Uj Budapest, 1922 (2. évfolyam, 1-41. szám)
1922-10-11 / 35. szám
1922 oftlóbet* 11 3 UJ BUDAPEST Ahol harmincegy harangot öntenek egyszerre Látogatás a csepeli harangöntö-telepen —- Négy hónap alatt százezer kilogramm harangot öntőink. Harangöntésre liivnak. Szombaton október 7-én, délben a tiarangniíívek Ht. irodájából (Irányi utca 32.) indulás. A Harangművek hi léit tűnk ben és közgazda- sági életünkben uj fogalom, uj tényező, de sokszor fogunk még hallani róla, sokszor és sokat, szépet, jót, csak jót. Szombaton délben olt vagyok a vállalat irodájában, az igazgató, Rejőd Tibor dr. fötisztelendő ur fogad. Okos, intelligens, nyit tekintetű arc. Törékeny test, de ' erős akarat, ez jellemzi. Mikor munkájukról - melyről tudom, bogy nagyrészt az ő munkája — beszél, arca csupa törhetetlen akarat és erő. Ez az ember tud akarni. — A szerencséden háború elvitte harangjainkat, egy- egy egyházközségnek többnyire csak egy harangot hagytak meg — mondja. — Az elpusztult harangokat pótolni egyházi, kulturális, de nemzed érdekünk is. Először külföldről próbálkoztunk harangokat behozni, majd megérlelődött a terv, hogy itthon csinálunk ír odern harangöntödét. Kerestünk helyiséget, nehezen ment, uj építésről pedig szó sem lehetett. Végre találtunk megfelelő helyiséget. Csepelen, a Weisz Manfréd- gvártelep egyik kohóját bérbeveltük, azután találtunk megfelelő műszaki embert is, elhoztuk a világhírű és hatszázéves harangöntői nagyszerű múltra visszatekintő német Rincker-család egyik sarját öntöde- vezetőnek. És júniusban, csak most júniusban megkezdtük az öntést és azóta már több mint százezer kilogramm harangot öntöttünk. Ezt az eredményt három hónap alatt értük el. A többit majd odakünn ... Beszélgetésünk alatt újságíró kollégák jönnek, megjön Lósy Viktor ur, a társaság alelnöke. Negyed egy, autók állnak elő. indulunk. Az egyik autóban Bérezel dr. és Várossij dr. tanácsnokok, ők is meghívott vendégei a mai harangöntésnek és ez urak mindegyike magával hozza kis gimnázista fiát is, mert hát az ifjúság fantáziáját nagyon izgatja a harangöntés problémája. . Tizniöt-husz perc és autónk már ott áll az óriási méretű csepeli gyártelep előtt. A hatalmas zárt vaskapu előtt, ebédszünet lévén, ezrével síi rögnek a munkások. Igazoltatás után kitárul előttünk a nagy vaskapu és autónk tovább rohan. Kanyarodunk, messziről nemzeti lobogót látunk, alatta: Isten hozott. És harangok, sok-sok uj harang között indulunk be az öntődébe. Bent először a hatalmas kohót nézzük meg. Egy vagon érc, bronz és ón van most a gyomrában és a kilencszáz fokos forróság vörösen izzó folyékony anyaggá olvasztotta, melyről egy kormos munkás hosszunyelii kanállal most szedi le a habszerü érctömegeket. Egy-két perc és az érctömeg már öntésre kész, de előbb még tovább megyünk. Rejőd igazgató elmagyarázza, hogyan készül a harangforma. Látjuk az agyagból gyúrt különböző formákat, látjuk a fából készült harangsablonokat, melyek a pontos méreteket adják meg, látjuk a szobrászok művészi munkáit, kik a harang díszítési munkáit formálják, látjuk az úgynevezett és agyagból készült álharangokat, melyeket öntés előtt a harangmag és harangköpeny közül kivesznek és ennek helyére öntik be az ércharangokat. Most hozzánk lép Rincker mérnök és jelenti az igazgatónak, hogy az öntés kezdődik. A hatalmas kohónak alsó részén egy kis nyílás s ezen a nyíláson fog kiömleni a folyékony érc, hogy a samott-téglából megépített és most parázsló faszénnel állandó egyenletes hőfokon tartott kis folyócskákon át zuhogjon le az öntőkamrákba az érc, hol harmincegy harangforma várja, hogy néhány nap múlva mint kész harang kerüljön napfényre, hirdetni Isten dicsőségét. Harmincegy harangot öntenek. A kis, talán csak fiz-tizenöt centiméter széles folyócskákat most munkások veszik körül, a munkások mindegyikének kezében egy facölöp. Ezzel a cölöppel tartják lezárva a harangformához vezető utat. Most néma csönd közepette odalép Rincker mérnök és a Németországból most segítségére jött csakúgy harangszakértő fivére, a kohó kis nyílásához és kiadja a parancsot: Los. Ebben a pillanatban egy hatalmas tagbaszakadt német elő- munkás hirtelen kinyitja az eddig eltorlaszolt kis nyílást és abban a pillanatban a forró érc lávaszerüen utat tör magának a kis folyócskákhoz. Az első nyílástól elugrik az egyik cölöpöt tartó munkás, egy pillanat és a szivárvány minden sziliében felcsapódó ember- magasságú lángok (az öntés pillanatában előállott gázok égése) gyönyörű, felejthetetlen pillanatot hoz és jelzi, hogy az első forma megtelt és az első harang megöntözött. Harangöntés közben Kulifay, abai ref. lelkész, kit egyházközsége, mint a megönteudő harangok egy részének átvevőjét küldött ki, áhitatos csendben magas- szárnyalásu rövid imát mond, melyben kéri az Urat, hogy ezek a most öntött harangok minél előbb hirdethessék Nagymagyarország feltámadását. Közben izgalmas, idegfeszitő és felejtheteilen percek múlnak A kis folyócskákon egvre ömlik a forró, izzó fémtömeg a. mindegyre több és több harangforma telik meg érccel és újra és újra gyönyörködhetünk a csodaszép, de pokoli látványban. A forró érc és tüzes lángok közepette nyugalommal és áhítattal állnak a munkások, de valamennyi között is szoborszerü mozdulatlanságával tűnik ki az a germán óriás, aki időnként e.I-elzárja a kohó nyúlását, nem törődve a kilencszáz foknyi pokoli hőséggel, szikrákkal, lángokkal. Még egy-két perc és az utolsó lángnyelvek felcsapódása jelzi, hogy az utolsó fonna is megtelt érccel. Most széjjelszélednek a munkások és én nem mulaszthatom el, hogy oda ne lépjek Az EMKE-pincében RÓZSAHEGYI KÁLMÁN vezetése alatt pompás kabaré! ahhoz a tagbaszakadt hatalmas germánhoz, aki a legizgalmasabb pillanatokban is úgy állott ott a helyén, mint a Munka megelevenedett szobra. Megszorítom forró és kormos kezét és megtudom, hogy l'feifíei Hűbérinek hívják. Megérdemli, hogy egyszer az ő neve is megjelenjék nyomtatásban. Az öntésnek vége, odakünn megszólalnak c$engőn- bengón a harangok. Kivonulunk a szitáló esőben az udvarra, hol Rejőd igazgató ismerteti azokat az öntésnél figyelembe veendő tényezőket, amelyek a harang súlyának és átmérőjének pontos szem előtt tartásával adják meg a modern harangnak azt a tulajdonságot, hogy egymaga is mintegy kis zenekar játszók. A meghívott vendégek nagy érdeklődéssel hallgatják Rejőd igazgató előadását és a skálaszerüen megkonditott harangok játékát. Most hangvillával illusztrálják, hogy a hangvillán megütött hangot, ha átviszik egy ugyanolyan hangolásu harangra, a néma harang megzendiil. Ha azonban egy más hangú harangra viszik át a hangot, a harang néma marad. A jelen voltak nagy érdeklődéssel és nagy tetszéssel kisérték az előadásokat és nagy elismeréssel adóztak a vállalat vezetőinek. Ezután a társaságot egy közeli csepeli vendéglőben barátságos ebédie invitálta az igazgatóság. Késő délután jövünk vissza az autókkal, még mind- annyiunk a felejthetetlen pillanatok hatása alatt állunk és bizonyára mindannyiunk lelkében ott él az a kívánság, hogy ezek a most meg önt fitt harangok valóban mielőbb megzendülbessenek Nagymagyarország feltámadásának ünnepére. F. A. Kik soroznak a nyomorakcióra? Egységes étlap szerint adnak ebédet a főzőhelyek — Liber főjegyző az akció részleteiről Vass József népjóléti miniszter által a közelgő tél nyomorának enyhítése céljából tervbe vett inség- akeió szervezési miunkái — mint az Uj Budapest már jelentette — folyamatban vannak. Legutóbb Szalay Sándor dr. elöljáró elnöklete alatt a kerületi elöljárók értekezlete foglalkozott az akcióval kapcsolatos étkeztetés megszervezésének a kérdésével. Az értekezleten a kerületi elöljárókon kívül a népjóléti minisztérium és az illetékes ügyosztályok képviselőin kívül az egyes kerületek társadalmi szervezeteiből is részt vettek azok, akik a múltban a népétkeztetéssel már foglalkoztak. Mint. munkatársunknak Liber Endre főjegyző kijelentette, az étkeztetésnek három tagozata lesz: ' a) a terhes és szoptatós anyák s az 1—3 éves korú gyermekek (reggeli); b) a 4—14 éves korú germekek (ebéd); c) a felnőttek, részére (ebéd). A három tagozat, ellátása egyséyes elvek alapján történik. Az állam adja az élelmiszereket, az adminisztrációt a város végezteti központi irodája utján. Az Ínségesek kiválasztatását az állam által az amerikai akcióval is megállapított elvek szerint a) a reggeliztetéshez a Stefánia-Szövetség végzi a szelekciót úgy orvosi, mint szociális szempontból; b) az iskolásgyermekeket a kerületi orvosok sorozzák s ezen sorozott anyagból válogatják ki az iskolai testületek a leginkább ráutaltakat a megengedett számig; c) a felnőttek jogosultságát a kerületi elöljáróságok bírálják el. A reggeliztetést és gyermekétkeztetést az eddig is bevált iskolai főzőhelyek végzik az előirt szabályok szerint. A felnőttek étkeztetése a népkonyhákban történnék az előbbiekkel azonos szabályok mellett. A nyersanyagokat az étlapnak megfelelő mennyiségben adja ki a központi raktár 4 heti időtartamra minden főzőhelynek. A főzőhelyek az egységes étlap aldpján dolgozzák fel az élelmiszereket s a feldolgozott mennyiségről naponta pontos feljeg-yzést vezetnek az e célra szolgáló heti jelentésre. Ennek egyik példánya a főzőhelyen mindig rendelkezésre áll, másodpéldánya hetenkint a központi irodába kerül elkönyvelés végett. Az el'enőrzést úgy az állam, mint a város gyakorolja a múltban is bevált ellenőrző közegeivel. Ettől el nem tekinthet. Az ellenőrzést miniszteri rendelkezés szabályozza. A szervezés munkája megindult s eddig a múltban szerzett tapasztalatok figyelembevételével a következő számbeli elosztás mutatkozik az egyes főzőhelyek főzőlehetőségének megállapítása alapján. Kerület Reggelizők száma Gyermekebéd száma Felnőttek száma Összesen I. 1.291 1.342 749 3.382 IT. 244 591 518 1.353 III. 1.014 1.046 1.531 3.591 V. 606 214 621 1.441 VI. 1.871 1.919 2.250 6.040 VIT. 1.416 1.211 1.024 3.651 Vili. • 559 1.134 1.024 2.717 IX. 1 519 1.471 1.024 4.014 X. 1.468 1.070 1.024 3.562 9.988 9.998 9.765 29.751 A főzőhelyek kiválasztásánál a múlt tapasztalatait érvényesítette Liber főjegyző, a közjótékonysági ügyosztály vezetőhelyettese, s igy sikerült a legtöbb he'yet az ínségesek centrumába helyezni. Ezenfelül három melegedő-szobát és négy men- helyet lehetett figyelembe venni, levesosztás céljaira mintegy 2500 résztvevőre számítva. Minthogy az előljárósági értekezleten egyes kerületek vezetői nem voltak abban a helyzetben, hogy a megállapított elveket a közjótékonysági egyesületek autonómiájával összeegyeztethessék, más megoldást fog a központi iroda keresni és javasolni. • © e Békülési hírekkel van tele a sajtó egy része, mely azt újságolja, hogy a Keresztény Községi Párt békejobbot nyújtott a túloldalnak, felajánlván a bizottságokba való bevételt, az ellenzék azonban „tárgyi és személyi garanciákat követel“. Keni tartjuk érdemesnek ezzel a híreszteléssel komolyan foglalkozni mert a komoly cáfolatot még arra magyaráznák, hogy itt csakugyan kell valaminek rejtőznie, ha annyira cáfolják. Maga a híresztelés nem fontos, a Keresztény Községi Párt hároméves uralma után nem fogja önmagát megtagadni és nem siet kezet fogni ellenfelével. Járjunk csak a magunk külön utjain, amelyek csak akkor találkozhatnak, azaz inkább párhuzamosan haladhatnak, ha a túloldal is a város üdvére dolgozik. Érdemes azonban megáldani egy pillanatra az egyik liberális orgánum azon kitételén, hogy az ellenzék ,,tárgyi és személyi garanciát követel“. A lóláb itt ütközik ki. Szó sincs békülési kiséri étről, legalább a mi oldalunkról nincsen, de a túloldal gondolata már szülője a vágynak, hogy ha netalán ,,békülni“ méltóztatnának, a város éléről pusztuljon mindenki, aki nem az ö szájuk ize szerint hajlandó beszélni és cselekedni. Az ellenzéknek ebből kitetszőleg nem békés együttműködés, a város érdekeinek védelme és a városért való munka a fontos, hanem a „személyi garanciák“, értsd alatta a személyi gyűlölet kielégítése. Ezt a szívességet azután igazán nem fogjuk megtenni... A fővárosi tisztviselők nyomorát tette szóvá Csili ér y András dr., a Keresztény Községi Párt kitűnő alelnöke, a főváros közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén. A fővárosi tisztviselők nyomora nem uj, azt felfedezni nem kell, mégis jól esik a tisztviselők egyetemének, hogy éppen Csilléry András dr. irányította szomorú helyzetükre a nyilvánosság reflektoréit. Az egykor irigyelt és megbecsüli; fővárosi tisztviselői stalluntból lerongyolt és éhező pária-sors lett, semmivel sem jobb, mint amilyen valaha a falusi tanítók legszegényebbjeinek jutott osztályrészül. Mártír ma minden fővárosi tisztviselő, aki egyik kezével szemérmesen rongyait takargatja, mig a másikkal reszketve emeli szájához a könnyével áztatott száraz kenyeret. Csak a lelke maradt á régi acélos', hogy mocsoktalanul és szeplőtlcnül szolgálja tovább városéit, mikor faléin egy kis megtévelyedéssel százezreket kereshetne akármelyikük. A főváros közönségének nem szabad tűrni a városi tisztviselők további nyomoréit és hisszük, hogy a jövő évi költségvetésben már lesz megfelelő tétel, mely ezt a nin- csetlen nyomort legalább a. tisztes úri szegénység nívójára emeli... Stern Samu elkedvetlenedett — adják hírül a sugalmazott közlemények — és a magyar közgazdasági életnek ez a fényes csillaga letünőben van a Kereskedelmi Bank egéről. A h a g y m a-K a polcon el kedvet lened ésénck állítólagos oka az, hogy Weisz Fiilöp, a Kereskedelmi Bank elnökigazgatója, nem hajlandó Stern Samu ur rendelkezésére bocsátani azokat a százmilliókat, melyek a nagyszabású exportüzlet és élelmiszerkoncentráció fejlesztésére szükséges. Őszinte rokonszen- vünk kiséri távozásában az Élelmiszer szállító vezérét és- kérjük, hogy a. főváros élelmiszerellátása terén ne legyen hozzá többé szerencsénk. Az ő nagy koncepciójd számára szűk Macedónia és ha szabad tanáccsal szolgálni, célirányosnak tartanák szálúdra az ausztráliai fagyasztott juhkivitel megszervezését. Ebben az esetben az ellen sem lenne kifogásunk, ha kedvenc részvénytársasága, a Budapesti Általános Tejcsarnok igazgatóságát is magával vinné, amikor is a ligeti tejivó Melbourne egyik erre valóban méltó külvárosában, esetleg Uj-Kaledó- niában ülhetné fel sátorfáját. Azt hisszük azonban, hogy a Stern Sámu távozásáról szóló közlemények jámbor óhajtások csupán és a vezérigazgató ur Budapest élelmiszerkereskedelmén még nem hizlalta magát elég kövérre. A betegek és csecsemők tejének sajttá és yoghourttá váló feldolgozása nem azok közé az üzletek közé tartozik, amelyekre rá lehet fizetni és Stern Samu sohasem vetette meg a jó üzleteket, amelyek érdekében, leküzdve természetszerű ellenszenvét, még keresztény pénzintézettel is szívesen szövetkezett. A távozásáról szóló ügyesen megfogalmazott cikkecskék egyrészről alkalom arra, hogy Stern Samu érdemeit fonják illatos hagyma- koszorúba, részünkről azonban azon piuni deside- rium-ok közül valók, amelyek sohasem szoktak beteljesedni ... Fővárosi Orfeum Pavillon-Hascotle Nagymező-utca 17. ______Telefon : 1 7—97 Ha rry és Cnlne nu világhírű néger ének- és tánckettős, Odet hBIRIbÍI valamint a szenzációs varietté-müsor. Kezdete 10 órakor. Nagy Endre kabaréja n (ireslmm-nolotóban, V., Ferencz József-tér. Naponta este 9 őra k o r a szenzációs megnyitó műsor.
