Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-09-03 / 36. szám

4 oldal. 7IÄKOS VIDÉKÉ 36. szám. 160 pengő a hősök emlékművére. A Szent István napi népünnepély 160 pengő tiszta jövedelmet eredményezett a hősök emlékművére. A tiszta bevétel még több lett volna, ha a mellékköltségek, a kellékek kölcsönvétele, összehordása és visszaszállítása nem járt volna tetemes kiadással A Mansz nagy buzgalommal támogatta Schulek Károly főrendezőt; különösen Homor Gyuláné fejtett ki példás tevékenységet. Egymaga száz jegyet adott el. Felülfizettek: Dóra Mihály 10, Keres­kedők Egyesülete 5, Ipartestület 5, Bogyay Antal 1, Makádi István 1 pengőt, Laci bácsi 20 fillért. Pártgyiilés. A Nemzeti egység körében körzeti gyűlést tartottak múlt vasárnap. A gyűlés sokféle panasszal és közérdekű kérdéssel foglalkozott, majd pedig elhatározta, hogy a Phöbus és a Hév. tarifájának mérséklésé érdekében a sashalmi szervezettel együtt mozgalmat indit és óhajtásait emlékiratban terjeszti a felsőbb hatóságok elé. Kimondották azt is, hogy ezentúl minden hónap utolsó vasárnapján d. u. 4 órakor gyűlést tartanak. A János vitéz Újpesten. Zajos estéje volt múlt csütörtökön a Mikiósy Imre színtársulatának Újpesten. A János vitéz előadására akkora közönség jelentkezett, hogy százával távoztak a pénztártól, akik már jegyet nem kaphaitak. A ma is népszerű, örökszép színdarabon kivül a roskadásig telt nézőtér a Cselényi József ven­dégfellépését ünnepelte. A Nemzeti Színház kitűnő mű­vésze Bagót játszotta és a felvonásközökben népszerű nótákat énekelt cigányt Ígérettel. Mi it mindenkor, úgy ezu tál is igen nagy sikere volt A zsúfolt nézőtér zajosan és tüntető szeretettel ünnepelte a J nos vitéz alakitóját, a mi Dán ss Győzőnket is, aki énekével és jáiekával egyaránt kivá'ót produkált. Miklóssy Imre igazgató a francia király szerepében szerzett za os mulatságot a közön égnek. A szép előadást, közkívá­natra, e héten szerdán meg kellett ismételn i. Az érde­kesség fokozása kedvéért ezúttal Cselényi játszotta János viiézt, Daniss pedig B gót, még pedig nem kisebb hatással, mint múlt heti fellépésük alkalmával. A francia királylány szerepeben ezúttal Danissné Turcsy Jolán aratott jól megérdemelt diadalt. Krédó—Egyetemista mérkőzés. Szombaton zajlott le a nagy mérkőzés a Kréoó énekkar és az egye emisták között. A szép közönség leikes hangon buzdította a két csapatot. A kiáltozás messze elhaliat- szo.t a kő ségben. A méikőzés hatalmas iramban kezdőJött és mindvégig igen izgalmas volt. Végül is 4:4 arányban eldönte'lenül végződött, így alkalom nyílik u|abb d niö mérkőzés vívására. A küzdelem a legnagyobb rendben, szépen folyt le, minden zavaró körülmény nélkül A Kréoó gólján Linter (2) és Scräifer (2) rúgta, mig az egyetemistákét Peccoi I., Peccol L, Szöcs és Rtmeg. A mérkőzés bírája Peccol Gusztáv volt, akt nagy buzgalommal bíráskodott bár a Krédisták úgy érezték, hogy túlságosan felébredt benne az ifjúság iránti sztretet s gyakrabban szemet hunyt az öregebbek káiára. Ez azonban nem rontott a hangulaton s a két csapat az őszinte barátság jelében találkozott újra este a kaszinóban, ahol a drukkerekkel együtt vidám sörö­zéssel. tánccal töltő ték el az estét. Elhalasztott mulatság A Korompay tenisz­telepen szeptember 2 re tervezett Mulatság a rossz idő­járás miatt elmarad. A mulatságot előreláthatólag szeptember 7-én, vagy 9-én tartják meg a Korytnig-féle vendéglőben. A Move. RFC táncmulatsága. Ritka jókedv és vidámság uralkodott a/ RFC táncmulatságán. A helyi­ség zsúfolásig megtelt és késő reggelig visszhangzott a mulatozó fiatalság zajától. Szakái István és Gömöri József főrendező irányítása mellett, a rendező gárda fáradhatatlanul gondoskodott a hölgyek szórakoztatá­sáról. Az anyagi siker is megfelelő A rákospalotai „elátkozott kastély“. Régen nem jártam Újpesten—Rakospalotán. A minap este 11 óra körül Újpestről az „A“ villamossal utaztam Rákos- palotára, a Szabadság térre, a földkerekség legsiral­masabb szobráig, hogy onnan a Hév. villamosán foly­tassam utamat Rákosszentmihályig. A menetrendből tudtam, hogy 11 óra 38 perckor indul az utolsó villa­mos, tehát nyugodtan haladtam a végállomás felé, mert még csaknem félóra várakozó időm volt. Nyu­galmam azonban a végállomáson csakhamar tünedezni kezdett. Az állomás sötét, a pénztár ablaka vakon mered elém. Az állomás épület olyan, mint az Angol parkban az elátkozott kastély. Se embernek, se életnek semmi nyoma. A környéken mindenfelé síneket javí­tanak. Néhány tucat figyelmeztető veres lámpa villog felém a sötétből, A téren, a szomszédos utcákban élő lénynek semmi nyoma. Várok egy darabig, azután kétségek kezdenek gyötörni. Vaijon jön-e még villamos? Vájjon csakugyan idáig jár-e meg most is, mint azelőtt? Vagy talán már nem itt a végállomása? Lám, az állo­más épületét használaton kívül helyezték I Hátha a a pályát javítják és a villamos visszafordul egy-két állomással elébb? A percek múlnak, aggoda mám egyre növekszik. Csak valaH kerülne már erre, hogy meg­kérdezhetnem. De nincs. Se rendőr, se bakter, se járó­ké ő. Amott jön egy A villamos. Megkérdem a kalauz­tól Odafutok, de mire oda érnek, mar elindul. Vissza­ballagok. Amott a másik u'cán lampafeny halad. Valami alkalmatosság, — ember van rajta, vele szóba állok. Elég messze van; futni kezdek felé, de mire közelébe érnek, ennek is hült helye van. Jaj, hatha azalatt meg­jön és el is indul az én villamosom I Usgyé, szalad­junk vissza az elátkozott kastély elé. Már zihálok, már vtrejték folyik rólam. Tovább nem gyötrődöm 1 Hajön még egy A kocsi, visszamegyek Újpestre. Lesz ahogy lesz. Nini, csakugyan közeledik mar az A. Odamegyek a megállóhoz és várom.' Ugyanakkor felzug mögöttem a Hév. villamos és kiválik a hunyorgó fényű távoli lámpák erdejéből a villamos fényben ragyogó kocsi. Örömkiáltás szakad fel totkomból es megkönnyebbülten futok vissza az állomásra, hol az üres kocsin a jól ismert vezető és kalauz fogad ... A kaland hétköz­napi befejezéssel végződött. Szeretném azonban meg­kérdezni azokat, akiket illet, hogy ha már, nyilván takarékosság kedvéért az állomás épületét „üzemen kivül helyezték,“ miért nem lesznek rá lega ább láblát azzal a felirattal, hogy a Cinkotai Nagy itcéhez az utolsó vonat 23 óra 38 perckor indul. Ha néha napján odavetődik, arra a senki szigetére valami földi halandó, legalább tájékozást és megnyugvást meríthetne belőle és nem töliene olyan félórát az éj elhagyott sötétjében, mint én tettem, kétség és remény között, mar-már veszejtve minden csillagot . . . FIGYELEM! Nagy választék a közismert Dreher Maul gyártmányú árukból. — Szaloncukorkák a legolcsóbb árban. — Olcsó rum és likőr vásár. — Közvetlen a termelőtől Szikrai asztali borok. — Gyulai hentesáruk KERNER EMIL fűszer és csemegekereskedőnél Rákosszentmihály, Rákosi-ut 68. M. k. dohány és szivar áruda. TELEFON 15. szám Spicckutyát keresek megvételre, özv. Szabó Ferencné szül. Pichler Ilona. Rákosszentmihály, Regele János és Béla-utca sarok.

Next

/
Thumbnails
Contents