Uj Budapest, 1927 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1927-12-10 / 17. szám

„ / > IV. évfolyam 17. szám

Budapest, 1927 december 10

UJ BUDAPEST

Eiőllzelésl árak :

Egész évre

..................................................30 pengő

Fé

l évre.............................................................15 pengő

Egyes szám ára 60 fillér

FELELŐS SZERKESZTŐ:

DOBY ANDOK dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV-, Dalmady Győző-utca 3. Telefon: Teréz 206—56 rosialaliarékp. chequeszámla: 30013Kereskedelem és idegenforgalom

József Ferenc dr. királyi herceg, a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke, pénteken este a Fővárosi Kereskedők Egyesületében rendkívül nagy érdeklődés mellett előadást tartott azokról a feladatokról, amelyek a fürdőügyi és idegenforgalmi munkával kapcsolatban a kereskedőkre háramlanak. Az értékes előadás kivonatos szövegét Őfensége az alábbiakban bocsátotta az Uj Budapest rendelkezésére:

Hallották már az urak a kintornát 2- Bizonyára sok szép este muzsiké0 emlékét szenvedéssé nyütték el ezek a nyomorgépek : kenyérkereső gépek ezek. Én húzok egy ilyen kintornát, de nem kenyeret akarok keresni, hanem mert Budapestet szeretném gazdaggá és széppé tenni, mert kenyér- kereseti lehetőségeket szeretnék sokaknak új utak révén megmu+atni.

Az én kintornám nótája -. Budapest fürdővárosról és az idegenforgalomról szól és társaimmal együtt mindenki fülébe szólaltatok egy nótát, hogy megértse, hogy felismerje mindenki azt, hogy egy kissé mindenki nótája az, aki budapesti polgár. Meg nem unom húzását soha.

Álomországról beszélek most, arról az országról, melyet mindannyian szeretünk. A háború előtti víg időkben, midőn az élet komolysága játékszerű könnyedséggé vált, ez a mi országunk álomország volt, amelyben mindenki a maga kis életét álmodta végig, elfelejtve mindent, ami az ország határain kívül készült és történt.

Nekünk be kell vinnünk kultúrfölé- nyünk tudatát az idegen országok szellemi életébe. A magyar gondolat ezáltal köztudomásúvá fog válni. A magyar gondolat alapiában véve ugyanaz, mint az amerikai, az angol vagy a kínai gondolat : a nemzeti lét megerősödésének és a nemzeti élet problémáinak a gondolata. Itt van Magyarország, egy ezeréves és ezeré ven túli nagy könyv. Szerezzünk ennek a könyvnek olvasóközönséget. Az olvasóközönségnek útja az idegenforgalom. Az olvasó- közönség pedig áll kereskedőkből, iparosokból, mindenféle foglalkozású emberekből és sok kiváncsi idegenből. Ha ezek majd bepillantanak a magyarság ezeréves könyvébe és ha ezt a könyvet előttük érdekessé tudjuk tenni, akkor a magyar kérdés az egész világ gondolkodásának tárgyává lesz.

Ezekután felvetem a kérdést : kell-e idegenforgalom vagy nem kell ? Kell-e Budapest Fürdőváros vagy nem kell ? E kérdésekre egy új kérdéssel válaszolok : kell-e kereskedelem vagy nem kell ? Budapest egy teljes országra volt teremtve. Ma pedig ahogy én tudom, Budapest lakossága az egész jelenlegi ország 1f6-át teszi ki.

Ez egy borzasztó teher az országra nézve és egy kínos levegőhiány a fővárosra nézve. Honnét éljen ez a nagy Budapest? Hisz nem szívhatja fel a vidék életnedveit. Önálló táperő kell neki. Ezért kell Budapest Fürdőváros és ezért kell idegenforgalom. Az idegenforgalom a kereskedelmi mérleg egxjik legaktívabb tétele, mert nincs olyan idegen, aki ne vásárolna és végeredményben minden idegen, akarva, nem akarva, annak a helynek fogyasztójává lesz, amelyen tartózkodik. Ezeket az elsőrendű tételeket a külföld régen felismerte és a nagyobb országok egy szervezett idegenforgalmat építettek ki. Franciaország klasszikus példája ennek : ott az idegenforgalom állami szervezete az Office National de Tourisme, a társadalmi szervezete a Touring Club, azután a Föderation des Syndikates d’Initiativ, az Automobil Club.

Hogy idegenforgalmunk legyen, amely most a nemzetgazdaság egyik legelhanyagoltabb ágazatához tartozik, nagy propaganda-tevékenységre lesz szükség. Ezenkívül szerves idegen- forgalmi kapcsolatokat kell teremtei nünk külföldi példa szerint. Az alkalom nagyon kínálkozó. Ma mindenk- utazni akar. Az emberiség ideges feszültségét mintegy az utazásokban akarja levezetni. Amerika, Japán, India, szóval az összes kontinensek utazási lázban mozognak. Ha valaki egyenes úton akar Ázsiába jutni, vagy egyenes úton akar Ázsiából Nyugat- európába jutni, a Duna-államokon keresztül fog menni. A Duna-államok kellős közepén mi vagyunk. Ha tehát meg tudj ük magunkat ismertetni, a kérdés majdnem megoldottnak tekinthető. Ma, sajnos, ezen nagy ide- oda mozgásból, e nagy embervándorlásból nekünk alig jut valami. Nagy baj, hogy a hajózási társaságok és az utazási irodák túráiban Bécs a végállomás. Nem tűrhetjük azt tovább, hogy Budapest csak ezen utazási programmoknak jókedvben megszületett, ötletszerű ráadása legyen csupán. Az elhalászás politikája ránk nézve ízléstelenség, lealázó volna és igen rossz hírnevet szerezne nekünk.

Ha mi egészséges idegenforgalmat akarunk itten, el kell jutnunk a forráshoz Newyorkba, Londonba, vagy akár a kalkuttai, ceyloni, honkongi hajóstársaságokhoz, vagy a világ bármelyik utazási irodájához. Meg kell őket keresni, mert csak akkor számíthatunk tömegesebb idegenforgalomra, ha ezeket is be tudjuk vonni működési terünkbe. Az az utas, aki kötött programmal jön Európába, nehezen téríthető el az eredeti útiránytól.

Igen örvendetes dolog, hogy az Idegen- forgalmi Hivatal egészen eredeti, ötletes és szellemes módját eszelte ki a »három nap Budapesten« akcióval, hogy az idegeneknek kedvet csináljon fővárosunk meglátogatására. Ez az akció annyira bevált, hogy Rómában, Párisban is lemásolták. Ez is mutat ja, hogy ötlettel és leleményességgel, sokszor csekély eszközökkel is nagy eredmények érhetők el.

Nagy hibának tartom, hogy Budapest mindmáig úgyszólván teljesen érzéketlen volt a kollektiv propaganda iránt. Budapestnek sehol sincs' a külföldön egy plakátja. Alig találunk Budapesten ismertető-füzeteket és prospektusokat. Budapest fürdői, szállodái, külön-külön hirdetnek a külföldi lapokban, itt-ott prospektusokat

is ad ki a Margitsziget, Gellért-fürdő, Hungária-szálló, de Budapest, mint pl. a világ egyik legszebb városa, vagy mint fürdőváros sehol sem szerepel. A parciális propaganda is jelent valamit, de korántsem annyit, mint a kollektiv, jól átgondolt propaganda. Mennyivel hatásosabb volna, ha egyszer a fürdők, szállodák, szanatóriumok, kávésok* vendéglősök, kereskedők, iparosok összeállnának és megszületne az első szép világvárosi plakát Budapestről, a fürdővárosról, vagy a dunai fővárosról, amelyet sok 100,000 példányban lehetne terjeszteni a világ minden részében. A Menet jegyiroda és az Idegenforgalmi hivatal tiszteletreméltó buzgalommal adnak ki prospektusokat, de ezek oly csekély példányszámban jelennek meg, hogy alig egykét helyre jutnak el. A reklámnak nagystílűnek kell lennie. Azonban Budapest Fürdőváros Egyesülete egymaga sosem érheti már pénzhiány miatt sem el, hogy nagy propagandát kezdjen, mert ez nem is csak az ő feladata, hanem ez egy kollektív kereskedelmi, fürdőügyi és idegenforgalmi feladat. Ezt a reklámot az összes parciális reklámok reklámjának nevezhetném. Budapest Fürdőváros propagálása az önök érdeke, mert mi az önök áruját kolportáljuk az idegenforgalom révén a külföldielmek és így közvetve önöknek hozza meg azt, amit munkánk eredményez.

Nagy hiba az, hogy a külföldinek, aki Budapestről előadást óhajt tartani az ő hazájában, még összeállított előadási anyagot sem tudunk rendelkezésére bocsátani. A kollektív propaganda le tudja rázni magáról az illetéktelen és jogtalan ügyletekkel foglalkozó egyének hadát. Sajnos, hogy nagyon felburjánzottak nálunk az utóbbi időben a különböző hirdetési ügynökök, akik nem létező lapok és prospektusok vagy kalauzok számára hirdetéseket gyűjtenek és ezzel diszkredi- t álj ák azokat a komoly kiadványokat, amelyekben a kereskedőnek hirdetnie tényleg érdemes, vagy amely vállalkozások a támogatásra csakugyan érdemesek volnának. Magának a kereskedelemnek is érdeke, hogy legyen egy olyan szervezet, amely ezektől a gondoktól tehermentesíti, amelyhez nyugodtan fordulhat felvilágosításért. A kereskedő ne adjon ki egy fillért se hirdetésre olyan . kiadványokban, amelyekben nincsen meggyőződve, hogy azoknak publicitása kétségtelen.

Ügy értesü'ök, hogy Budapestnek

28,000 kereskedője van. Ha most minden kereskedő csak három-négy pengővel járulna hozzá évenként a Budapest Fürdőváros propagálásához, egy olyan alapot lehelne összegyűjteni, amelyből kitelne egy igen szép prospektus, sőt meg volna csinálható Budapest Fürdőváros filmje is. Az egyeseknek ez alig jelentene valami áldozatot, míg Budapest népszerűsítésének az érdekeit rendkívüli módon szolgálhatná. A király-utcai kereskedők igen helyesen megérezték, hogy neldk a Királyutcát kell propagálni, mert aki odamegy, az mindenféle más üzletet megnéz és nekik az a fontos, hogy elmenjen.

A mi fürdőváros speciálitásunkat az 1929-iki fürdőügyi és túrisztikai kiállításunkkal akarjuk bemutatni és Budapestet akkor fürdővárossá felavatni. A külföldi sajtó már felfedezett minket és írni kezd rólunk. Nagy örömmel és hálával kell megemlékeznem Bother- mere lordról, aki nagy és világpub- licitású lapjában Budapestről, mint fürdővárosról emlékezett meg és Ígéretet tett, hogy teljesen ingyen fog közöltetni lapjaiban minden olyan cikket vagy képet, amely Budapesttel, mint fürdővárossal foglalkozik. Éz egy nobilis ajándék, melyet intenzív és nagy összefogó munkával tudunk csak meghálálni.

Herriot, akivel legutóbb alkalmam volt beszélni, Budapestet a kontinens egyik legszebb városának tartja, ugyanez volt a véleménye sok más nálunk járt előkelő külföldinek is. Moreau báró, a német Balneológiái Szövetség elnöke, legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával azt mondotta nekem : ha tudnák a magyarok, hogy micsoda hallatlan kincsek birtokában vannak, hogy mit jelent a Gellérthegy a város közepén, a sok forrás és más egyéb természeti ajándék, bizonyos, hogy már régen a megérdemelt világhírnévvel dicsekedhetnék Budapest. Ennek a két előkelő külföldinek a dicsérete nekünk budapestieknek erős biztatás lehet arra, hogy azt, amibe kezdtünk, azt sikeresen véghez is tudjuk vinni.

Önöknek mindezek eléréséhez, amiről beszéltem, még egy pár dologra lesz szükség: az egyik lényegesen fontos dolog az, hogy idegen nyelveket, világnyelveket tanuljanak.

Ezenkívül kereskedelmünket egyes ágazataiban specializálni kellene. A külföldi itt magyar nemzeti specialitásokat fog keresni; ezek nálunk nagyon eredetiek és nagyon gazdagok. Lehetnének aztán pl. oly elegáns étkezők, ahol kizárólagosan magyar konyha mutattatnék be, a Duna partján egy idegenek részére is járható halászcsárda. Egyéb magyar jspe- cialitások pl. a háziiparnak elsőrendű alkotásai. Még egy speciálitást lehetne itt kifejleszteni, ami Budapest Fürdővárossal van kapcsolatban ; fürdő- kereskedelemnek lehetne nevezni mindenféle elsőrendű és mindig legújabb fürdőcikket. Ezekben vázoltam nagyjából a kereskedelem szerves összefüggését a fürdővárosi és idegen- forgalmi munkával. Ma nem válogathatunk, hanem ami a legközelebb fekszik hozzánk, azt kell megmunkálásba vennünk. Szenvedő és dolgozó nemzetünknek mindent meg kell ragadnia, minden ötletet, minden lehetőséget. Ez a szalmaszál értéke az életükért viaskodók számára, de érték csak akkor lehet ilyen dolgokból, ha helyesen tudjuk összefoglalni azokat és kellő helyükre tenni. Talajt kell adni nekik, amelyben teljes értékükben kifejlődhetnek.

Magyarország reneszánszán kell mindnyájunknak dolgozni.

Magyarország reneszánsza munka és türelem., a munka és a hit,