Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-20 / 47. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 47. szám dene legyen»«, s ne csak egy rétegé, őszintén meg­vallom, én már csak azt tudtam tenni, hogy mire volna még anyagi szüksége Egyházközségünknek, vagy miből fizessük ki 'ezt, vagy amazt?! Szeretett Utódomé a feladat, hogy a keretbe képet, a formába most már lelket adjon — min­denki számára. Isten áldja meg őt e munkájában! Önöknek pedig adja a megértés lelkét, hogy vele együtt »az ott fenn valókat keressék«. Nem bucsuz- kodom nyilvánosan senkitől, mert 11 évet úgy sem lehet kitörölni az emlékezetből, s igy voltaképen együtt maradok lélekben e község népével. A tekin­tetes Egyház tanácsot mt. Elnökével együtt pedig külön is kérem, hogy tartson meg szeretetében. Rákosszentmihály, 1932. nov. 14-én. Mély tisztelettel Pichler István plébános. * Nagy Géza esperes plébános hétfőn megérke­zett községünkbe, édes anyjával együtt, aki itt is kedves gondozója lesz háztartásának. Az uj lelki- pásztort valósággal ujongó örömmel fogadta egész Rákosszentmihály. Ragyogó arcok, ölelő' karok fo­gadták mindenütt, hiszen, — mint már a minap mondottuk, — haza jött Rákosszentmihályra, ahol, mint fiatal pap már működött és nem csak odaadó buzgalmáról és nagyszerű képzettségéről tett tanu- bizonysiágot, hanem egy éni sze re tét rémé 11 óságával, mindig sugárzó kedvességével ós odaadó jóakaratá­val mindenkit barátjává tett. Ünnepélyes beiktatását Vasárnap végzi Vedres Béla apátpióbános, esperes, majd 10 órakor az uj plébános szentbeszédben mu­tatkozik be a híveinek, azután pedig a nagymisét mondja. A templomi szertartás után tiszteleg előtte az egyházközség, az elöljáróság, az iskolák tantestü­lete és a Mansz. Uj plébánosunk Budapesten született 1892. már­cius 5-én. Édesatyja ügyvéd volt. A széptehetségű ifjú igen gondos nevelésben részesült. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, a teológiát Vácott végezte. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen jogi tanulmányokat is folytatott. Felszentelése után első állomáshelye Rákosszentmihály volt, hol Csiz­madia Gyula plébános mellett működött, mint hit­oktató. Rákosszentmihály egy csapásra megszerette a kedves, fiatal lelkipásztort, akinek szintén szivéhez nőtt a község, melyben eredményekben gazdag és mindig felfelé Ívelő' papi pályájára megindult. Egy évi ottléte után Vácra került, mint a Szent József fiúnevelő intézet prefektusa. Az egyházmegyében ál­talános hire terjedt ottani értékes működésének és csakhamar különös megbecsülést szerzett az ifjú lel­kipásztornak. A Szent József intézetből vonult be a világháború alatt, mint tábori lelkész. Itt bontakozott ki igazán papi és emberi kiválósága, rettenthetetlen bátorsága. A szörnyű megpróbáltatásokkal terhes olasz harctéren vitézkedett, a Kapisztrán János szel­lemében. Meg is sebesült és harctéri szolgálataiért nem kevesebb, mint hét szép kitüntetésben részesült. Három éven át tartó harctéri szolgálatát a szegedi 46-ik gyalogezredben teljesítette. Hazatérése után váci püspöki karkáplán lett és a kényes és kitün­tető tisztséget nyolc éven át töltötte be, általános elismerést szerezve. Az 1927. évben megkapta a rét­sági plébániát, ahol kiválóan értékes és sikeres lelki- pásztori működést fejtett ki és megnyerte hiveinek rajongó szeretetét. Pichler István esperes plébános felkérésére és a megy és püspök óhajára cserélte el plébániáját a rákosszentmihályival. Mielőtt azonban Rétságot elhagyta volna, a püspök esperessé nevezte ki, hogy ezzel a szép kitüntetéssel jutalmazza ér­demeit. Rétságon őszinte sajnálattal búcsúztak el hí­vei Nagy Gézától. A főszolgabíró vezetése alatt folyt le a megható bucsuünnepély, amelyen hálás szívvel sorolták fel az eredményeket, amelyeket ottani mun­kálkodása alatt elért. íme, ez a pályafutása Rákosszentmihály uj plé­bánosának, aki töretlen erővel és munkakedvvel fog­lalta el uj és még fokozottabban terhes ui állomá­sát. Olyan ember, aki sem lélekben, sem testben nem riad vissza a súlyos feladatoktól és mint világ­látott férfiú, a ki Európa csaknem minden orszá­gát beutazta és mindig nyitott szemmel, fogékony lélekkel mindenütt csak tanult — győzi mindig, min­denben kellő tapintattal és energiával. Valóban jóleső vigasztalás és gazdag jutalom reánk nézve, hogy amikor a régi buzgó pásztort el­veszítjük, ilyen gazdag és szerencsés kárpótlást nye­rünk- ? ' Ml ! : J J -á jl.Élifl Nagy Géza esperes-plébánost szeretettel kö­szöntjük Rákosszentmihályon és Isten bőséges áldá­sát kérjük reá és itteni működésére. ssgilgu ögbb hírek a pesti hiscsiKú-menes. "SggS» Ebben a benzin-szagu, motorzajos pesti gyász- világban ■— a drága huszárpiktor Garay Ákois szavai­val élvén — sírni kellene, ha itt-ott még lovat lát az ember a' pesti utcákon. S hogy mégis ilyenekben gyönyörködhetünk, azt a magyar királyi postának köszönhetjük. Kisebb-nagyobb, sőt óriási teherautója, posztkiszlis motor-biciklije van ugyan egésiz dan­dárra való a budapesti postának, hanem annálinkább dicséretül feljegyzendő, amiért a magyar-posta ősi lovas kapcsolatait sem rúgták félre. A postakocsikkal robogó gyönyörű fajlovak ámulatba ejtik az embert. A hajdani, igazi magyar urak hint óiban, bricskái előtt sem lehetett látni ezek­nél szebb, külömb lovakat... A bakról a balszamre vágott sapkás, tagbaszakadt csinos magyar posta­kocsisok •— oldalukon a jó-öreg körgalléros, kövér kézbesítő postás-bácsikkal — olyan büszkén, ügyesen hajtják remek lovaikat, mintha éppen a boldogult öreg Ferenc József őfelségét kocsikáztatnák. Ezeknek a derék postakocsisoknak, remeik pos­talovaknak a Hungária-uton, a régi Lóverseny-tér istállótelepén van a nagytanyájuk. A keleti-pálya­udvar közvetlen szomszédjában itt jófalusi módon szántógatnak, vetnek, aratnak, kaszálnak, takarmányt is termesztenek. Dédelgetik a körülkeritett zöld-lu­cernatábláikat, a többszöri kaszáLás után a pesti kiis- csikó ménes is ezeken a lucerna-kaszálókon szokta rúgni a gyepet. A »postának« ugyanis pompás anya­kanca állománya van, s a szopástól elválasztott já­tékos, kecses csikókból verődik Össze és táncolgat itt a tarlón ez az általam említett pesti kiscsikó ménes... Ezek a nyihározó bájos, pesti kiscsikók az angyalházi, balástyai, bugaci, hortobágyi, kömpöci puszták megszaladt méneseinek emlékezetét idézik elő lelkiemből, amiközben ott a »sarkon« a szürke gondoktól terhelten várom, várom az oly’ nehezen érkező rákosszentmihályi »körforgalmas«-villamost 1 (rhp.)

Next

/
Thumbnails
Contents