Uj Budapest, 1921 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1921-09-28 / 38. szám
/. évfolyam Budapest, 1921 szeptember 2S, 38. szám 71 Keresztény Községi Párt hivatalos lapja ♦ Megjelenik minden szerdán ♦ Előfizetési ára: Egész évre 260 K ♦ Félévre 130 K ♦ Negyedévre 65 K ♦ Egyes szám ára 5 K ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VKálmán-utca 20. ♦ Telefonszám: 63-10. ♦ Felelős szerkesztő: Doby Undor Van-e pártválság? Ki felelős az ötkoronás villamosjegyért? A kereskedelemügyi miniszter 100° 0-al drágította a tanulók, 660/0-al a köz- tisztviselők hetikártyáit — A Közúti a háttérben — Emelték a Helyiérdekű tarifáját is — Bódy Tivadar háromszázezer koronás fizetése Az utóbbi hetekben divatos a Keresztény Községi Part válságáról beszélni. Erről cikkeznek hasábokon át a liberális lapok, Kombinálva, hogy negyvenen vagy hatvanon fognak e kilépni, erről suttognak a városháza folyosóin, „egészen biztos forrásból” származó értesülések alapján újságolva, hogy a polgármester üdülése a párt bomlásával van összefüggésben, erről tárgyalnak a közgyűlések szüneteiben a városatyák, találgatva, hogy kik akarnak kilépni és kik fognak maradni. Ä híreket mindannyiszor megcáfolják, hol erről, hol arról az oldalról, de csak azért, hogy azok három nap múlva, újra felüssék a fejüket. Nézzünk hát szembe ezekkel a híresztelésekkel ! Struccpolitika lenne azt mondani, hogy a pártban minden a legnagyobb rendben folyik, csak azért, mert egyesek nem tudnak, vagy nem akarnak bizonyos dolgokat észrevenni. A párt egyes frakcióiban valóban észlelhető bizonyos ideges mozgolódás, mely talán újabb időben kissé erősebb, mint annakelötte volt. Ám ezen semmi csodálkozni való nincsen. A Keresztény Községi Pártot hatalmas belső áramlatok szülték, melyek szünet nélkül mlakúiéinak még’ most is a százezrek lelkében: létrehozták pedig egy teljesen uj választási rendszer, széles választói jog alapján. Ameay- nyire nem lehet homogén a forrongó vulkán által kilökött láva, éppenugy lehetetlen, hogy célra, gondolkozásra, egyforma legyen pártunk valamennyi tagja. Azt egy pillanatig sem vonjuk kétségbe, hogy valamennyien az intranzigens keresztény eszmét tartják szem előtt, ám ennek megvalósítására. lehetnek, vannak is, különböző utak és módok. Éppen azért, mert pártunk egyetlen tagjáról sem tételezzük fel, hogy hűtlenek legyenek ahoz a zászlóhoz, amelynek követésére a. választók előtt felesküdtek, állítjuk azt, hogy ezek a letagadhatatlan mozgolódások nem vonatkozhatnak a, keresztény eszme elárulására. Csak már utakról, már módokról, szóval taktikai külömbözőségekröl lehet itt szó. Egyáltalán nem tartanók tragikusnak, ha tiz ember azt mondaná: kilépünk a Keresztény Községi Pártból, mert úgy érezzük, hogy a túlsó oldalon van a helyünk. Tiz ilyen kilépés csak megszilárdítaná a párt egységét. T)e amikor erről senki sem beszél, hanem csak taktikai kérdéseket, apró súrlódásokat, elke- seredési okokat emleget, akkor a helyzet amannál sokkal veszedelmesebb, mert testvérharcra vezet. Már pedig ez a testvérharc nemcsak a párt bomlását, hanem a keresztény eszmének a kommunális politikában való teljes bukását jelentené. A Keresztény Községi Pártnak legnagyobb ereje az egysége: bűnös könnyelműség a keresztény és nemzeti eszmével szemben a párt egységének megzavarása, ez egységes erők szétforgácso- lódása. Ezt tartsa, szem előtt mindenki, aki uj, akármilyen keresztény-veretű, vagy a Keresztény Községi Párttól csak árnyalatokban is különböző pártra gondol. Annak, hogy a sérelmesnek vélt taktikai kérdések a párton belül elintézhessenek, legjobb meggyőződésünk szerint ezen a, világon semmi akadálya nincsen. • Egyébrók pedig igazán nincsen szó! Az a rendkívüli közgyűlés, mely az elmúlt szerdán a. villamosok tarifaemelésével foglalkozott, bővelkedett érdekes tanulságokban. Amikor a főváros törvényhatósági bizottsága elvben a tarifaemelés mellett foglalt állást, szociális érzékéről tett tanúságot, mert maga is belátta, hogy az alkalmazottak helyzetén másképen nem lehet segíteni. Ezért a főváros többségi pártját támadni nem szabad, és jókora adag rosszhiszeműség kell ahhoz, hogy a tarifaemelés tényét a kereszténypárt antiszociális gondolkozásának joleképeu állítsák be. Annál is inkább, mert nem a főváros antiszociális, hanem a kereskedelemügyi miniszter mikor ultimátumszerű leiratba'n hívta fel a székesfővárost az emelés ügyében való véleményadásra. A kereskedelemügyi miniszter szociális érzékére pedig mi sem vet jellemzőbb világot, mint az a mód, mint ahogy a köztisztviselők és a tanulók jegyár-emelését elintézte. A fővárosi tizenkettes közlekedésügyi bizottság ülésének szónokai egyértelmiileg hangoztatták, hogy amennyiben tarifaemelésre ad is engedélyt a főváros, ezt csak a köztisztviselők és a tanulók jegykedvezményének további biztosításával teszi. A közgyűlés, bár elvileg állást, foglalt ebben a kérdésben, a tarifaemelés mértékéről nem döntött, és az szóba sem került a rendkívüli közgyűlésen. Mit tesz erre a kereskedelemügyi miniszter? A közlekedésügyi ügyosztály alternativ javaslatából természetesen a drágábbikat választja és a. négy koronára való emelés helyett egyszerre öt koronára emeli a villamost, még pedig a kötisztviselők és tanulók legnagyobb sérelmére. Az egész vonalon 66 százalékos az emelés, 66 százalékkal drágultak a rendes menetjegyek. A szociális érzék azt követelné, hogy ezzel szemben a köztisztviselőké maximálisan harminc százalékkal dráguljon. A miniszter azonban a köztisztviselők jegyeit is 66 százalékkal drágította, midőn a köztisztviselői hetikártyák árát 18 koronáról harmincra emelte fel. Még szembeszökőbb a tanulójegyek drágulása, ahol az ötkoronás hetikártyák árát a szociális érzék teljes felrúgásával egyszerre száz százalékkal, vagyis 5 koronáról 10 koronára emelték. A rendkívüli közgyűlés szónoklatai közül a kereszténypárti beszédeken kívül Bedő Mór dr. határozati javaslata ragadta meg figyelmünket. Mivel a napilapok ezzel a beszéddel vajmi keveset foglalkoztak, érdemesnek tartjuk a határozati javaslatot leközölni, hogy ahhoz észrevételeinket megtehessük. Annál kevésbbé adhatja a tarifaemeléshez hozzájárulását a főváros,— mondja Bedő határozati javaslata, — mert ezzel ismét az elemi szükségletek drágítását idézné elő és az amúgy is súlyos terhekkel küzdő és épen a főváros távolabbi részein lakó polgárságnak és munkásságnak terheit gyarapítaná. Elő kellett volna terjeszteni és fel kellett volna dolgozni a Budapesti Egyesített Városi Vasutak vagyoni helyzetére vonatkozó összes adatokat és ezek között a bevételekre vonatkozó általános számadatokon kívül különösen a kiadásokra és pedig külön a dologi kiadásokra vonatkozó konkrét adatokat kozó tételeket, és mindezeken belül külön a személy és külön a dologi kiadásokra vonatkozó kőnkről adatokat teljes részletezés mellett. Külön választandók emellett a felszámolás alatt lévő közkereseti társaság keretein belül az egyes jogalanyokra vonatkozó kimutatások, épen úgy, mint a rendkívüli kiadásokra vonatkozó általános végszámok helyett az 1023. évi január hó 1. napjáig terjedő beruházási programul összes részletei- Ezek nemcsak a szőnyegen lévő kérdés objektiv eldöntése céljából szükségesek, liánéin a felszámolás alatt álló közkereseti társaság azon, üzleti gestiojának kellő megítélése szempont jóból is, amely jelentékenyen érdekli a székesfőváros közönségét, az úgyszólván küszöbön álló megváltásra való tekintettel. A közgyűlés egyáltalában nem zárkózik el a munkások jogos igényeinek a legszélesebb mértékig leendő kielégítése elől, de tiltakozik az ellen, hogy ezen megterhelés az amúgy is végsőig fokozott drágasággal és közterhekkel sújtott fővárosi lakosság terhére és rovására menjen. A m. kir. minisztérium 3233/1912. M. E. számú rendeletének 1. §-a által statuált közkereseti társasági jogviszonyban lévő egyes vállalatok és ezek közölt különösen a Budapesti Közúti Vaspálya. Társaság- jelentékeny és pedig- oly vagyontárgyakkal rendelkezik, amelyekre vonatkozólag- a fővárosnak sein megváltási, sem pedig háram- lási joga nincsen és a nagy drágaság idejére ez használtassák fel a feltétlenül kielégítendő munkabéremelési Igények fedezésére. Tiltakozik a határozati javaslat az ellen, hogy bárminő junktim létesiítessék a tarifaemelés és a fővárost megillető területhasználati dij között, mert az utóbbi a feni említett rendelet 2. §-ának utolsó bekezdése szerint is feltétlen követelése a fővárosnak, amelyre vonatkozó ezen jogát ezen alkalommal is kifejezetten fentartja. Felhívja az V. ügyosztályt és a főváros tanácsát arra, hogy a Budapest székesfőváros közönsége és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság Közölt 1895. évi augusztus hó 28-án létrejött szerződés azon rendelkezésein alapuló előmunkálatokat haladéktalanul kezdje meg és folytassa le, amelyek a megváltás kérdésével vannak összefüggésben és amelyek a megváltás zavartalan foganatosításának előfeltételét képezik. Arra való tekintettel, hogy a főváros már 1920. évi december hó 30. napján megtartott közgyűlésén a tanácsot a szükséges rendelkezések és intézkedések megtételére már felhívta, tegyen a tanács haladéktalanul jelentést a közgyűlésnek arra nézve, hogy ezen közgyűlési határozat foganatositása- kép minő intézkedéseket tett. Felhívja végül a közgyűlés a tanácsot arra, hogy haladéktalanul tegye meg mindazon intézkedéseket, amelyek a fővárost megillető nagy összegű területhasználati dijak tényleges behajtását eredményezik. Érdekes és feltűnő, hogy eg-y demokrata városatya. beszédében a Közúti ellen tör lándzsát, holott a múlt év utolsó lapján és az egész baloldal — elenyészően kis kivétellel — a megváltás ellen dörgött és a Közúti védelmében döntött, Ezt az álláspontot. Wolff Károly dr. már előbb igen helyesen képviselte, már a rendkívüli közgyűlést megelőzőleg, a tizenkettes bizottság ülésén: ez az az elv, aminek már reges-régen irányítania kellett volna a tarifaemeléseket, és a Közúti ridegen önző politikájával szemben a fővárosnak hasonlóan rideg és önző álláspontját leszögezni. Tenni kell pedig ezt annál is inkább, mert a
