Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-10-18 / 36. szám

1922 október* IS UJ JßJIDAPJEST 3 Sipőcz polgármester a fővárosi törvény revíziójáról Külön bizottság tárgyalja a választójog kérdés"* — Tovább fejlesztik a szellemi virilizmus közgyűlési képviseletét — Hir a tanács tagjainak élethossziglan való választásáról A városháza érdeklődésének homlokterében a vil­lamos vasutak problémáján és a készülő költség- vetésen kiviil a fővárosi törvény revíziója áll. Mint áz Uj Budapest már jelentette, a tervezetet már el­készítette a közjogi ügyosztály és az további intéz­kedés céljából a polgármester asztalán fekszik. Illetékes helyről nyert, értesülésünk szerint az el­készült réviziőtervezet »térj nincs parágrafizáWa, hanem memorandum formájában sorolja fel azokat a szervezeti rendszabályokat, amelyeket az ügyosz­tály á, revízió elkészítésére kikiidütl huszas bizottság tárgyalásai nyomán a főváros közigazgatásában megvaíósitandóknak tart. A polgármester most ta­nulmányozza ;l tervezetet és azt jegyzetekkel látja el. A tervezet még ebben á hónapban a huszas bi­zottság. majd a törvényhatósági bizottság elé kerül. Miínkátái’sunk felkereste Sipőcz Jenő dr. polgár­mestert, aki a törvényrevizióról a következő nyilat­kozatot tette: — A tervezetre most teszem meg észrevéte­leimet és azt a lehető legrövidebb időn belül a huszas bizottság elé fogjuk terjeszteni Maga a tervezet, ahogy azt a, közjogi bizottság elké­szítetté, cáiipán irányelveit jelöli meg a készülő törvéiiyrekizlónak és nagydhbárá adtriinisz- tracionális intézkedéseket tartalmaz. A törvény- revizió egyik legfontosabb részéről, a fővárosi választói törvény" megalko­tásáról nincsen szó a tervezetben, erre vonatkozólag, véleményem szerint, azt a megoldást fogjuk választani, bogy a linszas bizottság külön ötös választójogi bizottságot ktild ki saját kebeléből; mély a választójog ter­jedelmére és a választói jogosultság meghatá­rozására konkrét javaslatot tesz. — E pillanatban még teljesen kialakulatla­nok ázok a szempontok, amelyek bizonyos fon­tos kérdésekben mérvadók lesznek és amelyek­ről kosza hírek vannak forgalom bán, felesle­gesén izgatván a közvéleményt. A tervezetben például sző sincs arról az egy és sajtóbrgánü- mokban felmerült hírről, miíithá az uj törvény alakján á tanácsnokokat és elöljárókat kölcsö­nösén át lőhetne helyezni. Az . anyagi virilizliiust a törvényható­sági bizottság megalakításánál teljesen mellőzi á reviziótervefcet. A sfcélléihi viHlizihuSüak, mely a mostani törvényhatósági bizottság megalakításánál any- nyira bevált, hathatós továbbfejlesztését tar­tom szükségesnek. Mint Sipőcz Jenő dr. polgármester fenti nagy- érdekű nyilatkozata is megerősíti, a tervezel e pil­lanatban még teljesen mentes a politikai vonatkozá­soktól és igy természetszerűen nem felelnek meg azok a hírek, amelyek a jólértesiiltség látszatával már az aktív és passzív választójog uj kritériumait is meghatározzák. A törvényrevizió kapcsán még arról az érdekes tervről is beszámolhatunk, hogy jelentős tényezők foglalnak állást a tanács élethossziglani megválasztása mellett. amelyre vonatkozólag a tervezet húszas-bizottsági tárgyalásai során teszik meg a szükséges javas­latokat. Beszállásolási adót tervez a főváros A szállodákat mentesitik a beszállásolás alól — A nagylakások bérlőit adóztatják meg A tiszti beszállásolás kérdése esztendők óta foglalkoztatja a katonai ügyosztályt, amely most külön katonai beszállásolási adóval akar a bajon segíteni. A főváros képtelen tovább viselni az elavult 1879. évi beszállásolási törvény rendelkezéseivel reáháruló beszállá­solási kötelezettséget, amely már eddig is sok­milliós kiadást jelentett a fővárosra anélkül, bogy a kincstár, mely ezen kiadás megtéríté­sére a törvény értelmében kötelezve van, kö­telezettségének eleget tett volna. Eleinte ügy igyekeztek a kérdést megoldani, hogy magán- házakban igyekeztek szobákat rékvirálni az elszállásolandó katonatisztek részére; azonban a főváros természetszerűleg oly csekély bér­összeget fizethetett, amelyért a.szobájukat hi­vatásosan bérbeadók nem vállalták a szoba bérbeadását, azok pedig, akik nem foglalkoz­nak üzletszerüleg bérbeadással, rendesen men­tési ttetni tudták lakásukat a katonatisztek ré­szére való rekvirálás alól. üyképen a beszállá­solás, a polgári lakosság megkimélésével, a szállodákra szorittatott úgy, bogy a szállodák helyzete, mivel csak barminc-ötvén koronát kapnak téritésképen naponként és szobánként a fővárostól, valóban siralmasnak mondható, annál is inkább, mert a törvény megszegésével nem átmeneti, hanem állandó jelleggel kéiiy­szeritették a szállodákat több száz katonatiszt elszállásolására. A katonai ügyosztályban Czebe tanácsjegyző készíti most az uj terveze­tet, amely egyelőre pénzbeli kártalanítással igyekszik a bajokon segíteni, tavaszra pedig az építkezés megkezdését proponálja, hogy végre a tiszti elhelyezés kérdése a polgári érdekek sérelme nélkül elintézést nyerjen. Ebben az ügyben illetékes helyen a követke­zőkben informálták az tJj Budapest munka.- társát: — A mai ipizerábilis szállodai viszonyok mellett igazán lehetetlen, hogy a. közgazdasági élet nagy kárára több száz szállodai szobát katonák tartsanak lefoglalva és vonjanak el a közönség elől. Más lapra tartozik, bogy a szállodatulajdonosokat nem lehet kényszeríteni arra. bogy a térítésképpen járó néhány koro­náért bocsássák rendelkezésre szobáikat, ame­lyekért sokkal nagyobb összegeket kaphat­nának természetszerűleg, ha azokat a szabad forgalomban a nagyközönségnek adnák ki. A legelső feladat tehát a beszállásolási dijak felemelése, ami elől nemi zárkózhatok el a fő­város. Ee nem lehet halogatni a kérdés gyö­keres megoldását, a szállodák teljes' felszaba­dítását sem, és ha más megoldás nem kínál­kozik, kaszárnyák igénybevételével és meg­felelő átalakításával kell segíteni a bajon. Ezt célozza a tervezett adó, mellyel elsősorban azo­kat akarjuk sújtani, akiket a törvényszerű beszállásolás .alól mentesítünk: a nagjjlakások bérlőit. HÍREK • • • Temetői ruhaszekrények felállítását kérik á papok. Az Uj Budapest értesülése szerint a kathoíikus alsó­papság körében érdekes mozgalom indult meg. A tűrhetetlen és napról-napra mégis mindegyre foko­zódó drágaság, mint ismeretes, óriási mértékben megdrágította a temetést is. Ezzel szemben azonban az alsópapság temetési funkciókon való részvételéért nem részesül olyan dotációban, amely rendszerékén lehetővé tenné, hogy a temetőkbe és onnan vissza kocsin járhasson. Tehát a papság zöme árra van kényszerítve, hogy a gyászszertartáshoz szükséges ruháit és a temetési szertartáshoz szükséges felszere­lését kofferban saját maga cipelje a temetőbe. Termé­szetesen ezáltal a ruhák gyűrödnek és rongálódnak, arról nem is beszélve, hogy nein tartozik a legharmo- nikusabb látványok közé a ruháit maga cipelő lelki­pásztor. Most a katli. alsópapság körében mozgalom van kialakulóban; melynek célja, hogy a székesfővá­rost arra birják, hogy a különböző temetőkben telje­sen, tehát ruhával, és minden, a temetéshez szükséges szerekkel ellátott szekrényeket állíttasson fel. hogy ezzel is könnyebbé tegye a kath. egyház alsöpap- ságánák az amúgy is napról-napra néüezkedő meg­élhetését. Nein iiégyeii, liánén» negyvenen halnak még na­ponta Budapesten. Az Uj Budapest legutóbbi szá­mában a temetkezésekről irt tudósítása kapcsán azt irta, hogy Biidapesten naponta négyen halnak meg. Számításainkba hiba csúszott, amennyiben á főváros területén nem négyen, hanem negyvenen halnak meg, amivel a figyelmes olvasó azonnal tisztában is lehetett, hiszen közöltük, hogy a halottak Szánni. 1921-ben majd H.OOO-re rágott. A „gazdag lány“ 2Ü0-ik előadása. Szenes Béla nagy­sikerű vigjátéka, „A gazdag lány“, pénteken kerül 200-adszor színre a Belvárosi Színházban. Á jubiláris előadás főszerepői: T. Forrai Rózsi, Simonyi Mária, Hahnel Aranka, Vaszary Pisroska, Pétheő, ki a Nem­zeti Színház igazgatóságának engedelmevél régi sze­repében lép fel, Bérezi, Somiár és Gárdonyi. A nagy sikerrel felujitottt „Gretchen“ I ’mi és csütörtökön szerepel ismét a Magyar Színház mű­során, a mulatságos darab főszereplői: Gaál Fran­ciska, T. Oláh Bösko, Simon Marcsa, Jankovich Magda, Uray, Körmiendy, Pártos, Kahos, Kertész és Gárdonyi lesznek. A Vígszínház jövő hete is a „Cserebere“ jegyében fog lefolyni. Két este, a keddi és a szombati jut a színház legújabb művészi produkciójának a Három áőéér-nek, Csehov Antal világhírű színművének, melyet vasárnap délelőtt fél 11 órakor mutatnak be. A szombati előadás kivételesen fél 7 órakor kezdődik, jövő vasárnap délután a Három a kislány kerül színre. Offenbach 200-adszor. Faragó—Nádor rendkívüli sikerű operettje csütörtökön érkezik el a 200-ik elő­adás ritka jubileumához a Király-szinházban. A dal­játékban, amely eddig is, azontúl is minden este mű­soron van, a jubiláris estén is Rátkai, Dömötör Ilona, a magy. kir. Operaház tagja, mint vendég, Honthy Hanna, Fábián Frici, Latabár, Ihász, fíaskó és Sá- rossy játsszák a főszerepeket. Most és vasárnap dél­után a Három a tánc kerül színre 3 órakor mérsékelt helyárakkal. A Magyar Szinház jövő hete. A Magyar Színházban hétfőn, szerdán és pénteken a még mindig táblás há­zakat, vonzó Tüzek című nagysikerű drámát, kedden és csütökön Dávis és Lipschiitz rendkívül mulatságos vígjátékét, a Gretchent, szombaton Szomory mélysé­laktáhya, az í. kei-. várbeli JózSéf-laktaiiyá (a Vcrbőczy-nteában voit hadbirósági épület), a, It. kér. Flórián-laktáüya (á FÖ-ut'ca és Ganz-utca sarkán) és á Gellérthegyi érőd eladására felhatalmazza, megbízza, tbyábbá, hogy á kátoriáság megfelelő fel­helyezése végett uj laktanyák telkeit inégsZ'érez- Ucssó es feljogosítja, liogy az uj laktanyák építésére az említett ingatlanok után befolyó vételárból 6.400.000 frtot a közös hadügyminiszternek rendel­kezésére bofesáthásson; ezen épületek közül a Ká- roly-kászárnyát á törvény értelmében a főváros ' vészi még 5,400.000 írtért; az Újépület telkéből eleső közterületek ingyen engedendők á.t, úgyszintén az egész gellérthegyi érőd is; á várbs azönbah köteles az üj íáktáiiyák céljára igénybeveendő telkeit lél-’ fari áron átengedni. Az Újépület telkéből nyert tel­kekéit, valamint; a Városház- és Újvilág (most Sem- m,el\vels)-utcábaui 1905 augusztus 1-éig legalább 2 emelet magasságban épülő házakra a törvény egy­úttal 3Ö 'évi rendkívüli adómentességét biztosit. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter a fővárosi közmunkák tanácsát bízta meg, előre ki­jelentvén, hogy áz Újépület, telkének szabályozására hefóiyást gyakorolni riem kíván, cSak azt kötötte ki, hogy házhelyek legalább 3,500.000 frt értékben legyenek eladhatók, ami nézete szerint körülbelül 12.000 négyszögölnek felel meg. Az Újépület telkének szabályozására a magyar mérnök- éS é pit észegylet által kiirt pályázat alap­ján a várös és közmunkák tanácsa ajánlott ugyan egy tervet elfogadásra, de később egy névtelen ter­vezőnek a te’jes szimmetriára alapított s jelenleg is megvalósított, tervét fogadták el a hatóságok. Ennek a területnek felszabadulása kapcsolatban az Országliáz-térrel együtt járó szabályozással valósá­gos Varázslatként hatott az egész környék fejlő­désévé. Nem csekélyebb jelentőségű a Károly-kaszárnyá- nak központi városházzá átalakulása, mert egyrészt az ide nem való katonaság vonult neki megfelelőbb helyekre, másrészt jobbá tette a városi igazgatás előfeltételét és megindította a Károly-kaszárnya nagy lelkének szabályozására nézve az érdeklődést. Igen jelentékenyek továbbá azok az épületek, amelyek a katonaság kitelepítése folytán emeltet­tek; hogy csak a nevezetesebbeket tiinlitättk; az eskütéri híddal kápcs'ólátŐs szabályozás kä)5cSäh á Yáti-; Irányi-, Vbreá í’áliié- és a bűna-ütéá között levő telken a törzskari épület, katonai kaszinóval és é&y gyalog zászlóalj laktanyájával; á Hnngária- űton egy uj tábori tiizérezred laktanyája, a gubacsi- dűlőben a Vártüzérlaktauyá és szertár-telep, a IN. kér. Haller-utcában, az I. kér. Fehérvári-utón és a VÍ. kér. Lehel-utcában gyáltigsági laktanya; a II. kér. Pálffy-téren hidász laktanya, a Váci-határban székérészlaktanya és telep, ugyanitt élelmezési te­lep; ruharaktár a Kbl on földön, hadbirósági épület és fogház a. II. kér. Margit-köruton, hadapródiskola a Pasaréten, valamint a megvolt laktanyákhoz és katonai intézetekhez lényeges pötépitkezések. A möst ismertetett nagy szabályozási és város- rendezési műveletek, ügy a fő Várös, mint a fővá­rosi közmunkák tanácsa, pénzerejét a legújabb időkig lekötik, ügy hogy ami a legutóbbi két év­tizedben a leirt nagy műveleteken kiviil történik, az inkább csak tervezés s néhány szóval felsorol­ható. így a fővárosi közmunkák táuáesa újabb revízió alá veszi a pesti külsőségek legtöbbjének Szabályo­zási. tervét, azt kiegészíti és belyesbbiteni törekszik; a város azonban megmaradva a külterjes fejlődés megakadályozása érdekében a 90-es évek elején ho­zót! határözbtál mellett, ezekét a terveket nem veszi tárgyalás alá. Ugyanez történik nagy részben a budai külsőségek revideált, vagy uj szabályozási terveivel, ámbár itt a közelebb eső kültelki részek, mint pl. a Gellérthegy déli része, különös tekintet­tel a Sárosfürdő uj épületére, Virányos- és Kntvölgy egy része, a Hunyadi-romnak, az Istenhegy. Orbán- hegy, a Németvölgynék a Kelcnföldhö'z csatlakozó része, a Sasbegy és a Sasad egy része végleges sza­bályozást nyernek, melyekre nézve kiemeljük, bogy a nagyobbrészt vegyesbizottsági tárgyalásokon tör­tént. megállapodások a modernebb s helyes szabá­lyozásnak egyre nagyobb teret nyitnak. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents