Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-11 / 35. szám
2 UJ BUDAPEST 1922 ahtóber> 11 fa felhozatal, hogy az év végére elérte a 65.000 vaggont.' A folyó évben augusztus végéig 37.000 vagon volt a tiizifafelhozatal ás az ügyosztály számításai szerint a folyó év végéig a beérkező tűzifa mennyisége el fogja érni az 55.000 vaggont. Az ügyosztály számítása szerint a főváros közönsége ezen a télen nem foci fahiányban szenvedni, azonban minden eshetőségre elkészülve, a tanács a folyo^ évben is végrehajtotta a háztartások összeírását és az egy- és kétszobás lakások részére kiosztotta a fajec/yeket, amelyek azonban csak szükség esetén lépnek érvénybe. A szénellátás terén a főváros a szenkor- mánybiztossággal egyetértőleg az 1922/23. évi fűtési idényre 162.400 darab A. jelű és a^ kiskereskedelem által beváltandó és 42.600 darab B. jelű a nagykereskedelem utján érvényesíthető szénvásárlási igazolványt osztott ki. A jegvrendszer érvényét a hazai elsőrendű barnaszénre korlátozták, inig a külföldi szén és a hazai gyengébb hőértékü másodrendű szén jegy nélkül vásárolható. A szénkiskereskedelem utján ellátandó háztartások szükségletének biztosítására negyven vagon elsőrendű hazai darabosszén áll naponta rendelkezésre, ez a mennyiség kizárólag a szénkiskereskedelem utján kislakások részére kerül szétosztásra. A szénkormánybiztosság az általánosságban hiányzó szenet külföldről igyekszik importálni és ez évben erre a célra 2600 vagon külföldi szenet hozatott be. A gázgyár háztartási célokra ez év szeptember haváig 4320 vagon kokszot bocsátott rendelkezésre. A székesfőváros saját tüzelőanyagszükségletét gondos előrelátással biztosította ebben az évben. A Jtora tavasszal lekötött a főváros a gázmüveknél 800 vagon külföldi kokszot, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől biztositás- képen vásárolt 250 vagon poroszszenet és a gázmüvek tatai kokszdara-készletéből 200 vagonnyit a MÁV. rákosi brikettgyárában briketté dolgoztatott fel. Jelentős eredménye volt a közgazdasági ügyosztály ez évi működésének az árumintavásár rendezése. Az árumintavásár céljaira szolgáló iparcsarnok évtizedek óta kicsinynek bizonyult és ezért az Iparcsarnok mögött a Városligetben kiállítás céljára pótépületet emeltek nyolc millió korona költséggel. Az árumintavásáron. hétszáz kiállító vett részt és a látogatók száma felülmúlta a négyszázezret, a MÁV. az árumintavásár látogatói számára 9000 darab kedvezményes vasúti jegyet bocsátott rendelkezésre, amelyet a látogatók teljes mértékben igénybe is vettek. Külföldi látogatók odanyilatkoztak, hogy ha még legalább két ilyen áruminta vásárt rendez a főváros, akkor Bécs és Prága ezen a téren mögötte maradnak Budapestnek és Magyarország el fogja foglalni azt a helyet, amely őt Kelet és Nyugat között a kereskedelmi forgalom lebonyolításában mint gócpontot megilleti. A közgazdasági ügyosztály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával most azon munkálkodik, hogy a nemzetközi árumintavásárt is megszervezze és ha sikerül az egyes hatóságok részéről a támogatást megszerezni, akkor a jövő év április havában meg is lesz az árumintavásár. A törvényhatósági bizottság tudvalevőleg úgy határozott, hogy az erre a célra alakuló részvénytársaságban ötmillió koronával rész,tvesz és a rendezőségben a főváros befolyásának biztosítása érdekében képviselteti magát. Ezeken a speciálisabban fővárosi érdekű problémákon kívül a közgazdasági ügyosztály bőven kivette a maga részét és ki fogja venni Naponta négyen halnak meg Budapesten Miért drágul a temetés ? — Temetkezési vállalatok a főváros eilen Ősszel hamarabb meghalnak az emberek, miiint tavasszal, — tartja a néphit, és hogy nem alaptalanul, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hog:/ a főváros temetkezési intézetének kimutatása szerint például a múlt év júliusában a főváros területén 1015-en költöztek boldogabb hazába, viszont december havában 1327-re rúgott azok száma, akik megunták ezt az árnyékvilágot. A kommun bukása óta sikerült a fővárosnak a közönséget kiragadnia a temetkezési vállalkozók kezéből és a jövedelmező üzletből a nincsetlenségbe csöppent temetkezési! vállalkozók mindent elkövetnek azóta, hogy a város ezen nagyszerűen bevált intézményét befeketítsék. De minden törekvésük kudarcot vall, hiszen ma már a napnál világosabb, hogy a főváras szociális kötelességet teljesített, a temetkezési vállalatok megváltásával és a temetkezés községi kezelésbe vételével. A községi temetkezési intézet nem üzleti vállalkozás, hanem intézményes biztosítása a temetkezés terén annak a szociális szellemnek, amelyet a modern várospolitika megkövetel. A községi temetkezési intézetnél ötféle temetés van C, B, A, továbbá II. és I. jelzésű temetés, amelyeknek ára 4000 és 35.000 korona körül mozog. A minden téren mutatkozó dráa jövőben is mindazon kérdések megtárgyalásából, amelyek a kereskedelem és ipar vitális érdekeit-^ érinti. Hogy a folyó év jelentősebb problémáit felsoroljuk, a főváros az OMKE kezdeményezésére tartott vámfelpénz-kongresz- szuson képviseltetve magát, felterjesztést intézett a vámfelpénzek revíziója ügyében a kereskedelmi miniszterhez. Ugyancsak a kereskedelemügyi miniszterhez intézett az ügyosztály felterjesztést a vámtarifa ügyében, kérvén, hogy az önálló vámtarifára vonatkozó tárgyalások alkalmával, a fővárost ezekre a tárgy a- lásokra mindenkor meghívják, ami meg is történt. A főváros közgazdasági ügyosztálya résztvett a kereskedelemügyi minisztériumban a vasúti fuvardijak emelésére tartott ankéteken, bejelentvén épen néni eredménytelenül a fővárosnak és az összes érdekeltségeknek igényeit és óhajait. Erősen résztvett a közgazda- sági ügyosztály az uj ipartörvény megalkotásában, melyet évtizedek óta sürgetett a kézmü- iparosság és külön felterjesztést intézett a kormányhoz az uj ipartörvényt követő végrehajtási rendelet ügyében. gulás természetszerűleg a temetkezési intézetet sem kíméli meg, aminek folytán az anyagárak és munkabérek drágulásához mérten emelni kell a temetések árait is. Még a múlt év január havában két és félmillió korona volt a temetkezési intézet forgalma, ez év januárjaiban öt és félmillióra rúgott az összes forgalom, amely augusztusra már kilencmillió koronára. szökkent fel. Érdekesnek tartjuk idejegyezni a statisztikai adatokból a halálozás számadatait. Ez év januárjában 1495-en, februárjában 1505-en, márciusában 1514-en, áprilisában 1520-an, májusában 3392-en, júniusában 1310-en, júliusában 1287-en, augusztusában pedig 1282-en haltak meg és temottettek el a budai és pesti temetőkben. 1921-ben 13.981 temetést végzett a főváros temetkezési intézete, vagyis Budapesten naponta átlag 4-en halnak meg. A különböző temetéseken kiviil természetesen vannak grátis temetések is, amelyeknél a temetési költségeket nem lehet behajtani a feleken. 1921-ben 2643 ingyen temetés volt Budapesten, ezek közül 1653 keresztény, 990 pedig zsidó volt. Meglehetősen nagy az exhumálások száma is, amit annak lehet tulajdonítani, hogy a. temetek kitelepítésével kapcsolatban sokan vannak, akik kedves halottaik hült maradványai! meg akarják menteni a közös sírtól. A folyó év első nyolc hónapjában 222 volt az exhumálások száma, vagyis több mint egész 1921-ben amikor 206 holttestet exhumáltak és helyeztek uj nyugvóhelyre. A régi Pest Budapest kövei Irta: SALLAY ÁRPÁD dr. f 5 A pesti Népliget fejlesztése érdekében végre a tisztviselőtelepi Elnök-utca 14 ölesre való kiszélesi- tését határozták el. A régi pesti temetők, úgymint a Váci, (Ferdi- nánd-tér melletti) ferencvárosi temetők területének felszabadulása ebbe az időbe esik. A városszabályozási és városrendezési eredmények az alább ismertetendő városátalakitó műveletekig főleg a meglévő szabályozási terv megvalósításában, tehát utca- és térmegnyitásokban s ezek kiépítésében állanak. Mindkét városrész fejlődésére kiváló hatással van az uj dunai hidak megépítése. Ezekre nézve már 1891 óta folytak a tervezgetések, ami alatt a kormány, város és közmunkatanács együttes tárgyalást a hidak elhelyezésére nézve, a városnál és köz- 1 \ák tanácsánál a hídfeljáróknak, ezek környezlek, az eskütéri hídnál azonban ezenfelül a Bel- '• áros egy része gyökeres átalakulásának előkészítését,is. kell értenünk. Már úgy állt az ügy, hogy az utóbbi hid megépítésével összefüggő nehézségek miatt csak a vámháztéri hidat építi meg az állam, midőn a város áldozatkészsége folytán lehetségessé vált a belvárosi hídnak megépítése is. Az 1893 :XIV. t.-c. rendeli el a két uj dunahid megépítését. A Vámház-tér—Gejlért-téri hídnak elhelyezése régtől fogva adva volt, amennyiben a pesti s utóbb a budai szabályozás is a pesti belső körút végződésénél tervezte egy uj dunahid megépítését, itt tehát, líol egyébiránt a Duna a városban a legszűkebb, könnyebb feladat volt a mü létesítése. A nehezebb feladat ennél kétségtelenül a budai hídfeljáró létesítése volt, aminek a régtől híres Sáros-fürdő esett áldozatul; ennek ósdi épülete éppen a hid tengelyébe esvén, semmiképp sem volt lehetséges a fürdő akkori állapotában való megtartása; a város ezen alkalomból kezdett foglalkozni Budapest fürdővárossá fejlesztésével s később meg is vette a Sáros-fürdőt az államtól. Szükséges volt továbbá a hid előtti tér megfelelő kiképzése érdekében az itt levő Gellért- hegy-részletnek megfelelő eltávolítása, a feljárónak bevezetése a Gellért-rakpartba és a Fehérvári-utba. A Gellért-tér mai, nem közönséges, nagy hatást keltő alakját a hídépítéssel kapcsolatos szabályozás megáll apitásával nyerte; végleges kiképzés azonban csak a Sáros-fürdő most folyó újjáépítésének befejeztével fog bekövetkezni. A pesti oldalon a Fővám- tér szabályozásának némi módosítása, különösen a tér északi oldalán ma meglevő parknak létesítése történt, ami az ott eredetileg tervezve volt két házhely helyett a híddal kapcsolatban várható forgalom szempontjából, de meg a dunaparti főgyűjtőnek a Közraktár-utcába való bevezetése miatt is szükséges volt. A hidfeljáró-tér szükséges em,elése folytán mélyedésbe került a Fővámpalota, de ez az egyedüli épület, amely a hídépítés folytán szenvedett és az egész megoldás szerencsésnek mondható. Ezen hid megépítése megindította a Lágymányos és Kelenföld rohamos beépülését. Az Eskü-téri hid létesítése kezdettől fogva össze volt kapcsolva azzal a g-ondolattal, hogy elkerülhetetlen egyidejűleg a Belváros egy részének gyökeres ujjáalkotását megkezdeni s ez az igyekezet tette már magának a hid elhelyezésének kérdését is oly sokat vitatottá. <' Az erre vonatkozólag tartott értekezleteken három terv lépett előtérbe. Az egyik szerint az uj hid a IV. kei\ Kötő-utca irányában szelné a Dunát és a Rácz-fürdő előtt levő térre torkolna; a pesti oldalon a szabályozás akként alakulna, hogy a Zsibárus-utca kiszélesítésével a Károly-kaszárnyán (ma központi városházon) át a Károly-köruton vezetne át egy főútvonal. Ez a nagyszabású és a hid elhelyezése szempontjából a mainál kétségtelenül jobb megoldás azonban a vele összefüggő nagy kisajátítási és rendezési költségek miatt és még azért is elejtette, mert inkább a Kerepesi (Rákóczi)-ut irányába kivánták a forgalmat az amúgy is túlzsúfolt Károly-körutról terelni. A másik terv a Duna-utca torkolatától ferde irányban a Rudas-fürdő előtt levő térre vinné az uj hidat. A budai oldalon ez a hidfeljárónak kétágúvá (észak és dél) tételét jelenti, a pesti oldalon pedig a Duna-utca 22 méterre szélesítve a Ferenciek-teréig meghosszabbittatott volna. Ez a tér főleg a hid ferde vezetése miatt ejtetett el. A harmadik terv az Eskii-tér déli sarkán állott belvárosi plébániaépülettől kiindulólag szintén a Rudas-fürdő előtt levő térre viszi a hidat; a budai parton tehát a megoldás ugyanaz marad, mint az imént említett, a pesti oldalon pedig a hídfeljáró egyenes irányban a Sebestyén-téren és Sebestyén- utcán át a Kossuth Lajos- (akkor Hatvan,i)-uteába vezetne. Ez a megoldás, melyre nézve aszerint, hogy a belvárosi templom megmaradjon, vagy eltávolíttassák, több alternativa készült, magával hozza a Kossuth Lajos-utca kiszélesitését. A város és a közmunkák tanácsa részéről azonfelül egyre 'jobban hangoztatták a Kerepesi-utnak az építendő híddal jobb összeköttetését, a kormány azonban még- a ke- vésbbé előnyös szabályozási megoldásra sem tudott megfelelő pénzt teremteni, úgy hogy kérdésesnek látszott, vájjon az Eskü-téri hid azidőben egyáltalán megépülhet-e. Mégis engedve a parancsoló szükségnek, az 1913 :XIV. t.-c. nemcsak az Eskü-téri hid megépítését is dekretálja, hanem a Sebestyén-tér— Sebestyén-utcai rendezést is, az esetre, ha a főváros e munkálatokhoz 2 millió forinttal hozzájárul s az esetre a hidak építésére rendelkezésre bocsátott hitelből elérhető megtakarítást is ezen rendezés javára engedi át, kimondja továbbá a Kossuth Lajos-utcának északi oldalán 13 ölesre való kiszélesitését akképp, hogy mindazon itt fekvő ingatlanok kisajá- titbatók 1892. évi értékükben, amelyek tu’ajdonosai az 1893. év végéig kiállítandó nyilatkozatban kötelezettséget nem vállalnak ingatlanaiknak 1898. óv végéig az uj szabályozási vonalon 30 éves adómentesség kedvezménye mellett 10 év alatt való beépítésére, elrendelvén egyúttal, hogy a kiszélesítésre eleeső terjedék és egyéb kisajátítások költségei felerészben a fővárosi pénzalap, felerészben a főváros által vi- selendők. A főváros a hozzájárulás terhét elvállalta^ (Folytatjuk.)
