Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-23 / 34. szám
XXXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. augusztus 23. vasárnap. 34. szám. RÁKOS VDIKi — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és szám«« egyesület hivatalos-lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal « RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona>atca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P50 fill. Egyes saia ára. 24 fillér. Postatakarékpénztár csekkszámla : 647. sz. Falra borsó. A felnőttek állatvédő egyesületet alapítanak és rendőri büntetésekkel sújtják a lelkek len (állatkínzást. Az iskolákban évente tartják a madarak és fák napját és az állatok s z ere letér e, kimélésére oktatják a gyermekeket. A templomban szeretetről és szelidségről prédikálnak. A népművelő előadásokon, rádióban, és egyebütt a jóra tanítják a felnőtteket és kisgyermekeket egyaránt. A társadalomban tekintélyes egyesületek, Mansz és más hasonlók az állatvédelemről rendeznek előadásokat és 'Szervezkednek a derék cél előmozdítása érdekében. Ellenben az utcákon napróil'nap- ra találkozunk durva, vagy részeg klocsisokkal, kik túlterhelt lovukat rugdossák, ostorozzák éjs szörnyű káromkodásokkal öklözik. És látunk tisztes háziasszonyokat, akik fejjel-lefelé lógatva cipelik haza a piacról az iélő bároméit...- És olvasunk elvetemült emberről, aki bosszúból késsel levágta a szomszédja lovának ja fülét. Olvasunk haragos, lelketlen szomszédi ró}, aki agyonlövi a szomszédja macskáját... És olvasunk a kis cinkéről, mely halálos tragédiával fizetett meg az emberekbe veteitt bizalmáért. r A pajkos és rosszlelkü gyermekek sok kárt okoznak mindenhol, de valahogyan fa. luhelyen mégis más az erkölcsük. A paraszt- gyermek ismeri és becsüli az állatot, tudja, hogy az ember milyen hasznát veszi, az énier kés és hasznos madarak értéke sem ismeretlen előtte és ha megdézsmálja a szarkafészket, üldözi a héjját és a kártevő állatokat, a jóbarátainkat kíméli és védelmezi;. A ífőivároskörnyéki se nem úri, se nem paraszt csemeték érzéketlenek, szófogadatlanok és többnyire szívtelenek. Itt nem marad békében virág, palánta, ültetvény, hasznos és kedves állat. Itt nem mar&d épen villám-körte, utcai névtábla, házszámtábla, kapufelirat, kerítés és falihirdetmény. Itt az elrettentői példák sem használnak és a villamosra ugráló gyermekhad minden évben le- tója szörnyű adóját néhány véres, elgázblás a- lakjában. r > Miért van az, hogy falra borsó itt minden jó szó és törekvés ? Mjért 'olyan lelketlen a, véd télén állattal szemben felnőtt és gyermek egy;- aránt? Miért nem tiszteli e so juoáxfeAZo^ b másök tulajonát? Miért van az, hogy akkor is kárt okoznak a rongálással, amikor nekik maguknak semmi hasznuk sein származik abból? Ezeket a rut cselekedeteket nem hivatásos bűnözők követik el, hanem egyébként tisztességesnek tartott emberek és jobb családok iskoláztatott gyermekei! Nem lehet silányabb ez az emberanyag a többinél, tehát csak nevelésében és! a fegyelmezésében lehet a hiba. Még pedig nem az iskolai, ,a hatósági1, a társadalmi, hanem a családi, a szülei, az otthoni gondozásban.Az otthon lelkivilága fertőzött bizonyára, ihogy nem képes a gyermekét kellőit képen fegyelmezni. Másként nem lehet miegt- fejteni a szomorú jelenséget, amely hétről-- hétre megdöbbentő és elcsüggesztő hirek alakjában mutatkozik meg előttünk. Szeretetről beszélünk megannyiszor és azt 'hirdetjük, hogy szomorú világunkat' csak a szeretet uralomra jutása változtathatja meg. De szerethetik-e egymást az olyan émbjerek, a- kik a tehetetlen, védtelen és nekik nem vétő állatot sem tudják szeretni és yérengzjő kegyetlenséggel .bánnak vele? És szerethetik-e egymást az olyan emberek, akik még haszon nélkül is kán tudnak o- kozni egymásnak és a mindnyájunk zsebéből verejtékes gonddal szerzett közvagyont roniRövidesen már jelentettük, hogy a mindl- szenti Tesz nagyarányú, több napoin át tartó ünnepélyt rendezett. Az egyesület élén Taraba József dr. tanácsosplébános áll, aki ezzel az u- jabb ténykedésével megint országos visszhangot keltett- Az ünnepély-sorozat néhány nevezetesebb mozzanatáról, mely közvetlenül az ő személyéhez kapcsolódik, a1 alábbiakban a- dunk szjáimot: f A kenyér. A gazdák napja látványos aratóünnepély Ível és kenyéráldással kezdődött, amit Taraba dr. végzett és a kenyérről a következőket mont bottá: — Szent a kenyér, mert az Isten adta! a jmi életünk fenntartására. Szent a kenyér, meri Krisztus is a kenyér színét választotta földi lakóhelyéül. Minthogy a kenyér megélheié t forrás, ezért sajnos, irigység tárgy(a js az ember rek között. Ezért küzdenek, folytatnak testvér- harcokat, háborúkat a nemzetek és egyebek.. Fontos és nagy szerepet játszik a kenyér az emberiség életében. Azért imádkozzunk, hogy az Isten áldása teremje meg a kenyeret. Az aratók, a földművesek dolgoznak kint a mezőn a kenyér betakarításával. Nemzetfenntartó mun kát végeznek. Megérdemlik, elvárhatják mindnyájunktól, hogy megbecsüljük őket, hogy testvéri szívvel együt (éreztünk velük.. Ez .ja kenyér, amit most megáldunk, jelképezze az egész ország kenyerét. Legyen benne egész ség, legyen rajta békesség, jusson belőle mindenkinek. Ne legyen olyan ember ebben az országban, akinek ne jutna elegendői Ezt kéri- jük az Istentől és a társadalom vezetőitől is. Amíg sashalmi otthonomból a Rákos Vidéke szerkesztőségéig ballagok, útközben a yjiláig folyásáról elmélkedem. Nem mondhat nám, hogy uborkaszezonban élünk. Csak úgy torlódnak az 'események. Szegedi ünnepi íjá? tékok. Miskolci hét. Á bridzs k'rály Budapesten. És mindenek fölött a berlini olimpiász, amelynek hírei mind az öt világrészt izgalomban tartják. Épp az imént hallottam a rádióból, hogy egy birkózó névrokonom olimpiai bajnokságot nyert. Büszke vagyok rá., De másféle hirek is vannak. Spanyolországban áll a véres bál. Több országból sií- lyos zavargások hire érkezik. Magyarhonban felhőszakadás, jégverés. Úgy látszik, mégsem csupa ünnep a világ... A sashalmi templom mellett megyek el. Múlt vasárnap két kedves, nagyreményű fiatal pár esküdött itt örök hűséget. Szívderítői, üdj!gálják és pusztítják? , Kíméletlen eréllyel kellene ^zt a helyzetet megváltoztatni. A szép szió és jó akarat csak falra hányt borsó. Adjon az Isten boldog őszt és jő telet, melyben jut bőven az arató munka gyümölcséből s bizakodva nézhetünk a -szebb magyar jövő felé.« r Mi a Tesz programja? A yliszközgyülésen Taraba dr. elnök bevezető beszédében ismertette1 a ^Társadalmi Egyesületek Szövetségének programmját, mely nem más, mint az egymás közötti békesség, egymás iránti méltányosság s a közös munka, mely előbbre viszi a társadalmat, mely felkarol minden egyes társadalmi oszj tályt. Az emberek könnyen hajlandóak egymást, vagy a másik miunkáját lebecsülni. \— Ezt kell kiküszöbölni. Egy nemzetet, egy testeit alkotunk mindnyájan s mindnyájunk javáiiikell dolgoznunk, mert ha egyik megbetegszik, áthat a többire is. í A Társadalmi Egyesületek Szövetsége valóságos Isten áldása népünkre, mert azt mun|- kálja, amire a porbasujtott, de élni akaró magyar népnek legnagyobb szüksége van: összetartást, egységet és lankadatlan alkotó munkát. Úgy tapasztaltuk, hogy a politika, túlérzékenység és féltékenység csak széjjelválaszt- ja az embereket de a munka közösségre nevel és örömet ad. Szervezetünk, amely minden társadalmi ré teget felölel, tavaly a jód sikerült Mindszenti Munkahéten az iparra, kereskedelemre, népművészetre, közegészségügyre, háziiparra .terelte a nagyközönség figyelmét, most a gardák tiszteletére jöttek össze. (Folytatása következik.) tő állomás az események forgatagában. A fiatalok talán a szebb magyar jövő felé indulnak, kézenfogva, hittel, reménységgel és szeretettel a ’szivükben. " ( De amint a református kulturházhoz éirek, már szomorúbb gondolatok rajzanak fel a lelkemben. Itt lakott a felejthetetlen Móricz Pák s 'róla eszembe jut a többi értékes név az utóbbi hetek veszteséglistájáról. Ezlen a héten szepesi Kuszka Jenő, a festőművész hagyta itt a földi tájakat, amelyeknek ihletett szerelmeké volt. ’ • Tovább megyek. A házak ablakából kihajlik a rádió. Zene szól mindenünnen. Soha még nem volt a muzsikának ilyen nagy szerepe az emberek életében, mint manapság. A zene azelőtt is életszükséglete volt az érző lelkű embernek. Vigasztalta fájdalmában, vidította örömében, a templomban Istenhez emelTaraba plébános munkában. Gazdák és halászok napja. »L mi, aK.TK.Tg.-aB, «gs^ Szól a zene.
