Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-04 / 34. szám
//. évfolyam Budapest, 1922 október 4 34 szám TU BUDAPEST Tt Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden héten ♦ Előfizetési ára: Egész évre 960 K ♦ Félévre 4SO K ♦ Negyedévre 240 K ♦ Egyes szám ára 20 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10• ♦ Felelős szerkesztő : Or. Doby Undor 2400 koronás káplán i fizetéssel és az évi 105— 172 koronás tüziif adtai ányokkal, — (hogy külön ne említsem a plébániatemplomok építése cimén felvett évi 150.000 koronát,) — amely fizetések, eltartási költségek és tüzifailletmé- nyek valamikor aranykoronában megállapítva jólétet jelentettek, de ma heti fizetésnek és illetménynek sem megfelelőek, és messze- . messze alatta maradnak a székesfőváros bár- mely üzeménél alkalmazott leg’alacsonyabb- rendü munkás többszörösen felemelt és mégis el égtel en m un köbér én ek. Ha lielyes, méltányos és elkerülhetetlen volt az, hogy a székesfőváros tanácsa a munkaügyi bizottság javaslata, alapján a folyó évben munkásainak átlayos 37.500 korona évi keresetét előbb 20%-al évi 45.000 koronára, majd 10% emeléssel 49.500 koronára, legutóbb újabb 20% emeléssel évi 59.400 koronára emelte, és itt sem fog megállhatni, akkor teljesen meg- magyarázhatatlan, hogy a lelkipásztorkodás munkásaival szemben miért nem mér hasonló mértékkel. A régmúltban megállapított illetményeknek az egyre emelkedő végösszegű költségvetésekbe változatlanul való beillesztésének tudható be az, hogy egyre csökken a kegyúri költségeknek a költségvetés végösszegéhez arányított percentje. Mig a régi demokrata korszakban pl. 1905- ben a költségvetés végösszegének 2'5%-a volt a kegyúri költség, 1910-ben 2%-a, 1914-ben 1.7%-a, 1917-ben 1.2%-a — addig azokban a költségvetésekben, melyekért már a keresztény városházai többsén felelős: az 1921. éviben már 0.45%-a, az 1922. éviben már csak 0.30%-a, és félő, hogy az 1923. évi költségvetésben még ennyi sem lesz. Ezt a szemrehányást tehát védekezés lehetősége nélkül kell tűrnünk, hacsak mi, a többség, a jelen közgyűlés mandá túrnának utolsó évében a sarkunkra nem áL- lunk és ezen kérdés rendezésére vonatkozó akaratunknak a közgyűlésen határozott és el- gáncsolhatatlan formában kifejezőét, nem adunk. . Ezért a kegyúri bizottságot mielőbb sürgők sen egybe kell hívni, hogy a legelső „közgyűlés tárgysorozatán ez a két kérdés előkészítve szerepeljen. Nem akarunk többször a nyilvánosság előtt pirulni oly szemrehányásokért, melyeket nem mi érdemiünk meg és restelkedni oly mulasztásokért, melyeket sem mi követtünk el. Türelmünk elfogyott. Hívják össze a kegyúri bizottságot! Milliárdok haláltánca Tíz miEliárdon felül lesz a főváros jövő évi költségvetése — Az 1922-es munkabérszámla háromnegyed milliárdda! haladja túl az előirányzatot — Napi két milliót keres a főváros a forgalmi adón Mivják össze a kegyúri bizottságod Irta: PETROVÁCZ GYULA A törvényhatóság nyári pihenője véget ért, kipihenve és felfrissülve lát a székesfőváros közgyűlése újra munkához. A bizottsági munka máris megkezdődött, temérdek felgyülemlett anyag vár feldolgozásra mindegyik resszortbizottságban. Csak a kegyúri bizottság tétlen még, ennek összehívása késik, mintha, nem volna tárgyalni és tennivalója. Holott épen ez a bizottság az, amelynek legtöbb a restanciája, amelyhez a törvényhatósági közgyűlés számtalan fontos és életbevágó ügyet utalt át, de amely még kész előterjesztést a kögyülés elé eddig nem vitt. Legutóbb a. budapesti Katii. Egyházközségek Központi Tanácsának ülésén nyilvános panasz hangzott el türelmetlenkedő ajkakról aziránt, hogy a városházi keresztény töblr ség kegyúri kérdésekben még annyit sem tesz, mint a régi demokraták tettek, két teljes esztendő nem volt elégséges ahoz, hogy a két legsürgősebb iigpet: az uj plébániák átvételének és a kegyúri személyzet megélhetésének kérdését dűlőre hozta volna. A panasz látszólag igazat mond. és ha ott a helyszínén nyilvánosan vissza is utasítottam a Keresztény Községi párt működésének ilyen kritikáját, itt magunk között be kell vallanom, hogy a türelmetlenségre és elégedetlenségre magvan az ok. Két teljes esztendő elmúlt anélkül, hogy az önkormányzatukat visszanyert kath. egyház- községeknek a kegyurhoz való viszonya, és az egyházi főhatóság által felállított nj plébániáknál a kegyúri jog elismerésének kérdése rendezést nyert volna. Pedig ebben a kérdésben az összes illetékes szervek között teljes összhang van. UgT a székesfőváros, mint az érseki hatóság és a kath. egyházközségek Központi Tanácsa, is egy véleményen van atekin- tetbeji, hogy az egyházközségek autonómiája nem érinti a kegyúri jogot, csak segíti és támogatja a kegyurat kötelezettségeinek teljesítésében, és hogy a felállított uj plébániákra tényleg szükség van, azok régen fennálló hiányokat pótolnak, és eddigi működésük életképességüket teljesen igazolta, sőt azokban a várakozáson felül oly buzgó és intenzív lelki- pásztori1 működés és lelki élet indult meg, aminőre a. régi plébániákon nincs példa: tehát, azok elismerése és átvétele a kegyur részéről el nem maradhat. És mégis, a. legteljesebb egyetértés mellett is húzódik az ügy! A kegyúri albizottság részletesen letárgyalta és az egyházmegyei hatósággel összeegyeztette véleményét az egyházközségek szervezeti ‘Szabályzatáról, a létesített plébániák számáról, azok területének elhatárolásáról és .minden egyéb függőben levő, idevonatkozó kérdésről, sőt a. közgyűlés elé terjesztendő javaslat is már hónapok óta készen van és mégis késik ennek a kegyúri bizottság plénuma elé, a tanács elé és a közgyűlés elé való terjesztése és véglegsitése. Meg. kell állapítanom, hogy nem a bizottsági tagokon múlik a halogatás! Sőt ellenkezőleg a. kegyúri albizottság tagjai maguk a leg türelmetlenebbek! Itt az uj munkaidő kezdete, vegye elő a közjogi ügyosztály a kész elaborátumot és hozza végre tető alá! A panasz másik része, mely a kegyúri személyzet fizetésének korszerű megállapítását sürgeti, még alaposabb. Az 1920., 1921., 1922. évi költségvetések tárgyalása kapcsán több határozatot hozott a közgyűlés egyes bizottsági tagok inditványára, melyben utasitva van a Tanács a kegyúri személyzet, illetményeinek a viszonyoknak megfelelő újabb megálíapitá- sára. Hogy ebben a tárgyban az ügyosztály csinált-e valamit, nem tudhatjuk, mert a. kegyúri albizottság relé még. nem terjesztett semmiféle javaslatot. Könnyen mégeshetik, hogy az 1923. évi költségvetésben ismét találkozunk az évi 7000— 8000 koronás plébánosi fizetésekkel, az évi 1500 koronás káplántartási díjjal az évi 1300— A mai nagy gazdasági kliaoszban, amikor az élet állandó drágulása, az anyagárak és munkabérek állandó emelkedése szinte lehetetlennné teszi a komoly számítást, nagyjelentőségű munka- folyik - a fővárosi pénzügyi osztályban, ahol Sebő Béla főszám-tanácsos gondos és szakszerű vezetésevei megkezdődött a költségvetés összeállításának nagyarányú munkája. Sipőcz Jenő dr. polgármester erélyes felszólítására az ügyosztályok. hivatalok és üzemek legnagyobb része beterjesztette már a jövő esztendőre szóló költségvetését, ugyannyira, bogy az ügyosztály nagyjában tisztában van azokkal a számokkal, amelyek a reánk következő esztendő háztartási mérlegét jelentik. Az 1922. év másfélmilliárdos költségvetésével szemben a főváros összes közüzemeit is beleértve, tizmilliárdon felül lesz a jövő évi költség- vetés. A kórházak félmilliárdos költségvetése, az elektromos müvek és a gázmüvek másfél-kétmilliárdos költségelőirányzata a főbb oszlopai ennek a költségvetési tervezetnek, mely a béke éveiben tiz esztendőre elég lett volna egész Magyarország számára is. Ma tiz- n illiárdnak mondjuk a költségvetést, de lehet, hogy holnapra tizenöt, holnaputánra busz milliárd lesz belőle, hiszen a milliárdok haláltáncában nincs megállás. Maradék-Magyarország őrült iramban rohan a lejtőn lefelé ahol a szakadékok mélyén a hasonló sorsra jutott Ausztria vergődik, örömmel állapítjuk meg, hogy Budapest nem követi a legyőzött országok fővárosainak példáját és konszolidált viszonyaival messzire elüt Bées vagy Berlin sorsától. Ezt mindennél jobban bizonyítja az az információnk, hogy noha a folyó évi költségelőirányzatot százmilliókkal múlja felül a valóságos .kiadások tömege, a főváros még sem .merül el a kiadások és adósságok hullámában, hanem a folyó esztendőben is bevételeiből teljesen fedezni tudja kiadásait. Hogy ez mily. óriási eredmény, mi sem mutatja jobban, mint a munkabérek szédületes emelkedése, amelynek során ,a főváros munkabérszámlája csak a folyó esztendőben több mint báromnegyedmilliárd koronával lépte túl a költségvetés kereteit. Azt, hogy a folyó esztendőben nem kell a fővárosnak óriási háztartási hiánnyal küzködnie, a bevételek állandó fokozásának köszönhetjük. A költségelőirányzat például községi adóból 115 millió bevételt kon- templált, ezzel szemben csak augusztus végéig a valóságos bevétel felül volt a 1G5 millió koronán. Az ingatlan- átírásoknál a 9 millió előirányzattal szemben ugyancsak augusztus végéig 28 miliő korona, a vigalmi adónál 45 millió előirányzattal szemben 72 millió korona, a szállodaadónál 25 millió előirányzattal szemben 42 millió, a közlekedési adónál a 20 millió előirányzattal szemben 26 millió, a pezsgőadóból. 6 millió, korona előirányzattal szemben 16 millió korona volt augusztus végéig a bevétel. Ezeknél a tételeknél majd 150 millió a többletbevétel, ebhez járul még a forgalmiadó bi- lánsza, mely a főváros háztartását a klvaotikus viszonyok között is a kellő egyensúlyban tudja tartani. Az 1922. évi költségvetésben forgalmiadó bevétele cimén 290 millió koronát irányzott elő a főváros. Megjegyezzük, hogy ez a 290 milliós előirányzat még másfélszázalékos alapon történt, vagyis egy méreteiben nagyobb forgalmat tételezett fel, hiszen mennél 'nagyobb az adó. annál kevesebb a forgalom, illetőleg annál több adóköteles alany és tárgy igyekszik kibújni az adózás alól. Az árak hihetetlen emelkedése a forgalmiadók tételeinek szinte őriiletes emelkedését vonta maga után. A főváros forgalmiadó-ellenőrei ez év júliusában 280 millió korona, augusztusában 350 millió korona értékű forgalmiad ó-bélyeget bélyegeztek le, vagyis ebben a két hónapban 630 millió korona volt az allam forgalmiadó bevétele a fővárostól, mely csak bélyegek utján folyt be. Illetékes tényezők véleménye szerint ez az összeg szeptember havában megközelítette a félmilliárd koronái, ami azt jelenti, bogy a főváros forgalmiadó részesedése szeptember havában az egész évi előirányzat felét eredményezte. Ez év eleje óta augusztus végéig az állam egymilliárd és négyszázmillió koronát vett be a fővárosban forgalmi adó bélyegekben, ugyanezen idő alaft az elöljáróságok utján egymilliárd százhetvennégymillió korona készpénzben folyt be. Az árak mai emelkedését és a forgalom arányainak megmaradását véve alapul, az év végére a fővárosban a forgalmiadó-bevétel el fogja érni a négy milliárd koronát, vagyis a fővárosra hatszázötven-bétszázmillió fog jutni forgalmiadó részesedés cimén. Tovább fűzve a számítást, bátran mondhatjuk, hogy a főváros naponta kétmillió koronát vesz be a forgalmiadóból. Az már bizonyos, hogy a főváros jövő évi költség- vetésénélc tengelye újra csak a forgalmiadóból származó bevétel lesz, de egyébként a költségvetés, részleteit ma még sűrű homály fedi. A helyzet ugyanis az, hogy a városok és igy a főváros háztartása is a jövő évben jelentős változáson megy keresztül, a nemzetgyűlésen keresztülment törvényreviziók és adó tör vények alapjában ingatták meg a városok pénzügyi struktúráját. A földadó, a házadó, a társulati cs a keresetiadó reformja csakúgy uj alapokra helyezik a városok pénzügyeit, nemkülönben a városok háztartásának rendezéséről szóló törvény, mely még emk kontúrjaiban van meg és annyira ismeretien, hogy , még
