Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-12-24 / 50. szám
/. évfolyam Budapest, 1921 december 24. 50. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI esa 72 Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 440 K ♦ Félévre 220 K ♦ Negyedévre 110 K ♦ Egyes szám ára 10 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Kálmán-utca 20. ♦ Telefonszám: 63-10• ♦ Felelős szerkesztő: Dr. Doby Undor Ereky Károly válaszol Éber Antalnak Az üzemek részvénytársaságokká való átalakítása helyett megelégszik a reorganizációval A közgyűlés számára nagyobb befolyást kell biztosítani az üzemek költségvetésére — A megváltás folytán semmi károsodás n«m éri a Közúti részvényeseit Várjon a főváros — mondotta tagadhatatlanul értékes és tartalmas expozéjában Kállai) Tibor, Csonka-Magyaror- szág uj pénzügyminisztere. A pénzügyminiszter. aki senkitől sem várhat kegyelmet, mert mindenünnen feléje mered a magyar végzet, a nincsctlenség, a fővárostól kér haladékot, a tárnokmester, az állam üres kasszája mellett állva üres tenyerét mutatja a pénzére váró fővárosnak. A főváros vezetősége és a közgyűlés többségi pártja nem akar, nem is akarhat nehézségeket támasztani az uj pénzügyminiszter munkássága elé. Amint eddig vártunk, várunk ezután is, nem akarván, hogy a főváros követelése legyen. az az, utolsó csepp, amely az egész pohár tartalmát kiönti. Ám viszont azt is meg kell állapitanunk, hogy a fővárosnak épen úgy megvannak a maga kiadásai, mint az államnak, az éhes szájakat csak úgy be kell tömni a városházán, mint az állami hivatalokban, azonkívül vannak halaszthatatlan városi közmunkák, amelyek tovább nem várathatnak magukra. A fővárosnak pénzre, sok pénzre, nagyon sok. pénzre van szüksége, hogy a lehető legnagyobb takarékossággal ne beruházásokat eszközöljön hanem máról-holnapra való életét legyen képes tengetni. Amikor a főváros regarddal van a kormánynyal szemben és egy udvarias Kéremmel! — veszi tudomásul a pénzügyminiszter halasztó bejelentését, akkor hasonló belátást és megértést várhat jogosan a kormánytól. A főváros nem bocsájthatja ki egyre-másra a milliók százait, a fővárosnak deficitje sem lehet, kiadásait fedeznie kell, nem fedezetlen bankjegygyei, hanem bevételeinek minden téren való fokozásával. Ahhoz azonban, hogy a főváros bevételei mindenkor fedezhessék a kiadásokat, a kormányhatóság jóváhagyása szükséges az adók és dijak emelését illetően, szükséges az, hogy a főváros türelmét az állam ne tegye próbára, különösen ha tudja, hogy a haladék válságba sodorhatja az amúgy is nagyon ingatag alapokon nyugvó pénzügyi egyensúlyt. Az állam részéről azonban mindenről lehet beszélni, csak megértésről, figyelemről és udvariasságról nem. Egész sora van a szabályrendeleteknek, közgyűlési határozatoknak, amelyek még mindig a minisztériumok irattáraiban ődöngenek anélkül, hogy az illetékes miniszter aláírásával elfogadta volna a váltót, melyet nem is neki kell kifizetnie. A vizdijak felemeléséről szóló közgyűlési határozat jóváhagyása csakúgy késik, mint a belügyminiszter hozzájárulása a vigalmiadók újabb skálájának megállapításához, — az aukciók dijainak a főváros pénztárába való visszabocsájtására vonatkozó kérelmet csakúgy semmibe veszi a minisztérium, mint ahogy késik a házadó hozadé- kának a főváros számára való átengedése. Ha pénzt nem tud adni a kormány, legalább aláírást adjon, sürgős és udvarias jóváhagyását a fővárosi határozatoknak. Az a pénzügyi politika, mely egyik kezével üres zsebét és vérző sebeit mutogatja, másik kezével viszont meggátolja azt, hogy a főváros saját magán segítsen: ideíg-óráig talán tarthatja magát, de végeredményében csődöt kell, hogy jelentsen nemcsak a főváros számára, de azon törekvések számára is, melyek a főváros és a kormány közötti harmóniát helyreállítva, egy akarattal és egy utón igyekeztek az évtizedes ellentétek el simítására. A drágaság ügyében egybehívott rendkívüli közgyűlésen Éber Antal tudvalevőleg indítványt. terjesztett elő a fővárosi üzemek részvénytársasággá való alakítása tárgyában. A kérdésről, mely ma is élénken foglalkoztatja a törvényhatósági, bizottság tagjait, kérdést intéztünk Erelcy Károly v. miniszterhez, aki élénk részt vett a drágasága vitában. A kegyelmés ur álláspontját a következőkben volt szives ismertetni munkatársunk előtt: — A főváros üzemeinél háromféle szervezetet találunk. Az Álla tvásárpénz tár Részvénytársaság, mely a főváros tulajdonában van; a gáz- és villa- mosvilágitási művek önálló üzemek, amelyeknek igazgatósága a tanácstól függetlenül működik és hasonlóan, mint a részvénytársaság, évi jelentést ad működéséről. Az üzemek harmadik csoportja közvetlenül az ügyosztály vezetése alatt áll, ilyenek a székesfővárosi élelmiszer-üzemek. — Az organizáció szempontjából teljesen egyre megy, hogy részvénytársaság-e valamelyik fővárosi üzem, vagy vállalat, mert úgy az állatvásárpénztar, mint a gázművek, végeredményben egyformán elszámolnak évi működésükről. Eltérést csak az élelmiszer üzem mutat, áiíuL neuczices és bűíokra- tikus kezelés alatt áll. Mindenesetre foglalkozni kell tehát azzal a gondolattal, hogy ez a bürokratikus szellem megszűnjék és a főváros élelmiszer-üzemeit átalakítsuk önálló üzemekké. Az nem lényeges, hogy részvénytársasággá alakítsuk át, mert ha olyan önálló üzemekké organizáljuk át őket, mint amilyenek a gázgyár és a villamosvilágiitási üzem, akkor is a székesfőváros közönségét képviselő közgyűlés elé tartoznak a költségvetéseik és zárószámadásaik, mintha részvénytársasággá alakítjuk át. és minden részvény a főváros közönségének tulajdonában van. — Azt hiszem, Éber Antalnak is teljesen mindegy, hogy részvénytársasággá, avagy önálló üzemmé alakulnak-e át a főváros vállalatai. A hitelképesség szempontjából csak egyben nem fogadom el teljesen Éber Antalnak állásfoglalását. Ha a székesfővárosTöbb oldalról felmerült az a panasz, hogy a főváros rendkívüli közgyűlése, mely a drágaság okait kereste és annak megszüntetésére kért egész sereg kormányintézkedést, üres szalmacsépelós volt, melynek gyakorlati eredményei egyáltalában nem lesznek. Ez a beállítás, amennyire célzatos, épen annyira téves is. Az a négy rendkívüli közgyűlés, mely a felszólalások hosszú sorozatában az eszmék és ötletek egész áradatát vetette fel, okvetlenül termékenyitőleg kell, hogy hasson nemcsak a főváros, hanem az egész ország gazdasági életére is. Talán legfontosabb eredménye azonban a drágaság ügyében tartott rendkívüli közgyűlésnek a fővárosnak a szabadkereskedelemre vonatkozó álláspontjának tisztázása. A rendkívüli közgyűlés eredményeiről, a fővárosnak a szabadkereskedelem ügyében elfoglalt álláspontjáról, továbbá a drágaság okairól kérdést intéztünk Folkusházy Lajos alpolgármesterhez, aki munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: — Olyan kézzelfogható eredményt, aminőt a köznapi értelemben szoktak érteni, hogy t i. a rendkívüli közgyűlés hatása folytán akár az áraik máról- holnapra esnének, akár pedig valamely áru hiányát máról-holnapra bőség váltaná 'fel, természetesen hitelalap kisebb, mintha az a vállalat közvetlenül a főváros tulajdonát képezi, amikor ugyanis a főváros minden vagyonával szavatol a felvett kölcsönökért, addig a részvénytársaságnál ez az esel nem forog' fenn. Igaz, hogy ezzel szemben áll a hitelügyletek gyorsabb és üzletszerűbb lebonyolítása. De, ha ezt a két tételt, a hitelalapot és az üzlet lebonyolításának minőségét szembeállítjuk, nem bizonyos, hogy a részvénytársaság javára billen a mérleg. A főváros közgyűlésének többségi pártja régóta követeli azt, hogy a,z üzemek valamikép re- organizáltassanak, mert épen az önálló üzemekre azért nem tudunk ingerenciát gyakorolni, mert azok csak a költségvetéssel és a zárószámadással jönnek a tanács és a közgyűlés elé; a főváros tulajdonában lévő üzemekre viszont azért nem tud ingerenciát gyakorolni a közgyűlés, mert azokat a tanács, illetőleg az ügyosztály irányítja és vezeti és a közgyűlés csak az állami elszámolásokhoz hasonló költség- vetést kap az üzem menetéről. Ila. egyesitjük a Keresztény Községi Pártnak és Éber Antalnak kívánságát és az üzemeket megfelelően reorganizáljuk, akkor ebből mindenesetre csak előny származhat a főváros pénzügyi gazdálkodására. Kérdést intéztünk még a kegyelmes úrhoz « villamos vasutak megváltásának jelenlegi cdlcisá- ról, amire nézve a következő felvilágosítást kaptuk: — Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ha lehet, békés megegyezés alapján intézzük el a megváltást és átvételt a társaságokkal. Ezek a munkálatok már most folyamatban vannak és a részvény- társaság igazgatójával már január folyamán felveszi a tárgyalásokat az újonnan kinevezett bizottság, amely azután jóváhagyás céljából a 12-es ad hoc bizottság elé terjeszti tervezetét a tanács, illetőleg a közgyűlés elé való továbbvitel céljából. A részvényeket természetesen kisorsolják és névértékben beváltják, az élvezeti jegyek utóin pedig az alapszabály által előirt osztalékot megadják, úgy hogy a részvényesek semmi tekintetben kárt nem szenvednek. nem érhetünk el és ilyen eredményről szó sem lehet. A közgyűlés határozatának praktikus célja csak az lehet, hogy dokumentálja a kormány előtt azt, hogy amit akár a közélelmezési ügyosztály, akár a főváros tanácsa tett, vagy kért, annak jogszerűségét és célszerűségét a lakosság egyeteméből alakult közgyűlés is dokumentálja s azt a maga súlyával megerősíti. A rendkívüli közgyűlésein elfogadott javaslatok- loknak legtöbbje különben olyan, amely a mai szabadforgalom keretében is megvalósítható. E tekintetben tehát a közgyűlés sem helyezkedett egy képzeletbeli keretbe, hanem számolt a meglevő helyzettel. Hiszen ma már, sajnos, mindenki igen szerény a kívánságaiban, ma már a jelenlegi drágaságnál is nagyobb baj a még ennél is nagyobb drágaság lehetőségének a réme. Ez ellen kell mindent megtenni és főleg ezt célozzák a közgyűlés által elfogadott javaslataink is. — Bár kétségtelen, hogy a drágaságnak leglényegesebb oka valutánk rosszasága, azonban mégis mindent a valuta számlájára Írni és ezzel a közellátási viszonyainkon való segítésnek még a lobénak valamely üzeme részvénytársasággá alakul at és a részvénytársaság hitelt vesz igénybe, ahhoz a iiiinai ii<i*¥>r"iimnfii“ i"ri.,uf>t*T-j.-~r|M ■i|im|^v»-i|ni<r<n|-"nr|nrri- -i *ri"-ii*i‘»m- ■ ht -r— - ** -r- nv "*■" * -•"**' 11 **** Folkusházy alpolgármester a drágaság okairól Mik a rendkívüli közgyűlés eredményei? — A főváros álláspontja a kereskedelem szabadságáról — A zürichi kurzus és a korona vásárló ereje
