása után azonnal összeül. Megkezdi tárgyalásait a kisajátító­bizottság. Hosszab szünet után ezen a héten Folkusházy alpolgármester elnöklésével összeü’t a kisajátítási bi­zottság, de csak aprójelentőségű ki­igazítási ügyekben hozott határoza­tokat. Ismeretes, hogy a fővárosnál közel kétszáz magánfélnek telekfel­ajánlási kérelme fekszik, amelyeket a költségvetési vita befejezésével a ki­sajátítási bizottság most már sürgősen le jog tárgyalni. Minden a szakmába vágó munkát a legegy­szerűbbtől a Iegmflvészibb kivitelig vauál ÓNODY GYÖRGY fényező- és mázolómester Budapest IX. Üllöl-ut 121 és óról Haller-u. 88 Telefonhivó: József 3G6—62 Molnár és Faragó szobafestők és mázolok I, Fehérvári út 6. Elvállalja épületek, templomok és lépcső­házak festését, úgyszintén épületek mázolását. Molnár Ferenc-premier! Lakatos László: A párizsi Rothschild — Medgyaszay Vilma — Mahay Margit, Csortos Gyula, Pécsi DIanka Tóth Döske, Vaszary Piroska vendégjátéka az Anflrássy-úil Színházban Reich Samu üzlete A főváros 1928. évi költségelő- I irányzatában azt olvassuk, hogy a Községi Élelmiszerárusító Üzemet a székesfőváros 1911-ben azért léte­sítette, hogy mz üzem a legfontosabb élelmiszercikkek terén árszabályozó hatást gyakoroljon,«. Az üzemnek az 1928. évre szóló költségvetése nem mondható a legrészletesebbnek. Any- nyit mégis sikerült kihámoznunk be­lőle, hogy a központi igazgatási és üzemköltségek 300.000 pengőre van­nak felvéve, játalmakra és segé­lyekre 65.000 pengő van előirá­nyozva, a vidéki kirendeltségek 120.000 pengőjébe kerülnek az üzem­nek, amely telefonra, postára, táv­irati díjakra, írószerekre, nyomtat­ványokra, biztosítási díjakra és »egyéb költségekre« viszont a jövő esztendőben 350.000 pengőt kíván fordítani. Szégyenletesnek tartjuk, hogy egy községi üzem ennyire gyarló költség- vetési adatokkal merjen a pénzügyi bizottság és a közgyűlés elé jönni. Hogy a pénzügyi bizottságban nem részesítették emiatt kellő fenyítékben a, kormány élelmiszerüzemi főtaná csosát, Reich Samu Öméltóságát, azt csak az előrehaladott időnek tulajdo­nítjuk, illetőleg annak, hogy az élel­miszerüzemi költségvetés kissé hátul foglal helyet az előirányzat 672 olda­las kötetében, és amikorra a pénz­ügyi bizottság az élelmiszerüzem költ­ségvetését tárgyaló 579. oldalhoz el­érkezett, már sokkal fáradtabb volt ahhoz, hogy a két nyomtatott oldalon 18 millió pengőről diszponáló költ­ségvetést a boncasztalra fektesse. Nem mi mondjuk, a napilapok vásárcsarnoki jelentéseiben állandóan olvassuk, hogy az élelmiszerüzem nemcsak hogy árszabályozó hatást nem gyakorol a hús- és zsír árakra, hanem igen gyakran előfordul, hogy az élelmiszerüzemi árak magasab­bak mint a magánkereskedelem árai. Sok zab kell a lipicaiaknak, amelyek | Öméltóságát, mint drága és értékes oszlopát a fővárosi adminisztráció­nak, a pesti aszfalton cipelik, drága az igazgatás, költséges a telefon, szó­val minden ok megvan arra, hogy az élelmiszerüzem nemcsak hogy kon- kurrálni ne tudjon a magáncégekkel, hanem azoknál még drágább is le­gyen. Az a pár fillér, amelyet a költ­ségvetés berendezési amortizációra felvesz, igazán nem számít. Nem találjuk a költségvetésben az élelmi­szerüzem telkének bérét, az 50 eláru­sítóhely bérértékét, a háborús években befektetett^hihetetlenül nagy összegek amortizációját, nem találunk semmit, aminthogy az üzem folyó évi műkö­désének a közellátás szempontjából egyetlen kimagasló eseménye van: Reich Samu, hosszas és kínos vára­kozás után előbb lett kormányfőtaná­csos, mint Budapest köztiszteletben álló tiszti főorvosa. Nincs szó a költ­ségvetésben az oda állítólag beolvasz­tott hatósági zöldségüzemről és annak számadatairól, hallgat a krónika a pótkávégyárról, a Városi Színház büffejéről, a Széchenyi-fürdő büffő­jéről és azokról az egyéb titkos és rejtelmes üzletekről, amelyek Öméltó­sága féktelen ambíciójának groteszk és csenevész hajtásai. Az élelmiszerüzemet kétségen kívül fenn kell tartani, hiszen ezt minden közgyűlési párt egyképen kívánja. A nebántsvirág-politikának azonban vége van és az üzemvizsgáló bizott­ságnak a felesleges üzemek megszün­tetése után elsőrendű kötelessége lesz a megmaradt üzemek, elsősorban az élelmiszerüzem felülvizsgálata abból a szempontból, hogy hogyan gazdál­kodik ez az üzem az adófillérekből a fogyasztóközönség és a legális ke­reskedelem bőrére. Mert az élelmiszer­üzem eredeti árúnivelláló hivatásától eltérve, ma öncélú intézmény, amely nem a közönség vitális érdekeiért, hanem a saját méltóságos hierarchiá­jának fenntartásáért és fejlesztéséért dolgozik. Még mindig nincs döntés a gyám­pénztári kölcsönök ügyében. A pénz­ügyi bizottság még a tavasszal tár­gyalta a gyámpénztári kölcsönök ki­adására vonatkozó szabályrendelet- módosítást, mielőtt azonban ebben az árvaszéket és magánfeleket any- nyira érdeklő ügyben határozott volna, a tervezetet megbírálás céljából ki­adta a jogügyi bizottságnak. A jog­ügyi bizottság azonban hat hónapja nem tartott ülést és így a gyámpénztári kölcsönökre vonatkozó szabályrende­let-tervezet még mindig elintézetlenül hever a közjogi ügyosztályban. A mai rossz hitelviszonyok mellett főleg azok a kisebb exisztenciák, akik apróbb ingatlanaikra a banktól nem tudnak kölcsönt kapni, türelmetlenül várják a szabályrendelet megalkotását, amely a legnagyobb mértékben érdeke az árváknak és gondnokoltaknak is, hiszen, ha közvetlenül helyezi ki a gyám- pénztárban lévő közel másfélmillió pengőt az árvaszék, nagyobb jövedel­mezőséget biztosít az árvapénzeknek, mint most, amikor a gyámi pénzek egyes pénzintézeteknél vannak rosz- szul kamatozó betétként elhelyezve. Az elmúlt hónapok alatt kamat­differenciában közel 40.000 pengőt vesztettek a tárgyalások elhúzódása miatt az árvák. A BUR-vasut titkaiból. Az üj Budapest legutóbbi számában rész­letesen foglalkozott azzal a machi­nációval, amely a BUR-vasút köz­gyűlése kapcsán a Feingold-csoport részéről folyik. A FeingoM-csoport, melynek látható feje Budapesten a Bogdánffy bankcég nincs meg- elédegve a BESzKÄRT ismeretes igazgatósági határozatával arra vonatkozólag, hogy a BESzKÄRT hajlandó negyven pengőjével át­venni a BÚR-részvényeket. Eein- goldék kevésnek tartják; részvé­nyenként a két-háromszázezer- koronás nyereséget és ezért jóval magasabb áron szeretnék a birto­kukban lévő pakettet a főváros nyakába sózni. Feingoldék most céljaik elérésére újabb eszközt vesz­nek igénybe és lázasan szervezked­nek a BUR-vasút közgyűlésére, hogy ott zavart és rendetlenséget csináljanak. Feingoldék helyzetét lényegesen megkönnyíti az a kö­rülmény, hogy birtokában vannak a BUR-vasút összes titkainálj mert ügyes kém hálózatuk révén naponta részletes jelentést kapnak a BUR- vasút bevételeiről, kiadásairól és egész üzleti gesztiójáról. Érthetet­len, hogy a BESzKÄRT igazgató­sága még nem jött annak a nvo-. mára, hogy kik Feingoldék kémei, de reméljük, hogy e közleményünk nyomán megindulandó fegyelmi el­járás ezeket a sötétben búj káló hírvivőket napvilágra fogja hozni. Ami magát a BÚR közgyűlését illeti, nem lehetséges, hogy a fő­város, mint az abszolút majoritás birtokosa, meg fogja tudni a jogos közérdeket a bécsi bankár étvágyával szemben védelmezni. A BESz­KÄRT igazgatósága azonban hely­telenül cselekszik, amikor ezekben a közérdekű dolgokban mereven elzárkózik a nyilvánosság elől. A BESzKÄRT-nak ebben az ügyben semmi takar gatnivalója nincsen, tehát mindenképpen jogosan kö­veteljük Feingoldék machinációit illetően a közvélemény helyes és hű informálását! i GUNDEL „Szent Gellért" I PARK-TERRACEA a hullámfürdővel kapcsolatosan — Egész nap nyitva. Délután és este zene > TÁNC < Mérsékelt árak Turcsányi István hatóságilag engedélyezett villanyszerelő Budapest, IX., Rádayulca 40. szám. Világítási, erőátviteli, Telefon- és csengöberende- zések szakszerű szerelése és javítása Csillárok, kandeláberek és művészt seiyemernyöK. Schöndorfer Jenő mérnök központi fűtési, szellőjtetési, vízvezetéki és csator­názási berendezések vállalata. Budapest, Vili. kér., Gólya-utca 22. szánt — Telefon : József 131—72. 2 UJ SZÓ: ő: TüNCPflLOTÍS SZENES LÁDA RÉ VAY-UTC A 18 ifi

Next

/
Thumbnails
Contents