Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-04 / 34. szám
2 TU B UDAPEST 1922 október* 4 azt sem tudják a városházán, fog-e vonatkozni egyáltalában a törvény a fővárosra, vagy pedig Budapestet kiveszik-e alóla. Mindezeket a kérdéseket természetesen .alaposan és részletesen meg fogja vitatni a költségvetés tárgyalása alkalmával a törvényhatósági bizottság. A polgármester eltökélt szándéka, hogy még ebben az esztendőben közgyűlés elé viszi a költségvetést és a pénzügyi osztályban azt hiszik, hogy november második felében a pénzügyi bizottság már foglalkozhatok is a költségelőirányzattal és azt niég a karácsonyi szünet előtt elintézheti a közgyűlés is. Wolff Károly az újpesti választásokról Előbb kellelt volna hozzákezdeni a szervezkedéshez Újpest választott, és ez a választás tragikus fóny- nyel világit a magyar éjszakába. Újpest választott, és ez a választás a keresztény reneszánsz negyedik esztendejében majdnem bukását jelentette a keresztény reneszánsz eszméjének, e száz újpesti városatya közül ötvenöt liberális és csak negyvenöt keresztény. A demokraták a szociáldemokratákkal szövetkeztek, a közös liberális lista élén pedig majd valamennyi hitfelekezet papját ott láttuk. Hogy az újpesti rabbi nem a Keresztény Községi Párt zászlója mögött került a közgyűlési terembe, ezt megértjük, de mit keres a liberális táborban a katolikus lelkész és a református papi Azok a bűnök és mulasztások, amelyek az újpesti választás velejárói voltak, nem tartoznak annyira az újpesti specialitások közé, mint például az újpesti hatos. A szeretetlenség, egymást meg nem értése, gyűlölködés, széthúzás csak fodrai annak a nagy fekete felkó'nek, mely nemzetünk fátumaként sötétül a horizontra. Az újpesti választásról Wolff Károly dr. a következő nyilatkozatot tette az TJj Budapest munkatársának: — Az újpesti választásokból az a. tanulság, hogy előbb kell szervezkedni, mert ha az újpesti Keresztény Községi Párt nem az utolsó pillanatban kezdett volna hozzá a szervezkedéshez, akkor a mostani eredménynél is sokkal jelentősebbet sikerült volna elérni. Vereségről különben, értesülésem szerint, szó sincs, mert a közgyűlési teremben biztosítva van a keresztény és nemzeti eszme többsége. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint a Népszava. vasárnapi száma, mely azon kesereg, hogy a munkások nem tudtak kellő tömegekben a liberális zászló alá seregleni. Egyébként az újpesti Keresztény Közégi Párt magatartásával biztosítani fogja ez ügyekben való befolyását, és látni fogják a túloldalon ülők, hogy a keresztény, nemzeti korszellem ellen nem lehet dolgozni. A régi Pest Budapest kövei Irta: SALLAY ÁRPÁD dr. f í At, 1868. évi XXII. házadótörvényben a vámvonalon belül levő területen épült házakra adott 15, illetve 12 éves általános adómentességen felül a törvényhozás igyekezett az építési kedvet a város nagyobb területét felölelő rendkívüli adómentességgel fokozni, amennyiben az 1875:IV. t.-c. a pesti részekből a belső és Nagykörút között fekvő területen épülő legalább egyemeletes házakra 20 évi, a belső körúton épülőkre 25 évi adómentességet biztosított, de minthogy a házak építésének megkezdésére csak két évi idő volt adva s a gazdasági viszonyok egyre rosszak voltak, a rendkívüli adómentsség kedvezménye úgyszólván teljesen hatás nélkül maradt. A budai belsőség első szabályozása a Várt, Kelenföldet, Tabánt, Krisztinavárost, Vízivárost, Országutat és Újlakot öleli föl. A Várra nézve csak azt az újítást tartalmazza, hogy a bástyasétányt a Vár keleti oldalán is be- igtatja, amit akkoriban a Vár erődítési jellegének az 1874 október 19-i felségelhatározással történt megszüntetésével kapcsolatban könnyen meg lehetett volna csinálni. A Kelenföld, mint akkor teljesen puszta terület szabályozásánál, a Dunaszabályozásra., az összekötő vasúti vonalra, és a mostani Ferenc József-hid elhelyezésére voltak tekintettel s ezek szerint a Duna- parton egy széles utat vettek fel, beigtatták a kör- vasuttal páruhzamos utakat, kiszélesítették a Bu- dafoki-utat és Fehérvári-utat, amelynek a Villányi- xittóQ a mai Gellért-térig terjedő része volt a másik uj nagy útvonal. A terület tagolása egyébiránt teljesen sablonos. A Tabánban a rakpart kiszélesítése, a Gellért-hegy alatt levő házak eltávolítása és a mai Döbrentei-tér Ereky Károly nem lesz a villamosvasút vezérigazgatója Megcáfolja a tendenciózusan terjesztett híreket — A hármas albizottság minden előkészületet megtett a vasutak átvételére A villamosvasutak ügye most már egyetlen pillanatra sem nyugszik, hiszen alig három hónap választja el a fővárost a vasutak átvételétől. Till tanácsnok nyári szabadságáról már visszaérkezett és most az ő vezetése melléit folytatódik annak a ter- jede’mes memorandumnak a kidolgozása, amelyben a tanács szándékozik a tövényhatósági bizottságot a tárgyalások menetéről és a vasutak átvételére tett intézkedéseiről tájékoztatni. Az események központjába bizonyos megvilágitás- ban a legutóbbi napok során Ereky Károly v. miniszter, a fővárosi törvényhatósági bizottságának illusztris tagja került, akiről néhány sajtóorgánumban az a hir látott napvilágot, hogy bizottsági tagságáról lemond és a főváros által átvett villamosvasutak vezérigazgatója lesz. Megkérdeztük e hírre vonatkozólag Ereky Károlyt, aki a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Soha szó sem esett arról, hogy én a villamosvasutak vezérigazgatója legyek és sem én, sem más arra soha- nem is gondolt. A lapokban tendenciózusan terjesztik ezt a valótlanságot előttem ismeretlen okokból. Újabban egyik-másik lap arról is tud, hogy én Rényi Dezsővel szemben felveszem a harcot. Rényi barátommal együtt a legjobban mi kacagunk ezeken az ostobaságokon. Soha még komoly emberek, sem fővárosi bizottsági tagok, sem kivülá'lló szakemberek, nem beszéltek arról sem egymás között, sem velem, hogy én a városi villamosvasutak vezérigazgatója legyek. Tisztára légből kapott állítás az egész, amelyeknek még csak megbeszélesszerü alapja sincs. A tévhit, ha ugyan ilyen dologban egyáltalában lehet tévhitről beszélni, onnan származhatott, hogy fővárosi bizottsági tagtársaim közül néhány an arra az esetre, ha a városi villamos- vtasutakból részvénytársaság alakulna, engem szemelnének ki a részvénytársaság elnökének. Tehát tisztán és kizáróan arról volt szó, hogy idővel, ha részvénytársaság alakulna a városi villamosvasutakból, altkor a fővárosi bizottság egyes tagjai, barátaim, arról egymás kö!- zött tárgyaltak, hogy nekem kellene lennem a villamosvasúti részvénytársaság elnökének. Egyáltalában soha néni volt szó arról, hogy én vezérigazgatója legyek a részvénytársaságnak és tisztán tendenciózus rosszakaratú beállítás egyes liberális lapok részéről, hogy állandóan felszínen tartják ezt az önmagukteremtette hírlapi kacsát és közben úgy állítanak be engem, mint aki ez állásért Rényi alpolgármesterrel vetélkedik. Remélem ezen nyilatkozatommal az egész tarthatatlan hir eltűnik a megalakítása a terv főpontja; a zeg-zugos tabáni beépített hegyoldal utcácskái legnagyobbrészt érintetlenül maradnak. A Krisztinaváros utcái szintén lényegtelenül javíttatnak, a terv kezdeményezi a Naphegy szabályozását, a Vérmezőt beépítendőnek tartja s rendezni kívánja a Városmajort, ami a budai belső körút, itt fekvő részének szabályozását is jelenti. A Vízivárosban szintén tulnyomólag csak utcakorrekciók találhatók, az Albrecht-ut alsó szakásza- nak kiszélesítése már folyamatba volt s már építették az Albrecht-ut kanyarodójából kiinduló Ilona- utcának az uj főgimnáziumig vivő részét, rendezték továbbá az ellipszet és felvették az Albrecht-utból a gimnázium telke fölött a Bécsikapuhoz vezető ut vonalát. Az Országúton a leggyökeresebb a szabályozási terv, Mert a Margit-hidnak 1874—1876 között történt megépülése folytán gondoskodni kellett a hid körül levő környék szabályozásáról, sőt részben a rendezés keresztülviteléről is, ami főleg az ott volt nagykiterjedésü posványok kiszárításában, a terület föltöltésében, ahol ez nem volt lehetséges, a posvá- nyoknak az élő dunavizzel való kapcsolatba hozatalában állott; beigtatja továbbá a szabályozási terv a Dunától a Déli vasút pályaházáig gondolt budai belső körút vonalát a Margit-hidtól kiindulólag az akkori Primás-utcán, Török-utcán és Országúton át, rendezi a jelenlegi statisztikai park (volt Klemmi- féle téglavető), az Oszlop-utca vidékét és nagyjában a Rózsadombot; Újlakra pedig kivezeti a Mecset-utcát és rendezi az ottani Szentháromság-teret. A most említett jobbparti városrészekben szintén nem lendült fel az építkezés, ámbár egyrészt a Vár erődítési jellegének 1874-ben történt megszüntetése kedvező hatással lehetett volna s az 1871:IV. t.-c. a kiépített Dunapart, valamint a körút beépülése érdekében az előbbire a Császár- és Rudas-fürdő között 25 évi, az utóbbira 20 évi rendkívüli adómentességet föld színéről. Egyéb nagy ügyekkel eléggé el vagyok foglalva, s eszemben sincs a villamosvasutak vezérigazgatói állására pályázni. — Mi a véleménye Excellenciádnak a közúti uj ingatlan részvénytársaságról ? — A közúti részvénytársaságnak joga van a szabadvagyonával, az én nézetem szerint, rendelkezni és ezt a szabadvagyonát uj részvény- társaságban is kezelheti. Ez ellen a fővárosnak, ismétlem, az én nézetem szerint, semmi kifogása nincs és nem is lehet, sőt nincs is tudomásom arról, hogy a főváros illetékes tényezői a közúti részvénytársaság ezen transz- formációja ellen kifogást emeltek volna. Ami a villamosvasutak átvételét illeti, meg vagyunk bízva hárman, Plathy György, Buday Dezső és én, hogy Rényi Dezső alpolgármester elnöklése alatt, Szabó Imre tiszti főügyésszel és a tanács által hivatalosan delegált városi tisztviselőkkel együtt minden előkészületet megtegyünk arra, hogy január elsején az ösz- szes városi villamosvasutak a főváros kezelésébe vétessenek át. Természetesen mi a magunk részéről, a bizottság, mindent elkövetünk, hogy január elsejére az összes üzemi anyagok, amelyek a további üzemfentarfáshoz szükségesek, meglegyenek és remélem, hogy a főváros által folyósítható anyagi eszközök elegendők lesznek arra. hogy január elsején minden zökkenés nélkül a városi villamosvasút fennakadás nélkül üzemben tartható legyen. biztosit; a rossz közgazdasági viszonyok és a törvényben előirt két évi határidő visszafojtja az építkezést. Óbuda első szabályozási terve 1883-ból való. A szűk helyre szorított, szűk utcáju ósdi városrészen csak gyökeres szabályozással lehetett volna segíteni, de ehhez akkoriban hiányzott az elhatározás és igazi ok, úgy hogy ez a szabályozás tulajdonkép csak a főközlekedési utak (Lajos-utca, Szentendrei- ut, Határ-utca, Bécsi-ut) lényegtelen, kiszélesítését és a terek jobb összeköttetését tartalmazza; a keresztutcák csak lényegtelenül vannak a tervben korrigálva. Az a második szabályozási terv, mely Óbudának északi részét szabályozza, de belenyúl a belsőségbe is, amely 1904-ben állapíttatott meg, valamivel merészebb, mert a Pacsirtamező-utcát, mint uj főközlekedési utat 13 öl szélességben állapítja meg, ezt a vonalat kiviszi a Filatöri töltésig, innen térrel megszakítva tovább a határig, kiszélesíti a Vörösvári-utat, s már figyelemmel van a Hung ári átüt felől a Margit-sziget ésszaki csúcsán át majdan vezető hidra, melynek mcgfelelőleg térszerü kiképzést létesít az óbudai templom előtt. Ha. megemlítjük, hogy ezen hid létesítése az. 1908 :XLVIII. t.-c.-ben van elhatározva, de ezidősze- rint még csak a hídtengely megállapításánál tartanak s hogy a Bécsi-uttól nyugatra eső részek szabályozási terve, ha a fővárosi közmunkák tanácsa ki is dolgozta, ezidőszerint még nincs megállapitva s hogy a kerület északi határán a Duna és Szent- endrei-ut között egy teljesen kiépült családi lakóháztelep, a Római fürdő-telep létesül, a körvasút és a Dúna között pedig a községi központi gázgyár telepe, s hogy ekként ez a rész néhány a Szent- endrei-ut mellett levő gyár telepétől eltekintve, az Aquincum nevű római régiségi teleppel együtt teljesen a városé, igy tulajdonképp elősoroltuk mindazt, ami Óbudára nézve városépitési, szabályozási szempontból 40 év alatt történt, ami azonban semmiUnroshózi fllmnnnch Budapest Székesfőváros hivatalos címtárával. Szerkeszti: Dr. Doby Andor ifi Megjelenik december havában. Hirdetéseket felvesz és előjegyzéseket elfogad a kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. I. 1. Hivatalos órák: d. u. 3—5-ig. • Telefon: 63 — 10.
