Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-25 / 39. szám

39. szám. RÁKOS VIDÉKE Hol a következetesség? (A Hév. tarifa furcsa­sága..) A következő levelet kaptuk: »Tek. Szerkesztő­ség! Figyelemmel és élvezettel olvastam a Hév. köz­lekedés és tarifa ügyében megjelent cikkeket, me­lyekben nemcsak feltétlen tárgyilagosság, hanem nagy szakértelem is nyilvánult. Különösen nagy ha­tást tett a Hév. tarifájának az a mulatságos intézke­dése, hogy Rákösszentmih ályró 1 és Mátyásföldről olcsóbban lehet beutazni Budapestre, ha az utazásit Rákosfalván megszakítjuk, mint ha közvetlen jegyet váltunk. Bizonyára szívesen fogadja a Rákos Vidéke, ha a legújabban szerzett tapasztalatom alapján, most én is ilyen furcsasággal gyarapítóm a Hév. tarifa következetlenségeiből font terjedelmes koszorúit. Te­hát: dolgaim úgy alakultak, hogy csak a Ferenc Jó­zsef kaszárnyánál szállhattam fel a Hév. vonatára, hogy Rákosszentmihályra utazzam. A Kerspesi-iuti állomáson oda-vissza jegyet szoktam váltani, ha oly­kor — elég ritkán —- dolgom akad Szentmihályon. A kaszárnya-állomás pénztáránál is ilyen jegyet kér­tem, de legnagyobb meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy csak egyszerű menetjegyet válthatok, menet-térti jegyet csak a budapesti végállomás ad ki. Még nagyobb lett a meglepetésem, amikor meg­tudtam, hogy ugyanannyit kell fizetnem, minit ha a Kerepesi-uti állomásról indultam volna. Hát, kérem, hol itt a logika és hol az igazság? A Kerepesifuti végállomásról ingyen viszi a vasút utasát a kaszár­nyáig? Miért kell nekem többet fizetnem, ha keve­sebbet utazom? A kaszárnyánál nem olyan pénztár van, mint a Kerepesi-uton? Miért nem olcsóbb a kaszárnyától a rövidebb ut és miért nem lehet ott térti jegyet váltani? Miért érdemel büntetést, aki a 24-es villamoson, vagy az autóbuszon jut el a Hun- gária-ut sarkáig és a kaszárnya-állomás pénztáránál váltja jegyét? A nemzetközi vasutiigyi kiállításon kellene üveg alatt mutogatni azt az agyvelőt, amely ezt a tarifát kieszelte! Kérem, közöljék ezt a panaszt, bárha köztudomás szerint, rendszerváltozás követke­zik, hogy az uj vezetőség tisztán láthassa az ilyen elképzelhetetlen részleteket is. Tisztelettel: F. G. Hetven tandíjmentesség! kérvény. A ráko - szentmihályi polgári leányiskolába 179 tanuló irat­kozott be. Osztályok szerint: I.: 51, II.: 39, III.:-60, IV.: 29. A túlságosan népes harmadik osztályt nem ás lehetett elhelyezni egy teremben, hanem a kettős — torna- és ünneplő — termet rendezték be szá­mukra. Szomorúan jellemző a maii viszonyokra, hogy nem kevesebb, mint 70 kérvény érkezett be tandij- mentesség engedélye zése iránt. A kérelmeket az is­kolaszék Krenedits Sándor elnöklete alatt tartott ülé­sén vette beható tárgyalás alá és a súlyos körülmé­nyeikhez alkalmazkodó méltányos jóindulattal intézte el azokat, csupán ahhoz a régi elvükhöz1 ragaszkod­tak, hogy rossz tanuló nem részesülhet kedvezmény­ben. A gyűlésen Tiszámé Kökény Margit volt az elő­adó. László Istvánná irta a jegyzőkönyvet, hitelesi- tőként pedig Way and Károly és Kecskeméthy Vince bíró szerepelt. Az iskola fentartása súlyos terheit ró a községre, s ezért a község érdekeit sem tévesztet­ték szem emi a határozatok meghozatalában. Poros István gondnoknak, aki az iskola pénzügyeit nagy körültekintéssel intézi, köszönetét szavaztak odaadó fáradozásaiért. Örömmel vette tudomásul az iskola­szék Krenedits Sándor elnök bejelentését, hogy köz­benjárására az egészségtan tanításának kérdése is kedvező megoldást nyert. A múlt iskolai évben, mint ismeretes, Krenedits Sándorné, az iskola nyugalma­zott tanára, önként vállalta el a fontos tantárgy elő­5.,oidal adását, még pedig teljesen díjtalanul, hogy a község és az iskola érdekeit önzetlenül szolgálja és a túlter­helt tanári testületen is segítsen. Hiven és eredmé­nyesen eleget is tett feladatának mindaddig a napig, mig végzetes betegsége abban meg nem gátolta. A most kezdődő iskolai évben Fekete Sándor dr. községi másodorvos vállalta el, ugyancsak díjtalanul a heti két óra egészségtan tanítását, amiben a tanári testület részéről László Istvánné asszisztál neki. Az iskolaszék köszönetét mondott Fekete doktornak és az elnöknek, a kérdés sikeres megoldásáért. Aljegyző választ ts. Hír szedni méy ebben a hónapban megtörténik az aljegyzőválasiztás a rákos- szemtmihályi községházán, még pedig, mint örömmel jelenthetjük, hagyományos módon előreláthatóan egyhangú szavazással. A képviselőtestület és a fel­sőbb hatóság bizalma már is két igen érdemes pá­lyázó mellett foglalt állást. Az egyik Krenedits Imre, akit a főszolgabiró Dibusz Sándor örökébe osztott be, s ő ebben a nagy körültekintést és szakavatott- ságot kívánó állásban kiváló munkaerőnek bizonyult. A körülmények játéka következtében, saját hibáján kívül jutott a főjegyzői és jegyzői székből az aljegy­zői tisztségbe, de úgy megszerette községünket, hogy ebben a minőségben is szívesen evez most már a biztos állás révébe és értékesiti tudását községünk javára. A másik aljegyzői állás Sor Ferenc doktoré, aki szintén helyettesként került községünkbe, itt hosszú adőn át nemcsak kitűnő munkát végzett tel­jes odaadással, hanem adóügyi osztályunknak való­ságos oszlopává lett és magát nélkülözhetetlenné tudta tenni. Egyéni szeretet reméltósága, szives, elő­zékeny modora népszerűvé tette őt közönségünk kö­rében is és igy joggal megillető jutalomként számít­hat a megválasztásra, mely közvetlenül nősülé,se előtt végleges kenyérhez juttatja. Ezek a szempontok ve­zérelték Gávay Béla számtisztet abban az elhatározá­sában, hogy a pályázatban ezúttal nem vesz részt, s igy az egyhangú választás ünnepélyességét nem za­varja meg a derék kartársak vetélkedése. Nem lehe­tetlen, hogy Szent Mihály napjára tűzi ki a válasz­tást a főszolgabiró. Temetkező egyesület alakul Rákosszentmi- hályo^. A temetkező egyesületek létesítésének gond lata sok helyen bevált és sok helyen népszerű. Rákos­falván a boldogult Bognár Gyula lelkész alapított ilyen intézményt, mely hasznos szolgálatokat telt a gyásrasujtóttá családoknak. Rákosszentmihályon Ró­nai Tivadar jegyző az iparosokkal alakított egyesü­letet, mely sok éven át fennállott, további sorsáról azonban nem tudunk. Most a tevékeny vállalkozó, Adárny Oszkár újítja fel aa* ötletet és a kitünően be­vált győri mintára szervezi a rákosszentmihályi »Jó- slziv« temetkező egyesületet. Győrött kilenc éve áll fenn a|z egyesület, sok ezer tagja van és már igen tekintélyes tőkét gyűjtött össze. Az elgondolás az, hogy a 20 fillér havi tagsági díjon kívül minden tag, vagy felesége, vagy 16 éven ajóli gyermeke elhalá­lozása esetén a tagok 20 fillért fizetnek az egyesület pénztárába, de ez a kötelezettség is megszűnik nyolc évi tagság után. Ezért az elhunyt élsőosztáiyu teme­tést kap teljesen díjtalanul. Beléphet minden 18—76 év közötti legyén. Az uj egyesület alapszabályait a belügyminiszterhez terjeszti fej jóváhagyás céljából. Az ötlet jó és emberséges, méltó rá, hogy minél töb­ben felkarolják. Az érdeklődés már is tömeges tag­jelentkezésben nyilvánul, úgy Rákosszentmihály on, mint Sas,halmom és Cinkotán is, ahol a szervezkedés szintén megkezdődött.

Next

/
Thumbnails
Contents