Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-03-19 / 12. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 12. szám °b!|od HÍREK °s||8° Krédó gyűlés. Múlt vasárnap tartotta a Krédó egyesület rendeis havi gyűlésiét. A gyűlés előadója Nagy Gézia esperesplébános meghívására Megyesy Ágoston dr. budapesti kir. törvényszéki tanácselnök yolt. Előadása tárgyául közérdekű témát választott, a békeszerződést és a népszövetségi egyezség-okmányt ismertette, még pedig abból a szempontból, Vájjon Magyarországnak van-e jogi alapból kiindulva lehetőségei arra, hogy a revíziót békés utón, épen a békeszerződés és az említett egyezségokmány alapján sürgesse? Részletesen ismertette az egyes vonatkozó cikkelyeket és boncolta, hogy azokra hivatkozva, mik a lehetőségek, mik azok az esélyek, melyekre Magyarország zámithatna abban az esetben, ha a békeszerződés revíziójára irányuló kívánsággal fordulna a Népszövetséghez. Jogi szempontból a mostari! helyzetejt figyelembe véve, arra a következtetésre lehet jutni, hogy a győztes szomszédos államok nehezen hajlanának bármilyen terület vissza- engedésre és ha a Népszövetség részűnkre olyan kedvező javaslatot tenne is, hogy területvisszacsá- tolást indítványozna, vajmi kevés remény van arra, hogy ehhez szomszédaink hozzájárulnának, maga a Népszövetség pedig javaslatát nem tudná érvényre juttatni. Ha jogi szempontból nézve ilyen nehéznek is tűnik fel helyzetünk, mégsem szabad elcsüggednünk és nem szabad abbahagyni a revíziós gondolatot. Nagy szövetségesünk az egyetlen örökéletü alakulás*, a kath. egyház, azzal együtt kell haladnunk s ez az ut a boldoguláshoz vezet. Az1 igen nagyszáma közönség figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta mindvégig a rendkívül alapossággal felépített', igazán közérdekű és mindig aktuális témájú előadást« Hálás köszönet illeti az egyesület elnökét, esperess- plébánosunkat, hogy alkalmat adott ilyen kifejezetten nem katholikus tárgyú, de minden magyar embert rendkívül érdeklő előadás meghallgatására* Szükséges, hogy a revízió kérdésében tárgyilagos megállapításokat halljunk. Az előadónak Ámon Imre dr. mondott meleg szavakban köszönetét. Március lő-iki ünnepély. Rákosszentmihály közönségének március 15-iki ünnepélyével már mai számunk első cikkében foglalkozunk. Ezen a helyen csak röviden beszámolunk a teljes műsorról, amely általában meleg sikert aratott. A kaszinó nagyterme nem tudta befogadni a közönséget, amelyben úgy szólván az egész község képviselete részit vett. Aa ünnepélyt a Mansz és a levente egyesület rendezte) dicséretes sikerrel. A Magyar hiszekegyet a Polgári dalkör énekelte Novak László vezetése alatt, finoman és szabatosan. Pillér György a levente egyesület elnöke mondott közvetlen hangú megnyitó beszédet, amelynek kissé széteső részei között a márciusi ifjúság hazafias lelkesedésének magával sodró és sorsy- döntő ereje volt az egybekapcsoló vezérfonal. A közönség meleg tapsai után Szőke Sándor vezetése alatt bemutatkozott a rákosszentmihályiszavalókórUs. A »Talpra magyart« adták elő hatalmas erővel és megkapó színezéssel. Dübörgőit, zúgott a magával ragadó költemény, hatalmába ejtette az, egész közönséget, mely hosszasan ünnepelte Szőke Sándort, a kitűnő karvezetőt: Szlavkovszky Sándort, valamint magát, az egész szavalókart. A Polgári dalkör két énekszámmal gyarapította sikereit. Zenei biztonságuk feltűnt itt is, nemkülönben a be tanítás gondossága, — csak a dal önfeledt őrömét, mámorát kell 'frt * * V még a produkcióba bele vinni és arra vigyázzanak, hogy ne énekeljék az éljen szót »él-jen«-nek, hanem, miként a magyar ember ajkán hangzik', úgy, hogy:, »éj-jen«. A magyar ember az »1« hangot itt nem hallatja', mert az j-vé hasonul a szájában. Az iskoláknak is kárhozatos szokásuk, hogy a nyelvtani tudomány kedvéért úgy beszéltetik a növendékeiket, hogy »tud-ja«, »lát-ja«, — holott magyarul az. úgy hangzik, hogy »tuggya, láttya«. Ez nem parasztosság, nem müveletlenség, hanem egyszerűen magya- rósság, a másik pedig hibás kiejtés. De folytassuk az ünnepély műsorát: Bán Margit szépen, lelkesen adott elő egy Rudnyánszky verset. Szép volt a szavai lat, szép a magyarruhás szavaló és szép a költemény. A Krédó énekkar igen nagy sikert aratott két dalával, melyet Pornói János vezetése alatt igazán pompásan adott elő. Feltűnt a dalkar kitűnő hanganyaga. Az egyik dal előadása különösen nagy tudást követelt, s a kipróbált dalkar könnyűszerrel megküzdött vele, őszinte élvezetet szerezvén mindig hálás közönségének. A gazdag műsor fénypontja dr.'‘Csíki Já- nosnénak, a Mansz központi ügyvezető elnökének beszéde volt. Már nem először halljuk Rákosszentmihály on, s tudjuk, hogy kiváló szónok. Igen nagy hatást tett most is. Különösen beszéde második felével, amelyben hirdette, hogy a magyiar asszonytól várja a magyar hajnalt, a magyar asszony erejében bízva hisz a magyar jövőben és ennek a szép ünnepélynek lelkes hazafiságábán látja az összetartás e re- jéf, amely azt a magyar jövőt meg fogja szerezni. Az igen szép és nagyhatású beszédet a Mansz nevében Vörös Feréncné köszönte meg1 rövid', tömör és megkapóan hatásos szia vakkal. Farkasné Z. Irén, a rákosszentmihályi Mansz lelkes tagja két kedves hazafias versét mondotta el, tapsokat aratva, majd Herczeg Ferenc szellemes és megkapó »A költő éis a halál« cimü egyfelvonásosát adták elő a leventq műkedvelők feltűnően sikeres módon, Daragó Lissy finom, jellegzetes beszéde és Ízléses játéka tündökölt az együttes élén. Utassy Erzsiké igen jó volt; és melegen, őszintén beszélt. Kitűnő műkedvelő Garda István,, akiben humor és alakitóképesség van. Szabados Vilmos lelkesen, hévvel és jóleső mérséklettel játszotta Petőfi igen nehéz szerepét. Bán István jóízű és természetes volt. Fleischinger. Miklós is biztató eszközökkel rendelkezik, s bizonyára fog sikereket aratni. A rendezéssel Kun Gyula dicséretes munkát végzett, amelyet Szőke Sándor művészi csiszolása tett teljessé. .... A ...............n ........<■ •. f rv Trcnrf A Rákosszentmihályi „Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezet vezetősége mély fájdalommal jelenti, hogy igazgató-elnöke BAUER OTTÓ up váhiszaki főtanácsos U, llp#)') fff déli 12 órakor váratlanul 1933. március 15-én elhunyt Budapesten. A megboldogult huszonkilenc éve, alapításától kezdve igazgatója és legfőbb irányitója, öt év óta pedig elnöke szövetkezetünknek, melynek élén soha el nem múló érdemes és áldásos tevékenységet fejtett ki. Emlékét örökké kegyelettel őrizzük. Rákosszentmihály, 1933. március 15. Az igazgatóság és felügyelőbizottság. ö a sí ki Á £ % 3 iir Ki
