Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-24 / 12. szám
2. o&áaí mKos víomt i2 szám. amelyet mindenki egyforma örömmel kereshet fel. Ez a felfogás örvendetesen győzelmeskedett és eredménye az lett, hogy az egyesület önként lemondott szerzett jogairól, felbontotta a szerződést, a község pedig a Pálfi János-teret eredeti rendeltetése szerint szép parknak rendezi be. A munkálatok most folynak, s néhány hét múlva meglátjuk az eredményt. A község és az Egyetemisták megértő jóakaratából és buzgalmából pedig a tavaszra mégis lesznek alkalmas helyen megfelelő tenniszpályáink, amelyeket a télen jégpálya céljára fognak felhasználni. Az uj sporttelepet a kibányászott községi kavicsbányában rendezik be. A területet 1935. ápr. i-től a képviselőtestület tizenöt évre átengedte az egyesületnek, egyelőre díjtalanul, 1940. ápr. i-től kezdve pedig évi 50 pengő bérösszegért. Az egyesület egy év alatt köteles a pályákat megnyitni és azokat mindig üzemben kell tartani, mert egy évi szünetelés esetén a szerződés önmagától felbomlik és a bérleti viszony megszűnik. A területen levő növényzetet és utakat az egyesület gondozza. A bérlet nem terjed ki a bánya mellett levő, egyéb célokra alkalmas községi telekre. Ez a fogas kérdés tehát mindenkit kielégítő megoldást nyert. Az Egyetemisták eddigi szereplésükkel bőséges bizonyságát adták életrevalóságuknak, ügyességüknek. Ha most megfelelő terep áll rendelkezésükre, jgen hamar virágzó sportéletet teremtenek községünkben és olyan hiányt pótolnak, amely miatt évek óta állandóan jogos panaszok hangzanak társadálmunkban. A tennisz és jégpálya szerényen megszabott jövedelme is olyan bevételt biztosit, amely a beruházás gondtalan törlesztését biztosítja, s igy aligha merül fel nehézség a pénzügyi lebonyolításban sem. Bizonyos tőkét már megtakarított erre a célra az egyesület és remélhető, hogy a hatósági támogatást is elnyeri önzetlen és jó- célu vállalkozása számára. A pályák létesítése annál szükségesebb és időszerűbb, mert közigazgatási bonya- dalmak miatt a községi jégpályát jövőre már nem nyitják meg. Nem lesz érdektelen, ha ezt a tanulságos történetet mindjárt itt elmondjuk. Schulek Károly biró az uj Almásy-telepen, a Hársfa-utca sarkán két évvel ezelőtt tenniszpályát létesített, amely szépen felvirágzott. Bár távol esett és természetszerűen nem felelhetett meg mindenben céljának, mégis hiányt pótolt, kedveltté vált és a legszerényebb belépődíjakkal is szép jövedelmet hozott. Az inség- munka keretében rendezték be, tehát jótékony célt szolgált e téren is és ugyanerre a célra nem kevesebb, mangold Béla Kotos uridivatáru üzletének különlegessége „CHAMPION“ gombunkon alsónadrág Tartós, kényelmes Ára 5'50 pengd Magyarországon kizárólag kapható: tv. Petőit sandor-u. t lefsfon 81-2-15 äpponyi tépnél mint 1000 pengő jövedelmet hozott egy évad alatt. A szándék is, a kivitel is helyes volt tehát és dicséretet érdemelt. Most következik a bürokrácia szerepe: A vármegyei számvevőség felülvizsgálata alkalmával az egyik eljáró közeg kifogást tett a jégpálya ellen, mert községi pénzt kezelnek ott, a szabályszerű eljárás mellőzésével és községi jövedelmet vonnak el a költségvetésszerü elbánás alól. Szóval végül is elrendelték, hogy ezentúl költségvetésbe kell felvenni a jégpálya dolgát is és szabályszerűen kell kezelni a kiadásait és bevételeit. Igaz, hogy a község eddig se adott egy fillér kiadást sem a pályára, mely önmagát fizette ki és csak a költségmentes, házi kezelés biztosította jövedelmezőségét, de hát a rend a fő dolog! Az eredmény pedig az, hogy a biró kijelentette, hogy ő ugyan többet nem bajlódik jégpályával, a főjegyző pedig, hogy nem csinál költségvetést az időjárás kockázatára, nem teszi ki a községet annak, hogy váratlan olvadás elmossa a bevételt és a fuldokló adósok nyakába sodorja a kiadásokat. így tehát a községi jégpálya belefulladt a bürokráciába. A szegény gyermekek beérik majd a régi jó csuszkával is. Az Egyetemisták a legjobbkor fognak hozzá régi tervük megvalósításához. Púr szó a zugiói Hovihy Miklós kertvárosról. Irta: Sélley Antal postafelügyelő. Néhány lelkes és fanatikus embernek minden nehézséget legyűrő energiája gyönyörű kertváros alapjait rakta le a Rákosmezőn. Ha valaki 2—3 év óta nem járt a Rákosfalva határában fekvő puszta mezőkön, ma bámulva látja, hogy a mostoha gazdasági viszonyok között is házak százai emelkednek utcákká és a puszta mezőn hatalmas és szép kertváros körvonalai bontakoznak ki. Tíz évig tartó emberfeletti küzdelemnek az eredménye ez. Le kellett győzni a hatóságok ellenállását, ki kellett harcolni az OFB utján a házhelyek birtokba adását, az építő' engedelmek megadását. Nem kevesebb, mint 916 köztisztviselő hadirokkant kapott házhelyet. Az építkezések megindulása előtt közmüveket kellett létesíteni. Hogy milyen nehézségeket kellett leküzdeni, mig a mai fejlődés megindulhatott, az szinte elképzelhetetlen. Az egész mezőt alá kellett csatornázni, ami körülbelül egy millió pengőbe került. Házi és utcai villám- világítást kellett szerezni. Vízvezeték építése folyamatban van. A legmodernebbül épült házak százai és a bekerített telkek mindjobban kialakítják az utcákat, melyeket utcajelző táblákkal is felszereltek már. Telefonhálózat van a kertváros területén, s több ház bekapcsolódott a telefon-forgalomba. A lakosok és telektulajdonosok tömörüléséből megalakult a »Zuglói Horthy Miklós kertváros egyesület«, melynek elnöke vitéz Boronkay István dr., kir. ügyészségi alelnök, ügyvezető igazgatója Baráth Géza nyug. szív. tanár, kik a lelkes vezetőség és tagok támogatásával tovább küzdenek a fejlődésért. Az adómentesség, a Lábkölcsönök, jó és olcsó közlekedés, utcák fásítása, rendezése, az építkezők támogatása, a hatóságokkal való jó viszony fentartása stb. stb. alkotja az egyesület programját. Az elfogulatlan szemlélő örömmel láthatja a kertváros biztos fejlődését és nem kell nagy fantázia hozzá, hogy virágzó uj városrész megvalósulását várhassuk abból a közel jövőben.
