Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-09-09 / 29-30. szám
1922 szeptember 9 UJBUDAPJßST 3 „Akinek nincsen pénze, jói jón gyalog", — mondotta éppen nem szellemeseit a közlekedési bizottság legutóbbi ülésén az egyik bizottsági tag, aki még mindig a Keresztény Községi Párt padsoraiból fejti ki nagyobb érdeklődésre számot egyáltalában nem tartó véleményét. A mélyen lisztéit bizottsági tag ur ezen nekirugaszkodása azon cél érdekében történt, hogy ha a fák nem is nőhetnek az égig, a bérkocsiárak felnőhessenek, — akinek pedig nincs megfelelő valutája, mert korona arra nem elég, hogy a bérkocsisok zsarnokainak arcátlan követeléseit teljesítse, az járjon a sajátmaga, a konflis- lovaknál mindenesetre rosszabbul táplált lábain. A közlekedési bizottság természetesen nem osztotta ezt a falusi kaszinóban is méltán feltűnést keltő böl- csescget, hanem csak a lehetőség határion belül adott engedélyt a tarifák emelésére, azon véleményen lévén, hogy nem mindenkinek, főleg nem a támogatásra érdemes középosztálynak, van annyi pénz a zsebében, mint az adakozó kedvű bizottsági tag urnák. A Keresztény Községi Párt vezetősége nagyon helytelenül cselekedett, amikor a bizottsági tag urat a közlekedésügyi bizottságba osztotta be. A bizottsági tag urnák egyedül és kizárólag a szociálpolitikai bizottságban lenne könyörületes jószivével helye, esetleg rá lehetne bízni erre való tekintettel a polgármesteri nyomorakció vezetését is . . . * * Passió játékokat hirdet a Városligeti Színkörből Budapesti Színházzá avanzsált műinlézet, melynek épületesnek nem nevezhető dolgairól bátor és szókimondó interpellációban értesítette a törvényhatósági bizottságot Minke Béla, a buzgó kőbányai városatya. Az interpellációra még nem kapott választ a törvényhatósági bizottság, de a Féld-szinházban már volt szerencsénk, az az inkább szerencsétlenségünk a legújabb Matyiádához, mely már címével is: „Ahogy mi kinézünk“ Ízelítőt adott a vezérdirektor űrtől megszokott ligeti szellemességből. A zsargonjellegü darab állítólag telt és szabadjegy- m'cntes házakat vonzott Feldék színházába és igy annál csodálatosabb, hogy a derék dinasztia most passiójátékra adta árva fejét. Ahogy mi kinézünk! Pont, vagy hogy Feld-féle kifejezéssel éljünk, auszge- t'ippelt Matyira van itt szükség krisztusi tragédiát játszani és keresztény kultúrát hirdetni. A színjátszásnak ezen nemét hagyja Feld ur Oberammergau vagy Mikófalva számára még akkor is, ha, ami nagyon valószínű, csupán érdemei öregbítésére adta albérletbe színházát a passiójátékokat rendező részvényt ár sa- táignak, hogy kedves legyen cselekedetével a kereszténypárt színe előtt. Nos, a cselekedet egyáltalában nem kedves és a mi szivünk nem fog meglágyulni, még akkor sem, ha a direktor ur érzületének bebizonyítására a Bazilika harangozói állását fogja megpályázni... 18.000 hektárnyi területéhez, csak a legutóbbi időben került kiterjedés tekintetében 27.600 hektárral a második helyre. Csakhogy Bécset nem vehetjük a mi városépítési viszonyainknál mértéknek, mert egyébként egyenlő viszonyok mellett is ez a város évszázadokon át nyugodtan fejlődött, annak naggyá tételén az utolsó polgártól fel a fejedelemig mindenki állandóan közremunkált; ezzel szemben köztudomású, hogy nálunk mindez nem volt igy. Hiányzott a kereskedelem, az ipar, nem voltunk bekapcsolva semmiképp semi a nemzetközi forgalomba, hiányzott a kultúra, hiányzott a szó valóságos értelmében vett városi polgárság, nem voltunk főváros, nem törődött velünk a mindenkori fejedelem s igy az, hogy oly nagy területtel kezdtünk fővárost alkotni, tulajdonképp csak hátrányunkra volt. Még egy szempontra kell az olvasó figyelmét felhívnunk, hogy tisztán láthassa, milyen állapotból indul ki az egyesitett magyar főváros fejlődése. Midőn arról Írunk, hogy Budapesten ötven év alatt városépítés szempontjából mi történt, nem szabad még azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy maga a városépítés tudománya az 50 év előtti időben még a művelt külföldön is meglehetősen ismeretlen valami volt; az elméleti és gyakorlati városépítő tudásban iskolázott emberek, tehát a hivatásos vezetők tulajdonképp hiányoztak és majdnem kivétel nélkül úgy történt az egyes városépítési kérdések megoldása, hogy már tarthatatlanná vált az akkori fogalmak és igények szerint is valamely közlekedési, forgalmi akadály, .vagy közegészségi, lakásügyi állapot s kénytelen-kelletlen hozzá kellett látni valamely változtatáshoz. Hosszú időre szóló, minden, a városépítés fogalma alá eső szempontnak figyelembevételével, tervszerűen, tehát helyes általános tételek szerint kidolgozott városépítési műveletekről, akár tervezésről, akár kivitelről leA Budapesti általános Tejcsarnok városligeti tejivójában furcsa világ járja. A yoghourt és az aludttej mellé szalonzenét is szolgáltat az élelmes igagatóság, valószínűleg azért, hogy a kiválónak éppen nem mondható tej készítmények „élvezése" közben a vendégeket jobb kedvre derítse. A kávé rossz, de legalább napról-napra drágább a Tejcsarnok ezen ivójá- jában, a kiszolgálólányok azonban fessek és elegánsak és csak az igazgatóság bölcs határozatán múlik, hogy a zene hangjai mellett táncra perdülhessenek a vendégekkel. A sugdosások és idegenkedésnek egyáltalán nem mondható kézfogások után csak ez hiányzik a BÄT. városligeti tejivójából, hogy teljes legyen a kép, melyet a Stern Samu-féle hagymaexportok áporodott illata leng körül. Szerencse a szerencsétlenségben azonban, hogy a■ jövő év végén lejár a BÁT. zenekarral súlyosbított bérlete, amint hogy lejár a Stefánia-uti kioszk-bérlete is, vagyis a Városháza BÁT.-ékkal csupán a Központi Tejhivatal utján lesz kellemesnek egyáltalán nem mondható összeköttetésben. Azonban, ami ezeknek az uraknak szívósságát illeti, könnyen megtörténik, hogy addigra még tiz uj tejivóra bérelnek, természetesen nem fővárosi területen helyiséget maguknak, ahol a zeneszón kívül a shimmyt és a kánkánt is bevezetik a tejfölös túró mellé. <*****£■ fav-r HÍREK • • • Ki lesz Sallay Árpád utóda? A Sallay Árpád dr. halálával megüresedett tanácsnoki állásra az első rendes évi közgyűlés, mely minden valószínűség szerint szeptemper 20-án lesz, fogja a pályázatot kiírni. Arról, hogy ki lesz az uj tanácsnok, még semmit sem lehet tudni, a világgá röpített kombinációk korai híresztelések. Arról is szó van különben, hogy a közeljövőben több elöljárói állás nyugdíjazás folytián megürül, úgy hogy a közgyűlésnek módjában lesz a jogos ambíciókat kielégíteni. Megdrágul a gáz és a villany. A szénárak és munkabérek folyton fokozódó emelkedése a közeljövőben a villany és >a gáz árának újabb megdrágulását vonja maga után. Az erre vonatkozó tárgyalások már folynak a világítási müvek igazgatósága és a főváros világítási ügyosztálya között, amelyek eredményeképpen az emelés már a jövő héten a világítási bizottság és azután az első őszi közgyűlés elé kerül. Az emelés mérvére: nézve még nincs megegyezés, annyi azonban már most bizonyos, hogy a villany jelentékenyen - nagyobb mérvben fog drágulni, mint a gáz, mert a gázmüveknél a melléktermékek árának felemelésével magának a g-áznak drágulását csökkenteni lehet, gyen szó, beszélni vajmi ritkán lehet abban az időben, annyival is inkább, mért a múlt század 40-es, 50-es és 60-as évei az általános politikai és gazdasági viszonyoknál fogva sem' voltak arra alkalmasak, hogy közületek vagy nagyon hatalmas egyes emberek (sok nagyszabású városépítési mii tudvalevőleg uralkodóik és más hatalmas emberek kedvtelésének köszöni létét) nagyobb városépítési munkákra vállalkozzanak. Annál többre tarthatjuk tehát, ha nálunk, az akkor még alig „nyugat“-számba menő Budán és Pesten történt olyan városépítési kezdeményezés, melytől nem lehet megtagadni, hogy az akkor még kialakulóban is alig levő városépítési tudomány igazságainak és tételeinek igyekezett többé-ke- vésbbó megfelelni s az illető műveletet intéző kö- ziileteknek és férfiaknak kiváló gyakorlati érzékéről és mély gondolkodóképességéről tesz tanúságot, hogy létrehoztak annyit-am ennyit. A szabályozás. Nem akarunk itt részletesen szólni József nádor és a szépítő (utóbb építő) bizottság működéséről, amely a nagy tűz- és vizveszedelem alkalmaitól eltekintve tulajdonképp mégis csak telekrendezési munkákat végzett; ezáltal semmiképp sem akarjuk lekicsinyelni működésük jelentőségét, sőt kiemeljük, hogy ez az 1808-tól 1870-ig tartó működés hazánk és városaink állapotát tekintve valóban egyedülálló és különösen kiemeljük, hogy ezen időszakban megtörtént Pest lejtmérése, kelt két építési rendtartás, mely munkálatok kétségtelenül alapvető jellegűek. Mégis a tulajdonképpeni városépítő munkálkodás csak a fővárosi közmunkák tanácsának felállításával kezdődik, mely hatóság az 1870:X. t.-c. alapján 1870 junius 23-án felerészben a kormány által kinevezett, felerészben a három város kiküldötteiből megalakult. Városházi Almanach címmel lapunk felelős szerkesztőjének szerkesztésében és kiadásában a közeljövőben nagyérdekii munka hagyja el a sajtót. Mindenkinek szüksége van a Városházi Almanaeh-ra, akinek bármilyen kapcsolata van a budapesti városházával, mert a Városházi Almanach magában foglalja a városháza teljes hivatalos címtárát az elnöki ügyosztály összeállításában. Ezenkívül magában foglalja a Városházi Almanach a törvény Ha tósági bizottság tagjainak névsorát, a városház hivatali útmutatóját, a városházával rokonintézmények címtárát, — csupa olyan adatot, melyet nem nélkülözhet sem a hivatalok, sem a gyakorlati élet embere. Régen érzett hiányt pótol a Városházi Almanach, melyben csupa gyakorlati dolog fog rendelkezésére állni Budapest közönségének. A Városházi Almanach szerkesztősége és kiadóhivatala V., Kál- mán-utca 20., I. emelet 1. szám alatt van és a megjelenő műre előjegyzéseket és hirdetéseket már most elfogad a kiadó- hivatal. Antalffy Géza áthelyezése. Sipőcz Jenő dr. polgármester Antalffy Géza tanácsjegyzőt a városrendezési ügyosztályból a IX. kerületi elő’járóságra helyezte át. Egyik laptársunk ellenkező állításaival szemben kötelességünknek tártjuk megállapítani, hogy Antalffy tanácsjegyző egyike a kar egyik legkiválóbb és legszorgalmasabb tagjainak és a ferencvárosi elöljáróságra való kihelyezése a többségi párt egyes tagjainak kérelmére történt, akik Antalffy nagy szorgalmát és tehetségét a IX. kerületi elöljáróságon óhajtják érvényesítve látni. A mentők uj igazgató-főorvosa. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület legutóbb tartott igazgatósági ülésén a nemrég elhunyt Kovách Aladár dr. helyére Virosztek -Győző dívt nevezte ki. .-igazgató-főorvossá az uj igazgató-főorvos; akinek elődjéről irt megható emlékezését az Uj Budapest-nek volt alkalma közölni, európai látkörii, nagy tudású orvos, akinek vezetése még a mai nehéz viszonyok között is az intézmény uj felvirágozását vonja maga után. A törvény 24 millió forint kölcsönösszeget és további jövedelmeket bocsátott a közmunkák tanácsa kezelte fővárosi pénzalap rendelkezésére. Az a körülmény, hogy a városok egyesítésekor a fővárosi közmunkák tanácsa már nemcsak, hogy szervezve van, de nagyarányú működést is fejt ki, valamint az, hogy ez a működés és az intézmény a kormány különös védelmében és támogatásában részesül; hogy a fővái'osi közmunkák tanácsa valóban nagy kérdésekben igen nagy eréllyel és a rendes városigazgatásban akkoriban szokatlan szaktudással ragadja meg a kezdeményezést s végül az, hogy az egyesitett városok egyike sem volt sem igazgatásilag, sem műszakilag, sem pénzügyileg e nagy kérdések megoldására berendezkedve, ami egyébként a fővárosi közmunkák tanácsa felállításának egyik oka is: mindez természetszerűleg a fővárosi közmunkáik tanácsának biztosítja az elmúlt 50 év nagyobb részében a városépítési kérdésekben a túlsúlyt. Csak az újabb időben, midőn a város nagyarányú fejlődésével a fővárosi közmunkák tanácsa kezelte fővárosi pénzalap jövedelme egyáltalán nem mutatkozott elegendőnek a feladatok megoldására, annál is inkább, mert az alap jövedelmét legnagyobbrészt maga a kormány vonta el rendeltetésétől s mióta maga a közmunkák tanácsa állami előlegek hijján egyre gyakrabban vonja he a teherviselésbe közvetlenül a fővárost, azóta növekedik a főváros befolyása a városépítési ügyekben, úgy hogy ma már a kezdeményezés is jobbára a városi hatóságnál van. E kitérés után folytatjuk az események fonalát. A szükséges felvételi és térképezési munkák elvégeztetése után a fővárosi közmunkák tanácsa már 1871. márciusában pályázatot hirdetett Budapest általános beosztási és szabályozási tervére. (Folyt, köv.)
