Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-02-01 / 5. szám
2 UJ BUDAPEST Az Itt említett kölcsönesedékességeket a szerződésszerű koronaértékben annak idején év- ről-évre tartalékolta a főváros és a folyó évben is előirányozta. Úgy a hátralékos, mint a folyó részletek valuta- differenciájáról gondoskodni azonban ezidőszerint lehetetlen. Minde-zideig erre szükség sem volt, mert hiszen az 1920 októberétől 1921 májusig öt izben folytatott tárgyalások során a kormány ennek a kérdésnek rendezését mindig az állami feladatok körébe tartozónak jelentette ki. Január elején ezzel ellentétben arra hivta fel a pénzügyminiszter a székesfővárost, hogy hitelezőivel kezdjen a külföldi kölcsönök ügyében közvetlen tárgyalást. A polgármester a kezdeményező lépéseket a közvetlen tárgyalások ügyében már felvette. A főváros tanácsa különben január 26-iki, csütörtöki ülésében elfogadta a pénzügyi ügyosztálynak a költségvetésre vonatkozó jelentését, melyet Csupor József dr. tanácsnok és Sebő Béla főszámtanácsos irta alá. A tervezet 1,443 millió rendes bevételt, 5 és fél millió rendkívüli bevételt, 1246 millió rendes kiadást és 202 millió rendkívüli kiadást tüntet fel. Az összes bevételek fedezik az összes kiadásokat, 1.448,503.644 korona összegben. A múlt évi költségvetés adataival szemben a rendébevétel 424, a rendes kiadás 332, a rendkívüli kiadás 81 millió korona emelkedést, a rendkívüli bevétel 11 millió korona csökkenést mutat. A munkabérek és anyagárak emelkedése következtében beállott nagyobb szükségletet a tervezet az adók természetes fejlődése révén előálló bevételi többlettel, a vagyonnak jobb kihasználásával és azzal ellensúlyozza, hogy az intézmények és üzemek hozamát arányositja a gazdasági viszonyokkal és ugyanezekből a bevételi többletekből fedezi a tervezet a háborús évek 231 milliós háztartási hiányainak tervszerinti törlesztését, valamint a háború kitörése óta halogatott több olyan, mintegy száz millió koronát meghaladó beruházó jellegű szükséglet kielégítését, melyre a székesfőváros a múltban kölcsönöket - volt kénytelen igénybe venni. A költségvetési tervezet csoportjai szerint az ingatlan és ingó vagyon tételénél 109 millió korona bevétellel és 12 millió korona kiadással szemben 97 millió korona felesleg mutatkozik. A közegészség- ügy tételénél 102 millió a bevétel és 255 a kiadás, a hiány tehát 152 millió korona. A legnagyobb hiány a közoktatás tételénél van, ahol 18 millió koronát vesz be ezen a címen a főváros és 188 milliót ad ki. A vallásügy tételénél 7, a közművelődésnél 11, az általános igazgatásnál 99 millió korona a hiány. A bevétel legnagyobb tétele az adóé, ahol 661 millió korona felesleg mutatkozik. A múlt esztendő tételeihez viszonyítva a bevételekül régi Pest Szobrok Pesten és Budán A Rókus előtt, automobiloktól s nyargaló emberektől környezve, világvárosi forgatagban áll egy szobor, magasan, meghajtott fejjel, imádkozásra kulcsolt kézzel. A szobor abban az évben született, amely természetesen nem róla, hanem a magyar alkotmányos kiegyezésről nevezetes: Ezernyolcszázhatvanhétben. Amikor készült, errefelé a legszélsőbb kültelek volt, mezőségek terültek, szabad kísérleti állomás nyílt pesti csirkefogók számára, akár csak ma a Hajcsár-ut detektiv-hangulatban úszó vidékén. Jámbor procesz- sziókban vonultak hozzá vasárnaponként példás kispolgárok, égették talapzatán a miligyertyát, s énekelték a keresztény melódiát: „Mária, Istennek anyja, légy velünk“. Most nappal hordárok állnak a közelében, szininövendékek kötik meg cipőjüket a lépcsőjén. Most hivő arccal, vágyakozással, csak betegek, bekötött fejii fehérkendős asszonyok néznek rá a mögötte sárgálló kórház ablakából. Elmúlt ötven év, a szobor áll, de csöndes, processziós, valamikor palánkos udvarházaktól népes környékén keresztülvág egy uj város amerikai ritmussal lüktető főere. Elmúlt ötven év s ezalatt ugyancsak különös, egymáshoz nem illő lett a szomszédsága. Az egyik sarkon korcsma, másikon zálogház, harmadikon gyógyszert kapni. Pár lépésre tőle színház, fürdő, éjjel élők hajnali megpihenője. Száz, kétszáz méteres sugara körön belül egy csomó kontraszt, uj, szeszélyes nagyvárosi romantika, ami mind messze haladást jelent e szobrot világra hozó idők méhétől. Modern közbiztonság, rendőri felügyelet alá helyezett széles boulevard és sziik, bérházaktól fulladó utcák. Nagy, szellőzőkészülékkel felszerelt árucsarnokok és kisboltok, ahöl tököt sütnek a papirossal ablakozott ajtóban. Kényelmes, a ,,világ ősznél a különböző közszolgáltatások tétele mutatja a legnagyobb emelkedést, 268 millió koronát. Közterületek használatából 39, a vágóhidakból 26, a világítási müvekből 11 millió korona több bevétele lesz a fővárosnak ebben az esztendőben, mint tavaly volt. A kiadásiok közül a közszolgáltatások kezelésére 50, utak építésére és karbantartására 31, az általános igazgatásra 39, köztisztasági intézményekre 47, iskolákra 85 millió koronával kell az idén többet kiadni a fővárosnak, mint tavaly. A különálló alapok költségvetései közül a közkórházi alap 284 millió bevétellel és ugyanannyi kiadással zárul. A költségvetés kapcsán a vízművek tételénél, melynél hat és fél millióval több kiadás és másfél millióval kevesebb bevétel mutatkozik, mint az elmúlt esztendőben, a tanács felhatalmazást kér a közgyűléstől arra vonatkozólag, hogy amennyiben a vízművek kiadásai, a szén és egyéb anyagárak, avagy a munkabérek emelkedése következtében évi összegben 20 millió koronával, vagy azonfelül emelkednének, minden húsz millió korona emelkedésnek megfelelően a háztartási célokra szolgáltatott viz dUját a mai dijak hwsz százalékával lehessen emelni. Patkánynapot rendez a főváros Irtó hadjárat az elszaporodott patkányok ellen — Nem fordult elő pestises megbetegedés — Bizottságok tanulmányozzák a patkányirtás módozatait s tartják a patkányrazziákat Az elmúlt hetekben vörös plakátok hívták fel a budapesti lakosság figyelmét a pestis elleni védekezésre. Leghathatósabb módszere ennek a tisztaság s legnagyobb terjesztője a szenny, a piszok s az ezen helyeken elszaporodott kártékony férgek — különösen a patkány. Hathatós, eredményes védekezés előfeltétele tehát elsősorban a patkányok kiirtása. A főváros vezetősége is erre koncentrálja minden figyelmét s legelső feladatának tekinti a fővárosban szerfölött elszaporodott patkányok kipusztitását. Erre vonatkozólag Édes Endre tanácsnok a következőket mondotta: A székesfőváros tanácsa szakértekezlet megtartását határozta el a patkányirtással kapcsolatban. Ezen értekezletet folyó hó 16-án délután tartották meg, melyen resztvettek: Édes Endre tanácsnok elnöklete alatt Szabó Sándor dr. tiszti főorvos, Solcz Kornél dr. min. tanácsos, a főv. II. osztálya részéről Solti és Pirovits főtanácsosok, Vass Bernát dr., a bakteriológiai intézet, Hammer Dezső dr., ia fertőtlenitő- intézet igazgatója, Rátonyi Zoltán állategészségügyi főtanácsos, Liebermann Leo dr. egyetemi tanár és Jablonovszky József dr. főigazgató. 1922 február* 1 Ez értekezleten Jablonovszky főigazgató hármas- tagú sziikebb bizottság kiküldését javasolta. A bizottság tagjai lettek: Jablonovszky dr.. Hammer dr. és Reminiczky Lajos főv. fogalmazó. E sziikebb bizottság sorra járja a főváros intézményeit, csatornáit s előterjesztést dolgoz ki a patkányirtás módjában. Leérkezett már hozzánk a miniszteri rendelet-tervezet. is, mely e’rendelte a patkányok pusztítását. E célbői 20 koronás árban foszforpépet hoz forgalomba a minisztérium a gyógyszertárak s drogériák utján, mint amely legalkalmasabb a patkányok pusztítására. Valószínűleg berlini mintára egyszerre rendelik el a patkányok irtását az egész főváros területén, mert különben a patkányok elhúzódnának védett helyükre s nem járna kellő eredménnyel intézkedésünk. Így azonban remélhetőleg a legsikeresebb eredményt érhetjük el. Mindenesetre előbb bevárjuk a főváros kiküldött sziikebb bizottság javaslatát ez ügyben, mely a közeli napokra várható s csak azután döntünk véglegesen. A kiküldött bizottság egyik tagja a következőket mondotta munkatársunknak: Tietek óta járjuk már sorra a fővárosi intézményeket, csatornákat a patkányirtás tanulmányozása céljából. Voltunk a budai csatornákban, az Ördögárokban, több mint három és félóra hosszáig, ahol az elképzelhető legnagyobb szennyben, piszokban járva volt módunk gyönyörködni az elszaporodott patkány- hadseregen. Egy-egy patkányfészekben 35—40 patkányt találtunk. Rendkívül ügyesek s intelligensek. Pusztításuk nem a legkönnyebb feladat. Ha üldözik, nem előre, hanemi hátra, az emberek lábai mellett menekül. Oly bátrak, hogy bevárják mig hozzájuk ér az ember. A betonozott csatornákban kevésbbé, de a téglás, régi, piszkosabb helyeken rajokban láthatók. Lapátokkal jártuk sorra a csatoxmákat s mi magunk is nagyon sokat agyonvertünk. A spódiumgyár külön patkányfészek, oly sok van. Megtekintettük a Kenyérgyárat, a Szivattyútelepet, a Z Rabkórházat etb. . .. s bizony a tapasztalat azt mutatja, hogy rendkívüli mértékben elszaporodtak fővárosunkban a patkányok. Irtásukat valószinüleg vagy e hó végén vagy március elején kezdjük meg egyszerre különböző helyeken különböző módszer szerint. A csatornákban, ahol lehetséges, torkolatba szorítjuk őket s úgy próbáljuk elintézni. E torkolatokba kéngázt helyezünk el, jobb mint a cián. nem oly illanó; s ide próbáljuk őket beszorítani. Ahol ez nem lehetséges, ott úszó vagy drótokon függő deszkákra helyezünk el foszforpépet a csatornákban. Rendkívül ügyesek a patkányok s mindaddig mig van egy helyben enni v a1 ójuk, addig nem cserélnek tartózkodási helyet. Azért a házakban valószinüleg úgy rendeljük el a pusztítást hogy külön patkánynapot rendezve, előbb a legteljesebb tisztaságot teremtve 24 órára lezárjuk a pincéket s azután e helyekre helyezzük el a minisztérium által forgalomba hozott foszforpépet. A Szivattyútelepen a múltkor egy alkalommal a megtelt csatornákból 3 fuvar patkányt szedtek össze 9 métermázsa súlyban. Rendkívül sok van. — Berlinben foszforpéppel kezdték az irtást egyszerre s egy nap alatt 30.000 darabot szedtek össze. Mi is valószinüleg eszerint csináljuk s egyes csatornarészleteket külön-külön veszünk pusztítás alá. Azon állítás, hogy a fővárosban pestises megbetegedés fordult volna elő, szemenszedett valótlanság. Mi az óvó, preventív intézkedéseket ettől függetlenül tesszük meg a legteljesebb eréllyel s remélhetőleg sikerülni is fog a főváros lakosságát továbbra is megmenteni e rettenetes bajtól. szes lapjaival“ berendezett kávéházak és az ,,Apollo nagykávéház“, ahol egész nap ég a gáz, kendőben ülnek a hölgyek, hószin arccal, vörös szalagosán. így, mint valami idegen erdőbe tévedt bánatos vándor, nézi a felhőket s a négyemeletek fölött tovauszó füstöt Mária Immaculata. Olykor eljön hozzá egy-egy rózsakoszoru, valahonnét, ahol apró házakban még szívják a levegőt hajlott nénikék, akik valamikor bársonypuha kézzel ezt írták angyallal, nyilas szivvel pecsételt levelekre: Franzenstadt, IX. Bezirk. Olykor ki- diszitődi'k, hull róla a májusi virág, s ilyenkor több, mint ahogy az emberre gyors és közömbös sietésben hat, több mint egy barokk sablont, tükröző szobor. Ilyenkor, vaskerítésén a hervatag koszorúkkal olyan, mintha régi, fakult, szinehagyott metszetekről, „szebb- lelkű asszonyok“ imakönyvéből lépett volna elő. Háttérben a Rókus kápolna vonalaival olyan, mint valami biedermajer-esendélet, halk szó, piano rezdülő líra, a huszadik századbeli programot játszó Budapest robusztus koncertjében. .* Visszafelé (harmincas-negyvenes évek, vagy a tizennyolcadik század vége) kevés az, amiről beszélni lehet, minit Pesten ekzisztált szobrászatról. Maga a ró- kusi Mária sem pesti születésű, eredetileg Egernek szánták, s úgy hozta ide egy püspök (szakállosfallvai Lengyel Miklós) jó volta. Itt van aztán — nem kell senkinek se felfedezni — a Váci-utca Kristóf-téri sarkát majdnem száz évig őrző, dijbirkozó testű védőszent, most már a Központi Városház udvarán kis fiát vállán vivő Nagy Kristóf. A maguk nemében igen jellemzőek, koruknak legjobb darabjai a III. Károly idejéből eredt szobrok a Központi Városház Károly- J utcai frontján. Néhány szobor és relief a Fővárosi Mu- I zeumban, azután Pesttel körülbelül már készen is va- I gyünk. Ami ezenkívül van, egy-egy belvárosi, külső ferenc- és józsefvárosi ház udvarán, lépcsőházában, befalazva egy-egy fülkébe, ezek egyrészt nem nagyon idősek, ötven-hatvan esztendősek, másrészt nincs bennük valami különösebb szobrászati iz, a sablon-vizén eveznek, ugyanaz a póz, mozdulat, tartás, ruharedő ismétlődik rajtuk, ami koruk divatos szobrain, csak- hogy gyöngébben, elakadó rutinnal. Halvány refrain- jei a kor akadémiákban ápolt szobrászati bőskölteményének. Vannak azonban Pesten, nem sokfelé, — például az egyébként nem maga» előkelőségü Conti-utcá- ban (5. számú ház udvara) — dolgok, kifaragott maszkok, amelyek előtt az ember megáll, mosolyog, de ebben a mosolyban benne van a művészet köszöntése. Ezekre azt mondják talán szigorú esztétikusok, hogy naivak, Jó, naivak, de naivságuk mögött szobrászi érzés van, szokványos megfeledkez.és. Ezek, valamint a régi gellérthegyi kálvária Magdolnája, vagy a szarvas-téri relief, megfogják a mai ember szemét, jobban, mint az Andrássy-ut bronz-operahősei. Budári mindjárt a Szent György-téren (miniszterelnöki palota) van egy relief, ami könnyen lehet a sétáló számára finom meglepetés. A Mátyás-templom előtti Szent Háromság szobrot 1713-ban emelték a pestis démona alól felszabadult budai polgárok, hálából és istentiszteletéből. Időnkint lehetetlen színűre, kékre, sárgára festették merész fantáziájú mázolómesterek, ma türhetőbh a megjelenése, valami különösen nevezeteset azonban nem konstatálhatunk róla. Az elfajzott rokokónak tipikus terméke, amire vall, az lakodalmi tortákat építő cukrászizlés. Mégis, fel kell említenünk, mert teljes sértetlen épségben a legrégibb szobor, amiről a városi história tud. Mert generációk emléke, korok vihara, felhője és gondtalansága tapad hozzá. Mert igen öreg urak, amint reszketős kézben tartott gavallérbottal elkopognak előtte, közelebb
