Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1927-10-22 / 10. szám
Egy hagyaték, amelyről senki sem akar tudni Az Uj Budapest nyomozása néhai Lánczy Leónak a főváros szegényei részére hagyományozott százezer koronája után — Az Uj Budapest tudósítójától — 6 Néhány nappal ezelőtt a főváros tiszti ügyészsége megkereste Holit- scher Szigfrid dr. királyi közjegyzőt és megkérdezte, hogy néhai Lánczy Leónak, a székesfőváros szegényeit illető százezer koronás adományával mi történt, befolyt-e már, vagy ha nem, akkor milyen módon lehetne az örökösöktől ezt az összeget a székes- főváros szegényei számára megkapni. A közjegyző tudomására adta a főváros ügyészi hivatalának, hogy ezidő- szerint nincsenek adatai arról : meg- kapták-e a székesfőváros szegényei a hagyományozott százezer koronát, azonban a legrövidebb időn belül kérdést fog intézni azokhoz a végrendeleti végrehajtókhoz, akiknek tudniok kell a hagyományozott összeg sorsáról. Az érdekes ügyben magunk is információkat szereztünk be és ezek alapján elsősorban megállapítottuk, hogy néhai Lánczy Leó 1920-ban kelt legutolsó végrendelete szerint Budapest székesfőváros szegényei számára százezer koronát hagyományozott. Ez az összeg természetesen 1920-as koronában értendő, úgy hogy Lánczy Leó még tekintélyes összeget szánt a főváros szegényeinek. Ha ez az összeg csak most kerülne behajtásra, akkor valószínűleg valorizációs utón kellene érvényesíteni a hagyományozó kívánságát. Olyan információt is kaptunk, hogy ez az összeg Lánczy Leó mostohafiának, Szászy György dr. özvegyét, Ilosvay Rózsi színművésznőt terhelné, mégpedig abban a formában, hogy a végrendelet szerint hagyományozott összeg azokat az ingatlanokat terhelte volna meg, amelyek Ilosvay Rózsi közelmúltban elhunyt férjének jutottak annakidején. Megkérdeztük tehát az ügyre vonatkozóan Ilosvay Rózsi színművésznőt, aki a következőket mondotta : — Boldogult Lánczy Leónak ez a hagyatéka semmiképpen sem terhelhet engem. Ugyanis a.-végrendeletnek az a része, amely az én néhai férjemnek, Szászy György dr.-nak, különféle ingatlanokat, házakat és földbirtokot hagyományozott, utóörökösödési záradékkal volt ellátva és a záradék szerint férjem halála után nem én, hanem a házasságunkból esetleg születendő gyermekek örökölték volna a vagyont. Tekintettel arra, hogy rövid házasságunkból gyermekek nem születtek, az egész vagyon visszaszólt a Lánczy családra. Ilyen körülmények között tehát nem terhelhet engem a szegényeknek hagyományozott százezer korona sem. Egyébként az ügyben legkönnyebben Lánczy Leó özvegye adhatna felvilágosítást, ő azonban tudomásom szerint ezidősze- rint Rio de Janeiróban tartózkodik. Felkerestük Ország Ernő dr. ügyvédet ,is, aki a Lánczy örökösök egyik részének jogtanácsosa. Első kérdésünkre Országit dr. így felelt : — A szegényeknek hagyományozott összegre vonatkozó információ való- szinüleg téves, mert tudomásom szerint Lánczy Leó nem hagyott a főváros szegényeinek. Mindjárt meg is fogom nézni azonban a végrendeletet. Ezután Ország dr. előkereste Lánczy Leó végrendeletét és abból megállapította, hogy az értesülés mégis helytálló, mert az 1920-ban kelt végrendelkezés szerint Lánczy Leó kifejezetten százezer koronát kívánt juttatni Budapest székesfőváros szegényeinek. — Nem értem — mondotta Ország dr. — miért kell bolygatni ezt a kérdést. De mortuis nil, nisi bene . . . — Ennél jobbat egy halottról igazán nem lehet mondani, — feleltük — rpintha valaki végső rendelkezésében egy tekintélyes összeggel akart enyhíteni Budapest nincstelenjeinek a sorsán. — Na, igen, ez igaz. De kinek a képviseletében méltóztatik ebben az ügyben kutatni ? — Budapest székesfőváros szegényeinek a képviseletében. — Erre Budapest székesfőváros tanácsa hivatott, — jegyezte meg Ország Ernő dr. — Egyébként nem tudom elképzelni, hogy az összeg ne jutott volna ej oda, ahogyan azt a vég- rendelkező intenciói kívánták. Legkönnyebben a végrendeleti végrehajtók adhatnának felvilágosítást ebben az ügyben, sajnos azonban az eltelt hét esztendő folyamán csaknem kivétel nélkül meghaltak. Leginkább Mezei Mór adhatna felvilágosítást, időközben azonban ő is meghalt. Véleményem szerint ez az összeg semmiesetre sem egyik, vagy másik örököst, A haldokló oroszlánt sem illik bántani, hát még a halottat: nem Prof. Wenhardtról akarunk üt megemlékezni, aki a budapesti kórházak központi igazgatói székéből a jól megérdemelt tudományos munkálkodás azil iumába lendült. Uj kórházigazgatója van Budapestnek Gerlóczy professzor személyében, akinek a járványkórházban erélyes és kemény kézre valló működése reményt nyújt arra, hogy végre rend lesz Budapest kórházaiban. Minden nagy emberi halhatatlanná tesz egy mondás, mely mindennél jobban jellemzi azt az ajkat, amely az örök- életű axiómát világgá röpitetce. Goethe több világosságot kért halálos ágyán, a Napkirály minden alattvalójának fazekába tyúkot kívánt vasárnapra, Napóleont a piramisok alatt elhangzott beszéde jellemzi a legjobban: Wenhardt János' az a kijelentés örökíti meg az utókor számára, hogy Budapest kórházait nem lehet poloskamentessé tenni, mert, ha egyik nap féregtelenítik is a termeket, másnapra úgyis televannak az ágyak újra a látogatók által behurcolt poloskákkal. Ha tovább fűzzük ezt a cinikus gondolatsort, ráeszmélünk arra a falrengető igazságra, hogy ugyanezen logika alapján kár a betegeket gyógyítani, mert előbb vagy utóbb úgyis me ghalnak. Beszéljünk-e még többet a kórházi szörnyűségekről, a baksistkérő ápolónőkről, a részeges kórházi portásokról, mindezeken felül pedig arról a kinevezési rendszeréről az orvosoknak, amely más szempontokat, mint prof. Wenhardt véleményét alig ismerve, a főváros egyik legtöbbet és legalaposabban támadott intézményévé tette a budapesti közkórházakat ? Mindezekről ne essék most szó, csupán azt jegyezzük még ide, hogy prof. Wenhardt sziklaerősnek hitt pozicióját nem tudta megingatni sem újságcikk, sem hanem feltétlenül az egész hagyatéki tömeget terheli. Ezeket mondotta felvilágosításképpen Ország Ernő dr., egyébként érdemleges felvilágosítást az ügyre vonatkozóan ő sem tudott adni, mert mint mondotta, ő csupán az örökségben részesülő öt test vélt és unokatestvért képviselte a hagyatéknál. A főváros szociálpolitikai ügyosztályában szintén kérdezősködtünk a százezer koronás hagyaték után Barit Tivadar dr. tanács jegyző, jótékony- sági referens azonbaíí szintén nem tudott olyan feleletet adni, amelyből a hagyaték sorsa megállapítható lenne. Bärtl dr. szerint néhány évvel ezelőtt Lánczy né bizonyos összeget jutatott el a fővároshoz és azt a tanács jegyző emlékezete szerűit el is juttatták a kívánt célra, azonban, hogy ez az ösz- szeg összefüggésben állt-e Lánczy Leó által hagyományozott százezer koronával, erre momentán a tanácsjegyző felvilágosítást adni nem tudott, mint mondotta, ennek az ügynek aktáit ki kellene ásni valahonnan, hogy megállapítható legyen a tényállás. Magunk is megkíséreltük, hogy az aktiba bepillanthassunk, A főváros iktatójában 1921 elejéről szóló bejegyzéssel meg is találtuk Lánczy Leó százezer koronás hagyományának nyilvántartását és a bejegyzés mellett a következő számokat találtuk :VI. 21.543., közgyűlési támadás : a népjóléti miniszter szigorú kritikájáig fenséges úrként trónolt a budapesti kórházak felett Wen- hardt professzor úr. Most, hogy távozott, utódjának rendet kell teremtenie az egész vonalon, végig az anomáliák és balkánizmusok egész során, kímélet és könyörüld nélkül mindenkivel szemben, aki előtt nem a kórházakban fekvő betegek nyugalma, kényelme és gyógyulása a legfőbb szempont. Rendet kell teremteni az ápolónők frontján, akik között annyi a kivert cseléd, rosszindulatú, lelketlen zsarolója a szegény betegek hozzátaftozóinak Meg kell szabadítani a kórházakat a kezüket görcsös mozdulattal borravalóra nyújtó kapusoktól, ápolóktól és egyéb siserahadtól, rendet kell teremteni a betegek kosztjában, orvosi kezelésében, mindenütt, ahol ma csak baj és rendetlenség van. A legsürgősebben meg kell valósítani Szabó Sándor tervét: fel kell állítani egy ápolónőket képző apácaiskolát, az egyes kórházak vezetőfőorvosainak kezébe kell letenni annak megváloga- tását, hogy kiket akarnak orvosi munkatársaikul, meg kell szüntetni a lepedőnélküli, vérhastól bűzös matracok és az idegosztályon a felügyelet hiánya miatt elkövetett öngyilkosságok rendszerét, a felvételi irodák előtt órák hosszat való ácsorgási kényszert, a közkórházi aktagyárakat, amelyek a betegek egyéni gyógyítására hivatott, tiszta és barátságos betegszobákból egy mindenki által gyűlölt és utált, bürokratizmusában túltengő, nem a betegekért, hanem az alkalmazottakért létező hivatalt csinálnak. A közvélemény kímélet nélkül való rendcsinálást követéi prof. Wenhardt utódjától. Ha Gerlóczy Zsigmond erre képesnek érzi magát, ám fogjon hozzá, de ha nem, akkor adja át a helyét arra rátermettebbeknek, mert a mai helgzetet tovább nem tűri sem a nagyközönség — sem Váss József dr. népföldi miniszter. TttSMÉJK Prof. Wenhardt utóda 40.183., 80.829., 46.130., 57.143., 60.361., 63.215., 65.498./1921. A számok alapján a VI. ügyosztályhoz fordultunk, a pénzügyi ügyosztály könyvei szerint azonban ilyen számok alapján egyetlen akta sem került oda, úgy, hogy az iktatóban bejegyzett számok vagy tévesek, vagy másik ügyosztályhoz kerültek át az iratok, esetleg tévesen, esetleg külön rendelkezés értelmében. Beszerzett adataink összegezése - képpen tehát a helyzet az, hogy Lánczy Leó 1920-ban kelt végrendeletében a szegényeknek szánt százezer koronás tétel kétségtelenül szerepel, ezt az összeget a főváros ügyészsége, mint elintézetlen ügyet mai napig nyitott lapon kezeli, néhány nappal ezelőtt megsürgette az eljáró közjegyzőnél is, a továbbiakban azonban nem sikerült megállapítanunk sem azt, hogy a főváros szegényei megkapták-e a százezer koronát, sem azt, hogy a végrendeleti végrehaj - tók közül, vagy maguk az örökösök közül ki és mit tud néhai Lánczy Leó nagylelkű adományának sorsáról. Mindenesetre a továbbiakban a tiszti főügyésznek lesz kötelessége a nem éppen érdektelen ügy végleges tisztázása. GUNDEL „Szent Gellért“ PAR K-TER RACEA a hullámfürdővel kapcsolatosan Egész nap nyitva. Délután és este zene — | > TÁNC < Mérsékelt árak Tűzoltó-, altiszti-, portás-, inas- és egyéb formaruhák, elszakíthatatlan munkaruhák legjobb, legolcsóbb beszerzési forrása Gutnaon J. és Társa Rálsóczi-ut 22. Úgy ezekben a cikkekben, mint kórházfelszerelési és egyéb textilárukban felszólításra • tílön- leges árajánlattal szolgál MEGNYÍLT a Lánchíd kávéház Clark Ádám-tér Fő-utca sarkán Fényesen berendezve Európa legnagyobb jód és hydrocarbonót tartalmú forrása : érelmeszesedés, golyva esetében páratlan sikerrel LAJOS jódos Gyomorégés megszüntetése, gyomorfekély meggyógyitására ISTVÁN hydrocarbonátos vix kitűnő győgyhatással Magyarországi vezérképviselet Budapest, Béla-u. 4. Telefon 237-03 ruha-, fehérnemű- és textílkereskedelmi rt. Rákóczi-ut 22. szám Kórházi fehérnemüeket, ágynemüeket, gyapjutakarókat és egyéb intézeti és kórházi felszerelési cikkeket a leg- jutányosabban szállít.
