Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-08-14 / 33. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 33 száifi. xv\ A nőket a színházban is feltétlen udvariasság illeti meg. Illedelmes ember a ki-bevonuláskor nem tolakodik elébiik és nem taszigálja félre őket, hanem ahol csak lehet, figyelemben részesíti. XVI. Végül: a müveit színházi közönség egymásnak örülő testvértábor legyen, nem egy helyre tömöritett csapata laz ellenségeknek. Szeretem az embertest­véremet, mint felebarátomat. Kétszeresen szeretem, mint magyar testvéremet. Még jobban, mint szefrt- mihályi lakostársamat, akivel, ha idegenben találko­zom, úgy örülünk egymásnak, mint a feltalált test­vérnek. Mindez a rokonérzés és szeretet meghatvá­nyozódik a színház nézőterén, ahol kacajban-könnyV foen egybeforrva, együtt aggódunk, lelkesedünk, s fürdetjük lelkünket az irodalom és művészet hullá­maiban. Ilyen a müveit közönség a színház nézőterén. Hát legyen is ilyen! Sxinhá %. M m. i. szinházíáiogaió közönséghez! Az utóbbi napokban örvendetes módon telt há­zakkal ajándékozott meg a mélyen tisztelt közönség. Fájdalom, a hirtelen támadt örvendetes körülmény­hez nem tudtunk mindenben kellőképen alkalmaz­kodni. Megtörtént, hogy a közönség elhelyezésében zavarok támadtak és egyes mélyen tisztelt, látoga­tónk nem kaphatta meg a jogos helyét. Egy Ízben pedig az a sajnálatos eset fordult elő, hogy a jutal- mazandónak kiadott jegyek számozásában zavar tör­tént. Mindezekért mély megilletődéssel kérek ezen az utón szives elnézést és bocsánatot. ígérem, hogy tő­lünk telhetőién vigyázni fogunk a rendre és kérem a mélyen tisztelt közönséget, ne vonja meg tőlünk ezentúl sem szives pártfogását és aranyozza meg évadunk még hátralévő rövid részét kegyes támoga­tásával. Őszinte tisztelettel Kallós József szinigazgiató. Csütörtökön örvendetes módon szépen megtelt terem gyönyörködött »A mosoly országa« már mél­tatott szép előadásában. Bár zónahelyárak csábították a közönséget, mégis öröm, hogy az ilyen értékes darab három telt házat is tud vonzani. Kegyetlen volt a sors velünk pénteken. Egész nap zubogott az eső, lehűlt a levegő, sártenger az utcákon: tessék, ilyenkor jutalomestét rendezni! Szegény Károlyi Já­nos lett az áldozat, de egyúttal a nap diadalmas hőse is. Megmutatta azt a csudát, hogy ilyen lehetet­len körülmények között is szépszámú közönség gyűlt a színházba, elszántan szembeszállva az elemekkel, csak azért, hogy vele szemben szeretét ét és elismeré­sét kifejezésre juttassa. így hát az est ünnepi jel­lege, lelkes hangulata mégis megmaradt, volt virág és ajándék is jócskán, csak az anyagi eredmény, amit a tömeg részvételétől remélhettünk, az csap­pant meg lényegesen, úgy, hogy Kallós igazgató ki­jelentette, hogy főszinészét és két hét múlva kollé­gáját — pótjutalomjátékkal fogja kárpótolni. A ga- vaileros cselekedet bizonyára kellő méltánylásra ta­lál közönségünk körében. A Lehár »Éva« cimü operettje érthető módon nagyon tetszett most is. Az előadás igen jó volt. Az ünnepelt Károlyi János percekig nem tudott szóhoz jutni a tapsorkántól és állandó ünneplés tárgya volt egesz este. Ismert kitűnő bonviván alakitásainak egyik legszebbikét mutatta be. A vendégprimadonnia, Havassy Mimi is diadalt aratott, bár — különösen eleinte — erős indiszpozicióval küzdött. Játéka, tánca kitűnő; friss, ügyes; jelmezei pazarul fényüzőek. A szokott jó volt Salamon Gizi, Visky, Lányi, Erdélyi és Kőváry. Szombaton Kővári Emil jutalom játékára elég szép közönség gyűlt össze, de sajnos módon nem annyi, amennyit ez a derék epizódszinészünk megér­demelt volna, ő az, aki mindig megbízható, szolid munkát szállít. Maszkjai mindenkor kiválnak jel­legzetességükkel. Komoly, nem léha ember. Szere­tettel, zajos tapssal fogadták és nem maradtak el a virág és egyéb ajándékok sem. Három műkedvelő is részt vett az előadásban: a mulatságos Adárny Osz­kár előbb egy-két klaun-tréfával, majd a »Motor« cimü egyfölvonásos bohóságban. Sokat nevettek rajta, valamint Kohn Adél groteszk komika alakítá­sán. Réti Böske szép volt és kellemes jeléjiség. Kő­vári a férjet játszotta mulatságosan. A darab lelke Lányi volt, ki ezúttal komikus szerepben jeleskedett. Ami pedig ez után következett, szenzációssá avatta az estét: a »Varga Ábris« cimü egyfelvonásos ra­gyogó előadása; olyan teljesítmény, amelyre büszke lehet a társulat és amellyel országos körútra indul­hatna. Károlyi János legnagyobb szinmüvészi pro­dukcióját ismertük meg, szorongó szívvel, fojtogató könnyek között. A közönség egyszerre csak megdöb­bent; halotti csend támadt. Az a bizonyos nagy pil­lanat a színházban... Lenyűgözve ült mindenki a döbbenetesen igaz, csudálatos,an egyszerű, mégis vir­tuóz módon tökéletes alakítás hatása alatt és sziv- dobogva leste a cselekmény fejlődését, majd a vé­gén kirobbant a taps és percekig zúgott, tombolt. A darab egész előadása kitűnő volt: Erdélyi leg­jobb alakítását mutatta be: egyszerű, közvetlen és igaz volt. Kővári természetes, jó és néhány szavas szerepében kitűnő Salamon Gizi és Lányi István. Ezt a kis darabot mindenkinek meg kell nézni. Ismét­lést kérünk; talán nem is egyet. A műsort az ismert »A nyúl« cimü kabarédarab fejezte be: Visky, Lányi, Salamon Gizi és Kallós játszotta hatásosan. A nyúl tüzdelése gazdag volt, amit Visky ötletes kiszólásai és jóízű ;mókái mutattak, azonban maga a nyúl egy kissé jobban megsülhetett volna, mielőtt tálalásra került. Vasárnap is szépen látogatták a szinházat, bár a zuhogó eső sok kárt okozott. »A csárdáskirálynő« és a »Mesék az írógépről« szerepelt a szinlapon. Hétfőn a »Cs ókos regiment« operett zónaelőadá­sán zsúfolásig megtelt a színház. A könnyű, nyári operetten igen jól mulatott a szorongó tömeg és so­kat tapsolt. Az előadást már méltattuk. Uj volt Bo­gár Ferenc, aki mulatságos komikusnak bizonyult, csak vigyáznia kell, hogy a jó ízlés határain belül maradjon. Kedden megértük azt az örömöt, hogy nem fért el a közönség. Valósággal közelharcok folytak a helyekért. Némi zavar történt a jegyek számozása körül is, de meg közönségünk fegyelmezetlen és nem törődik vele, hogy jogosan foglalja el a helyet, amelyet megszállott, sőt figyelmeztetésre sem adja azt át. így üröm vegyült az örömbe, mert volt, aki haragudott és tiltakozott, midőn nem kaphatta meg a helyét. Az igazgatóság, mint lapunk utján is kije­lenti, gondoskodni fog róla, hogy ilyen rendellenes­ség ne fordulhasson elő. Sajnos, sokáig nem okozott gondot a közönség elhelyezése, s igy fejlődött ki bizo­nyos felületesség. Szívesen vállalják azonban az uj gondot, melyet a tömegesen jelentkező' közönség el­helyezése jelent. A nagy felvonulásra különben Sala­

Next

/
Thumbnails
Contents