Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-09-27 / 33. szám
1922 sieptemöew 27 UJ BUDAPEST 3 gátnak és ezzel is a kisiparosság hiteligényeinek kielégítését nagy mérvben elősegítik. Mert hiszen a főváros törvényhatósági bizottságának jóindulatú támogatása a kisiparosság hitelgényeit illetőleg újabban ismételten megnyilvánult akkor, amidőn a közgazdasági ügyosztály előterjesztésére egy tízmilliós kölcsönt bocsátott e célra s miután ezen határozatát a belügyminiszter jóvá is hagyta, a közel jövőben ismét alkalmunk lesz arra, hogy az anyagiakban megszorult produktiv kisiparosokat megfelelő fedezet melleit 200.000 korona kölcsön erejéig ' támogathassuk. Ugyancsak a főváros 1 elterjesztést intézett a pénzügyminiszter úrhoz is, hogy hasonlóképen bocsásson e célra szintén tízmilliós kölcsönt rendelkezésre, ezen kérelmünk ez idő szerint tárgyalás alatt áll. Az előadottakból látható, hogy egy kis jóakarat mellett — miként azt a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet működése — melyei példaképen felhoztunk — is mutatja, — segíthetünk a kisiparosság hiteligényein s ahhoz nem kell más, mint hogy a kisiparosság az érdekelt iparteslületek és ipartársulatok összefogva, egységesen lépjenek fel s egy akaratuk legyen, még a különböző csoportosulásokban is. Megfelelő akció mellett vidéken a törvényhatóságokat, városok tanácsát is igénybe véve, alakítsák meg az elmondott példa alapján a hitelszövetkezeteket, avagy hassanak oda, hogy a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet a kéz- mfiiparosságnak országos pénzintézetévé váljék s akkor a kisiparosságnak is meglesz az országos hitelintézete. Úgy érzem az Ipartestületak Országos Szövetsége hivatott arra, hogy e téren iparpolitikai és ipargazdasági munkára képes iparosságot vezesse és irányítsa. Emellett még az is szükséges, hogy a magyar kézmű- iparoságot egy hatalmas vezetőszervvel ruházzuk fel a legsürgősebben, felállítsuk az országos kézműves kamarai, mert csak ez képes tételesen foglalkozni a kézműves iparosság súlyos kérdéseinek megoldásával, ez tudja majd elősegíteni a kézművesipari termelést. Amint előbb említettem, az uj iparpolitikának elsőrendű feladata kell hogy legyen az ipari hitelnek rendszeresítése, hogy ne csak a birtoksoknak legyen földhitelintézetük, hanem a kisiparosságnak is állami szubvencióval s úgy gondolom, ha majd az összes hatóságok az iparosok cca félmilliónyi tömegének felszólalását, tiltakozó szavát, kérelmét meg fogjuk hallani, ugv lehetetlen, hogy ennek a gerinces, haza- has polgári rétegnek a támogatására ne sietnének. Meg kell erősiteni a magyar iparosságot olyan hitel- intézményekkel, amelyek azt munkaképessé és ellenállóvá teszik, fokozzák a munkakészségét és teljesitő- képességét. Remélem és hiszem, hogy erre vonatkozólag az első lépés a kisiparosság kellő támogatása mellett az lesz, hogy a pénzügyminiszter ur a főváros által kért 10 milliós kölcsön ttöbbek között szintén rendelkezésre fogja bocsátani. Mert hiszen a termelés céljaira nyújtott hitellel szemben az állam követelést szerez, amely fennáll, mindaddig, mig a pénz vissza nem kerül az államhoz. EMKE-pincében RÓZSAHEGYI KÁLMÁH vezetése alatt pompás kabaré! ♦♦ lansága volt az oka; a házsor küllebbhozatala vagy uj házsor beigtatása egyenlően könnyű és helyes megoldás lett volna. Az 1874-ben megindult tárgyalásoknál ezen elhelyezésre nézve azt találjuk indokul, hogy a vámház meg van, az összekötő vasuti- hid 1876-ig elkészül és az összekötő vaspálya megépítése tervben van s ezek, mint adott tényezők voltak flgyelembeveendők s így a hid kapcsolatánál fogva még a szemben fekvő lágymányosi partot is alkalmasnak vélték különösen ipartelepek elhelyezésére. Az állam megépítette a Dunapartot, kifejlesztette a vasúti hálózatot, 1879—1881-ben megépültek a közraktárak, sőt 1883-ban elkészült az akkor európai unikumszámba menő nagyszerű gabona-elevátor, mely éppen a Nagykörút vonalában áll s az egyre szükségesebbnek mutatkozó jövőbeli uj dunahid megépítéséit teszi valóban nehézzé; egyszóval oly nagyarányú telep fejlődött e helyen, amely egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a város általános fejlődésébe o helyütt beleilleszkedhessék, hanem saját külön életet él és ehhez elvonja a környezet életerejét; szükségtelen tovább fejtegetnünk, hogy a káros hatás a dunaparti fejlesztés elfojtása révén csak fokozott. Ellenben, mint előrelátható volt, a budai szemben fekvő part remélt iparteleppé fejlődése nem következett be, sőt a közmunkatanács is egyenesen más jellegű építkezést szánt ide, midőn a budai külső körutat s aunnk folytatásában a leendő (Boráros-téri) dunahidat ezen vidékre tervezte. A pesti városrész fejlődése és épitési átalakulása egyébként igen lassan haladt a 70-es és a kezdő 80-as években. Már a Sugár-ut és Nagykörút tárgyalásánál említettük, bogy ezen a rendkívüli adómentesség kedvezményével is ellátott főútvonalak is csak mily lassan épültek be; ugyanezt látjuk az egész pesti részen a rossz gazdasági viszonyok miatt ' (Folytatjuk.) Háromszázötvenmillió a nyomorgó Budapestnek A főváros és a népjóléti miniszter közös nyomorenyhitö akciót kezdtek — November elsejétől naponta negyvenezer ember kap ingyen meleg ételt — Egyelőre nem lesz szegényadó A pesti aszfalton sárgult faleveleket szór szét a hűvös esti szél és Budapest kínokban vergődő szegényei fájó keserűséggel gondolnak az elkövetkezendő télre. Az ezerkoronás fa és tizezer koronás búza rettenetes perspektívát tárnak a nyomorgó Budapest elé és ha valaha, hát most kell összefogni társadalomnak és hatóságoknak, hogy támogassák azokat, akik a mai züllött gazdasági viszonyok között saját erejükből képtelenek önmagukat fenntartani. A főváros tanácsa még a nyár elején tárgyalásokat kezdett a népjóléti minisztériummal a fővárosi szegényügy rendezését illetőleg- Liber Endre főjegyző, aki a közjótékonysági ügyosztály vezetésében a betegen fekvő fíu- kovszky tanácsnokot helyettesíti, a polgármester megbízásából hosszabb felterjesztéssel fordult a népjóléti miniszterhez. A felterjesztésben megjelölte Liber főjegyző azt a támogatást, amely nélkül a szegények istápulása mégsem kezdhető, és azt is megállapította, hogy, ha másképen nem lehet, szeyényadó behozatalával kell. a segítségre szükséges százmilliókat előteremteni. A főváros felterjesztésére most válaszolt a népjóléti minisztérium és azt a legutóbbi tanácsülésen köszönettel tudomásul is vette a tőváros vezetősége. A népjóléti miniszter tervezete, mely a legszélesebb arányú akciót teszi lehetségessé, erre a télre több mint háromszáz milliójába kerül az államnak. A kiadásokat kizárólag az állam viseli és a népjóléti miniszter leiratában azt is kijelenti, hogy szegényadó behozatalát egy.előre nem tartja szükségesnek. A tanács a népjóléti miniszter leirata kapcsán elhatározta, hogy a téli hónapokban mintegy tizezer szoptatós és 1—3 éves gyermek részére tejesételt szolgáltat ki, mintegy tízezer iskolásgyermek részére az iskolákban meleg, tápláló ebédel ad. Kérületenkint üzembe helyezik újra a népkonyhákat és ezek utján naponta mintegy tizezer munkaképtelen felnőtt részére adnak jó meleg ebédet, nemkülönben a négy hajléktalan menhelyen és a téli hónapokban űzembehelyezendő három melegedcrszobában naponta egyszer meleg levest juttatnak a« arra jelentkezőknek. A szükséges nyers élelmiszereket november elsejétől kezdődőleg a népjóléti minisztérium természetben bocsátja a főváros rendelkezésére, amely az élelmiszerek átvételéről és él- fuvarozásáról a saját költségén köteles gondoskodni. Ugyancsak a főváros biztosítja a helyiségeket a nyersanyag feldolgozásához és a főzéshez szükséges felszereléseket és gondoskodik a kiszolgálásról, a gyermekek felügyelőijéről és az akció ellenőrzéséről. A fővárost terheli a fűtési, világítási és ólkészittetési költségek. nemkülönben az összes személyi kiadások. A közjótékonysági ügyosztály már megkezdte a milliókra rugó költségvetés megszerkesztését és ezt a közeljövőben a törvényhatósági bizottság elé terjeszti. A népjóléti miniszter a középosztálybeliek megélhetésének megkönnyítése céljából háziipari tanfolyamok szervezését és a munkanélküliek való gondoskodás céljából foglalkoztató- műhelyek létesítését is tervbe vette és azt is elhatározta, hogy a főváros ínséges lakossága részére a tél folyamán nagyobbmennviségü olcsóbb tüzelőanyagot, élelmiszereket és ruhaneműi kíván kiosztani. Kijelenti azonban a népjóléti miniszter, hogy az általa tervbevett intézkedések nem vonhatják maguk után az eddig is működő társadalmi szervezetek akcióinak megszüntetését és ezért elhatározza, hogy az ilyen egyesületek működését szükség esetén a maga részéről is támogatja. A tanács legutóbb tartott ülésén azt is elhatározta, hogy a népjóléti miniszternek fel- terjesztésben mond köszönetét tervbe vett intézkedéseiért. A nagy nyomorakció hozzávetőleges számítás szerint majd 50 millió terhet ró a főváros közönségére. TTXSXCÉK A BÁT. újra szerepel ebben a rovalbxm, , ezúttal nem mint a shymini-muzsikával suyosbitoit yoghourt szabadalmazott feltalálója, hanem abból az alkalomból, hogy a tcjvállalatok küldöttségében a BÁT. igazgatósága is felvonult az Országos Központi Ár vizsgáló Bizottsághoz a tej irányárának megállapítását kérvén. Ugylát- szik Stern Samu nemes orreimpüit tökéletesen kielégíti a hagymaexportok lenge illata és nem óhajt a Markó- utc.ai fogház, esetleg Zalaegerszeg kevésbbé ózondus levegőjével megismerkedni, minek folytán előre védekezik az árdrágítás vádja ellen, helyesebben hatósági segedelemmel akarja végrehajtani az _ árdrágítást. A Drégely-utcai uraknak fejükbe szállt az ulicdtej és a tej árával kapcsolatban, nem vévén figyelembe « suszterről és a kaptafáról szóló régi közmondást, komoly közgazdasági szólamokkal dobülódznak és azt a szerénynek éppen nem mondható megjegyzést merik megkockáztatni, hogy a tej ára még mindig nem éri el a világparitást. Mikor azonban a hatóság könyveik átvizsgálásától tette függővé a tej árának emelését, a jeles férfiak bezzeg elhallgattak és miként Bodóné, másról kezdtek beszélni, teljességgel megérdemelvén, hogy huszonöt világparitást kapjanak a boldogabb felükre. Vagyunk bátrak megállapítani, hogy a főváros tejhivatalának joga, sőt kötelessége a tejvállalatok üzletmenetének felülvizsgálata, ellenőrzése és ezen az alapon a könyveikbe való betekintés. Nagyon ajánlatos lenne tehát, ha a városházáról expedíció menne a Drégely-utcába, nemkülönben a Központi Tejcsarnok- lioz, amely egyszeribe felfedné a fátyolt arról a paritásról, amellyel az árdrágítás közös húrján peüdülnek a csecsemők és betegek mindennapi tejének lelketlen vámiszedői... Az ifjabbik báró, aki főigazgatói hatáskörrel és két balkézzel intézi az állami színházak ügyét, feltűnést keltő nyilatkozatot tett az egyik napilap munkatársának. A Népszínház bérének felemelésével kapcsolatban a nemes báró ugyanis azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy kettőn áll a vásár, már mint a Népszínház bérletének meghosszabbítása, és a főváros éppen eleget keres a Városi Színházon. Ami a vásár bifurkódását illeti, legyen szabad az ifjú méltóságos ur figyelmét felhívnunk arra, hogy nem a főváros futott annak idején az állami bérlő után, hanem a kultuszminisztérium volt az, amely Hübele Balázs módjára lebontatván a régi Nemzeti Színházat, könyörögve keresett helyet a városnál az állami műintézet számára. Ami pedig a városnak u Tisza Kálmán-téri színházon való keresetét illeti, szabadjon megjegyeznünk, hogy újra csak nem a főváros futott pincsikutyaként a színház bérlete után, hanem újra csak a kultuszminisztérium volt az, amely hatalmi szóval és a főváros autonómiájának semmibevevésével ragadta magához erőszakosan a bérletet. Több logalitást, báró ur! Hogy a főváros keres a Városi Színházon, az természetes, ha nem is keres többet, mint az elektromos áram árát, a ruhatári személyzet fizetését, az épület amortizációját, ami a szerződés érteimében mind a várost terheli. A főváros igazán nem hajlandó megtenni a főigazgató urnák azt a szívességei, hogy effektive ráfizessen ci Tisza Kálmán-téri színházra, csakhogy több pénz jusson a még csak főúrinak sem mondható kedvtelésekre. A báró urnák talán az fáj, hogy a város igen, de az állam nem keres a Városi Színházon, ennek azonban kizárólag Öméltósága az oka, aki, ha szerénytelennek nem veszi ezen megjegyzésünket, annyi felesleges tagot szerződtet << Városi Színházhoz és annyi vendégfcllépést engedélyez, amelyekből a színház nem túlságosan magas nívójának csökkentése nélkül bőven kitelne a Népszínház bérösszegének főbb száz százalékos emelése is, sőt talán kereset is maradna . ■ . Jósua Sün fia, megállította a napol, de azt még ő sem tudta megcselekedni, amit a budapesti bérkocsisok kérésére Magyarország kereskedelmi minisztere elrendelt, hogy 1. i. az éjszaka hat órakor kezdődjék. A főváros közlekedésügyi bizottságának határozata ellenére a kereskedelemügyi miniszter úgy döntött, hogy a bérkocsisok számára az éjszakát jelentő százszoros tarifa este hat órakor kezdődjék és reggel hat óráig társon. Télen, nyáron tizenkét órás hosszú éjszaka szakad tehén Budapest népére és az egyiptomi sötétségben csupán a bérkocsisok káromkodása lesz az egyetlen vigasztaló hang. A villamosokon este féltizenegykor lép éleibe az éjszakai tarifa, viszont igaz, hogy a villamosok kormánybiztosa egyszerű kereskedelemügyi miniszteri tanácsos és nem olyan potentát a Lémchid-utcában, mint a bérkocsisok ipartestiilete. A bérkocsisok dolgában különben nem a tizenkét óráig tartó éjszaka az egyeílen csoda, hiszen azokat a csodákat, melyek szerint például a Vilmos császár-ut 15 kilométer hossza és az Oktogontól a Keletiig húsz kilométer ut árát mutatja a csodálatos taxigépezet, jól ismeri a főváros konflis- és fiakerkocsisoktól agyonsanyargatott közönsége. Értesülésünk szerint különben a bérkocsisok legutóbb elhatározták, hogy kérni fogják a jótékony kereskedelemügyi minisztertől, hogy az éjszaka délután egy órától másnap déli tizenkettőig tartson . . . Hotel Bellevue II., Atilla-utca 53. ♦ Telefon: 186-82-83- 84-85 5 ÓRAI TEA Délután és este a zongoránál: : ERDÉLYI PATAT LEÓ. J Andrássy-ut 25, FAUN Opera-pincében Minden este fél 9 étakor TflllflY FRIGYES vendégjátéka. Hermann Ily, Kmocliné, Sándor Stefi, Virágh Jenő, Kővári Gyula, Pázmán Ferenc stl). Kálmán Jenő konferál, e e e A zongoránál Kieger Alfréd. A F A U N-kuglizóban záróóráig vidám élet, zongora, ének, tánc. Jegypénztár: délelőtt 11—i-ig, délután 4—6-ig, este 1 /28-tói.
