Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-03-23 / 11. szám
2 UJ BUDAPEST 1921 március 23 HORVÁTH KÁROLY vezérigazgató: A gabonafélék szabadforgalma tulaj dón képen kettős kérdés: részben valntakerdes, neszben közélelmezési kérdés. A kettő kozni az utóbbi fontosabb. Kétségtelen ugyanis, n°f?> ma legelsősorban a belföldi termetesre kell az ország ellátásának támaszkodnia. A múlt m tött forgalmában ez akként történt, hogy a szükségletet részben a hatosag fedezte, részben zugkereskedelem pótolta. Ketsegtelennek tartom szabadforgalom eseten az utóbbi teljes ki pusztulását. Ez az első és nagyfoutossagu eredmény annál is inkább jelentős, mei t a múltban * volt és a jövőtől remélt fantasztikus árak a zugkereskedelem létezésének folyományai. Én határozottan hiszem, hogy szabadkereskedelemben az árak is olcsóbbodni fognak. És itt formálódik e kérdés valuta-kérdéssé. , , Ugyanis a belföldi árak mikénti kalkulusai három tényező fogja befolyásolni, u. in.: 1. a terméseredmény; 2. a külföldi gabonaár és 3. azon ,kérdés, vájjon teljes, avagy csak feltételes lesz a szabadforgalom. E három közül csakis az utóbbival időszerű foglalkozni. Az első és legfontosabb feltétel annak biztosítása, hogy az összes ellátatlanok kenyere a jövő termésig — tekintet nélkül teherviselő avagy vagyoni viszonyaikra — biztosittassék. Evégből az export kizárólag a fölös mennyiségekre — ha ilyenek egyáltalában lesznek —- kell, hogy szorittassék. A második feltétel annak biztosítása, hogy szükséges kenyerét mindenki tényleg meg is kaphassa. E kérdésnél azután a társadalom két osztályba sorozandó. Az első osztály: azok, kiknek teherviselő képessége állami támogatást igényel, akiket továbbra is hatóságilag szabályozandó módon kell ellátni. Idetartoznak a fix jövedelemből (bizonyos összeghatárig) élők, akik tehát gabonájukat (lisztjüket) a beszerző- vagy ellátó-, akár hatósági, akár magánvállalkozás keretében meglévő vagy létesítendő szervek utján kapják. A bevásárlás e módnál is teljesen szabad kell. hogy legyen és a beavatkozás csupán a szétosztás és az árdifferencia viselés terére szoritándó. Csakis az utóbbi szorul magyarázatra: egy bizonyos áron felül részben az állam, részben az ellátandókat foglalkoztató viselje a többletet. A második osztályba tartozók, vagy ebbe önként jelentkezők teljesen szabad bevásárlás utján fedezhetik szükségletüket. A harmadik feltétel annak kötélezővé tétele, hogy minden termelő legkésőbb f. évi október hó 1-ig termésének Vs részét, december hó 31-ig pedig a további -Is részt értékesíteni köteles, mert különben az tőle hatóságilag megállapítandó sokkal olcsóbb áron elrekviráltatik, A negyedik feltétel a fejadagok fenntartása- Ez szükséges az igazságos és arányos elosztás biztosítására. A fejadag egyelőre, hogy úgy mondjam „ä conto“ volna megállapítandó és a. bevásárlás ennek megfelelően engedélyezendő. A végleges megállapítás — természetesen a mainál magasabb mennyiségben -— a végleges termésstatisztika után, de legkésőbb í. évi szeptember hó 15-ig kell, hogy megtörténjék. Legvégül még csak annyit, hogy a szabad- forgalom ezen korlátozások nélkül katasztrófát jelentene az ellátatlanokra, iparra és kereskedelemre egyaránt. Fokozza e veszedelmet — talán különösen hangzik •— valutánk hirtelen javulása. Ez oly óriási károkat okoz az iparnak és kereskedelemnek, — miként annak idején Németországban is — hogy közel .annak a veszelye, miszerint c nagyon javulás az esetben, ha a korona itthoni vásárlóereje azzal lépést tartani nem fog, azt eredményez- hen, hogy nem lesz, aki a szabaddá váló gabonát megvegye. A valutajavulás 90%-ában az államnak fontos, l.egalább egyelőre. A szabadforgalom a termelőknek, szintén csak egyelőre. Teljesen jogosult lehat azt kívánni, hogy a két érdekelt az átmeneti időben osztozzon az ebből eredő terhek viselésében. A termelő viselje az előadott korlátozások terheit, az állam pedig az anyagi áthárítást. Ha mindkettő a fogyasztókat fogja sújtani, akkor Csonka-Magyarország társadalmában azon eltolódás várható, mely szerint lesz értékesíteni nem tudó termelő és fogyasztani nem tudó fogyasztó: ami pedig egyenlő a legteljesebb gazdasági csőddel. FAYER SÁNDOR vezérigazgató: „Minden vonalon a leglelkesebb híve vagyok a teljesen szabad forgalomnak, mert csakis ebben látom panaceáját mindazon bajoknak, melyekben közgazdasági. életünk ma szenved. Ugyanakkor azonban, amikor teljesen szabad forgalmat követeltem és erre vonatkozólag indítványt is terjesztettem elő, a szabad forgalom korlátozását három irányban kívántam megkötendőnek és pedig: 1. ellenintézkedésekként a. külállamok ellennünk tett in ézkedéseire, 2. luxuscikkek behozatalára nézve, 3. elsőrangú életszükségleti cikkek kivitelére nézve, a belforgalomban pedig ellátatlanok ellátására nézve. Ezen kitételben, hogy a belforgalomban a habad forgalmat csak az ellátlanok ellátása tekintetében tartom megköthetönek, bennfoglaltatik a gabona- forgalom szabadságára vonatkozó egész véleményem. A gabonaforgalmat ugyanis csak azon fokig tartom megköthetönek, ameddig az elláklánok ellátásáról van szó, azontúl pedig szabad forgalmat kívánok, viszont az ellátlanok' ellátása feltétlenül kell, hogy hatósági feladatot képezzen és pedig oly módon, hogy ezek megélhetéséi lehetséges árakon feltétlenül biztosítsa. Az ellátlanok közé kell soroznunk a köz- tisztviselőket, magántisztviselőket, munkásokat, a szabad foglalkozási ágakat űző középosztályi úgyszólván tehát az egész városi lakosságot. Teljesen szabad a gabonaforgalom mellet t gazdasági életünket oly súlyos rázkódtatásoknak látnám kitéve, melyekéi az nem egykönnyen tudna elviselni. Megindulna ugyanis az áremelkedések láncolata, amelyek végeredményeként maga a gazda sem élvezhetné a szabad forgalomban kialakult magasabb árak előnyét, mert saját szükségletét más cikkekben kénytelen volna lényegesen magasabb áron fedezni. A szabad . forgalomban kialakuló magasabb árak maguk után vonnák a munkások, tisztviselők, köz- alkalmazottak stb. jogos követelését jövedelmüknek megfelelő arányban való növelésére. Mindenképen úgy látom azonban, hogy ezen kérdés a városi lakosság szempontjából annyira fontos ős a városi lakosság érdekei a kérdésnek annyira külön elbírálását követelik, hogy szükségesnek tartanám, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága ezen- kérdéssel foglalkozzék és álláspontját a nemzetgyűléssel szemben preeizirozza, mely álláspontot, minit Budapest közönségének álláspontját a parlament, is sokkal komolyabban lesz köteles megszívlelni és figyelembe venni, mintha az a parlamentben csak mint kisebbségi vélemény jelentkeznék, (Folytatják.) e ® ® Az „ambíció-szabadságokból“ éppen elég volt, ideje, hogy a sértődöttek és a duzzogok, akik a rosszul sikerült választás tv,tán „általános testi kimerültség“ címen szabadságrd mentek, visszatérjenek hivatalukba és újra. elfoglalják az árván maradt Íróasztalt. Lehetetlen, hogy akadjon a városházán hivatal, amelyben mindjárt két-három tisztviselő hiányzik azon a. címen, hogy a. hiúságéin és becsvágyán ejtett sebei gyógyitgajja és e célból a márciusi verőfényben a déli korzón unatkozik. Aki fizetést kap a várostól, dolgozzon meg érte, ha pedig nem akar dolgozni, menjen máshova, esetleg oda, ahol a hhoságát megfelelő módon hajlandók legyez- gftni. De a mai tűrhetetlen állapotnak, amikor az ,,ambíció-szabadságok“ miatt amugyis túlterhelt és agyonhajszolt tisztviselők dolgoznak még többel, igazán véget kell szakítani és el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a. fővárosnak annyi alkalmazottja van, hogy hónapokig 'sétáló szabadságosokra is jut- belőlük . . . Nagy cirkuszi díszelőadás folyik hetek óta a közönség bőrére: a, vendéglősök és a sör gyárosok játszanak cirkuszt, mutogatják az izmaikai és sebeiket, az egyik igyekszik a másikat tulorditaíni, noha még az előadás előtt megegyeztek az öltözőkben, hogy a nagy match eldöntetlen marad. A sörbárók nem fogják leteperni a vendéglős lordokat, viszont a vendéglősök is féltékenyen őrködnek azon, hogy a. szerencsétlen sörmilliomosoknak valahogyan bántodásuk ne es'sék. A sörösöknek igazán nem sürgős a. megegyezés, a nagy részvény- társaságok könnyen kibírják, hogy néhány hétig nem ficidzanak a szokott szaporósággal a milliók, viszont a vendéglősöknek sincs okuk panaszra, mert tör helyett bort és spriccert mérnek a szomjas pestieknek, a bornak csúfolt lőrékből pedig már ősidők óta épen úgy meg lehet gazdagodni, mint a habzó árpaléből. Az egészben csak az a felháborító, hogy a küzdő felek úgy állítják be a dolgot, mintha az a, közönség érdekében való lenne, közben pedig ki fognak egyezni 50%:-ra. Így azután a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad, a sör gyárosok felemelik a sör árát, de csak mérsékelten, viszont az áremelkedést a vendéglősök, úgy. ahogy azt a piccolók iskoláiban is tanítják, a tőlük nem szokatlan módon sietnek áthárítani az efajta küzdelmekben mindig egyedül vesztes közönségre . . . A lakásbizottság tizenkilenc- ezerötszáztizenhatodik ülése vagyis a lakásügy végleges rendezése Elnök (csenget): A lakásbizottság tizenkilencezer- ötszázt'zenkettedik ülését megnyitom. Mielőtt azonban áttérnénk ülésünk tulajdonképeni tárgyára, mely. mint eddig is valamennyi ülésünkön a lakásügy végleges rendezése, van szerencsém bemutatni a következő üdvözlő át Tatot (olvassa):- A budapesti vicclapok kiadói, szerkesztői, írói és rajzolói legutóbbi önszülésükön bálás köszönc- tüket fejezte ki a lakásbizottságnak legutóbbi üléseiken hozott határozataikért. E határozatok szenzációs anyagot adtak a. vicclapoknak, amennyiben változatlanul leközölve is halálra kacagtatták a közönséget s arra a hírre, hogy a bizottság újabb határozatait is közölni fogjuk, a vicclapok előfizetőinek száma tízezrekkel szaporodott. Az össz- ülés hálából a lakásbizottság tagjait a vicclapok örökös tiszteletbeli munkatársaiul választotta. _ Va u valakinek liozzászólani valója? Steiger Béni: Tisztelt bizottság! Ez átiratot, azt hiszem,, mindnyájan a legszebb elismerésnek tekinthetjük s újabb erőt. meri tünk belőle további munkálkodásunkhoz s hiszem, hogy még sok-sok értékes anyaggal fogjuk ellátni a vicclapokat. Elnök: Azt hiszem, ezt határozatképen kimondhatom. Kimondom. Idea Gomba urat illeti a szó. ■Idea Gomba: Thztelt bizottság! A lakásügyek terén tapasztalt bajok mind a közönségre vezethetők vissza, amely azt hiszi, bogy a „Lakáshivatal“ arra való, hogy lakást szerezzen. Látszik, hogy a közönség nem ismeri n/. immár 417 kötetből álló lakásrendeletet, amelyből pedig meggyőződhetnék, hogy ha már lakáshoz se juthat, hogy juthatna el a „Lakáshivatalhoz?“ Ezért legfőbb leendő a közönség nevelése és ezt már a gyermekkorban kell kezdeni. Már a merőket át kell alakítani úgy, hogy a hősök jutalmul ne a fele királyságot és a királykisasszony kezét nyerjék el, hanem egy két-, vagy — ha. olyan is van — egy háromszobás lakást. így legalább mindenki tudná, hogy ilyesmi csak a mesékben fordul elő. Az elemi iskolákban képeken kell bemutatni, hogy milyen az: egy lakás. Hogy legalább fogalma legyen róla a gyereknek is. Magát a lakásrendeletet csakis a. lege: zesebb tanulók számára szabadna előadni s azoknak is csak úgy, hogy hetenként orvosi vizsgálat alá kellene vetni az elméjüket. Azonfelül lehetne tanítani a lakásrendeletet büntetésül azoknak a növendékeknek, akiken már a legsúlyosabb fenyíték se fog. Fel kellene használni a mozit is s például a lakásrendelet készítőit vetített képeken lehetne bemutatni és igy népszerűsíteni. Elnök: Elfogadják Idea ur .indítványát? T a g o k (lelkesednek). Elnök: Határozatképen kimondom. Következik szólásra Eszme Ficonc ur. Eszme Eicon e: Tisztelt bizottság! Nékem a Vérmező betelepítésére volna indítványom, ahol Európa egyik legérdekesebb állatkertjét teremthetnénk meg. Ketrecekkel, ólakkal, bungalókkal, mint amilyen a városligeti állatkert is, csakhogy a ketrecekbe, az ólakba, a földa'atti odúkba nem közönséges vadállatokat telepítenénk, nem oroszlánokat, orrszarvúakat, zs:ráfokat, kengurukat, hanem azokat az állatokat, melyek ©: akis Budapesten tenyésznek s melyek csodalatos türelemmel törik a budapesti lakásviszonyokat. Azok az állatok lennének ezek, akik azt remé'ik, hogy lakáshoz jutnak. így hármas cél elérhető: 1. Fővárosunk uj díszt kapna, amennyiben egy olyan állatkerttel szaporodna, amelyben a világ legnagyobb marháit és legtürelmesebb állatait mutogathatnék; 2. a beléptidijakból az államnak tekintélyes jövedelme lenne, amelyből fedezhetné a legújabb lakásrendeletek kinyomatási költségeinek egy részét; 3. egy csapat hajléktalant olyan fényes ketreclakásokhoz juttatnánk, amilyenről nem is álmodtak. Elnök: Akar valaki hozzászólni? Izgága Nemnyugsz: Tisztelt bizottság! A most hallott indítvány igen tetszetős s hivatva van fővárosunk fejlődését rohamlépéssel előre vinni. Azonban van egy nagy aggodalmam: félős, hogy nagyon is sokan fognak pályázni a ketrecekbe és odúkba, meg a bungalókba és ólakba s uj tere nyílik a protekciónak. Ezért indítványozom, hogy az indítványt azzal a toldással fogadjuk el, hogy elsősorban a csakugyan legnagyobb állatoknak legyen joga a helyekre. Elnök: És hogy határozzuk meg, hogy kik a legnagyobb állatok? I z g á g a N e m n y u g s z: Nagyon egyszerű, azok. akik a legtöbbször jártak a lakásliivatalban és azok. akik nem fognak igénybe venni protekciót. Elnök: Kimondom tehát, hogy Eszme Ficonc ur indítványát. Izgága Nemnyugsz ur módosításával határozatnak elfogadjuk. (Általános helyeslés.) Elnök: Tekintettel az idő előrehaladott voltára, az ülést berekeszteni. Legközelebbi ülésünket holnap tartjuk, mikor is arra vonatkozólag fogunk dönteni, hogy a licbthofok, mint olyanok, a lakásrészekkel együtt rekvirálhatók-e? és rá fogunk mutatni arra a rejtelmes összefüggésre, amely a licbthofok és a mellékhelyiségek között van. (Helyeslés.) (Az ülés vége reggel 3 óra 30 perckor.) Bili.
