Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-08-17 / 27-28. szám

//. évfolyam Budapest, 1922 augusztus 17 27—28. szám TU BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI 71 Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden héten ♦ Előfizetési ára; Egész évre 960 K ♦ Félévre 480 K ♦ Negyedévre 240 K ♦ Egyes szám ára 20 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.. Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Undor Vissza a kötött kereskedelemhez! A háború a közszükségleti cikkeknél a ter­melés egész vonalán a kínálat csökkenését és a kereslet erösbödését vonta maga után, miért is minden háborút viselő államban bizonyos megkötő intézkedésekkel igyekeztek ;i keresle­tet és kínálatot egyensúlyba hozni és a terme­lés altruisztikus reliefjét biztosítani. így .jutot­tunk el a maximális árakhoz, a kötött kereske­delemhez, melynek mindaddig védenie kellett volna a gazdaságilag gyengébb osztályokat, mig a rend az egész vonalon helyre nem áll és a termelésnek a békebeli nívóra való emelése a közszükségleti cikkek helyes elosztását nem biztosítja. Nem igy történt, A háború és a forradalmak után elszánt és erélyes akció indult meg a. kereskedelem szabadságának helyreállítására. Maradinak, a. középkorból valónak bélyegezte a liberális tábor, aki rá mert mutatni arra, hogy az ország gazdasági élete még mindig beteg és nem bírja el a maximális árakról a, szabad­kereskedelemre való átmenet nélküli áttérést. Azok azonban, akik tiizzel-vassal hirdették a kereskedőosztály igazát, tekintet, nélkül a többi társadalmi osztályokra — és ezek között első helyen kell említenünk a közgyűlés ellenizéki pártjait, amelyek mindig tetszelegtek maguk­nak abban, hogy a szabad kereskedelem pró­kátoraivá szegődtek, — nem hallgattak az intő szóra és a legtöbb közszükségleti cikkben biztosították a forgalom teljes szabadságának helyreállítását. A szabadkereskedelem azonban a szabados kereskedelemhez vezeteti és ma az a helyzet, hogy a termelőosztályon kívül a kereskedők azok, akik leginkább ki tudják használni a kon­junktúrát és az általános nyomor idején a nem túlságosan sok munkát jelentő árucikk-közve­títésből fényesen megélnek. Csak a legutóbbi hetek eseményeire kell utalnunk, amikor a ke­reskedelem a legmohóbb gyorsasággal eskomp- tálta a, korona, zürichi esését, azután pedig minden fondorlattal igyekezett a magasba- szökött árakat fentartani, hogy illusztrálva lás­suk a kereskedő-társadalom rideg és önző üzleti politikáját. A szabadkereskedelem a kereskede­lem minden ágában egy titkos, a kereskedelem teljes megkötöttségénél is veszedelmesebb eszmei kartellhez vezetett; mindenekelőtt kell biztosítani a kereskedőtársadalom abszolút jó megélhetését, tulságbamenő üzleti hasznát, vagyis a kereskedői haszonnak olyan lényeges emelését, nemcsak számszerűleg, hanem szám­arány ilag is, mely ennek az osztálynak a béke­beli nívónál sokkal biztosabb és bőségesebb exisztenciát nyújt. Az eszmei kartelleken kívül azonban valósá- c/os kartellek is vannak és még lesz alkalmunk rámutatni azokra a borzalmas pusztításokra, amelyeket közgazdasági életünkben a cukor- kartell, a. malomkartell, a. sörkartell, a szesz- kartell végzett. Ezekkel a kartellekkel még lesz alkalma foglalkozni a. fővárosi törvényhatósági bizottságának is és reá fogunk mutatni arra, hogy micsoda utak és módok állanak rendelke­zésére ezeknek a társaságoknak saját önző én­jük elpalástolására és a közvélemény meg­tévesztésére, amelynek eredményeképen vidá­man űzhetik játékaikat és kereshetik a súlyos százmilliókat. Budapest akarata a törvényhatósági bizott­ságban nyilvánul meg és a közgazdasági élet útvesztőjében a. főváros közgyűlésének kell az utat kijelölnie. A kartellek elleni küzdelem, a termelt javak helyes elosztása azok a leg­közelebbi programmpontok, amelyeknek irányi- taniok kell a törvényhatósági bizottság őszi kampányát. A főváros törvényhatósági bizott­ságának szeme előtt csak a főváros közönségé­nek érdeke lebeghet: ez az érdek pedig paran- csölólag követeli a létminimum biztosítását, a kötött kereskedelemhez, a jepyrendszerhez az e.fjész vonalon való visszatérést. Jól tudjuk, hogy ez csak nehéz küzdelmek után fog sike­rülni. A titkos és nem titkos kartellek mindent el fognak követni, hogy a törvényhatósági bi­zottság többségi pártját a helyes útról leterel­jék. Előttünk csak a keresztény százezrek sorsa lebeghet, amelyet jobbá és elviselhetőbbé lenni önmagunkkal szemben való kötelességünk. Egy kedves, melegszívű barátunkkal kevesebb, egy .friss, fájó xirhanttal több a farkasréti temetőben . .. Meghalt Sallay Árpád dr. és az űr, melyet maga után ha­gyott, annál vigasztalanabb, mert egy egész ember veszett el benne, aki nemcsak puri­tán, kötelességét híven teljesítő hivatalnok volt, hanem mély érzésű egyéniség, példás családi életet élő, mindig vidám és jókedvű, amellett istenfélő férfi. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni, mikor Sallay Árpád dr. földi vonásait be­mutatjuk közönségünknek. Jól tudjuk, ha élne, az ő szerény lelke tiltakozna ez ellen, aminthogy sohasem engedte meg, hogy arc­képét ügyosztályában vagy üzemei vala­mely i kéh e n k i f ü gg c- s szé k. Drága barátunk! Isten Veled! *c* t. * Sallay Árpád dr. f

Next

/
Thumbnails
Contents