Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-09-27 / 33. szám

1922 szeptember* 2T

UJ BUDAPEST

az engedély tartamáig, vagyis 1948 végéig kötelezik. Ezektől sem egészében, sem egyes részintézkedésekben egyoldalúan eltérni nein szabad. Hisz, hogy egyre utaljunk, a szerződés szerint a megváltás esetére a társasagnaK korlátolt osztalék jár. A forgalmi érték sze_ rint óriási tőkevagy on képezne az ellenértéket. , , ,

De van még egy másik határozni any, mely a fővárosra nézve jelentőséggel bir, s ez a szerződés 4. §-ának utolsó bekezdése.

„Megállapittatik, hogy amennyiben az ataüas és átvétel tárgyára nézve a főváros es társaság közt nézeteltérések merülnének tel, ezen vitás kérdések a magy. kir. belügyminiszter által a kereskedelmi miniszterrel egyetertoleg loszni'k mindkét szerződő fél részere eldöntendők, fennmaradván jogaiban a sértett felnek azon joga, hogy igényeit birtokon kívül, bírói utón érvényesíthesse.“ #

Ezen határozmánynak értelme az- hogy mielőtt a felmerülő vita biroi útra tereltetik, előbb azt a kormány döntése alá kell bocsájtani. Csak a kormány döntése után fordulhat az egyik vagy a másik fél a bírósághoz.

Egyébként szem előtt kell tartani még azt, hogy a magyar vasúti jog szerint a lejárt engedélyidőre eső egész vasúti komplexumnak aránylagos részé, már a szerződés ^ erejenél fogva képezi az allomanyos tulajdonát. Mivel pedig a közúti vasút engedélytartama 50 év, úgy 1895-től számítva 1923 január 1-ig 28 év telt el és minden évben egy ötvened része a befektetéseknek válik a főváros tulajdonává, eszerint a megváltás idejében az egész vasútnak 28/50-ed része képezi minden tehertől mentes vagyonát a fővárosnak.

Az engedélyokmányon és a fővárossal kötött szerződésen épült fel a közúti vasútnak egész szervezete 1899-ben, amidőn a villamos üzem alkalmaztatott. E két okmány képezte több mint három évtizeden át forgalmi és üzleti politikámnak főpillérjeit. Ezen szilárd jogi alapnak megóvása minden rázkódtafástól egyenlő érdekét képezi a részvénytársaságnak és a fővárosnak.

Az ipari hitei a kisipar szempontjából

Irta: PUREBL GYŐZŐ dr., székesfővárosi tanácsnok

(Befejezés.)

A nagyobb hitelintézetek, amelyek bő alkalmat találnak tőkéjüknek nagy tételben való gyümölcsöztetésére, nem is állanak a kisebb hiteligényü kézműiparosság szolgálatába. A nagybankok üzletkörén kivid esik, hogy a kisiparosok hiteligényeinek kielégítésiével rendszeresen foglalkozzanak. A bankkamatláb és szokásos mellékilletékek különben is sokkal jelentékenyebb megterheléssel járnak a kisiparosra nézve, aki egyébként a bankoktól esetleg csak üzletben való részesedés átengedése ellenében kaphatna hitelt. Tehát a kézműiparosság ilyen körülmények közölt vagy egyáltalában nem, vagy pedig rendszerint csak súlyos feltételek mellett képes hiteligényeit magánfelek és uzsoraszövetkezetek utján kielégíteni. Éppen ezen súlyos feltételek a kézműiparos versenyképességét és őzzel anyagi megerősödését és fejlődését lehetetlenné teszi. A Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetnek célja, hogy a főváros kisiparosságát részben a főváros anyagi támogatása mellett, hogy úgy mondjuk, az önsegély eszközével megerősítse és elmondhatjuk, hogy a 'kézműiparosságnak megerősítése és fentartása terén igen jelentős és pozitív eredményeket ért el. A főváros

500.000 K üzletrész erejéig van érdekelve, emellett anyagilag is állandóan támogatja a szövetkezetei. A szövetkezetnek 2805 tagja van 6196 darab üzletrésszel, amelyhez ha hozzászámítjuk a főváros, valamint az alapitótagok üzletrészeit is, úgy 11.196 darab jegyzett száz koronás üzletrész fekszik a szövetkezetben. Rendes tag csakis oly nagykorú, iparigazolvány- nyal vagy iparengedéllyel bíró budapesti lakos iparos vagy kereskedő lehet, aki legalább egy darab üzletrészt jegyez. Amint említettem, a szövetkezet célja rendes tagjainak anyagi megerősitése, vállalkozásaikban való támogatás, kiadásra kerülő közmunkákban való részvételben megsegíti őket, hiteligényeiket kielégíteni és érdekükben közhasznú megbízásokat elválA régi Pest

Budapest kövei

Irta; SALLAY ÁRPÁD dr. f 8

A Sugárút, mint a város északkeleti részében hiányzó nagy kivezető s a Terézvárosnak légjárást adni hivatott nagy útvonal, sok tárgyalás után a régi Könyök-utcának, küllebb a régi Kőműves-utcának vonalát tartva egyenesen visz 2313 m,. hosszban a Városligetbe; a Váléi-körúttól a Nyolcszögtérig (Oktogon) terjedő első szakasza 18 öl, a Körtérig terjedő második szakasz a profil nagyobb tagozódása mellett 24 öl s a külső harmadik szakasz 30 öl széles. Első szakaszán zántsorban és legalább háromemeletes házakat kell építeni, a másodikban két- és háromemelet magasakat, a körtéren már előkerte- sen, de 18.96 m. magassággal, a körtértől a Bajza- utcáig zártsorban 3 öles előkerttel és legalább 11.38 m. magasságban, de a házak kétemeletesnél magasabbak nem lehetnek, végre a Bajza-utcától kezdve csak szabadon álló nyaralók építhetők legalább 3 öles előkerttel.

Az úthoz szükséges területszerzéshez és kiépítéséhez az 1870 : LX. t.-c. 3,335.909 frtot adott, azonkívül az utat szegélyező épületekhez szükséges területszerzésekhez kölcsönkép 4,863.812 frtot, melyből a vissza nem fizetett 1,716.793 frt 14 krt az 1884 : XVIII. t.-c. a Nagykörút építésére engedte át. Az 1871 : XLII. t.-c. a 30 éves adómentességet a sugárúti házaknál is biztosítja.

Az ut kiépítését a nyerendő telkekből származó haszon ellenében eleinte a Magyar általános municipals hitelintézet, a Franco magyar bank és a báró Erlanger & Co. bankház alakította alkalmi egyesülés vállalta magára, kötelezvén magát a kisajátítással járó összes költségek megtérítésére. Az útépítés költségeihez a. fővárosi közmunkák tanácsa 1,088.000

lalni. A szövetkezet eddig 1500 kisiparosnak 11,000.000 korona összegű kölcsönt nyújtott. A tagok hiteligényeinek elbírálásánál mindenekelőtt arra van figyelemmel a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet, hogy csakis olyan hiteleket adjon, amelyek ipari célra for- dittatnak s a legteljesebb fedezet dacára sem nyújt a szövetkezet hiteit, ha a kölcsöntkérő a hitelt nem produktiv ipari célra akarja igénybe venni. A szövetkezet személyi hiteleket is nyújtott azon kisiparosoknak, akik a kölcsönt, mint fentebb említettem, produktiv ipari célokra használták fel. Gyakran vették igénybe a szövetkezetét tagjai olyképen, hogy a szövetkezet részükre a közszállitásokra beadott pályázataik alkalmával helyettük az óvadékot letette. Nagy hiányt pótolt a szövetkezet azzal, hogy kézműiparos tagjainak a fővárostól és egyéb közszállitásokból eredő követeléseket leszámítolta. A, Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet csoporthiteleket is nyújtott tagjanak akkor, amidőn azok nagyobb közszállitásban óhajtottak résztvenni, vagy egyéb közös munkavállalásra, közös termelésre és értékesítésre összeálló ttak. E csoporthitelek egyénenkénti megbirálás alapján egyénenkénti hilelmegszava- zás utján jöttek létre. Ilyen csoporthitelekből létesült több kisebb csoporton kívül egy modern gépekkel felszerelt lakatosműhely, egy férfiszabó-vállalkozó- cscpórt, egy kárpitos, termelő- és értékesitöcsoport és több aszlaloscsoport. Úgy is- segített a szövetkezet tagjain, hogy értékpapírjaikra vagy más kézizálogul elfogadható értékeikre rövid utón előnyös feltételek mellett hiteleket nyújtott. Több ipartestület részére is végzett a szövetkezet pénzkezelést és kezelte a szövetkezetnél letétbe helyezett értékpapírokat. A kereskedelmi miniszter ur is igénybe vette a hitelszövetkezet működését a háború folytán üzemüket beszüntetni kényszerült kisiparos és kiskereskedők támogatására irányuló állami hitelakciónál. A kereskedelmi miniszfrtot fizetett a társaságnak, mely munkáját 1872-ben megkezdte, azonban 1876-ban válságba jutott s ekkor a fővárosi közmunkák tanácsa maga vette át az útépítés munkáját s 1877-ben befejezte, 1884-ben, midőn az ut mentén a telkek is be voltak építve, a fővárosnak átadta. Végeredményben áldozat nélkül épült ezen nemcsak hazánkban, de egész Európában egyik legszebb útvonalunk, melynek csak azt lehet hibájául felróni, hogy az útvonal a város felé nincs helyesen lezárva.

A 4510 m. hosszú és 20 öl széles Nagykörút s vele együtt a hárombárány-utcai kiágazás, vagyis a Podmaniczky-utcának a Váci- és Teréz-körut közé eső része, megépülése sokkal nehezebben ment. Az 1871 : XLII. t.-c. 900.000 frtos kölcsönt bocsátott a művelet rendelkezésére s a 30 éves adó'mentesség biztosítása mellett kimondta, hogy a kisajátítási költségek negyedrészét a telektulajdonosok legyenek kötelesek viselni, ami az első bettermentszerü intézr kedés hazánkban. Az 1884 : XVIII. t.-c. a sugárúti alapból akkor még visszafizetetlen 1,716.793 frt 14 krt engedi át a körút építése céljára s további 3,144.729 frt 25 kr kölcsönt engedélyez, kimondván, hogy a magánosok által fizetendő járulék minden folyó öl után. 288 frt 16 krt tesz ki; ez a második, módosított betterment rendelkezés hazánkban. A törvényt megelőzőleg a közmunkák tanácsa és a főváros között megállapodás létesült, mely szerint a főváros az akkor vitás dunaszabályozási telkekről a fővárosi pénzalap javára lemond, a Sügár-ut fen- tartását átveszi, a Nagykörúton a főgyűjtőn kiviil megépíti a mellékcsatornákat, lefekteti a vízvezetéki és légszeszcsöveket, fasorokat ültet, a keresztező utcákat pedig a Nagykörúttal összhangba hozza, végül a Nagykörút fentartását az illető szakasz elkészülte után átveszi. így is az adómentesség kedvezménye kezdőpontjának újabb kitolása utján vált csak lehetővé a Nagykörútnak 1895-ben telter ez idő szerint szintén tárgyalásokat folytat a hadifogságból visszatért fővárosi kisiparosok kölcsön- akciójába való bevonására vonatkozólag is. Ez az újabb akció körülbelül 33)00.000 korona erejéig fogja a fővárosi kisipart támogatni. Emellett a szövetkezet a munkaügyi és népjóléti miniszter urnák a rokkantakat támogató htelakciójábán is résztvett. Tehát működése közérdekű és elmondhatjuk, hogy a kisiparos- társadalom egyedüli altruisztikus fővárosi pénzintézete^ A szövetkezet módot nyújt tagjainak arra is, hogy készpénztőkéjüket akár takarékbetét, akár folyószámla- belét formájában gyümölcsöztessék és könnyebb gvü- mölcsöztetés kedvéért készpénz tőkéiket csekk-folyószámlán is elhelyezhetik. Külföldi pénzekben is teljesített átutalásokat és vállalta a tagjai birtokában levőkülföldi pénzek eladását és igy elősegítette a szövetkezet, tagjait oly irányban, hogy külföldi kereskedelmi összeköttetéseivel járó valutaüzleteit is legelőnyösebben lebonyolítsa. Továbbá a szövetkezet tagjait a biztosítás terén is megfelelően képviselte, amennyiben elvállalta a hozzá forduló tagok életbiztosítási és kár- biztositási ügyleteinek közvetítését.

Hogy e szövetkezet üzleti eredménye oly elenyészően csekély, annak egyik oka az, hogy nem a saját nyereségére való törekvést tekintette főcélnak, hanem elsősorban a kisiparosság érdekét s az ő anyagi megerősödését szolgálta. Ezért a szövetkezet a lehető legkedvezőbb feltételek mellett nyújtotta a kölcsönöket, sohasem részesedett tagjai vállalkozásának nyereségében,, nem kereste tőkéjének kedvezőbb elhelyezését, nem alapított üzleti vállalkozásokat, hanem mindig csak a jelentkező szükségletek alapján nyújtotta a hiteleket. Sajnálattal itt is meg kell azonban állapitanunk azt, hogy a kézműiparosság nagy tömege nem ismerte még fel a szövetkezetben azt a nagyszerű és hatalmas eszközt, amely saját anyagi megerősödése céljaira rendelkezésre áll. A legtöbb kézműiparos csak akkor vesz tudomást a szövetkezet létezéséről, amikor kölcsönre van szüksége s nem látja be még azt sem, hogy minden pillanatnyilag nélkülözhető fillére, amelyet a szövetkezetben akár takarékbetétként, akár folyószámlán elhelyez, nemcsak saját magának szerez kamatjövedelmet, hanem a szövetkezetei is erősiti s lehetővé teszi azt, hogy igy több tagnak nyújthasson hitelt. Kétségtelen, hogy a számarány a betevők javára billenne, ha az érdekelt kézmüiparosok nagy része, ha csak átmenetileg is, felesleges pénzét a szövetkezetnél elhelyezné, avagy tehetségéhez képest egy vagy több részjeggyel a szövetkezet tagjai sorába lépne. Több Ízben felszólítottuk már a főváros területén levő ipartestületeket és ipartársulatokat, valamint ipari alakulatokat arra nézve is, hogy ahelyett, hogy más bankba helyeznék el, ha átmenetileg is, felesleges, nélkülözhető, helyesebben forgalomra nem szükségelt pénzüket, helyezzék el ezt a Kisipari Hitelszövetkezetben, ezzel is alátámasztván a főváros kisiparosságának igényélt hiteleit. Sajnálattal kellett azonban tapasztaljunk, hogy ezen többszöri felszólításunk hiábavaló volt s ezzel gyöngült is a kisiparosság hteligénveinek kielégithetése is, mert nem állott megfelelő tőkemeny- nyiség rendelkezésre.

Ezen utón is imételvc kérem úgy a fővárosi kézműiparosságot, mint pedig a főváros területén levő ipartársulatok és ipartestületek vezetőségeit, szíveskedjenek a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetet betétjeikkel, folyószámláikkal, csekkszámláikkal felkeresni és meg lehetnek győződve arról, hogy közérdeket szoljes kinyitása és kiépítése, melyet rövid időn belül követett a még- akkor üresen maradt néhány, különösen Lipót-köruti telek beépítése.

A Nagykörút rendeltetésének: a külvárosok tágas útvonallal való összeköttetése, a külvárosok fejlődésének megindítása s a belsőbb részek rendezettségének előmozdítása s főleg a helyes csatornázás megoldása, amennyiben a főgyűjtő a város legmélyebb részén tervezett körúton van lefektetve, végül a ke- vésbbó egészséges városrészeken egy megfelelő lég- csatorna nyitása, mindennek a Nagykörút megfelelt. Hibája az, hogy az általános csatornázás szempontjától eltekintve inkább a múltnak felel meg arányaival és beépítés módjával, amire nézve azonban az akkori tervezők és megépitők jogos mentsége az, hogy a város közben oly óriásivá lett. fejlődését előrelátni alig lehetett.

Elsőnek a nyugati pályaudvar és Podmaniczky- utca között levő, valamint az utóbbi utcának a két körút közti szakasza épült meg, minek oka az volt,- hogy egység jött létre a körút vonalában állott régi pályaudvar küllebb helyezésére nézve s az osztrák állam,vasúttársaság 1876-ban mai pályaudvarát el is készítette, tehát az odavezető utakat is meg kellett nyitni.

Ez a pályaudvari rendezés létesíti a Ferdinánd- térről a pályatesten keresztül vivő átjárót, a Bajza- utca irányában készült kisebbszerü és az Aréna-ut irányának megfelelő nagynyílású aluljárót.

Végzetes hibát követtek el az intéző körök, midőn a vámpalotától az összekötő vasutihidig terjedő Dunapartot a közraktárak és a pályaudvar odatelepítésével elzárták és a természetes városfejlődés elől elvonták. Annál kevésbbé érthető ez, mert a vámpalota alatt volt alsó dunasor már akkor is ös8zefiiggőleg be volt építve a mai Boráros-térig s hogy a házak a tömör városrésszel együtt hátrább álltak, annak nyilván csak a rakpart szabályozat-