Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-07-19 / 25-26. szám

4 IIJBllMPEST 7922 Julius 79 bohózatának vasárnap délután és esti előadásánál, j Tanay, Ferenezy és Kmochné minden egyes jelené- | sét szűnni nem atoaró ' taps és kacagás kiséri. Az | e lső felvonás tündériesen berendezett díszlete, mely I csupa élő virágból van összeállítva, meglepetés- | szerüleg bat. Az előadások este 8 órakor kezdődnek. | A Magyar Szaklapok Szindikátusa Gaál Endre v. | államtitkár elnöklete alatt intézőbizottsági ülést | tartott. Badványi László ügyvezető elnök, bemutatta I Walkó Lajos kereskedelmi miniszternek a hozzá in­tézett üdvözlésre küldött köszönő leiratát. Működé­süket — mondja többek között a leirat — mindenkor figyelemmel fogom kis'érni és elém terjeszteni szán­dékolt javaslataikat élénk érdeklődéssel fogom ta­nulmányozni. Jelentést tett az ügyvezető elnök azokról a tárgyalásokról, melyeket a szaklapok forgalmiadójának átalányozása érdekében a pénz­ügyminisztériummal megindítottak. Végüli ^ elhatá­rozta az intézőbizottság, hogy önmagát a következő I tagokkal egészíti ki: Bakonyi.Miksa, a Magyar Nem- | zetgazda, Balassa József dr. tanár, a Magyar Nyelv- S őr, Balkánifi Kálmán dr., az OMKE, Berkes Róbert I dr., a Központi Sajtóvállalat igazgatója, a Magyar 8 Jogi Szemle, Buday Barna gazdasági főtanácsos, a 8 Köztelek, Deményi Aladár dr., a Vámügyi és Kill- | forgalmi Közlöny, Jászai Samu nemzetgyűlési köp- | viselő, a Szakszervezeti Értesítő, Némethy Károly S dr. nyug. államtitkár, a Magyar Közigazgatás, Róz I Rezső, a Magyar Agyag- és Üv'egujság, Tonelli J Sándor dr. kamarai titkár, a Közgazdaság (Szeged), | Tóth Tihamér dr., a Magyar Tőzsde és Újlaki József | dr., az Ügyvédek Lapja részéről. A papír vámját emelni akarják. A Vámpolitikai | Központ letárgyalta a papír tervbevett uj vámtéte­leit. A tárgyalásokon a Budapesti Napilapok Szindi­kátusa nevében résztvett Bemeit Ottó dr., a Magyar Szaklapok Szindikátusa nevében Moór Jenő, kik igen élesen tiltakoztak a nyomópapír mai vámtéte­lének tervbevett lényeges emelése ellen, amely in­tézkedés akkor is felette sérelmes volna a kultúra szempontjából, ha a tervbevett magasabb vámtétel egy hányada felfiiggesztetnék mindaddig, amig-^ CsonkaMagyarországon hazai gyár nyomópapírt nem állít elő. Csonka-Magyarország megfosztaíván erdeitől, melyek közelében a papírgyártás fő nyers­anyaga a fa és a fából vegyi utón előállított cel­lulózé, olcsón volt beszerezhető, nem alkalmas a papírgyártás m e gh on ősi t áisár a .és bele kell törőd­nünk abba, hogy papirost a külföldről kell hozat­nunk. A nyomópapír jelenlegi autonom vámtétele métermázsánként 12 korona, mely 12-szeres vámfel- pénzzel együtt 144 koronát jelent. Ezzel szemben a ’’papírgyárakat tervező érdekeltségék a nyomópapír autonom vámtételét 18 arany koronára kívánják fel­emeltetni, ami a Napoleon d‘or mai árfolyama mel­lett 210-szeres nagyságban nem kevesebb, mint 3780 koronát jelentene. A papírgyárak létesítését ki­gondolok e tervükkel még akkor állottak elő, ami­kor a nyomópapír ára kilónként 37 korona körül mozgott, vámemelési kívánságuk tehát a nyomó- 8 papír értékének több mint 100%-os megterhelését | jelentené. Sokkalta magasabb vámtételt kívánnak, § mint aminőt a múltban, a monarchia közös vám- | területén belül, a papirt túlontúl termelő gyárosok elegendőnek tartották a külföldi verseny visszatar­tása érdekében. A nyomópapírnak vámmentes be­hozatala volna méltányos akikor, amidőn a kész új­ság és könyv vámmentesen hozhatók be, holott lap­os könyvkiadóink, valamint nyomdáink, melyek a nem létező magyar papírgyárakkal szemben létez­nek, talán inkább érdemelnének védelmet, a kiil- 8 földi versennyel szemben. Ausztria és Németország I kiviteli illetéket szednek a külföldre vitt nyomó- | papír után s a befolyó összegekből ez országok kor- | mányai fedezik a sajtó részéről felhasznált belföldi | papír árának egy részét. Nálunk a kultúra vám­szedőjének áll be a kormány, amikor a nyomó­papírt megvámolja. Táblás házak tomboló sikere kiséri Az éj király­nője minden esti 8 órai előadását a Renaissance- Szinházban. Lábas Jucit ünnepli esténként a közön­ség a többi szereplővel együtt. Ruházati Aroliáz Szövetkezet Budapest, IV., Kossuth Lajos-u.20. férfi és női divatosztálya megnyiit. Miron vannak a ivAzö tiltok: Férfi-, női- és leányka-fehérnemüek. Csecsemő-kelengye. Zsebkendők. Asztal­neműét Törülközők Konyharuhák. Fej­kendők és nagykendők. Nyakkendők. Harisnyák. Keztyük. Kötött kabátok és jumperek. Fürdőruhák. Gyermektrikók Nadrág- és harisnyatartók. Svájci hímzett grenadine- bluzoK 557 és 7 5 0 korona Hogy maraöéKuásár mesés olcsó árakban!! KÖZGAZDASÁG • « • A Tejkereskedelmi különös mérlege. A Buda­pesti Tej kereskedelmi r.-t. 1921. évi niérl­lege egymillió korona alaptőke és 9,407.245 ko­rona nyers jövedelem mellett 89.162 korona nye­reséggel zárult. Ez a szerény közgazdasági hirecske vajmi kevés embert érdekelne, lia nem tudnók, hogy a szürke cim mögött a nagy­hatalmú Budapesti Általános Tejcsarnok R.-T. helyesebben a Stern Sanm-féle Élelniiszer- szállitó, még helyesebben a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank húzódik meg. Ilyképen kissé más világításba helyeződik a dolog és egyálta­lában nem válik érdektelenné, hogy hogyan (ehet az, hogy egy részvénytársaság alaptőkéje kilenc és félszeresét keresi meg egy évben nyersjövedelem gyanánt, viszont azonban, alaptőkéje nyolc és fél százalékát tiinteti fel tiszta haszon címén. Ez a mai világban is kü­lönösnek látszó mérleg azonban még inkább maga felé fordítja a nyilvánosság reflektorát, ha idejegyezzük, hogy a Tejkereskedelmi mögött meghúzódó BÁT. azon két monopolisí- tikus vállalkozások egyike, amelyek kezükben tartják Budapest tej kereskedelmét és azon a címen, hogy a tej közszükségleti cikk, szürke leányvállalatok nyersjövedelmének tétele alatt számolják el a szegény csecsemők és a még szegényebb betegek tején keresett milliókat. A BÁT. közben sírva veri a mellét, hangoztatván, hogy milyen altruisztikus intézmény, a Dré­gely- utca szájtépésére azonban rácáfol a vélet­lenül nyilvánosságra kerülő zsíros mérle- gecske. Nem érdektelen ezek után, hogy a BÁT. másik vállalata, mely a Tejc/azdasági Vállalat r.-t. névre hallgat, mennyit keresett a valóság­ban, aminthogy az sem érdektelen, hogy a lenen szerzett milliók közül hány javítja az Élelmi- szerszállitó mérlegét. Mindezt pedig azért tar­tottuk szükségesnek épen most megírni, mert az Általános Tejcsarnoknak több olyan tej ivó bérlete van, melyben a főváros a házigazdája és az uj lakásrendelet kapcsán a városgazdasági ügyosztály nagyon helyesen teszi, ha a BÁT. béreinek felemelésénél tekintetbe veszi ezeket ;<z elrejtett milliókat. Felhívjuk különben a BÁT. fővárosi bérleteire a főváros ingatlanaira felügyelő bizottság figyelmét is, hogy ne ülje­nek fel annak, ha a Drégelv-utcai igazgatók sebeiket mutogatják, mert a BÁT. nagyon is hasonlatos ahhoz a koldushoz, aki mestersége­sen kificamított lábával naphosszat ténfereg az utcasarkon, de szalmazsákjában rejtett kin­cseket találnak a nevető örökösök. Az Országos Fatermelő R.-T. érdekkörébe tartozó és az utódállamok területén lévő vállalatok egységes vezetésére és a valutaingadozás kockázatának ki­küszöbölésére a Blankart & Cie zürichi cég és az S. Bleichröder berlini bankház közreműködésével, Zürichben egyelőre 3 millió svájci frank alaptőkével „Ofa“ Holzindustrie A.-G. néven uj társaság alakult. A svájci társaság átveszi az Országos Fatermelő R.-T. összes üzleteit, azoknak egységes vezetéséről és termékeinek a világpiacon való elhelyezéséről gondoskodik. A Blank art & Cie cég az Országos Fa- termelő R.-T. részvényeseinek jogot biztosit arra, hogy részvényeiket az „Ofa“ Holzindustrie A.-G. részvényekre cseréltessék át. A svájci társaság igaz­gatóságában Éber Antal dr., Fuchs Artur dr. b. c., Gnttmann Artur (S. Bleiehröder-cég képviseletében'), Krausz Simon, Reitler Artur dr. (Blankart & Cie eég képviseletében), Sonnenfeld Lajos és Wittmann Jenő dr. foglalnak helyet. A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási R.-T. junius 30-iki közgyűlése az előterjesztett javaslatoknak megfelelően a 11,920.319'61 korona nyereségből az 1921. évre 15% (1920-ban 10 százalék) osztalék fizeté­sét határozta el. A Magyar-Német Bank R.-T. T. évi közgyűlése Hammer Róbert, a wieni Centralbank vezérigaz­gatójának elnöklete alatt, Szász vezérigazgató javas­latára 3 582.520 K tiszt nyereségből 5% osztalék ki­űzetését határozta el. Az Újlaki Tégla- és Mészégető r.-t. alaptőkéjét 12 millióról 15 millió koronára emelte. Öt régi titán egy uj részvény vehető át darabonkint 1200 koronáért az Angol-Magyar Banknál 1922 június 30-tól julius 6-ig. A Phöbus közgyűlése. A Phöbus Villamossági Vál­lalatok R.-T. 1921. évi mérlege 3,531.200'29 K nyere­séggel zárult, Az 1921. évi, szelvényenként 25 koro­nában megállapított osztalék junius 29-étől kezdődő­iéi? a Belvárosi Takarékpénztár R.-T.-nál vehető fel. Az igazgatóság uj tagjaivá megválasztattak Ko- tányi Zsigmond, a Máv. nyug. elnökhelyettese és dr. Rajner Béla, Az igazgatóság dr. Zala Hugó h. igaz­gatót igazgatóvá nevezte ki. Az Egyesült Izzólámpa és villamossági r.-t. leg­utóbbi közgyűlése elhatározta, hogy egy külföldi izzóiámpagyár megszerzése, kibővítése és egyéb, a vállalat önellátásához szükséges cikkeket előállító uj üzemek bekapcsolása, végül saját üzemének ki- bőyitéso folytán előálló tőkeszükségletének fedezése céljából alaptőkéjét 9,500.000 korona n. é. kibocsá­tása által 42 millió koronára emeli fel. Az uj rész­vények 5:1 arányban 6000 korona árfolyamon adat­nak ki. Elővételi jog f. hó 18-tól 27-ig bezárólag gyakorlandó a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. A Magnezitipar R.-T. 2 régi részvényre 1 újat ad ki 8250 koronáért. Az elővételi jog junius 30-ig gya­korolható a Hitelbanknál. A Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajó­gyár R.-T. 1921-re 600 korona osztalék- fizetését hatá­rozta el, mely Budapesten, a Magyar Általános Hi­telbanknál és a Magyar Leszámitolói- és Pénzváltó- banknál, továbbá Bécsben a Creditanstalt für Han­del- und Gewerbe-nél kerül kifizetésre. A Pesti hengermalom-társaság (az Első budapesti gőzmalma rt. érdekeltsége) 1921. évi mérlegében 2'4 millió K alaptőke mellett 499.571 K tiszta nyeresé­get mutat ki az előző évi 406.218 K-val szemben melyből 30 K = 10% osztalékot fizet. STAMUSZ PÁL Polgári és katonai úri szabó Budapest, SS., Török-utca 4. Az 1911. évi budapesti szabó-kiállitáson kitüntetve. Elvállal mindennemű javítást, fordítást, vasalást olcsó áron NYÁRI CASINO DE PARIS az Angol-Park mellett. Telefon : 17—97 CHAS HERA, a jelenkor legjobb zsonglőré, Kbty Bavin és Vigüa márki, világhírű mondáin-kettös és a többi varieté-attrakció. Az előadás 9 órakor kezdődik. Fővárosi Naponta este 7,8 érakor Csütörtök, szombat, vasár­ig és ünnepnap d u. 4 órakor Telefonsaim ^55 55 Ü JUllUSi 0lÖSOf Szent Lukácsfürdő részvénytársaság szénsavval telitett á s v á n y v i z e elsőrangú SJlStaaBsjr .. üdítő ital. — Mindenütt kapható. :: Székesfővárosi Kioszk B. Á. T. u.6'í'£ !fj. Feszi József éttermi- és kávéházi üzemei. — Tel J. 56—20. pompásan átalakítva megnyílt. Reggeli, őzsonna. ebéd, vacsora. Shymphoniknsolc hangversenye. Magyar, erdélyi, francia konyha. Kávéházi ételek, italok. A legjobb Segbiztosabb legveszéSytelenebb patkányirtószer a P ERI R AT Gyártja az Immunitás R.-t. IV, Párls-u. 4. SCHMIDT - NÉPARÉNA (Volt Barokaldi) a Városligetben. Naponta díszelőadások délután 3 órától. „J0STMM“ izzólámpa a i@g|obb. Opríja: Ír. JilST-íÉle izzólámpáiéi, lljpsst. A süékesf©wás*©s ssáiiütőja. DELI 12 ORATOL NYITVA. Legkellemesebb uzsonnázó- és vacsorázóliely. NAPONTA KATONAZEN JÉ! Fedett helyiségek. a Preureisz István. Budapest székesfőváros Ásványviz-üzeme 1., Gcilért-ralcpart 1. Telefon s József 112—59. A. székesfőváros saját kezelésében : „HARMATVIZ“ Törvényesen védve. A iilhiumos „Üungária- forrás“ szénsavval telített ásványvize. Felelős kiadó és laptulajdono«: Dr. DOBY ANDOR. Társszerkesztő: FABRITZKY ANTAL. Pallas r.-t. nyomdája, Budapesten. — Telefon: 5—67. Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents