Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-12-24 / 50. szám
4 rusw UJ BUDAPEST 1921 december* 24 Egy milliárdos gründolás titkaiból Miért alakul meg a Budapest Fürdőváros Egyesület! Múzsa Gyula játékbankot akar* a „igeire - Részvénytársaság egy mil.íárd a.ap.őkéve. - Vanderb... G.adys, Schiffer Miksa, az Égisz és az Angol-Magyar Bank Az Uj Budapest több ízben mutatott rá .a Margitsziget problémájára és kifejtette, bogy annak az önző és kizsákmányoló üzleti politikának^ mely a szigeten a bérlőtársaiság részvénytöbbségét magahoz kaparintott Schiffer Miksa nagyvállalkozó részéről folyik, véget kell vetni és a Közmunkatanács megszüntetésével, illetőleg a fővárosi pénzalapnak a főváros tulajdonába való bocsátásával a Margitsziget tulajdonjogát biztosítani kell a főváros számára. Ebben a tárgyban különben nagyfontosságu indítvány is elhangzott az egyik tavaszi közgyűlésen, természetesen anélkül, hogy áZ ügyben akkor, vagy azóta valami érdemleges történt volna. Az a milliárdos gründolás, mely, mint az alábbiakból kitűnik, Schiller Miksa járszalagjára akarja vonni az összes budapesti szanatóriumokat és fürdőket és mint a legnagyobb fürdőtulajdonost, a fővárost is, csak azért, hogy a szigeti játékbank számára kellő erkölcsi fedezetet szolgáltasson, fel kell, hogy nyissa végre az összes illetékesek szemét, egyben elhatározását is, hogy Schiffer urat Szent Margit király- kisasszony'' szigetéről legalább is a Palatínus-házakba telepítse vissza'. A Margitsziget bérlője számára, úgy látszik, kevésnek bizonyult az az erkölcsi presztízs, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsai, mint a sziget tulajdonosa, biztosítani tudott számára. Ezért kellett a Budapest Fürdőváros Egyesület gründolásához folyamodni, hogy egész fővárosunk jólétéről, idegenforgalmáról, IbtoOdtogulásjáról szóló (frázisokkal igyekszenek megkísérelni a kellő támaszpont megtalálását a szigeti játékbank megnyitására. Mert minden kérdésnek ez az állandó felelete, minden problémának ez a megoldása, minden bajnak ez az egyetlen orvossága: Chemin de fér, tränte et qua- rante és roulette kell Arany János tölgyei alá, nyugati kultúra és keleti kényelem kell a coeur-dame szent jegyében, vakítóan világított játéktermek, tar lálkozóhelyül a Momtecarlóból kitiltott kalandorok és a Balkáni söpredéke számára. Ennek a törekvésnek fedezésére van szükség holmi egyesületekre, mint erkölcsi tőkére, ezért nem kell Schiffer Miksáinak növénykert és a sziget törvényszerű rendeltetése; neki arany kell, játékbank kell és ha; kegyelmes kedvében lesz, még a szigetre szóló belépődíjat is elengedi azoknak, akik a kolostori romok helyett a roulette-gép elefántcsont-golyójára kiváncsiak . .. Az a' gründolás, mely vasárnap délelőtt a Gellért- fürdő termeiben megindult, szomorúan jellemző erkölcseinkre, azokra a lehetőségekre, melyeket a háborúkban és forradalmakban megtépett, lerongyolt Magyarország nyújt egy nagyon is élelmes vállalkozónak ... Az alakuló ülés hiteles története. A Budapest Fürdőváros Egyesület előkészítő bizottságának ülését különben Matkovics Béla főispán nyitotta meg, akinek rövid bevezető szavai után Svierzsenyi (?) miniszteri tanácsos fejtegette az egyesület jelentőségét. Konkrét programme t azonban nem terjesztett elő, csak általánosságban hangoztatta azt, hogy Budapestet fürdővárossá kell fejleszteni. Utána Múzsa Gyula szólalt fel, aki hivatkozott arra, hogy e téren alapos szakismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik és azt ajánlotta, hogy a külföldiek idecsalogatása céljából minden külföldinek biztosítsunk szabadjegyet a villamoson, mert ha a rendőrellenőrök feleségeinek sízabadje- gyet adnak, akkor eminens érdek, hogy ezt ? kedvezményt valamennyi külföldinek is meg\ Iják. Ajánlotta továbbá egy játékbank létesítését, mert szerinte a külföldiek csak akkor jönnek ide, hogyha itt játszani is tudnak. Beszéde alatt az egyik jelenlevő hangosain elásitotta magát, mire a: szónok megértette a figyelmeztetést és beszédét befejezte. Utána Benczúr Gyula dr. egyetemi tanár szólalt fel, aki szintén hangsúlyozta a kérdés nagy jelentőségét és különösen azt fejtegette, hogy orvosi szempontból egyet feltétlenül garantálhatunk a külföldnek és az üzletet kereső külföldi tőkének is, s ez az, hogy a Budapesten található vizek, mint gyógyító tényezők minden tekintetben feltétlenül megfelelnek. Benczúr Gyula után Reiner Géza dr. emelkedett szólásra, aki konkrétumokat nem említve, szintén a kérdés fontosságát méltatta. Utána Schlachta Margit indítványozta, hogy a vita körét szorítsák aizokra a. kérdésekre, amelyek a közvetlen tennivalókkal állanak kapcsolatban. Ezután Horváth Károly törvényhatósági bizott- ^ sági tag beszélt, akiről meg kell jegyezni, hogy ő volt talán az egyetlen hívatlan vendég az egész értekezleten, ő tudniillik nem kapott meghívót. Felszólalásában azt indítványozta, hogy mivel határozott munka programún még nincs kidolgozva, ennek kidolgozására szükebbkörü albizottságot küldjenek ki. Ezután válaszolt Múzsának az idegen,forgalomra vonatkozó fejtegetéseire és megmagyarázta, hogy mi is tulajdonképpen az-idegenforgalom. Szerinte az idegenforgalmat az ismert Cook-cég csinálja, mely érdekeltséggel bir a, világ minden nagyobb üdülő és szórakozó centrumában és a,z ő társaságát, amely abból a kél-háromszáz angol és amerikai családból kerül ki, amelyek a vitáig vagyonának több mint a felét tartják birtokukban, az idény szerint egyik, vagy a. másik helyre viszi. Így a lóverseny idejére Parisba, a karnevál idejére Momte- earloba. más idényben Ostendébe, ősszel Egyiptomba és igy tovább és ezután a pénzarisztokrácia után igazodik azután a világ többi kis milliomosa is. Ha tehát mi Budapesten tényleges idegenforgalmat alkarunk csinálni, akkor legelsősorban is azt az érdekeltséget kell biztosítanunk a főváros i észére, amelyik Budapestet ilyen világ álló másként programmjába beilleszteni hajlandó. Súlyt kell helyezni továbbá a közlekedési kérdésekre is, mert csak nem gondolhatjuk komiolyan, hogy a Nyugatról tömegesen jönnek ide idegenek akkor, amikor Montecarlót ai legnagyobb kényelemmel érhetik el, Budapestre pedig csak a legnagyobb vcxácíó után érkezhetnek. Berczell Jenő dr. fővárosi tanácsnak felszólalásában kijelentette, hogy ő a tettek embere. A fővárosinál már kész programra van a fürdőváros megvalósítására vonatkozólag és a maga, részéről is előkészítő bizottság kiküldését javasolta. Utána még1 néhány felszólaló foglalkozott lényegtelenebb részletkérdésekkel, igv többek közt Melha Armand dr., aki azt javasolta, hogy a Rud'asíürdő felesleges vizét vezessék a Nemzeti Színház telkén építendő uszodába. Ez ellen a mindenesetre eredeti ötlet ellen Kertész Róbert miniszteri tanácsos élénken tiltakozott és kijelentette, hogy fürdő céljaira a telket felhasználni nem lehet, másrészt pedig a Rudasfürdőnek felesleges vize nincs. Miért nem volt ott Zielinski Szilárd? Már az ülés kezdetén némi zavaró hangulat volt észlelhető. Az aláírók között szerepelt ugyanis Jakab László dr., a Parkszanatórium igazgató-főorvos a, akit az Orvosszövetség annakidején a- szövetségből kizárt. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete tehát tiltakozott Jakab szereplése ellen és kijelentette, hogy abban az esetben, ha Jakab dr. résztvesz a mozgalomban, valamennyi tagiját el lógja tiltani a közreműködéstől. A Szövetség ilyenirányú levelet is intézett Heinrich Kálmán dr.-hoz, a Rácfürdő tulajdonosához, aki az előkészítő bizottságnak elnöke volt s aki a levél hatása alatt erről a tisztjéről le is mondott. Másik lemondás is volt ennek a levélnek a,z eredménye, mert az előkészítő nagy ülésen tulajdonképpen Zielinski Szilárd dívnak, a Közmunkatanács elnökének kellett volna elnökölnie, aki azonban értesülvén a Jakáb-féle incidensről, nem jelent meg az ülésen. Zielinski elnöki volta egyébként a mozgalmat kissé különössé teszi. Ismeretes ugyanis az a kapcsolat, amely a Közmunkatanács és a Margitsziget bérlője, Schiffer Miksa között fennáll. Ebből kifolyólag sokan úgy ítélték meg ia mozgalmat, hogy ezzel tulajdonképpen Schiff érék akarnak maguknak erkölcsi alapot teremteni cutu, hogy az ő kezükbe kerüljön a fürdőváros létesítésére irányuló törekvés. Erkölcsi alapot is akartak teremteni maguknak arra, hogy a külföldi tőkével szemben erkölcsi testület nevével díszeleghessenek, másrészt ezzel bizonyos döntő befolyást akarnak biztosítani maguknak a fővárosi szállodai és szanatóriumi életben is. Az értekezlet résztvevőinek legnagyobb része ugyanis fővárosi szálloda- és szanatóriumigazgató volt. Jgy többek közt a Szent Gellért-szálló igazgatója,, a Pajor-szanatórium igazgatója, de a többi szanatóriumok vezetői is mind jelen voltak. Arról is beszélteik, hogy ez az egész mozgalom tulajdonképpen elébe akar vágni a főváros részéről már a folyó év tavaszán megindított hasonló akciónak, amelynek Horváth Károly volt a kezdeményezője. Ő interpellált ugyanis folyó év márciusában olyan irányban, hogy a főváros vezetősége vegye házi kezelésbe a Margitszigetet. További indítványa volt a Közmunkatanács eltörlése is. Ezen interpellációja és indítványa következtében tárgyalások indultak meg a főváros és az érdekeltség között, melyek azonban mindezideig mám végződtek eredménnyel. Amikor a szeg kibújik a zsákból... Ismeretes Schi Heréknek az a törekvése, hogy külföldi tőkét szerezzenek a Margitsziget fejlesztésére és ismeretes az a céljuk is, hogy a Margitszigeten játékbankot állítsanak fel. Minthogy ezeket a terveket a közhangulat nagyon kedvezőtlenül fogadta, nem alaptalan az a vélemény, hogy Schiffe- rék ebből a célból tartják szükségesnek egy ilyen* társadalmi egyesület megvalósítását, hogy az azután az ő titkos céljukat propagálja. Tekintettel arra. hogy sem a külföldi, sem a belföldi tőke képviselve nem volt, valószínűnek is látszik, hogy itt csak egy magánérdekeltség keres könnyen megteremthető és felhasználható erkölcsi alapot céljai elérésére, annál is inkább, mert mint a.z értekezlet folyamán kiderült, bizonyos üzleti vállalkozás marin kíséri ezt a ,,társadalmi'' akciót. Felhívás, koringeire ! Az ülés folyamán ugyanis ivet köröztek, amelynek szövege a következő: „Alulírott elvileg hozzájárulok a Budapest Fürdőváros részvénytársaság létesítéséhez és azt elvileg helyeslem.“ Svierzsényi utalt beszédében arra, hogy egy vagy kél milliárd koronával kellene egy ilyen üzleti vállalkozást létesíteni, mert nem elég a társadalmi akció, az ilyesmit csakis pénzzel lehet megcsinálni. Az értekezletein, azonban, bár néhányan aláírták az ivet, ezután az elvi kijelentés után egyáltalán nem mutatkozott hajlandóság arra, hogy nagyobb tőkével is részt vegyenek ebben az üzleti vállalkozásban. Ebből sokan azt következtették1, hogy itt tulajdonképpen már g háttérben van egy pénzcsoport, amelynek érdekében áll egy ilyen elvi jelentőségű támogatás megszerzése és tekintettel arra, hogy jelenleg csakis Schifferék jöhetnek számításba, mint akik a Margitsziget bérlete utján jelentősebb tényezők, természetesen feléjük irányultak a gondolatok. Annak a nézetnek is voltak hívei, hogy bármenynyire kívánatos is Budapestnek a nemzetközi színvonalom álló fürdővárossá való fejlesztése, azf mégis meg kell akadályozni, hogy egy teljesen öncélokat szolgáló magánvállalkozás, mint a. Griin- wald és Schiffer-cég, jusson e téren domináló szerephez és esetleg társadalmi és üzleti vonatkozásaiban is teljesein kezébe keríthesse az egész akciót. Pedig ezt a veszélyt az a körülmény is elősegíti, hogy a „társadalmi akció“ élére a Közmunkatanács elnökét szemelték ki, aki a Margitsziget bérlőtársaságnak legfőbb ellenőre és bérbeadója. Kalandos tervek tőke szerzésére. Az értekezleten Jakab László dr.-nak is előadást kellett volna, tartania s az ő feladatai lett volna az üzleti vállalkozás, illetve a gazdasági vonatkozások megyilágitálsa. Tekintettel azonban a felmerült incidensre, megbízásától visszalépett és előadását bem tartotta meg. Az akció egyik mozgatója Chyzer Kálmán dr., a Badewelt cimü folyóirat felelős szerkesztője, akinek állítólag valamelyes kapcsolata van Széchenyi László grófné, Vanderbilt Gladys környezetével, ezen a réven remél az amerikai dollárokhoz jutni és erősen bizakodik abban, hogy ha Széchenyi László grófot amerikai magyar követté nevezik ki, sikerül majd felkeltenie kapcsolatai révén a.z amerikai tőke érdeklődését. Ezt a reménységet, amelyről még nem volt megállapítható, vájjon egyéni nézet-e, avagy a szervező vezetőségnek hivatalos kilátásait juttatja kifejezésre, meglehetősen hidegen fogadták, mert hiszen a higgadtabban gondolkozók tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tőke kizárólag abban az esetben vesz csak részt ebben a vállalkozásban, ha annak lukrativ voltéiról is meggyőződést szerez, de semmiesetre sem vesz részt kizárólag a személyi vonatkozásokra való tekintettel. Megmozdul' a fővárosi. Értesülésünk szerint egyébként ezzel a mozgalommal párhuzamosan hasonló irányú és célú másik párhuzamos mozgalom is folyik, amelynek reális voltát legjobban bizonyítja az, hogy Budapest hivatalos köreiből indult ki. Ez a mozgalom nem magánvállalkozások propagálását tűzte ki céljául, hanem azt, hogy Budapest székesfőváros iránt úgy az illetékes társadalmi, mint a pénzügyi és egyéb szakkörök érdeklődését felkeltse aziránt, hogy Budapest mint a világszínvonalra emelhető és a természet által erre predesztinált fürdőváros, a világjárók egyik találkozó helyévé váljon. De természetesen. iákként, hogy ez csak a főváros érdekeinek megóvása mellett valósuljon meg. Nem lehetetlen és vannak, akik igy is magyarázzák a dolgot, hogy egyes magánérdekeltségek tudomást szereztek a főváros hivatalos köreiből kiindult és a fürdő város létesítését célzó mozgalomról és ezt kívánták megelőzni a most kellő előkészítés híján nyilvánosságra hozott Budapest Fürdőváros Egyesület propagálásával. Ez a megelőzési szándékkal kezdeményezett egyesülés azonban természetesen egyáltalában nem befolyásolja és nem zavarja meg a hivatalosan megindítóit mozgalmat, amely csak akkor lép majd a nyilvánosság elé és csak akkor veszi majd igénybe a társadalom támogatását is, ha ezt minden tekintetben tökéletesen előkészített programmal teheti meg. Beszélnek arról is, hogy a főváros jól felfogott érdekeivel szemben bizonyos érdekközösség jött létre az eddig konkurrens vcdlalatok, nevezetesen a Szent Margilsziget-Bérlő Részvénytársaság, az Égisz Részvénytársaság és az ezt gyámolitó Angol- Magyar Bank között és éppen ezért illetékesek óvatosságra intik e mozgalommal szemben mindazokat, akik a főváros érdekeivel,• megvédésére hivatva vannak ....
