Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-07 / 14. szám
XXXV évfolyam. Rákosszentmihály, 1935. április 7. vasárnap. 14 szám. RÁKOS VIDÉKE Társadalmi, köziisazoatAsi és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 108. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egye« szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla:Ml. sz Levelei kapóéi a Hév! Régebben hirt adtunk már arról, hogy Rákosszentmihály elöljárósága váróházikó létesítését kérte a Hév. igazgatóságától, ahol a kérelmet megértéssel és előzékenységgel fogadták. Az előzetes tárgyalások megtörténtek, a helyszíni szemlét megtartották, megállapodtak, hogy a megállóhelyet az Ilona utcából a Károly király útra helyezik át, ahol megfelelő tér áll rendelkezésre, s nyugodtan vártuk, hogy a házikó felállítása az első enyhe héten megtörténik és ezzel az utazóközönség egyik régi, jogos, ha nem is főbenjáró kívánsága kielégítést nyer. A tavaszi fuvalat megérkezett, a sashalmi határban kivirágzott az első mandulafa, azonban a Bhév. munkásai még mindig nem jelentkeztek. Érkezett azonban helyettük levél a Bhév. igazgatóságától, s abban az a kurta-furcsa értesítés, hogy a váróbódé létesítése ügyében kifejezett kívánságnak nem tehetnek eleget. Vagyis a Hév. még ebben a csekély, komoly költséget nem is jelentő, méltányos kívánság dolgában is a rideg önzés és kíméletlenség álláspontjára helyezkedik, az annyit hangoztatott »megértés és előzékenység« helyett. A váratlan fordulat általános felháborodást keltett az elöljáróság körében és alaposan fokozza majd, nyilvánosságra jutása után a közönség elkeseredését és gyűlöletét a vállalattal szemben. Ekkora rövidlátásra és kicsinyességre valóban nem lehetett számítani még a Bhév. részéről sem, amely pedig sok év óta dolgozik azon, hogy megutáltassa magát. Hát ez bizony alaposan sikerül is és végleg kiábrándítja azokat is, akik makacs jóhiszeműségükben holmi újabb, megértő szellem térhódítását elhitték és hirdették. De nem kell szaporítani a szót. A község elöljárósága a következő levélben válaszolt a Bhév. igazgatóságának. Olvassák el gondosan és elmélkedjenek rajta. Érdemes. A Bhév. tekintetes igazgatóságának, Budapesten. Megdöbbenéssel értesültünk arról a határozatáról, hogy Rákosszentmihályon a Károly király ut és Ilona utca sarkára kért és tervezett váróbódé létesítését váratlanul megtagadta, akkor, amikor kérelmünk teljesítésére már reményt nyertünk, a helyszíni tárgyalásokat sikeresen elvégeztük és a valóban csekély költséget jelentő kérelem teljesítése elől már minden akadály elhárult. Ez a rideg és községünkkel és közönségünkkel szemben csüggesztő módon méltánytalan eljárás különösen feltűnő akkor, amikor hasonló váróházikót a tek. igazgatóság mostanában több, sokkal kisebb forgalmú helyen is létesített és amikor a nálunk kért bódé a közönség igen régi, sokszor hangoztatott jogos igényét elégítené ki. Azon a nagyforgalmu ponton, az időjárás szeszélyének kitéve, tömegesen várakoznak az utasok, akik a BIhév. részéről soha semmiféle jóakaratban, előzékenységben vagy kedvezésben nem részesültek, hanem évtizedek óta a legméltánytalanabb eljárást kénytelenek elviselni. Mi magunk mindenkor arra törekedtünk, hogy a vasút és a közönség között a megértés útját egyengessük és méltányosságból, mindig a jobb jövő reményében, sohasem a szerződésben biztosított jogaink érvényesítését kerestük, hanem a barátságos kiegyenlítés és türelmes várakozás elvét követtük. Sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy ez a méltányos eljárás részünkről káros és helytelen volt és soha mást nem eredményezett, mint fájdalmas és bosz- szantó csalódásokat. Arról ne is beszéljünk, hogy Rákosszentmihály és környéke évtizedek óta a legmostohább elbánásban részesül, hogy a tűrhetetlen és kizsákmányoló viteldijakkal fejlődését megbénították, lakosságát mérhetetlen károkkal sújtották, más fővároskörnyéki helységekkel szemben hátrányos helyzetbe szorították és a tarifa- revízióval esztendők óta szinte hónapról-hónapra tragikus módon eredmény nélkül kecsegtetik, de még ennek a szánalmas állapotnak keretén belül is állandóan újabb és újabb veszteségekkel sujtják, azelőtt élvezett kedvezményektől fosztják meg, sőt az utóbbi időkben még a községi elöljáróságokkal szemben is a régebben élvezett előzékenység helyett a legridegebb bánásmódot tanúsítják. Sajnálattal jelentjük ki tehát, hogy ilyen körülmények között a legjobb akarattal sem áll módunkban az, hogy az eddigi passziv magatartást kövessük és a minket úgy is állandóan ostromló jogos panaszokkal és méltányos követelésekkel szemben, a közönség rovására a tek. vállalat érdekeit jóhiszeműen védelmezzük. Elöljáróságunk megütközéssel vette tudomásul ezt a legújabb sérelmet, amely nyilvánvalóan minden komoly ok nélkül érte és helyzetét a közönséggel szemben nemcsak súlyosbítja, hanem egyenesen nevetségessé teszi. Kérelmünk teljesítéséhez tehát újból is ragaszkodunk és kijelentjük, hogy amennyiben a tek. igazgatóság álláspontját meg nem változtatja, úgy minden rendelkezésünkre álló eszközt és módot felhasználunk arra, hogy célunkat elérjük. Kijelentjük továbbá, hogy ezentúl mi is ridegen fogunk ragaszkodni a területhasználati szerződésben biztosított jogainkhoz: így már ezúttal kérjük a tek. igazgatóságot, szíveskedjék haladéktalanul intézkedni, hogy a pályatest burkolása és a burkolat jókarban tartása tekintetében fennálló szerződéses kötelezettségének pontosan eleget tegyen, ami mindezideig nem történt meg és ami közönségünk részéről állandó jogos panasz tárgya. Községünk nem hajlandó a mulasztásokból eredő károkat viselni és ezért teljes mértékben ragaszkodik szerződéses jogaihoz.
