Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-08-23 / 34. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 34. sziámié,, a csatatereken lelkesítette éjsljai vigalmakban táncra ösztökélte. De most valahogy a fejére nőtt az embernek a muzsika. Úgy járt vele, mint a bűvészinas.: nem tud szabadulni tői- le. Hihetetlenül közönséges portéka lett a muzsikából, amely valamikor az élet finom csemegéje volt. Minden esemény muzsik£s4ó mellett megy, végbe. Nemcsak az ünnepi alkalmak zenéje harsog az öt világrész valamennyi hiullám(- 'hosszán, hanem a reggeli torna zenéjére ébredünk, az ebédünkhöz a paprikás krumpli mellé Beethoven szükségeltetik, uzsonnázni dzsess nélkül lehetetlen és este a cipőnket levetni nem bírjuk a Magyari Imre asszisztenciája nélkül. A sashalmi piactéren egyszer kötéltáncos produkálja magát, máskor cirkusz üti fel sátorát, vagy körhinta telepedik meg. Ez magában véve igen szép lehet, de a reklám kedvéért estefelé felharsan a rettenetes megafon, a- medy késői estig reszketted a környék levegőjét a legszivdöglesZtőtob slágerekkel. Menekülni nem lehet előle. Ablakon, ajtóko-n, paplanokon keresztül brutalizálja az embert. Ha elhallgat, újra kezdi. Olyan, mint a fogfájás. S most, hogy a Szentkorona utcai szerkesztőségig szeretnék eljutni, békességgel, a szentmihályi házak ablakából üldöz a, szüntelen Zenebona. Istenem, én csak szerjetem ja zenét! De nincs módomban megválogatni, hogy mit hallgassak meg, Rendjén van-e az, hogy amikor szegény Móric Pali bácsikra és az ő »Magyar sirató«-jára gondolok, hogy janiikor a szepesi Kuszka korán ellobbant tehetségét gyászolom, hogy amikor a jégverte (magyar termést siratom, — akkojr kérlelhetetlenül a fülembe zúgjon és idegeimet tépje a rumbák és foxtrottok lavinája? Éjjel-nappal zene sző! az egész világon. Ünnepel az emberiség? Ugyan mit ünnepel? Vagy a »danse macabre«, a haláltánc szörnyű kísérete ez a szüntelen zenebona? £n nem tudom; Mintha az emberiség az Ősi jussát akarná elverni muzsikaszó mellett, régi magyar mintára, de kevésbbé szépen és előkelőmódon. ’ r Kárpáthy László dr. A Hímmel család szerencsétlensége A napilapok és a rádió révén már ismeretessé vált a Hímmel család szerencsétlensége. Mélységes gyász és megilletődés fogadta Rá- kosszentmihályon egyik legbecsültebb, igen regi családunkra sújtott katasztrófa szomorú hírét. Himmel "Rezső máv. főfelügyelő négy évtizeddel ezelőtt, alapitó társadalmunknak volt igen becsült tagja, ki családjával sok éven át volt Rákosszentmihály lakosa. Fia Himmel Miklós^ Bhév. főfelügyelő hosszú távoliét után visszatért községünkbe és kedves úri ottbont rendezett be családjának. Felesége, Gradl Margit szintén egyik legrégibb helybeli csalát- dunk gyermeke Eszményien boldog házaséletet éltek, amit szép leánykájuk, Blanka tett teljessé. Himmel Miklós testvérhuga, Irma, Petróczy Aladár ny. ezredes felesége. Mind az öten Osztrák-Tirólban nyaraltak és autóbuszon akartak kirándulást tenni a Gross-Glock- nerre. A soffőr mellett tejeskanna volt, amely, felborult. Az ember fel akarta állítani, ezért lehajolt, miközben a jobb kezét levette a kor- mányk érékről. A teste megérintette és, félrebillentette a kormányt és az áuitóbusz huszonöt utasával együtt lezuhant az ötven méteres mélységbe. A kocsivezetö' és még két ,utas nyomban meghalt, a többi súlyosan megsebesült. A hat magyar utas közül Himimelnének a kocsi bádogoldala leszelte mind a két lábát. Férjének bal bokája tört és feje sérült meg. — Himmel Blanka könnyebb sérülést és idegráz- kódiást kapott. A Pefróczy pár bordatörést szenvedett. A sebesülteket a li,enzi kórházba szállították, ahol Himmel Blanka állapota javult meg a leggyorsabban. Harmadnapra jmiáfr A filléres. Hat nap után jön a Hetedik, Vidám vasárnapnak Nevezik. Hat napon keresztül U gy várom, Ha zöldül a határ, A nyáron. Már korán hajnalban Felkelek, Úgysem hagynak békén A legyek. Hogy zuhog az eső, Nem zavar, A vasútnál vagyok Csakhamar. Indul a filléres, Az a fő, Én is megyek vele, Üsse kő. Kéjes igy utazni, Tur-retur, Három pengő húszért, Mint nagyur. Délre odaérünk, Kecskemét! Mire megérkezünk, Nincs ebéd. Ha tudok koplalni Heteket, Mért kell, hogy vasárnap Jól egyek ? Ha kevés a sörünk És meleg, Nem gyullad a tüdőnk, Gyerekek! Ülőhely sehol egy Talpalat... Kinek nincs ínyére, Honn marad. Majd ha hazaérünk, Lesz minden, Ehetünk-ihatunk Békében. Kéjesen utaztam T ur.retur, Három pengő húszért Voltam ur. Hat nap után jön a H etedik, Szomorú vasárnap Némelyik. Vidékről jön Pestre — Reánk ront — Hozza a filléres A rokont. Léderer György. ő segédkezett szülei ápolásában. A gondos ápolás és az orvosok minden igyekezete Sem tudta azonban megmenteni Himmel Mjklósnét, aki súlyos sérülésének áldozata lett. Halálhk )!re| a rádió jelentése nyomán futótűzként ítelijedt el Rákosszentmihályon és mélységes megdöbbenést és részvétet keltett. Finomlelkü, kedves, jóságos uriasszony, példás hitves és anya száll vele kora sírba. Hímmel Miklós állapota szerencsésen enyhült, de annál jobban súlyosbította a szörnyű lelkifájdalom. A részkét iránta igen nagy. Értékes főtjsztviselője a Bhévnek, hova a Kass|a;-Oderbergi vasúttársaságtól jött áf a háború után. Szcjidlelkü, jóakaratig szeretetreméltó férfiú, ki gyermeksége óta szeretettel fűződik Szentmihályhjoz!, .s tnlár fiatal korában egyik értékes lés kedvelt tagja volt a sporttelepi társaságnak. Az első, korán elhunyt felesége is Grandi-leány, volt, most elvesztett hitvesének te stvéfn étije. Him mel Miklósné hamvait hazaszállitották Rákos- szén tmi Irályra s szombaton d.u 4 órakor tenm tik el a helybeli temetőben. H I R K Fiatal vagyok. Kis diák koromban jó tanuló voltam. A tanár rok gyakran hizlalták az önérzetemet azzal, hogy engem állítottak példaképpen a rpbbi nej- ■bUló elé, De most már bevallhatom, ho^y adóikéin mélyén undorodtam az iskolától s titokban gyakran imádkoztam, hogy bárcsak csapna, bele valami enyhébb fajta istennyila a gimnázium épületébe, úgy, hogy legalább egy két hétig ne kelljen iskolába jártij. Alig vártam a nyári szünidőt. De még a Uyári szünidőt jßsJ elrontotta augusztus vége felé az ä tudat, hogy, nemsokára itt a szeptember és újra kezdődik a gályarabság az elátkozott padokban. Ilyenkor elfogott valami mélységes fájdalom! éfs szór rang,ás, s kimondhatatlanul szerencsétlennek éreztem magamat. Az ifjúkori benyomások maradandók és eltörölheteflenek. Azóta a háború iskoláját is megjártam, az élet gálya rabságában is szem. vedtem s kérlelhetetlenül közeledik a nagy, hosszú szünidő, amikor már mindegy : tál van e, vagy nyár és virág nyilik-e a síromon, vagjv keserülapu. De azért augusztus vége felé mégis minden évben visszatér a tudatalatti, gyermekkori szorongás, hogy most valami b$, valami n agy kellemetlenség következik, amelyet nem lehet elkerülni és amelybe oly nehéz belé- nyugodni. Az Urnák 1936. évében azonban elmaradt ez a nyárvégi lelki depresszió. Más években ilyenkor kétszeresen fáj nekem az ország csoní- kasága, a revízió késlekedése, a belsői viszály- kodás és más efféle magyar szomorúság, amelyet sok üres ember nem tud átérezni. Az idén azonban könnyebb lett va szivem és a szorongást felváltotta valami édes, boldog remény- ség. í u i i Huj, huj, hajrá;! A béna karomba és. a Írok kant lábamba mintha visszatérne az erő és mintha hervadó életem fája uj virágba szökkenne,., Fiatal vagyok és boldog, mint egy kis, diák. Dp ez a kisdiák most már nem' fél attól, hogy a vakációra kemény munka következik. Csak hadd jöjjön az a kemény munka, amely újra naggyá és dicsővé teszi Magyarországot. Szeretnék cserkészkalapot, vagy leventesapkát nyomni őszülő fejemre, zászló alatt menetelni a rákos! réteken és odakiáltani; az ifjú cimboráknak: — Fiuk, én is közületek való vagyok. Én is ahhoz a magyar fajtáihoz tartozom, amely Berlinben csodálkozásba ejtette az egész viláí- got. Bocsássatok meg, ha valaha egy pillanatig is kételkedtem ennek az ifjúságnak a nagy- rahivatottságában és aggodalommal nézfemi^ magyar jövó elé. Hiszem, látom, hogy ti apáitoknál is keményebbek lesztek testi és lelki erőitek diadalmas magasrendűségében! —Hiszem, látom, hogy ti győzöd fogtok a nemzetek nagy gátfutásában, átugofjátok a revízió akadályait, megusszátok a sötét vizeket, viaskodtok karddal és ököllel bátran és lovagiasan fegyvereitek le ellenfeleiteket és visszaszerzjif- tek Nagyin agyarországot. H uj, huj, hajjrád Kárpáthy László dr. Sxent István napja. A rákosszentmihályi plébániatemplom, zsúfolásig megtelt az ünnepi nagymisére, mely alatt, a Krédó énekkar énekelt. A község előljárósár ga testületileg jelent meg. .Nagy Géza espet- 'resplébános, magasröptű, vallásos és hazafias érzéssel áthatott szentbeszédet mondott, mely igen nagy hatást tett a hallgatóságra. Hymen. Buday Ilit augusztus 15-én vezette oltár elé Tarján Ferenc dr. postatisztviselő. Ez az esküvő is egybekapcsolta Rákosszentmihály és Sashalom közönségét. A menyasszony ugyanis a szentmihályi, a vőlegény pedig a sashalmi fiatalság kedves tagja. Nagy Géza esperesplébános beszéde könnyekig meghatotta a zsúfolt templom közönségét, mely szeretettel üdvözölte az uj párt.
