Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-18 / 36. szám
2 TU BUDAPEST 1922 október* is a terv ellen, amely, úgy halljuk, a közeit nieg- valósidás stádiumában áll. Azt azonban a leghatározottabban kijelenthetjük, hogy a főváros még a terv megvalósulása esetén sem hajtandó egyetlen négyszögöl fővárosi területet sem ingyen, sem olcsó pénzért átadni, — még abban az esetben sem, ha, ami nagyon valószínű, a belga, cégér mögött valamelyik budapesti nagybank jól maszkírozott képe rejtőzik. „Ahol elnémul a harang, elnémul a magyar szó is...“ A kormányzó ö harangkiál/itáson Lapunk múlt. heti számában megemlékeztünk a Harang müvek R.-T. csepeli öntödéjében készült aj harangokról, amelyekből és a már korábbiin elkészült mintegy száz darab különféle nagysága és méretű harangokból az elmúlt szombaton igen érdekes kiállítást rendeztek. Már kora déle'őtt fürge propellerek szállították a katolikus nagygyűlésen résztvevő meghívott vendégeket a csepeli kikötőhöz és mire elérkezett a fél 12 óra, amikorra a kormányzó ur jöttét jelezték, már mintegy ezer főnyi közönség várta a kiállítás ünnepélyes megnyitását. A kormányzó neje és Magasházy őriiagy szárnysegéd kisérfetében pont fél tizenkét órakor érkezett a telepre, ahol a vállalat-. vezetői és az egybegyült közönség zajos ovációval fogadták a kórnlányzöpárt. A vállalat véztetői, élükön Mészáros dános dr. pápai prelátus, érseki hélynökkel, üdvözölték a kormányzót, aki Mészáros dr. üdvözlő szavaira röviden válaszolt és kieíiiclte, hogy nagy Öröniíhel jött ide, hogy lássa a háborúban elpusztult harángok helyébe elkészült uj harangokat, hiszen ez biztató ‘jeli a. jövőre, üiéi't ebbén az Országiban eddig is műidig ügy volt, hogy attól a végekén elnémultak, a harangok, ott elnémult a magyar szó is. A körniányzó és kisébóté ezután Végighallgatták a vállalat vezetőinek előadását a harángöntés különböző fázisairól, majd megtekintették a különböző jhár elkészült harangokat, végül pedig a tiszteletükre réhclézbtt harangjátékot hallgatták meg. A látottak felett teljes megelégedését és tetszését fejezte ki a kormányzó á vállalát minden egyes Vezetője előtt, kikkel távozása előtt igén szívélyesed és hosszasán elbeszélgetett. Ä nagysikerű és igen értékes kiállítással kapcsolatban néhány szóval meg akarunk emlékezni magáról a Harangmüvek R.-T.-ról is, mely ez év elején alakult és tulajdönképén az összes keresztény fele- kezetek egyházainak bevonásával az Ecclesia egyház-művészeti és áruforgalmi részvénytársaság alapítása. Ügy az Ecclesia, mint a Harang-müvek Részvénytársaságra nagy jövő vár és mindakettő valóban hézagpótló intézménye lesz keresztény egyházainknak, mert megszüntetik azt a lehetetlen és tűrhetetlen állapotot, amely alatt még a kereszteny tebiplomok egyházi felszereléseit is nem keresztény" kereskedők szállították. Á főváros részvénytársaságot alakit a villamosból Elnök : Sijpőcz Jfeno dr., vezéHgázgató; Kényt Dezső, ügyvezető-igazgató s Till Antal - Az összes részvények a főváros tárcájában lesznek — Kik lesznek az uj részvénytársaság Igazgatóságí tágjai? S A vilht hibává síiták problémájának egyik legfontosabb fejezete, hogy a város az átvétel után milyen f'örníában vigye tovább a vasutak üzletmenetét. Mint az Uj Budapest legutóbbi számában megírta, erre vonatkozólag több terv merült fel: volt olyan vélemény, amely a közlekedési ügyosztály kötelékéből kívánta a vasutak ügyvitelét a fővárosi aclminisztváció- nak teljesen alárendelni, mint a zöldségüzemnél van, voltak olyanok, akik önálló üzem formájában, mint például a gázgyár, képzelték el a vasutak jövendő igazgatását, ám a legtöbben az illetékes tényezők közül úgy vélekedtek, hogy a vasútoknak a házikezeiésbe- vétel után is biztosítani kelt a teljes mozgási szabadságot és ezért külön részvénytársaság alakítását tartották már az első pillanatban szükségesnek, mely a főváros adminisztrációjával csupán annyiban van összefüggésben, hogy igazgatóságában a főváros megbízottai foglalnak helyet és érvényesítik természetszerűen a főváros közönségének akaratát, de üzleti politikáját teljesen függetlenül a. városi a dminisztrác-i ótól irányitlfatja. Értesülésünk szerint a megoldási módozatok között a részvénytársasági forma győzött cs az illetékes tényezők már el is határozták, hogy január elsejével a. főváros megalakít ja a közlekedési részvénytársaságot. A részvény- társaság címére, alaptőkéjére és szervezetére vonatkozólag döntés még nem történt, aminthogy magút a részvénytársasáági alakulás tényét külön szabályrendeletben fogja _a főváros törvényhatósági bizottsága elhatározni. Az irányban sein történt döntés, hogy forma szerint hány részvényese lesz az uj részvény- társaságnak, de az, hogy az összes részvények a főváros tárcájában lesznek, ma már bizonyosra.. vehető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legtávolabbról sincs szó pillanatnyilag idegen tőkeérdekeltség bevonásáról, noha a részvénytársasági forma a legkedvezőbb arra, hogy a főváros .érdekeltségét esetleg mobilizálja és a részvénytőke bizonyos hányadának átadásával érdekeltségeket vonhasson be a részvénytársaságba.-------... -v-v..-,.-— ------------------ ■ . A s zemélyi kérdésekben azonban már megtörtént a döntés. Erre vonatkozólag szombai- tbn volt a döntő értekezlet, amely elhatározta, hogy az uj részvénytársaságnak Sipöcz Jenő dr. polgármester lesz az elnöke, Hőnyi Dezső alpolgármester vezérigazgatója, Till Antal tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője, akit az ügyosztály vezetésétől a polgármester a, megváltás előkészületeinek lebonyolítása céljából már is felmentett, ügyvezető igazgatója. Rényi és Till mai fővárosi állásukból nvugdijáztatni fogják magukat, esetleg csupán hosszabb szabadságra mennek, inig a helyzet ki nem alakul — erre vonatkozólag még nincs döntés — és teljes tevékenységüket a vasutak irányítására fordítják. Velük, értesülésünk szerint, több fővárosi tisztviselő is távozik, é pillanatban azonban még csak Valtinyi József műszaki főtanácsos és Horváth József főszám- tanácsos átmenetele mondható elintézettnek. Általános érdeklődésre tarthat számot az a kérdés, hogy kik lesznek az uj részvénytársaság igazgatósági tagjai. A főváros illetékes tényezői, értesülésünk szerint az uj részvény- társaság igazgatósági tagságait a törvényhatósági bizottság közlekedésügyi szakembereinek tartják fenn. Hogy kik lesznek az igazgatósági tagok és hányán lesznek, ez ma még eldöntve nincsen. Csupán arra vonatkozólag van megállapodás, hogy a vasutak igazgató- sági tagságéit a törvényhatósági bizottsági tagsággal nem tartják ■ összeférhetetlennek. Informátorunk utalt arra a lényeges különbségre, amely a nemzetgyűlési képviselő és a, törvényhatósági bizottsági tag között jogi szempontból van, amely a képviselő törvényhozói működését és ebből kifolyólag az állammal üzleti vonatkozásban levő részvény tá rsa Ságokba n való igazgatósági tagságát a bizottsági tag adminisztrációnál is természetű megbízatásával szembeállítja. Ezt a, kérdést különben végeredményben a törvényhatósági bizottság lesz hivatva tisztázni, amely elé á -vasutak igazgatásáról szóló szabályrendelet tervezetének megtárgyalása, tartozik. A tégi Pest Budapest kövei Iria: SALLAY ÁRPÁD dr. f fi A törvénybeli lefektetett lúd von ál a pénzügyi forrásók szükségessége folytán arra vari alapítva, hogy á belvárosi plébániatemplom és a volt régi városháza megmaradjon s högy áz előbbi eltávolítása esetére kisajátítandó piarista rendház- és gimná- zinmépületet se kelljen igénybe Venni. A törvény alapján a főváros és közmunkák tanácsa kiküldöttei «Ital kidolgozott terv szérűit a bid feljárója a. mai Veres Pálné- (akkor Zöldfa)-ütcától kezdve nyelvalakban, támfalakkal épült volna, a Kossuth Lajos- utcától a hídhoz vezető útvonal pedig kétszer megtört, volna. Ez a terv a törvényhatósági bizottság hozzájárulását nem, nyerte ok hanem a bizottság annak kijelentésével, hogy a, belvárosi plébániatemplomot item tekinti oly elháríthatatlan akadálynak. mely a helyes megoldásnak útját állana, újabb terv előterjesztésére utasította á tanácsot. Ennek az 1895 április 9-iki közgyűlési határozatnak az eredménye az ismételt fölterjesztésekre a kormány által végre mégis elfogadott és ina nagy részében végrehajtott szabályozási terv, mely szerint a Kossuth Lajos-utca áz adott helyzethez mérten még mindig a legelőnyösebben, a Ferehóiék térétől kezdve törés nélkül egyenesben van Ifi öl szélességben á bid felé vezetve, a hid feljárója áz időközben a déli részre teljésén megoldott szabályozás szerint mindenünnen akadálytalanul megközelíthető, a szabályozás áltál érülteit városrész áz átalakulás után minden szempontból nagyvárosi kepét és jelleget kapott, a törvényben biztosított rendkívüli (90 éves) Adómentesség kedvezményével felruházva rövidesen újjáépült; a Kossuth Lajos utca is a tulajdonosok által megadott nyilatkozat folytán csakhamar teljes szélességében megnyitva beépült uj házakkal s egyedül csak a Városház-utca keleti oldalán álló sarokház (volt Drciier-palota) egészben való kisajátítása, iiiajd a fővárosi közmunkák tanácsa által váló átalakítása vált szükségessé. A nagyobbszAbásu szabályozási terv többletköltségéből egy részt a kormány viselt. A főváros szempontjából azért jelentett csak a belvárosi plébániatemplom más helyen, s mintegy természetszerűleg a kegyesrendiek telkén s ennek kisajátításával leendő újjáépítése újabb terhet, mert a régi városháza felhagyáséval, lerombolásával és az igazgatás érdekében uj városháza építésével, illetve a katonai épületekre nézve egyidejűleg már folyó tranzakció során a központi igazgatásnak a volt. Kár oly k a szárnya b a telepítésével már amúgy is foglalkozott. 8 habár a város ezt a jelentékeny többletterhet elvállalta s terve értelmében a hid északi vészén is végre akarta hajtani a szabályozást, ebben a vallás- és közoktatási minisztérium a legújabb időben, 1910-ben akadályozta meg, amennyiben á belvárosi plébánia templomot történeti műemléknek nyilvánította s annak egészben! fentartását követelte. A város ugyanis a megállapított szabályozási terv értelmében kidolgozott és elfogadott olyan rendezési tervet, amely a kegyesrendiek ingatlanainak kisajátításával a Kötő-utca közelében tervezett uj templom, megépítéséig is rendelkezésre bocsájtotta volna a kegyesrendiekhek a Városház-tér és a régi városháza területéből a jelenlegi templom szükségszerű fentar- tása idejére kihasított rész kivételével a szükséges cseretelket, ez ,a közgyűlési határozat azonban a kormanyliátősági jóváhagyást a fentemlitett okból nem nyerte el s így lehetőileuii'é vált a nagyszerűnek gondolt liidkörüli szabályozást az északi részre úgy, mint az a délin látható, vagy ahogy azt a belvárosi templom stilsZerii kápolnává átépítése mellett, a Város által szintén megtervezett módon s célszerűen lehetett volán; megvalósítani; uj tervet kellett készíteni annak. szemmeltartásávai, hogy a belvárosi 'templom, a hídfeljáró közve!Imi közelében nagy mélyedésben minden időre megmarad, hogy ezen a részen a hídfeljárói uyélvalakü, támfallal tartott és a rakpartról csak kerülővel megközelíthető marad; számolni kellett a kegyesrendiek részéről megnyilvánult azon jogos kívánsággal, hogy nyerendő telkük mindenfelől végleg kiépíthető legyen. Tgy jött létre 1911-ben az a szabályozás, mely a hid északi feléli belátható időkre végleges állapotot teremt, amely szerint a kegyesrendiek a Váci-utca, Eskü-tér, a templom figyelembevételével meghosz- szabbitótt Galamb-utca és Kötő-utéá között alakuló uj telket megkapták rehdház és gimnázium építésére, jelenlegi ingatlanaikért cserébe, mindnzbn- áitál a Kígyó-utcának az épületen keresztül utcajelleggel való keresztülvézetese mellett, záros határidőn belül "leendő beépítés kötelezettségévé!, a kegyesrendiek ingatlanai helyén alakuló lélek pedig a városnak értékesítésre rendelkezésévé marad. Á Mária Yaléria-utca felől a hidra való közvetlen feljutásra, szintén készült terv, mely a templom előtti térnek áthidalásában áll s a műemléknek nyilvánított templomot a Duna felől is éltakarja. A kegyes- rendiek 'építkezése folyamatban van s így a belvárosi nagy szabályozás a város felőli részén rövid időn belül végre lesz hajtva, a Duna felé alakuló városi telek rendeltetése azonban ezidőszérint mégni n.cs meghatározva. Az Eskü-téri Ind budai hídfőjének kiképzése a hatóságok között kezdettől fogva pgyetértőleg megállapított szabályozást terv szerint a rakpart kes- kenységénél fogva szükségessé tetté a Gellérthegy sziklái egy részének eltávolítását, az Ott maradó rész biztosítását, amivel kapcsolatban keletkezett a díszesen kiépített lépcsős hegyi feljáró, mesterséges vízesés "és a Szent Gellévt-szóbor épitménye; szükségessé vált továbbá a hegyi és párti házaknak a Rudhs-fürdőig való lebontása, ott uj telkek megalakítása és a rakpart és DÖbrcntey-tér rendezése. Miiidez a hídnak 1902-ben történt elkészültéig Szintén végrehajtatott. A hidak építésével egyidőben folyik a város fejlődésére nem kisebb jelentőségű másik művelet: a katonai laktanyák beváltása és kitelepítésé. A közös hadügyminiszter ugyanis egyre sürgette a kormánynál és városnál a katonaság megfelelő elhelyezésére szolgáló épületek létekilését, a hatóságok pedig mindjobban érezték annak a helyzetnek a tárthatatlanságát. hogy ctedi laktanyaépületek a város egészséges fejlődését megakadályozzák. így jött létre az 1894:XX. t.-e., lively a kormányt az Y. kér. Újépület (ma Szabadság-tér), TV. kér. Károly-
