Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)

1922-10-11 / 35. szám

1922 oftlóbet* 11 3 UJ BUDAPEST Ahol harmincegy harangot öntenek egyszerre Látogatás a csepeli harangöntö-telepen —- Négy hónap alatt százezer kilogramm harangot öntőink. Harangöntésre liivnak. Szombaton október 7-én, dél­ben a tiarangniíívek Ht. irodájából (Irányi utca 32.) indulás. A Harangművek hi léit tűnk ben és közgazda- sági életünkben uj fogalom, uj tényező, de sokszor fogunk még hallani róla, sokszor és sokat, szépet, jót, csak jót. Szombaton délben olt vagyok a vállalat irodájában, az igazgató, Rejőd Tibor dr. fötisztelendő ur fogad. Okos, intelligens, nyit tekintetű arc. Törékeny test, de ' erős akarat, ez jellemzi. Mikor munkájukról - melyről tudom, bogy nagyrészt az ő munkája — beszél, arca csupa törhetetlen akarat és erő. Ez az ember tud akarni. — A szerencséden háború elvitte harangjainkat, egy- egy egyházközségnek többnyire csak egy harangot hagytak meg — mondja. — Az elpusztult harangokat pótolni egyházi, kulturális, de nemzed érdekünk is. Először külföldről próbálkoztunk harangokat behozni, majd megérlelődött a terv, hogy itthon csinálunk ír odern harangöntödét. Kerestünk helyiséget, nehezen ment, uj építésről pedig szó sem lehetett. Végre talál­tunk megfelelő helyiséget. Csepelen, a Weisz Manfréd- gvártelep egyik kohóját bérbeveltük, azután találtunk megfelelő műszaki embert is, elhoztuk a világhírű és hatszázéves harangöntői nagyszerű múltra vissza­tekintő német Rincker-család egyik sarját öntöde- vezetőnek. És júniusban, csak most júniusban meg­kezdtük az öntést és azóta már több mint százezer kilogramm harangot öntöttünk. Ezt az eredményt három hónap alatt értük el. A többit majd odakünn ... Beszélgetésünk alatt újságíró kollégák jönnek, meg­jön Lósy Viktor ur, a társaság alelnöke. Negyed egy, autók állnak elő. indulunk. Az egyik autóban Bérezel dr. és Várossij dr. tanácsnokok, ők is meghívott ven­dégei a mai harangöntésnek és ez urak mindegyike magával hozza kis gimnázista fiát is, mert hát az ifjú­ság fantáziáját nagyon izgatja a harangöntés problémája. . Tizniöt-husz perc és autónk már ott áll az óriási méretű csepeli gyártelep előtt. A hatalmas zárt vas­kapu előtt, ebédszünet lévén, ezrével síi rögnek a mun­kások. Igazoltatás után kitárul előttünk a nagy vas­kapu és autónk tovább rohan. Kanyarodunk, messziről nemzeti lobogót látunk, alatta: Isten hozott. És haran­gok, sok-sok uj harang között indulunk be az öntő­débe. Bent először a hatalmas kohót nézzük meg. Egy vagon érc, bronz és ón van most a gyomrában és a kilencszáz fokos forróság vörösen izzó folyékony anyaggá olvasztotta, melyről egy kormos munkás hosszunyelii kanállal most szedi le a habszerü érc­tömegeket. Egy-két perc és az érctömeg már öntésre kész, de előbb még tovább megyünk. Rejőd igazgató elmagyarázza, hogyan készül a harangforma. Látjuk az agyagból gyúrt különböző formákat, látjuk a fából készült harangsablonokat, melyek a pontos méreteket adják meg, látjuk a szobrászok művészi munkáit, kik a harang díszítési munkáit formálják, látjuk az úgy­nevezett és agyagból készült álharangokat, melyeket öntés előtt a harangmag és harangköpeny közül ki­vesznek és ennek helyére öntik be az ércharangokat. Most hozzánk lép Rincker mérnök és jelenti az igaz­gatónak, hogy az öntés kezdődik. A hatalmas kohónak alsó részén egy kis nyílás s ezen a nyíláson fog kiömleni a folyékony érc, hogy a samott-téglából megépített és most parázsló faszénnel állandó egyenletes hőfokon tartott kis folyócskákon át zuhogjon le az öntőkamrákba az érc, hol harmincegy harangforma várja, hogy néhány nap múlva mint kész harang kerüljön napfényre, hirdetni Isten dicsőségét. Harmincegy harangot öntenek. A kis, talán csak fiz-tizenöt centiméter széles folyócskákat most mun­kások veszik körül, a munkások mindegyikének kezé­ben egy facölöp. Ezzel a cölöppel tartják lezárva a harangformához vezető utat. Most néma csönd köze­pette odalép Rincker mérnök és a Németországból most segítségére jött csakúgy harangszakértő fivére, a kohó kis nyílásához és kiadja a parancsot: Los. Ebben a pillanatban egy hatalmas tagbaszakadt német elő- munkás hirtelen kinyitja az eddig eltorlaszolt kis nyí­lást és abban a pillanatban a forró érc lávaszerüen utat tör magának a kis folyócskákhoz. Az első nyílás­tól elugrik az egyik cölöpöt tartó munkás, egy pillanat és a szivárvány minden sziliében felcsapódó ember- magasságú lángok (az öntés pillanatában előállott gázok égése) gyönyörű, felejthetetlen pillanatot hoz és jelzi, hogy az első forma megtelt és az első harang megöntözött. Harangöntés közben Kulifay, abai ref. lelkész, kit egyházközsége, mint a megönteudő harangok egy ré­szének átvevőjét küldött ki, áhitatos csendben magas- szárnyalásu rövid imát mond, melyben kéri az Urat, hogy ezek a most öntött harangok minél előbb hirdet­hessék Nagymagyarország feltámadását. Közben izgal­mas, idegfeszitő és felejtheteilen percek múlnak A kis folyócskákon egvre ömlik a forró, izzó fémtömeg a. mindegyre több és több harangforma telik meg érccel és újra és újra gyönyörködhetünk a csodaszép, de pokoli látványban. A forró érc és tüzes lángok köze­pette nyugalommal és áhítattal állnak a munkások, de valamennyi között is szoborszerü mozdulatlanságával tűnik ki az a germán óriás, aki időnként e.I-elzárja a kohó nyúlását, nem törődve a kilencszáz foknyi pokoli hőséggel, szikrákkal, lángokkal. Még egy-két perc és az utolsó lángnyelvek felcsapódása jelzi, hogy az utolsó fonna is megtelt érccel. Most széjjelszélednek a mun­kások és én nem mulaszthatom el, hogy oda ne lépjek Az EMKE-pincében RÓZSAHEGYI KÁLMÁN vezetése alatt pompás kabaré! ahhoz a tagbaszakadt hatalmas germánhoz, aki a leg­izgalmasabb pillanatokban is úgy állott ott a helyén, mint a Munka megelevenedett szobra. Megszorítom forró és kormos kezét és megtudom, hogy l'feifíei Hűbérinek hívják. Megérdemli, hogy egyszer az ő neve is megjelenjék nyomtatásban. Az öntésnek vége, odakünn megszólalnak c$engőn- bengón a harangok. Kivonulunk a szitáló esőben az udvarra, hol Rejőd igazgató ismerteti azokat az öntés­nél figyelembe veendő tényezőket, amelyek a harang súlyának és átmérőjének pontos szem előtt tartásával adják meg a modern harangnak azt a tulajdonságot, hogy egymaga is mintegy kis zenekar játszók. A meg­hívott vendégek nagy érdeklődéssel hallgatják Rejőd igazgató előadását és a skálaszerüen megkonditott ha­rangok játékát. Most hangvillával illusztrálják, hogy a hangvillán megütött hangot, ha átviszik egy ugyan­olyan hangolásu harangra, a néma harang megzendiil. Ha azonban egy más hangú harangra viszik át a han­got, a harang néma marad. A jelen voltak nagy érdek­lődéssel és nagy tetszéssel kisérték az előadásokat és nagy elismeréssel adóztak a vállalat vezetőinek. Ezután a társaságot egy közeli csepeli vendéglőben barátságos ebédie invitálta az igazgatóság. Késő délután jövünk vissza az autókkal, még mind- annyiunk a felejthetetlen pillanatok hatása alatt állunk és bizonyára mindannyiunk lelkében ott él az a kíván­ság, hogy ezek a most meg önt fitt harangok valóban mielőbb megzendülbessenek Nagymagyarország fel­támadásának ünnepére. F. A. Kik soroznak a nyomorakcióra? Egységes étlap szerint adnak ebédet a főzőhelyek — Liber főjegyző az akció részleteiről Vass József népjóléti miniszter által a közelgő tél nyomorának enyhítése céljából tervbe vett inség- akeió szervezési miunkái — mint az Uj Budapest már jelentette — folyamatban vannak. Legutóbb Szalay Sándor dr. elöljáró elnöklete alatt a kerületi elöljárók értekezlete foglalkozott az akcióval kap­csolatos étkeztetés megszervezésének a kérdésével. Az értekezleten a kerületi elöljárókon kívül a nép­jóléti minisztérium és az illetékes ügyosztályok képviselőin kívül az egyes kerületek társadalmi szervezeteiből is részt vettek azok, akik a múltban a népétkeztetéssel már foglalkoztak. Mint. munkatársunknak Liber Endre főjegyző ki­jelentette, az étkeztetésnek három tagozata lesz: ' a) a terhes és szoptatós anyák s az 1—3 éves korú gyermekek (reggeli); b) a 4—14 éves korú germekek (ebéd); c) a felnőttek, részére (ebéd). A három tagozat, ellátása egyséyes elvek alapján történik. Az állam adja az élelmiszereket, az ad­minisztrációt a város végezteti központi irodája utján. Az Ínségesek kiválasztatását az állam által az amerikai akcióval is megállapított elvek szerint a) a reggeliztetéshez a Stefánia-Szövetség végzi a szelekciót úgy orvosi, mint szociális szempontból; b) az iskolásgyermekeket a kerületi orvosok soroz­zák s ezen sorozott anyagból válogatják ki az iskolai testületek a leginkább ráutaltakat a megengedett számig; c) a felnőttek jogosultságát a kerületi elöljárósá­gok bírálják el. A reggeliztetést és gyermekétkeztetést az eddig is bevált iskolai főzőhelyek végzik az előirt szabályok szerint. A felnőttek étkeztetése a népkonyhákban történ­nék az előbbiekkel azonos szabályok mellett. A nyersanyagokat az étlapnak megfelelő mennyi­ségben adja ki a központi raktár 4 heti időtartamra minden főzőhelynek. A főzőhelyek az egységes étlap aldpján dolgozzák fel az élelmiszereket s a feldolgozott mennyiség­ről naponta pontos feljeg-yzést vezetnek az e célra szolgáló heti jelentésre. Ennek egyik példánya a főzőhelyen mindig rendelkezésre áll, másodpéldánya hetenkint a központi irodába kerül elkönyvelés végett. Az el'enőrzést úgy az állam, mint a város gyako­rolja a múltban is bevált ellenőrző közegeivel. Ettől el nem tekinthet. Az ellenőrzést miniszteri rendelke­zés szabályozza. A szervezés munkája megindult s eddig a múltban szerzett tapasztalatok figyelembevételével a követ­kező számbeli elosztás mutatkozik az egyes főző­helyek főzőlehetőségének megállapítása alapján. Kerület Reggelizők száma Gyermekebéd száma Felnőttek száma Összesen I. 1.291 1.342 749 3.382 IT. 244 591 518 1.353 III. 1.014 1.046 1.531 3.591 V. 606 214 621 1.441 VI. 1.871 1.919 2.250 6.040 VIT. 1.416 1.211 1.024 3.651 Vili. • 559 1.134 1.024 2.717 IX. 1 519 1.471 1.024 4.014 X. 1.468 1.070 1.024 3.562 9.988 9.998 9.765 29.751 A főzőhelyek kiválasztásánál a múlt tapasztala­tait érvényesítette Liber főjegyző, a közjótékonysági ügyosztály vezetőhelyettese, s igy sikerült a leg­több he'yet az ínségesek centrumába helyezni. Ezenfelül három melegedő-szobát és négy men- helyet lehetett figyelembe venni, levesosztás céljaira mintegy 2500 résztvevőre számítva. Minthogy az előljárósági értekezleten egyes kerü­letek vezetői nem voltak abban a helyzetben, hogy a megállapított elveket a közjótékonysági egyesüle­tek autonómiájával összeegyeztethessék, más meg­oldást fog a központi iroda keresni és javasolni. • © e Békülési hírekkel van tele a sajtó egy része, mely azt újságolja, hogy a Keresztény Községi Párt békejobbot nyújtott a túloldalnak, felajánlván a bizottságokba való be­vételt, az ellenzék azonban „tárgyi és személyi ga­ranciákat követel“. Keni tartjuk érdemesnek ezzel a híreszteléssel komolyan foglalkozni mert a komoly cáfolatot még arra magyaráznák, hogy itt csak­ugyan kell valaminek rejtőznie, ha annyira cáfol­ják. Maga a híresztelés nem fontos, a Keresztény Községi Párt hároméves uralma után nem fogja önmagát megtagadni és nem siet kezet fogni ellen­felével. Járjunk csak a magunk külön utjain, ame­lyek csak akkor találkozhatnak, azaz inkább pár­huzamosan haladhatnak, ha a túloldal is a város üdvére dolgozik. Érdemes azonban megáldani egy pillanatra az egyik liberális orgánum azon kitéte­lén, hogy az ellenzék ,,tárgyi és személyi garanciát követel“. A lóláb itt ütközik ki. Szó sincs békülési kiséri étről, legalább a mi oldalunkról nincsen, de a túloldal gondolata már szülője a vágynak, hogy ha netalán ,,békülni“ méltóztatnának, a város éléről pusztuljon mindenki, aki nem az ö szájuk ize szerint hajlandó beszélni és cselekedni. Az ellenzéknek eb­ből kitetszőleg nem békés együttműködés, a város érdekeinek védelme és a városért való munka a fon­tos, hanem a „személyi garanciák“, értsd alatta a személyi gyűlölet kielégítése. Ezt a szívességet az­után igazán nem fogjuk megtenni... A fővárosi tisztviselők nyomorát tette szóvá Csili ér y András dr., a Keresztény Köz­ségi Párt kitűnő alelnöke, a főváros közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén. A fővárosi tiszt­viselők nyomora nem uj, azt felfedezni nem kell, mégis jól esik a tisztviselők egyetemének, hogy éppen Csilléry András dr. irányította szomorú hely­zetükre a nyilvánosság reflektoréit. Az egykor iri­gyelt és megbecsüli; fővárosi tisztviselői stalluntból lerongyolt és éhező pária-sors lett, semmivel sem jobb, mint amilyen valaha a falusi tanítók leg­szegényebbjeinek jutott osztályrészül. Mártír ma minden fővárosi tisztviselő, aki egyik kezével sze­mérmesen rongyait takargatja, mig a másikkal reszketve emeli szájához a könnyével áztatott szá­raz kenyeret. Csak a lelke maradt á régi acélos', hogy mocsoktalanul és szeplőtlcnül szolgálja tovább városéit, mikor faléin egy kis megtévelyedéssel száz­ezreket kereshetne akármelyikük. A főváros közön­ségének nem szabad tűrni a városi tisztviselők to­vábbi nyomoréit és hisszük, hogy a jövő évi költség­vetésben már lesz megfelelő tétel, mely ezt a nin- csetlen nyomort legalább a. tisztes úri szegénység nívójára emeli... Stern Samu elkedvetlenedett — adják hírül a sugalmazott közle­mények — és a magyar közgazdasági életnek ez a fényes csillaga letünőben van a Kereskedelmi Bank egéről. A h a g y m a-K a polcon el kedvet lened ésénck ál­lítólagos oka az, hogy Weisz Fiilöp, a Kereskedelmi Bank elnökigazgatója, nem hajlandó Stern Samu ur rendelkezésére bocsátani azokat a százmilliókat, me­lyek a nagyszabású exportüzlet és élelmiszerkon­centráció fejlesztésére szükséges. Őszinte rokonszen- vünk kiséri távozásában az Élelmiszer szállító vezé­rét és- kérjük, hogy a. főváros élelmiszerellátása te­rén ne legyen hozzá többé szerencsénk. Az ő nagy koncepciójd számára szűk Macedónia és ha szabad tanáccsal szolgálni, célirányosnak tartanák szá­lúdra az ausztráliai fagyasztott juhkivitel meg­szervezését. Ebben az esetben az ellen sem lenne ki­fogásunk, ha kedvenc részvénytársasága, a Buda­pesti Általános Tejcsarnok igazgatóságát is magá­val vinné, amikor is a ligeti tejivó Melbourne egyik erre valóban méltó külvárosában, esetleg Uj-Kaledó- niában ülhetné fel sátorfáját. Azt hisszük azonban, hogy a Stern Sámu távozásáról szóló közlemények jámbor óhajtások csupán és a vezérigazgató ur Budapest élelmiszerkereskedelmén még nem hizlalta magát elég kövérre. A betegek és csecsemők tejének sajttá és yoghourttá váló feldolgozása nem azok közé az üzletek közé tartozik, amelyekre rá lehet fizetni és Stern Samu sohasem vetette meg a jó üz­leteket, amelyek érdekében, leküzdve természetszerű ellenszenvét, még keresztény pénzintézettel is szíve­sen szövetkezett. A távozásáról szóló ügyesen meg­fogalmazott cikkecskék egyrészről alkalom arra, hogy Stern Samu érdemeit fonják illatos hagyma- koszorúba, részünkről azonban azon piuni deside- rium-ok közül valók, amelyek sohasem szoktak be­teljesedni ... Fővárosi Orfeum Pavillon-Hascotle Nagymező-utca 17. ______Telefon : 1 7—97 Ha rry és Cnlne nu világhírű néger ének- és tánckettős, Odet hBIRIbÍI valamint a szenzációs varietté-müsor. Kezdete 10 órakor. Nagy Endre kabaréja n (ireslmm-nolotóban, V., Ferencz József-tér. Naponta este 9 őra k o r a szenzációs megnyitó műsor.

Next

/
Thumbnails
Contents