Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-09-09 / 29-30. szám
2 ZU BUDAPEST 1922 szeptember* 9‘ a kórházaknak a husncmüeket, tapasztalataink szerint elsőrendű minőségben.“ A kórházak élelmezésének ellenőrzéséről igy szól a jelentés: „Az élelmezési tiszteket egy élelmezési szakfelügyelő ellenőrzi, akinek irányítása mellett a főzéssel foglalkozó személyzet az ételeket Ízletesen és takarékosan készíti el. A jelentésünk elején említett kórházakban (Uj Szent János, Szent István és Zita kórházak) az élelmezés kiosztásánál váratlanul jelentünk meg és az egyes élelmezési anyagok megfelelő niynnyiségéről és igen jó minőségéről szereztünk meggyőződést.“ . , A kórházak gyógyszer-, kötszer- és műszerszükségletét ellátó gyógyszer- és műszerüzemekről szólva a jelentés megállapítja, hogy ez üzemek eredményesen munkálkodnak azon, hogy a kórházak jelzett szükségleteit minél olcsóbban és jókban elégíthessék ki. A műszerüzemről kijelenti, hogy ügykezelése nem költséges és mintaszerű.. A jelentés végén ismét hangsúlyozza az albizottság, „hogy a tulkiadás illetve hiány oka nem a gazA régi Pest Budapest kövei Irta: SALLAY ÁRPÁD dr. f l Budapest fekvésiénél és természeti viszonyainál fogva szerencsés körülmények között települt város és ha a nyugateurópai városok átlagos sorsa szerint, azok népességének uralma alatt fejlődött volna, ma kétségkívül minden tekintetben a kontinens első városai között állna. Bizonyság erre az, hogy midőn a modern városfejlődésbe eső utolsó négy évtizeden helül a fejlődésnek csak valamennyire kedvező feltételei beálltak, a nagyvárosi jelleg kidomiborodása az egyes vonatkozásokban ugrásszerű, mintha egyszerre kellene pótolni mindent. A városépítés terén, mely a városnak és lakóinak legelemibb létfeltételeit szabja meg, szintén beigazolódik állításunk, mert mint látni fogjuk, úgy az egyes rövidebb időközökben kedvező körülmények folytán beállott fejlődés, mint a négy évtized alatt bekövetkezett városépítési haladás nem más, mint az egyes szökkenés-szerű előretörekvésekből álló igazán nagyarányú ugrás. Természetszerűleg ezen egyenlőtlen fejlődés magában rejti azt a hátrányt is, hogy úgy magának a városépítésnek terén, de általában más összefüggésekben is nehezen kiegyenlíthető visszahatásokkal .jár; egy-egy kérdésnek megoldása, vagy a város egy-egy helyének fejlesztése az idetartozó összefüggések kellő figyelembevétele nélkül, továbbá a szükséges pénzerő hiánya még a nagy és szerves fejlődési! múlttal biró városokban is káros eredményeket hozott létre. Annyival rosszabb helyzetben volt Budapest, ahol a minden nagyvárosi jelleg nélkül való három községből kellett, többnyire mostoha körülmények között, rendesen szűkös pénzerővcl, a dálkodás fogyatékosságában, hanem a háború okozta kedvezőtlen gazdasági viszonyokban gyökei ezik. — Az illetékes minisztériumok hivatalos kiküldötteinek fenti megállapításai azt a reményt kelthetik bennünk, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszabadulván a fővárosi közkó'rházak gazdálkodásaira állandóan szórt vádaknak a fővároson káros befolyásától, ezentúl még inkább támogatni fogja a fővárost abban, hogy a tulajdonképpen az egész ország középosztálybeli és szegénysorsu betegeinek ápolását és gyógyítását kiváló eredménnyel végző kórházait felszerelés és ellátás tekintetében mindenkor színvonalon tarthassa. — E reményünk már is teljesedéibe menőnek mutatkozik, amennyiben a népjóléti miniszter ur ígéretet tett arra, hogy az Országos Betegápolási Alapot és a kincstárt terhelő ápolási költségek fedezésére a f. évi január 1-től kezdődőleg az állam által adott haivi 12 millió korona előleget — tekintettel a közkórházi napi ápolási díjnak 130 koronáról 250 koronára történt emelésére — havi 30 millió koronára fel fogja emelni. nagyvárosi követelményekhez mérten különösen kezdetben természetesen alig meg-megfelelően képzett és gyakorlott igazgatással s a nagyvárosi gondolkodásban és érzésben bizony csak lassan fejlődő polgárság mellett egységes, hatalmas, nagyszabású és szép fővárost alkotni. Ha ez csak valamennyire sikerült is, amint hogy sikerült, akkor szigorú mértékkel mérve is elenyé- szőek a történt hibák és mulasztások, ellenben annál bámulatosabb a jói eredmény, mely hálára kötelezi az utódokat mindazok irányában, akik ezen eredmény létrehozásában részesek. A Duna-folyam által kettészelt vá roíst erű let 19.444-29 hektárt tesz ki, amelyből a balpartra 9027-37, a jobbpartra 10-416-92 hektár esik. A balparti rész túlnyomóan sik, csak a keleti és délkeleti határszél felé vannak enyhe emelkedések; a jobbparti rész egyrészt tulnyomólag hullámos, jórésze völgyes- dombos, csak a folyó mellett egy keskeny szalag sik, amely a város északi, Óbuda beépített része feletti és déli lágymányosi-kelenföldi részében tágul ki nagyobb sik területté. A Várhegytől és a Gellérthegy keleti oldalától eltekintve, a jobbparti belsőséghez tartozó, vagy azt övező dombok szelíd emelkedésiiek, beépítésre, lakórészekül kiválóan alkalmasak. A természetadta körülményeknél fogva a balparti rész fejlődött ki kezdettől fogva ipari és kereskedelmi gócponttá, mig a jobbpart túlnyomóan lakórész maradt; mindazonáltal a balparton sem fejlődött mindezideig valóságos city s a gyárak települése sem egy vidéken történt, mint ez helyesen az ilyen ipartelepek megfelelő elhelyezésénél kívánatos volna, ami alatt a budapesti általános északnyugat—délkeleti széliránynál a gyáraknak a város délkeleti részére való csoportosulását kellene érteni. A beépitett terület az egész terület nagyságához viszonyítva még most is igen csekély: mindössze 2560 hektár, amiből a bal partra az oka. Bódy Tivadar dr., Budapest székes- főváros polgármestere, aki a Közútinál a megváltással kapcsolatos ügyeket intézi, azon a mindenesetre tiszteletreméltó, de a főváros által egyáltalában nem elfogadható vélem é- nyen van, hogy a gazdasági állapotok következtében a szerződésben körülírt feltételek már régen megszűntek és hogy a részvényfelpén- zekből tartalékolt összegekből támadt invesztíció, ^ természetszerűleg a vállalat, illetve a részvényesek tulajdonát kell hogy képezzék továbbra is. A volt polgármester ur ezeket a vagyon tétel eJke t nem hajlandó átadni a fővárosnak és őszerinte is erre a momentumra vezethető vissza a Közúti papírjaiban legutóbb bekövetkezett árfolyameltolódás. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez a vélemény a volt polgármester urnák magánvéleménye mely kissé tulmerész és elébe vág olyan dolgoknak, amelyeknek megítélése túlmegy a volt polgármester ur hatáskörén. A rekonstrukció kérdésében, amely döntő hatással van a Közúti állítólagos szabadvagyonára, származzék az részvényfelpénzekből, vagy akármi egyébből, egyetlen jottát sem fog engedni a főváros és ha az erre vonatkozó tárgyalások eredményre nem vezetnek, a független magyar bíróság fogja megvonni a határvonalat a közönség és a részvényesek érdeke között. A villamosvasutak szőnyegen forgó kérdéséről különben munkatársunk kérdést intézett Ereky Károly fővárosi bizottsági taghoz, aki tagja a tizenkettes bizottságnak is. A kegyelmes úrtól kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk: — Mi igaz abból a hirből. hogy a kegyelmes úrim a megváltott vasufak vezérigazgatója? — A bizottsági tagok közt felmerült az az idea, hogy én lennék egy megalapítandó részvénytársaságnak. amely az egyesitett vasutakat átveszi, az elnöke. Miután azonban sem ea a részvénytársaság megalakulóban nincs, sem pedig semmiféle konkrétum a dologban nincs, csupán néhány többségi fővárosi bizottsági tagnak a megbeszélése, ez az egész dolog tárgytalan. — Mi igaz az állítólagos belga tárgyalásokból és abból, hogy a villamosok átvétele a főváros saját tőkéjéből nem eszközölhető? — Semmi. — Hogyan képzeli el kegyelmes ur a villamosok átvételét és továbbvitelét? — Tekintettel arra, hogy tagja vagyok annak a bizottságnak, amely a villamos átvételével meg lesz bízva és mert a legszigorúbban meg van szabva, hogy erről a kérdésről egyelőre nyilatkozni nem lehet, nem nyilatkozhat om. 1586 hektár, a jobbra 974 hektár esik; ebből is látszik a balpart nagyobb arányú beépítése. A Dunában levő három sziget, u. m.: Újpesti-, Óbudai- és Margitsziget, speciális rendeltetésénél vagy fekvésénél fogva szintén kihasználatlan a belakositás szempontjából. A város területe általában két nagyban összefüggő egészet tüntet fel, nem szakgatott, ami városrendezés szempontjából szintén előny. A jobbpart "északi és keleti részén húzódik végig a Rákospatak, az időnkint megújuló körcsatorna eszméjének egyik felhasználható része; ennek egy ága a talajvízből táplálkozó Köszöriisárok; a déli pesti részen nyitott vizlevezető az Hlatosárok. A jobbparton állandóan folyik az Óbuda északi határszélén levő Római-fürdő tavából eredő Malompatak, mely a körvasút felett ömlik a Dunába; ezenkívül a jobb- parton szintén csak vizlevezető árkok vannak, melyek azonban az időnkint nagy mennyiségű hegyi vizek levezetése miatt városrendezési szempontból is sok gondot okoznak. Ilyen árkok: az Aranyhegyiárok, az ördögárok, Orbáníiegyi-, Szendi-, Németvölgyi- és Sásadi-árok. A talaj általában jó, a Duna szabályozásából nyert részeken és néhány beltelki folton (VI. és VII. kerület egyes részei, régi kertészföldek) feltöltött, de az egészségügy szempontjából már az is kifogástalan. A. fizikai viszonyok Budapesten az általános középeurópaiak. A városépítés1 szempontjából fontos adatok ezen vázolása után kiemeljük, hogy Budapest 50 év előtt területre Európa második városa volt a legutóbbi időkig; csak London, a kontinens többi városával a különleges viszonyoknál fogva semmiben össze nem hasonlítható óriás metropolis előzte meg 35.360 hektár területével; s Bécs, m,ely jórészt fejlett, önálló életet folytató községeket csatolt eredetilegKavarodás a villamosvasutak megváltása körül Nem igaz a belga tárgyalások hire — Mi lesz a Közúti szabad vagyonával ? — Ereky Károly megcáfolja a vezérigazgatóságáról szóló hireket Liberális sajtóorgánumokban egyre gyakrabban látunk közleményeket a villamosvasutak megváltásáról és fővárosi kezelésbe való átvételéről. A megváltás folyamatban van, a vasút 1923 január elsején a főváros tulajdonába és kezelésébe kerül, de még mindig akadnak a túloldalon naiv lelkek, akik azt hiszik, hogy meg lelhet változtatni a változhatatlant és a villamosvasutakat valamely magántársaság kezén lehet hagyni. így legutóbb az a hir röppent fel egyes laptársainkban, hogy egy belga tröszt akarja bérbevenni a villamos- vasutakut, sőt akadt olyan laptársunk is, amely azt is tudja, hogy egy állítólag Bette nevű belga ur járt egy brüsszeli tröszt nevében a városházán, hogy ott felvilágosításokat kérjen. A felvilágosításokat állítólag megkapta Bette ur, de azóta nem jelentkezett, nyilvánvalóan azért, mert nem hajlandó a Keresztény Községi Pártnak azt a, szívességet megtenni, hogy a villamosvasutak terhétől megszabadítsa őket. Nos, erre a megszabadításra igazán nincsen semmi szükség. A város saját erejéből át tudja és át fogja venni a vasutakat, képes vinni és fogja is folytatni saját erejéből a vasutak üzletvitelét. E célból momentán semmiféle külföldi tőkére szükség nincsen és a főváros nincs is abban a helyzetben, hogy a vasutak átvételének mai zavaros állapotában, amikor csak részben tudja, hogy mit kap és mit vesz át, külföldi tőkecsoportokkal komoly tárgyalást kezdjen a vasútnál szükséges nagyobb rekonstrukciók finanszírozását illetőleg. Erre ráérünk akkor, ha a vasút a mienk lesz és nem vagyunk hajlandók élelmes és kevésbé élelmes külföldi ügynökök kilincselését .és érdeklődését készpénznek véve, máról-holnapra lemondani a vasútról, azt újra magánkézbe bocsátani, mikor az áldásosnak épen neui mondható magántársaságtól alig hogy megszabadult a főváros közönsége. Végigkérdeztük az összes illetékes tényezőket az állítólagos belga ur tapogatódzásairói és mindenhonnan egyértelműen azt a hiteles információt szereztük, hogy efajta tőkebekapcsolási kísérletről, sót még tapogatódzásról sem volt szó. Az tény, hogy számos tőkecsoport, belgák éppen annyira, mint franciák, angolok csakúgy, mint amerikaiak, érdeklődést mutattak a vasutak átvételére és e célból többizben kezdtek tárgyalásokat a főváros közlekedésügyi osztályával. Ezek a tárgyalások azonban bizonyos informativ jellegű felvilágosításokon és megbeszéléseken nem mentek és nem is mehettek, azon egyszerű okból, inert a főváros sieiníniképen nincs abban a helyzetben, hogy valamely tőke bekapcsolódásáról diszponáljon. ! A ' Külön fejezet illeti meg a Közúti állítólagos szabad vagyonának ügyét, mely körül a legvadabb tőzsdei spekuláció . kering, aminek nagyrészbeni a Közúti ifit-ott nyilvánosságra kerülő túlságosan optimisztikus álláspontja
