Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-24 / 12. szám
XXXV, évfolyam. Rákosszentmihály, 1935. március 24. vasárnap. 12 szám. RÁKOS VIDÉKE YAKSAftALftRI, KÖ&34*AZttATÁS» &Ö£ttAZ5»Ai»A«ii SSK g ä*.AiP. «áKOflURZENTINMIÁLV NAGYKÖZSÉG ÉS SZA.ttOS «EGYESÜLET BIVVlAMtg MPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 103. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész evre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz A Hagykaszinű Közgyűlése. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó rendes évi közgyűlését élénk érdeklődés közepette vasárnap délután tartották meg. Az idei közgyűlés megint csak arról tett tanúbizonyságot, hogy az egyesület tagjai tudják azt, hogy komoly ügyért munkálkodnak, s a vezetőség hivatása magaslatán áll. A régi hagyományokhoz híven a közgyűlésen már az első határnapon a határozatképességhez szükséges taglétszámnál jóval nagyobb számban jelentek meg, s a gyűlés mindvégig lelkes hangulatban folyt le. Krenedits Sándor elnök, midőn a közgyűlést megnyitotta, s a jegyzőkönyv hitelesítésére' Pálfi János és Lippe Ödön Sándor tagokat felkérte, utalt arra a szeretetre, mely 20 év óta, az egyesület alapítása idejétől kezdve a tagokat mindenkor áthatotta, s amely a kaszinót második otthonukká tette. Megnyitó beszédében kitért arra, hogy a mostani jubileumi közgyűlés, mert 20 éve annak, hogy a nagy világégés közepette a volt két kaszinó vezetősége — egyiknek Pálfi János, másiknak Halász Ferenc dr. volt az elnöke — belátta, hogy az erők szétforgácsolódása semmi jóra sem vezethet. Mindkét egyesület kimondta a feloszlását, hogy egy egységes Nagykaszinóvá alakuljanak. Felhívására azonnal négyszázan jelentkeztek iaz alapításra, s az alakuló közgyűlés után e szám még folyton emelkedett, úgy, hogy egy éven belül a tagok létszáma elérte az ötszázat. A hosszan húzódó háború, s a forradalmak a kaszinót is megtépázták, de szívós, kitartó együttmunkálkodással ma már elérték azt, hogy minden adósságmentesen, felszerelve érték el a jubileumot. Magyar testvéri szeretettel üdvözölte és kérte tagtársait, hogy szeressék a kaszinót, amely, minden politikától mentesen, valláskülönbség nélkül, hazafias szellemben tölti be társadalmi hivatását és őszinte baráti szeretettel munkálkodjanak érte. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Regős József titkár számolt be a kaszinó múlt évi működéséről. A jelentést a közgyűlés szeretettel fogadta, majd pedig az elnök indítványára köszönetét szavazott érette. Id. Poros István pénztáros a zárószámadást és költség - előirányzatot terjesztette elő. Klausmann Gyulának, a számvizsgáló bizottság nevében tett jelentése után a számadásokat a közgyűlés egyhangúlag, észrevétel nélkül, s a pénztárosnak köszönetét nyilvánítva, jóváhagyta és az elnökségnek a felmentvényt megadta. Krenedits Sándor elnök jelentette ezután, hogy az elnökség és tisztikar mandátuma lejárt. Megköszönve a beléjük helyezett bizalmat, átadta helyét Pálfi János örökös tiszteletbeli elnöknek, kinek javaslatára a közgyűlés úgy Krenedits S. elnöknek, mint volt tiszttársainak köszönetét nyilvánította eddigi sikeres munkájukért. Ezután előterjesztette a jelölőbizottság javaslatát, melyet a közgyűlés egyhangúan magáévá tett, s közfelkiáltással megválasztották az uj vezetőséget. Elnök lett: Krenedits Sándor, alelnökök: Dibusz Sándor és Balázsovich Zoltán, igazgató: Fekete Sándor dr., titkár: Regős József, jegyző: Szabó József, ügyész: Ungár Gyula dr., gazda: Schulek Károly, pénztáros: id. Poros István, ellenőr: Bodóczy József, szertáros: Szlavkovszky Sándor, könyvtáros: Kiss Sándor, s a számvizsgáló bizottság tagjai: Szigethy György, Klausmann Gyula és Reich Rezső. Pálfi János tiszteletbeli elnök lelkes szavakban üdvözölte az újonnan megválasztott elnökséget és tisztikart, majd pedig Krenedits Sándor újból megválasztott elnök a maga és tiszttársai nevében köszönte meg a bizalomnak ilyen szép megnyilvánulását, s a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés ezzel véget ért. A titkári jelentést és a választmányi tagok névsorát, helyszűke miatt a jövő számunkban közöljük. iriMMH r-IT 111 - r ím\m W—T—ír—— w—i ■ um—I ■tiihhp—— Tennis* és jégpálya. Az Egyetemisták tevékeny és ügyes egyesülete évek óta azon fáradozik, hogy intelligens társadalmunk számára megfelelő tennisz- és jégpályát szerezzen. A bérlet utján biztosított tavalyi sporttelep nem volt végleges és mindenben kielégítő megoldás. Ilyen lett volna a Pálfi János-téren tervezett pályák létesítése, de e körül különféle bonyodalmak támadtak. A község átengedte a szükséges területet, de a Rsztmihályon abban az időben tomboló községi ellenzéki mozgalom fellebbezésekkel akarta meghiúsítani a terv megvalósítását. A fellebbezést a vármegye is, a belügyminiszter is elutasította, s igy a határozat jogerőssé vált, de közben az a baj történt, hogy az egyesület nem kapta meg a beruházásra szükséges tőkét és igy a pályák létesítését el kellett halasztani. A terv ellenségei azalatt a község hozzájárulásával elhelyezték a téren az országzászlót és most már újabb mozgalmat indítottak a pálya létesítése ellen azon a címen, hogy kegyeletsértő lenne ott az elhelyezése. Ennek a mozgalomnaak végeredményében aligha lett volna gyakorlati eredménye, mert az egyesületet szerzett jogától megfosztani nem lehetne és azon is sokat lehetne vitatkozni, vájjon az úri közönség előkelő sportpályája kegyeletsértő-e a zászló szomszédságában, amikor még az ügető versenypálya sem kegyeletsértő a nemzeti pantheont képviselő Kerepesi úti temető tövében. De hát az egyetemisták nem a jog és az erősebb érvek alapján akarták eldönteni ezt a kérdést. Nagyon dicséretes és tiszteletreméltó felfogással arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem győzedelmeskedéssel akarnak olyan pályát teremteni a közönség egy része számára, amelyet a lakosság másik csoportja rossz szemmel néz, hanem olyat akarnak létesíteni, amely ellen senkinek sincs kifogása, s amely igy zavartalanul az egész közönség rendelkezésére áll és
