Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-07-19 / 25-26. szám
//. évfolyam Budapest, 1922 fulius 19 25—26. szám UJ BUDAPEST fi Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára; Egész évre 440 K ♦ Félévre 220 K ♦ Negyedévre 110 K ♦ Egyes szám ára IO K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utca 20. ♦ Telefonszám; 63-10. ♦ Felelős szerkesztő : Dr. Doby Undor Kapuzárás a városházán Csütörtökön több mint száz tárgyon nyaralt végig- a tisztelt közgyűlés, a polgármester ellemes nyaralást kivánt az uraknak és ezzel egy esztendei munka után rövid szünetre távozott a, törvényhatósági bizottság, bogy az első őszi közgyűlésen újra felcsapjanak az iudula- latok és magasan lobogjon a gyűlölködés tüze. Kapuzárás idején, mikor a jövő, ködös képeit vizsgáljuk, nem érdektelen mérlegre tenni a múltat, hogy megvizsgáljuk, hogyan és miképen működött az elmúlt esztendő folyamán a törvényhatósági bizottság, teljesitettei-e önmagával és választóközönségévei szemben kötelességét. A vizsgálat, még ha nem is az abszolút igazság minden gyengeséget és hibát erősen torzító mikroszkóján boncoljuk az időket és embereket, hanem a, mai túlfűtött izgalmu atmoszférába helyezve mindjárt magyarázni is kívánjuk a szenvedélyek tulhajtottságát, szomorú, nagyon szomorú eredménnyel jár. Az egyik oldalon épebben, mint valaha, leng az élen a keresztény és nemzeti gondolat liótiszta lobogója, melyet nem tudnak foszlányokká tépni a szelek és viharok. A hajó, melynek árbocán e lobogó leng, határozott s egyenes célú útirányt választott magának; annak a keresztény és nemzeti gondolatnak a megvalósítását, mely mindmáig kivert kutya volt a városházán, ahol az eszeveszett radikalizmus és a magát demokráciának nevező kapitalizmus talált igazi otthont. A másik oldalon ellenben az elvtelenség elvét látjuk. Azt a pártot, mely ma a polgárság egyesítését tűzi ki célul magának, holnap már a szociáldemokráciával kacérkodik csak azért, hogy holnapután mindkettőt megtagadja és a zsidóság képviselőjeként mutatkozzon be. Az ellenzék hibájának mi azt látjuk, hogy* nincs mindent átfogó eszme, mely közös célra tömörítse őket, aminthogy nincs vezérük sem, aki ennek az eszmének kellő nivóju képviseletére lenne hivatva. Az a sokcéluság, mely az ellenzéki oldalon összeverődött tábornak, majd minden egyes emberét más irányba húzza, az oka annak is, hogy a vezérek nem bírnak a politikailag iskolázatlan elemekkel, akik a maguk elvadult indulatain nem érezvén a pártfegyelem béklyóit, botrányt-botrányra provokálnak, nem is határozott céllal, csak Fart pour Fart a botrányt magáért a botrányért, holott az eredménytől, mely e folytonos botránycsiná; lás elkerülhetetlen következménye: a közgyűlés feloszlatásától ők maguk ijednének meg a legjobban. így történik azután, hogy mig már Hannibal ante portás, személyeskednek és lcvagiaskodnak a jó urak, és nem arra kiváncsiak, hogy miért drágább a krumpli, a liszt, a zsir, hanem telekbérleteken veszekszenek és idétlen közbeszólásokba fullasztják hosszabb kitörésekre képtelen temperamentumukat, mérhetetlen kárt okozván ezzel önmaguknak, akiknek szájaskodó semmitevését nagyon is megunta a választóközönség, de még borzalmasabb kárt okozva ennek a szerencsétlen városnak, melynek sorsára ha csak passzív formában is, mégis befolyást tudnak gyakorolni. A szájtépés ideje azonban elmúlt és most komoly, nagyon komoly idő következik. A tiz- koronás villamosjegy, a százkoronás liszt, az ezerkoronás szén előrevetik árnyékát annak a télnek, amely a legborzalmasabbnak ígérkezik mindazon telek között, melyeknek puha hótakarója több mint ezer esztendeje simul telenként a magyar glóbusra. Kit érdekel mostan, hogy kétszáz koronával olcsóbban vagy drágábban adnak bérbe egy fővárosi telket, vagy bogy ennek vagy annak a bizottsági tagnak mi a véleménye a. másik magánéletéről. A legsúlyosabb gazdasági problémák állanak előttünk, amelyeknek a helyes módon való meg*- oldása a lét és nem lét problémája elé állítja a magyar Karthago romjain busongó töpren- kedőket.^ Hol van az uraknak a fülük, hogy nem hallják a kor intő szavát, a szemük, hogy nem látják a legfontosabb problémákat, a szivük, hogy nem érzik át a Trianon utáni esztendők borzalmas nagyszerűségét, hogy egy. nemzet és annak szerencsétlen fővárosa ujjá- teremtőinek vagy sírásóinak jelölte ki őket a végzet'? Ősszel, mikor újra összeül a törvényhatósági bizottság, már nem a. kánikula forróságától izzik a pesti aszfalt, hanem októberi szél tépi a vánnyadt utszéli fákat és az eljövendő tél hosszú és hideg hónapjaira gondol Budapest éhező népe. Adja a magyarok Istene, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága félretéve minden mellékgondolatot, minden személyeskedést, minden gyűlölködést és csak arra a célra fogjon össze egyesült erővel, hogy megköny- nyitse a nyomorúság és a megpróbáltatás idejét. Tegyünk félre minden politikát, hagyjunk abba minden gyűlölködést, f elhány forgatását a múltnak és kicsinyességeit a jelennek: csak a jövőbe nézzünk, melynek szomorú sötétsége A törvényhatósági közgyűlés ellenzéke a fővárosi telekbérleti ügyeket választotta ki arra, hogy ezen tárgyalásával kapcsolatosan ob- strukciószeríi erőpróbát rendezzen és a többségi pártnak lehetőleg kellemetlenkedjék. Számított arra is, hogy gyengébb judiciumu lelkek, a pillanatnyi hatásnak engedők a többségi párt részéről is felülnek azoknak a hangzatos jelszavaknak, melyeket az ellenzék a főváros érdekeinek megvédéséről, a telkek jobb hasznosításának lehetőségeiről kenetes álpáthosszal többszörösen ismételve elszaval. Tényleg azonban a főváros valódi érdekeinek megvédésére nem kell komolyabb és elszántabb tábori el sem képzelni, mint a kisajátító és a pénzügyi bizottságokat, melyek retortáján a telekbérleti ügyek kivétel nélkül átmennek. A régi rezsim alatt a telekbérleteket általában nem is a közgyűlés, hanem a Tanács intézte el. A lebutóbbi tárgysorozat 33 tárgya között 19 oly ügy szerepelt, melyben az első bérbeadást a Tanács eszközölte és amelyek újbóli meghosszabbításért jöttek most a közgyűléseié. Épen a. jelenlegi többségi párt rezsimje alatt történt tehát az a jelentős változás, hogy minden telekbérleti ügy a közgyűlés elé kerül, tehát a Tanács szükebb nyilvánossága helyett a közgyűlés legdeljesebb nyilvánossága előtt lesznek a telekbérleti ügyek letárgyalva és eldöntve. Már ez az egy tény is bizonysága annak, hogy hamis okoskodás az ellenzék részéről annak feltételezése, hogy egyes telkek olcsóbb bérbeadásával a többségi pártnak titkos céljai vannak: pártszolgálatokat akar honorálni. Ez lehetett a múltban talán, mikor kisebb nyilvánosság előtt intézteitek el telekbérletek, de nem lehetséges és szándékon kívül esik most, mikor a legszélesebb kritika alá bocsátunk minden bérleti ügyet. Az ily hátsó gondolatok helyett a kisajátító bizottságot bizonyos elvi szempontok vezetik. Különbséget teszünk a mezőgazdasági, kertgazdasági, ipari és kereskedelmi célokra használható telkek között. A mezőgazdasági célra szolgáló telkek a város perifériáin vannak, ahol a telekérték a legkisebb. Leszámítva a Krausz—Mayer-féle telektömböt, nagyobb ilynemű telkei a fővárosnak nincsenek. A bérbeadás itt legfeljebb 3 évre történik és pedig azon elvi alapon, hogy kát. holdankint 1 a szemes gabonának megfelelő bért kell lehetőleg elérni. A főváros határában búzatermő telek alig van, de emellett a főváros határában való termelés azt a holdan- kinti hozamot, amit a vidéken el lehet érni, sohasem hozhatja meg, ha egyébért nein, hát a gyakori lopások és kártételek miatt sem. Ezért azután a bérlők magas béreket fizetni, a vidéki bérnivóra felmenni nem hajlandók. Magyar holdankint (1200 fj-öl) a kisajátító bizottság mégis elért a legutóbbi tárgycsoportban 2500— 4500 K évi haszonbért, ami lelkiismeretünk és meggyőződésünk szerint mezőgazdasági telkek kisboltjáért szép összeg! És ez a bér csak az első évre van igy meg- állapitva, hiszen a. haszonbérek fölemelésére vonatkozó miniszteri rendeletek amúgy is módot nyújtanak a fővárosnak a gabonaár változása szerint a haszonbéri összegeket évente megváltoztatni, felemelni. A kertgazdasági célra alkalmas telkek bérbeadásánál a kisajátító bizottság a négyszög- ölenkinti 3 K, magyar holdankint tehát 3000. katasztrális holdankint 4800 K évi haszonbér csak akkor világosodik meg kissé, ha irdatlan erdejébe a reálpolitika világitó fáklyájával lép a főváros törvényhatósági bizottsága. Ezen a télen újra Budapest fogja eldönteni az ország sorsát és Budapest sorsa, a törvény- hatósági bizottság kezében van. Egy nemzet sorsa felett van tehát hivatva dönteni a városatyák gyülekezete, mely a múltban energiája nagy részét haszontalanságokra fecsérelte el, de amelyben hitünk és bizodalmunk szerint megvan az erő, hogy a tragédia ötödik felvonásában ne Lengyelország nyepozvolimos komstituantéjévó siilyessze a főváros közgyűlési termét. összegben állapodott meg a folyó évre, mint a kerti termények árának és az elérhető terméseredmények egybevetéséből levezetett és méltányosnak tartott bérösszegben. Ez természetszerűleg a több évre bérbeadott telkeknél szintén csak erre az évre szól, a további években emelhető, ha a termények ára emelkedik. Az ipari célra szolgáló bérletek a város középső zónájában, beépített területen fekszenek. Itt a telekérték is nagyobb, tehát a telekérték 5—6%-ában meghatározandó bérösszeg* is masabb. Az idei évre a négyszögölen!:]nti 40—50 a méltányos bérösszeg, ennél nagyobbat csak belső értékesebb telkeknél kell megállapítani, alacsonyabbat némivel pedig akkor, ha a bérlőt kerítés készítésére kötelezzük, vagy ha ő építkezést akar végrehajtani, amely beruházások a bérlet lejárta után, vagy esetleg azonnal a székesfőváros tulajdonába mennek át. Ilyenkor az évi bérből bizonyos méltányos engedménytől nem szabad elzárkózni. A kereskedelmi célú bérletek rendszerint a főváros belső területén fordulnak elő és épen ezért ezen bérletek négyszögölenkinti ára a legmagasabb is: 60—100—140 korona a folyó évre. Építkezés vagy keritkezés esetén ilt. is enged a kisajátító bizottság percentet a bérből. Ezen elvi megállapodások bárkire egyaránt érvényesek, protekció nincs, de annak még kísérletével sem találkoztunk. Ellenben, ha a bérlőnek méltánylást igénylő mellékkörülményei derülnek ki az ismertetésből, pl. hogy rokkant katona, hadiözvegy, nyugdíjas tisztviselő, szegény kisember: akkor a bizottságban van elég szív és megértés ahhoz, hogy ily esetekben a hurt ne feszítse a végsőkig, hanem keresztény programmjának megfelelő keresztény megértő elbánást tanúsítson. Vannak ezenkívül néha a bérlet zavartalan használatát gátló oly mellékkörülmények, amelyek a bérlet értékét tetemesen leszállítják, pl. a telken átvezető ut, a telek egy részének hasznavehetetlen bozótos, köves stb. volta. Ezek oly körülmények, melyek a normális viszonyok mellett elérhető bérnek ily telekre való applikálását lehetetlenné teszik. He bármily pregnánsan is közöltettek ezek az ismertetésben, az ellenzék épen ezekbe kapaszkodott bele és félremagyarázva a bérösszegnek relatív alacsonyabb voltát és nem ismerve a mellékkörülményeket, ezeket támadta leghevesebben. Ennek azonban nem tárgyi alapja, hanem politikai célja volt: örök sérelmüket, a bizottságokból való kimaradásukat akarták itt felpanaszolni. Pedig lelkiismeretesebben, igazságosabban és főleg becsületesebben ezen ügyek akkor sem volnának kezelhetők, ha ott is hozzászólhatnának. Minden argumentumuk nyitott ajtót döngetett, minden beszédjük üres szalmacséplésnek bizonyult és az egész obstrukciós vita nem hasznot, hanem kárt jelentett a székesfővárosnak: két éjjeli ülésnek és egy vastag közlönyszámnak mérhetetlen költségeit. A többségi párt következetes, szilárd magatartása és a kisajátító bizottsággal való szolidaritása meghozta az eredményt: az ellenzék megunta a szóáradatot és egy visszavonuló nyilatkozattal hozzájárult 108 tárgynak három óra alatt való letárgyalásához. Ez tagadhatatlan sikere a Keresztény Községi pártnak, sikere a következetes kitartásnak, sikere a meg nem alkuvásnak és a megbonthatatlan pártfegyelemnek. A fővárosi lelkek bérletflgye Irta: PETROVÁSZ GYULA
