Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-04-26 / 16-17. szám

ti. évfolyam

Budapest, 1922 április 26

16—17. szám

UJ BUDAPEST

VÁROSPOLITIKAI V ÉsCkÖZÚAZDAS V

Jl Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 440 K ♦ Félévre 220 K ♦ Negyedévre 110 K ♦ Egyes szám ára 10 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám : 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Undor

„B. Ä. V.“

Irta : PUREBL GYŐZŐ dr. fővárosi tanácsnok

A nagy legények

akik most uton-utfélen hirdetik, hogy az országos politikában elfoglalt álláspontjuk lehetetlenné teszi számukra, hogy továbbra is a Keresztény Községi Párt kötelékében maradjanak, nem is olyan nagy legények, mint amekkoráknak a mindenesetre terjedelmes és öblös hangjuk után gondolná őket az ember. A meggyőződés, amely ezekben a kakofoniás tirádákban mint vezérmotivum szerepel, nem tartozik a, legszimpatikusabb indokolások közé, mert éppen ezek az urak voltak azok a múltban, akik nem annyiszor változtatták a meggyőződésüket, mint ahányszor a mesebeli köpönyeget szokás forgatni, hanem legalább is annyiszor, ahányszor felkér neműjét váltja az ember. A sok változtatás után most végre is nem vagyunk tisztában azzal, hogy melyik az a lobogó, amelynek szolgálatában meg akarják bontani a keresztény városháza egységét.

Mert itt igazán csak az elv a fontos, és nem a személyek, akikkel nem vészit sem számban, sem súlyban a Keresztény Községi Párt, de nem nyer az az egyelőre ismeretlen szin- összetételü zászló sem, amelynek hordozóivá szegődtek e malomalatti politikusok. Két esztendő alatt a Keresztény Községi Párt majd minden egyes tagja serény igyekezettel buz- gólkodik a keresztény várospolitika megteremtésén. ám ezek az urak azzal voltak állandóan elfoglalva, hogy a nemzetgyűlés padjait védték és a mai helyzetben egyedül lehetséges keresztény reálpolitika helyett a személyeskedésnek, meddő szócsatának, oktalan szahnacseples- nek abban a paroxizmusában merítették ki jobbra érdemes energiájukat, amelyre csak a haldokló Lengyelország utolsó országgyűlésén látunk tragikus példát.

Hol voltak ezek az urak a Keresztény Községi Párt küzdelmeiben és súlyos megpróbáltatásaiban, ha csak nem személyi kérdésekről volt szó. Akkor ott villogtak a bizottságokon és a. közgyűlésen és ők, akiknek városházi működésük súlyt nem adott, hatalmi szóval akarták pótolni a pótolnivalójukat jelöltjeik érdekében. De máskülönben nem láttuk őket sem a bizottságig üléseken, sem a közgyűlésen, de még a pártértekezleteken sem. aminthogy számukra nem a keresztény Budapest megteremtésén való munkálkodás, hanem a hatalom és a befolyás volt a fontos.

Hogy mi fog történni a. júniusban összeülő nemzetgyűlésen és hogy az ország kormányzó- testületének kicsinyes elvakultsága, önző pártérdeke és meddő személyeskedése eljuttatja-e a magyar Osztrolenkához e sokat próbált nemzetet az, bármennyire is fájdalmas nekünk e pillanatban, nem tartozhatik e cikk keretében reánk. De nem tűrhetjük azt, hogy akiket sorsuk és országuk balszerencséje nemzetünk választott képviselőül jelölt ki, a meddőség mételyét ennek a milliós városnak politikájába is bevigyék és a sudárbaszökkent palántát a megélhetés legelemibb lehetőségétől is elzárjak. Nem tűrjük és nem fogjuk tűrni, hogy a Keresztény Községi Párt kompakt egységét megzavarják a. hiú jelszavak, hogy itt is talajra leljen a széthúzás, a kicsinyesség, a per- spektivanélküliség. A forradalmak utáni Magyarország egyetlen pozitív értéke az a száz- hatvanhét tagból álló párt, mely az ország’ fővárosának^ kereszténnyé és magyarrá tételét tűzte ki céljaiul, a tántoríthatatlan akarat és a meg nem alkuvó célkitűzés jegyében. Vájjon türhetjük-e, hogy egy beteg ágból pusztulásnak induljon az egész gyönyörű terebélyes fa és hogy a betegség, mely a leválni készülő ágat senyveszti, az ép gyökereket is megtámadja1?

Aki menni akar, menjen békével. Nem marasztaljuk őket és nem sírunk utánuk. Keressék a keresztény várospolitikát ott, ahol találni vélik és a maguk kis körébe vigyék be az országos politika küzdelmeit Ízlésük és tetszésük szerint. Talán a demokratáknál fogják megtalálni, talán a Széchényi-pártnál, talán sehol- seni.^ A kilénőket- mi azzal a meggyőződéssel bocsátjuk útjukra, hogy nem mi rajtunk múlt a dolgok ilyenre fordulása és nein mi voltunk azok, akik a választások alkalmával kezünkbe kapott zászlót cserbenhagytuk.

A főváros áthatva az árumintavásároknak nagy jelentőségétől, — amelyről már több cikkemben irtain s a főváros ipara és kereskedelme szempontjából méltattam — figyelemmel továbbá az árumintavásárok közgazda- sági, ipari és kex’eskedelmi, valamint ideg'en- forgalmi szempontból való fontosságára, elhatározta, hogy ez ügyet felkarolja és megszervezi.

Elsősorban figyelemmel arra, hogy a városligeti Iparcsarnok, amely eddig a tavaszi, illetve keleti árumintavásárok megtartására, helyiségül szolgált, kicsinynek bizonyult, elhatározta a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése, hogy az említett Iparcsarnok mögötti, mintegy 2130 négyzetméternyi területet ezen célra átengedi. Nagy áldozatokat hozott evvel a főváros, mert ezzel évtizedes gyakorlatot és felfogást adott fel, hogy a \ á- rosliget területéről egy talpalatnyi földet sem enged át építési célokra. A főváros azonban az ipar és kereskedelem pártolása és támogatása céljából ezt a nagy áldozatot is meghozta, sőt mi több, ugyancsak ez a törvényhatósági bizottság 5,620-000 koronát szavazott meg, hogy ezen a területen egy kiállítási csarnok (113 m. hosz- szu, 19 m. széles) építtessék fel és az építkezést a. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára bízta az általa bemutatott és a főváros által felülvizsgált — Franciéi Imre műépítész által elkészített — tervek alapján. A bejelentés szerint ez az uj kiállítási csarnok folyó évi junius hó 10-ére már készen lesz, úgy hogy a f. évi jun. 17-én rendezendő „Budapesti Áruminta Vásár” már ebben az épületben és természetesen az Iparcsarnokban is meg lesz tartva. Ezzel a főváros a rendezendő tavaszi árumintavásár sorsán is nagyot lendített.

A Fővárosi Kereskedők Egyesülése által 1906. évben rendezett első „Tavaszi Vásár”, mely később évről-évre ismétlődött, majd a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által folytatott s 1914-ben már „Keleti Vásár”-nak nevezett árumintavásár, mely szintén évről- évre megtartatott, ma 1922. júniusában „Budapesti Áruminta Vásár” nevét vette fel s ezzel megtettük az első lépést arra, hogy a következendő és megtartandó nemzetközi vásárok e név alatt fognak szerepelni.

Miként a lipcsei vásárnak „Leipzigermesse”, a bécsi vásárnak „Wiener Internationale Messe”, úgy a Budapesten tartandó vásároknak ..Budapesti Áruminta Vásár” lesz a neve „BÁV” jeligével.

A fent említett junius hó 17-én tartandó Budavesti Áruminta Vásár” (XIII.) tíz napos határidővel van tervezve. Még pedig 1922- évi junius hó 17-től 26-ig bezárólag. A „Budapesti Áruminta Vásár”-t a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a kereskedelemügyi miniszter és Budapest székesfőváros tanácsa támogatásával, valamint a „Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamarák“, nemkülönben az összes ipari és kereskedelmi érdekképviseletek közreműködésével rendezi. Az árumintavásár megnyitása junius hó 17-én szombaton délelőtt 10 órakor lesz és a tizedik napon junius hó 26-án hétfőn este 6 órakor zárják be- A vásár naponként reggel 8 órától este 7 óráig lesz nyitva.

A most rendezendő árumintavásár szakmái 12 főcsoportra oszlanak:

A városligeti „Iparcsarnok” helyiségében a következő csoportok lesznek elhelyezve:

1. üveg, porcellán, majolika és agyagipar,

2. papír, írószer és grafikai ipar,

3. textil és bőripar,

4. norinbergi, diszmíi, játékáru és faipar,

5. vegyészeti, gyógyszer és kozmetikai ipar,

6- cipőipar,

7. iparművészet,

8. élelmiszeripar.

9. bútor- és kosáripar,

10. apró vas- és fémáruk.

Az uj csarnokban a következő csoportok lesznek elhelyezve:

10/b vas- és fémáru, műszaki és elektrotechnikai ipar, mezőgazdasági cikkek,

11. közlekedési eszközök ipara,

12. építőipar.

Az elsoroltakból látható, hogy a „Budapesti Áruminta Vásár” az összes ipari szakmák árumintavására, a Nyugat és Kelet közti kereskedelem közvetítője. E vásáron a kiállítók nyerstermékeikkel, félig kész, vagy kész gyártmányokkal fognak megjelenni s ezen a vásáron a hazai és külföldi ipar termékeinek mintái kerülnek kiállításra. Az árumintavásáron résztvevők ebbeli szándékaikat a Budapesti Árumintavásár irodájával (V., Szemere-utca 6.) kell hogy közöljék. A helyek kiutalása jelentkezések sorrendjében történik. A bérelhető legkisebb hely a belterületen 1 nr, külterületen 2 m2. Az áruminták elhelyezése asztalokon, fülkékben, vagy szabad területen történik; az áruasztalok 80 cm. szélesek és 1 méter hosszú részekre vannak beosztva. Minden asztalhelyhez tartozik olyan falterület is, amely 170 cm magas. A fülkék különböző méretűek és ehhez, valamint fekvésükhöz képest különböző árúak. Az asztalok folyóméterenként!, a fülkék és szabad területek négyzetméterenkénti bérletdija a belterületeken 600 és 1000 korona között váltakozik a hely fekvéséhez képest: a külterületen lévő szabad területek helydija négyzetméterenként 350 korona; a külföldi árukért minden esetben a megjelölt bérletdij kétszerese fizetendő. A kibérelt helyeket átcserélni tilos. A vásáron külföldi árucikkek csak magyar képviselet utján állíthatók ki. A helyek kiadását e célra külön bizottság állapítja meg, amelyben a főváros a törvényhatósági bizottság két tagjával szerepel.

A vásár látogatásának megkönnyítése céljából „Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala (Harisbazár 1. félemelet 2.) gondoskodik a fővárosba érkező hazai és külföldi kereskedők, iparosok és érdeklődők elszállásolásáról- E célra ezen hivatal szállodai szobákról és magánlakásokban lévő szállásokról gondoskodott. A vásárra feljövő idegenek tehát, ha ajánlott levélben a kiállítás megnyitása előtt 10 nappal megkeresik ezt a hivatalt, közelebbről megjelölik, hogy szállodában, avagy magánlakásban óhajtanak lakni, akkor elszállásolásuk biztosítva lesz. A vásár ideje alatt ezen hivatal a hivatalos helyiségen kívül szálláselosztó kirendeltségeket létesít a keleti pályaudvaron, a nyugati pályaudvaron és a déli- vasút budai pályaudvarán is. Ez a hivatal egyébként a vásár ideje alatt állandó szolgálatot teljesít és helyiségében készséggel ad minden idegenforgalmi vonatkozású ügyben felvilágosítást.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi árumintavásár eszméje és gondolata a budapesti kereskedelemben és iparban kedvező fogadtatásra talált, figyelemmel arra, hogy a főváros közgazdasági ügyosztályának kezdeményezésére Budapesten a nemzetközi áruminta.vásár legközelebb már meg fog tartatni, lehet hogy f. év őszén már, miután a kiállítók a most júniusban rendezendő árumintává sárt a majdan rendezendő nemzetközi árumintavásár előhírnökeként tekintik, erre a vásárra igen sokan jelentkeztek, hogy több, mint valószínű, miszerint a két kiállítási csarnokon kívül még egyéb helyiségekre is lesz szükség. Az érdeklődés nemcsak a hazai termelők részéről nagy, hanem a külföldiek részéről is, úgy, hogy ez az árumintavásár már a nemzetközi jelleget is részben magán fogja viselni. Figyelemmel a nagy érdeklődésre, azt hisszük, hogy a most rendezendő áruminta vásárunk igen jó erkölcsi és anyagi sikerrel fog lezárulni.

A főváros közgazdasági ügyosztálya karöltve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, már erősen dolgozik a Budapesten rendezendő nemzetközi árumintavásár meg’alapitásán, miután a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésétől erre vonatkozólag az előzetes hozzájárulását elnyerte- Ugyanis a főváros közgyűlése elhatározta, hogv hozzájárul ahhoz, hogy ezen árumintavásár a kereskedelem