Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-20 / 47. szám
XXXÍI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. november 2Ó. vasárnap, 47. szám. RÁKOS vidéké társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 5U fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Pichler István-NagGésa. Hétfőn reggel csakugyan elhagyta Rákosszentmihályt Pichler István esperes plébános. Kitért minden bucsuzkodás elől. Egyházközségétől a Krenedits Sándor világi elnökhöz intézett alábbi levélben vett búcsút. A rákosszentmihályi róm. kath. egyház örök- érdemü. nagy alapvetője, Fehér János esperes plébános volt, aki azóta Vecsésen szerzett valósággal apostoli érdemeket. A templom felszerelésének nagy müvét ő végezte el, a vallásos érzelmű társadalom buzgóságát ő élesztette fel és ő teremtette meg az egyházközség világi vezetőségében azt a szellemet, amely lelkiekben és anyagiakban egyaránt csudálatos eredményeket gyümölcsözött. Csizmadia Gyula plébános bámulatos szervező ereje és szívós energiája meghozta az önálló plébániát, megteremtette a példás társadalmi szellemet, legkényesebb időkben és veszedelmek között megvédte az egyháznak és hiveinek érdekeit, a kommunizmus alatt ünnepélyes bérmálást rendezett, polgári fiúiskolával ajándékozott meg és még igen számos alkotással gyarapitotta az egyházközséget. A forradalmak után, a hitélet bizonyos mértékig meglazult, s ezért távozásakor utódjául Pichler Istvánt ajánlotta, a buzgóiságáról közismert, szigorú lelkipásztort. Pichler István a működéséhez fűzött reményeket teljes mértékben beváltotta. A hitélet elmélyítése, munkájának legszebb eredménye. Nem csak beszoktatta a templomba híveit, hanem a vallásos buzgalmat igen nagy mértékben felfokozta. Viallásos egyesületeket, szervezeteket létesített, a serdülő gyermektől kezdve minden hive számára. Hiveinek áldozatkészségét kiválóan tudta kamatoztatni. A legsúlyosabb időkben nagyarányú beruházásokat tudott végeztetni. Plébánia, kántoriak, telkek, kongregációs otthon, polgári iskolai épület és cserkész otthon, Szent Imre kápolna munkálkodásának látható eredményei. A Szent Imre kápolna különben Pornói János kántor eszméje volt, ő dolgozott érte legbuzgóbban, de Pichler István szeretettel karolta fel a tervet és vette kezébe azt. A kath. hívek igen nagy tábora fanatikus odaadással követte. Sokat tett a szegények javára, jól sikerült inség- akcióival és a lelkipásztor vigasztalásával ott volt mindig hívei mellett. Szerzetesi lélek volt. A saját személyét világi vonatkozásokban mindenből kikapcsolta. Mindent csak Istenért és az örök üdvösségért cselekedett és mindenki cselekedetét csak ebből a szempontból ítélte meg. Magának nem kívánt semmit. Ez a magyarázata, hogy még a bucsuzás elől is elzárkózott, bár ezzel hiveinek fájdalmat okozott. Működése kezdetén uj segítő gárdát szervezett maga mellé és állitott munkába. Sok kiváló munkatársa volt, mint Taraba József dr. és Alexy Rezső, de világi hívei sorából is, akikkel fáradhatatlan munkálkodást fejtett ki. Tizenegy éven át szerzett érdemeit hálásan jegyezzük fel és mi gyarló emberek, akik szomjuhozzuk a szeretetet, mélyen sajnáljuk, hogy egyetlen jó szó, egyetlen kézszoritás nélkül kell búcsút vennünk az igaz pásztortól. A Pichler István búcsúlevele a következő: Nagyságos Elnökség! Tek. Egyházközség, Képviselőtestület! Püspök Atyám, kérelmére, a rákosszentmihályi plébánia vezetésétől mai napon fölmentett és Rét- ságot adta működési területnek. Másfél éve, a bérmáláskor kértem e változást, s csak ma döntött ügyemben püspökünk. E döntésről én máig nem tudtam, tehát nem is beszélhettem róla. A szállongó hírek felelőtlenül terjedtek. Most mikor már tudom a változást, első kötelességemnek ismerem ezt a nagys. Elnökség és Képviselőtestület tudomására hozni, sőt egyedül önök és önök utján a Hívek előtt megokolni, miért akartam én már másfél éve e k. működési térről elmenni? Nem a munkakedv elvesztése indított ez életembe vágó lépes megtételére, hiszen papimunka ott is épen elég lesz, ahová megyek; sem a fáradtság érzete, njert ezt kipihenhetném, — hanem attól a lelki feszültségtől való szabadulás vágya, amely 11 év folytonos harcoskodása, tervezgetései és az anyagiak előteremtése következtében, — úgy hiszem, — előbb-utóbb minden hasonló munkakörü pap lelkében föltárnád. Lelkiekben építeni, s nem kőben, földben, vasban! — És Rétság egyszerűségére ezért vá- ben, vasban! — Én Rétság egyszerűségére ezért vá- tette a talajt, viszont ő Rákosszentmihálynak fogja megadhatni azt, amire időt az eddigi munkakör intern ive nem engedett nekem. Nagyságos Elnök Uram, a tek. képviselőtestület és a jó hívek lehetővé tették, hogy rendezett viszonyok között veheti át a plébániát ftdő Nagy Géza ur, úgy, hogy az ő pihent lelkülete a tervezgetések szükségérzete nélkül tudja majd rendezni, ami még hátra van. A pap működéséről egyedül a jó Isten Ítél 1 Amennyiben az emberek megérzik a pap intencióit, s megvalósításhoz segítik, abból lehet emberileg megítélni, hogy közelebb jutottunk-e — pap és hívei — a vallásos élet ideáljához? Én községemet szerettem, s a Hívek zöme, nb. Képviselőivel egyetemben valóban rajta volt, hogy Isten országa bennünk megerősödjék. Ezért adom át helyemet olyannak, aki minden biztositékát bírja, hogy »Mindenkinek min-
