Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-17 / 29. szám

29. szám.

üpueoa rwsm

3. oldal,

A Budapesti kir. büntetőtörvényszéktöl. B. Xí. 13434/36. szám. 1929. A Magyar Szent Korona nevében! A budapesti kir. büntetőtörvényszék a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Balázsovich Zoltán ellen megtartott nyilvános fctárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A szabadlábon levő Balázsovich Zoltán vádlott, budapesti születésű 55 éves, r. kath. val- lásu rákosszentmihályi (Szent Korona-utca 37.) lakos, magyar állampolgár, katona nem volt, nős, vagyontalan fővárosi tisztviselő, lapszerkesztő bűnös, mint a S. T. 33. §-a szerinti szerző, az 1914: XJLL t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése 1. pontja szerint minősülő három rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében. A kir. törvényszék ezért: Balázsovich Zoltán vádlottat az 1914 :XLI. t.-c. 3. §-ának 2. bek. alapján, figyelemmel a II. Bn. 3. és 5. §-aira, a Btk. 92. §. alkalmazásával 300 P azaz Háromszáz pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlanság esetére az St. 41 §. és a II. Bn. 8, 9, 10 §-ai alapján 20 (Húsz) pengőnként egy napi fogházra kell átváltoztatni.’ A pénzbüntetést az Ítélet jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a budapesti kir. ügyészségnél az 1892: évi XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra kell megfizetni. Vádlott a Bp. 480. §-a alapján köteles az eddig netán felmerült, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költségeket a m. kir. államkincstárnak megtéritni. Köteles a vádlott a Bp. 479. §. és 480 §-a értelmében az ügyvédi képviselettel felmerült költség cimén Holye Miklós* Scholcz Kálmán és Balázs Antal főmagánvádlóknak 400 pengőt azaz Négyszáz pengőt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A St. 40 és 42 §-ai alapján az Ítéletben megállapított pénzbüntetésért és bűnügyi költségekért, ideértve a főmagánvádlók részére megállapított ügyvédi költségeket is, elsősorban az elitéit, másodsorban a kiadó, végül pedig a Neuwald Illés utódai könyvnyomda felelős. A St. 43. §-a alapján köteles az elitéit az Ítéletet indokaival együtt a „Rákos Vidéke“ cimü időszaki lapban a jogerős ítélet kézbesítése után megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül követő számának elején rendes nyomással minden lappéldányban közzétenni. A kir. törvényszék főmagánvádlót magánjogi igényével a Bp. 1. §-a alapján polgári perre utasítja. Az ítéletet jogerőre emelkedése után a Bp. 494. §-a alapj n a kir. ügyészséggel, a St. 40. és 42. §-ai alapján a Rákos Vidéke lap kiadójával és a Neuwald Illés utódai könyvnyomda tulajdonosával, végül a St. 43 §-a értelmében a „Rákos Vidéke“ cimü lap felelős szerkesztőjével közlendő Indokolás: A kir. törvényszék a főtárgyaláson vádlottnak vallomásával s a vádbeli cikk tartalmával a következő tényállást állapította meg: Budapesten a Neuwald Illés utódai könyvnyomdájában előállított, a Rakosszentmihályon megjelenő „Rákos Vidéke cimü időszaki lapnak 1929. évi augusztus hó 25- ikéről keltezett számában „Képviselőtestületi közgyűlés“ felirat alatt egy cikk jelent meg. A cikk a többi között a következő tényállásokat tartalmazza : „Türelmet kérek, hogy részletesebben fog- laikozhassam ezzel az üggyel, mely rosszakaratú és lelkiismeretlen módon ferde és hamis vágányra terelődött.“ „A ferde beállítással a jóhiszemű polgárságot igyekeztek tévedésbe ejteni.“ «... nem családi üzletről van szó, mint hitvány módon feltüntették ...“ „Itt a képviselőtestület színe előtt utasítom vissza a nemtelen és hazug ferdítéseket és alantas gyanúsításokat.* „Nem adtunk okot rá,hogy ilyen minden kritikán aluli támadások rarászol- gáljunk.“ „Tűzzék azt babérkoszorújukhoz.“ „...jogtalanul és szívtelenül előráncigált alantas ferdítéseket és lappangó gyanúsításokat. .“ A cikket Balázsovich Zoltán irta és tétette közzé. Balázs Antal, Hotye Miklós és Scholtz Kálmán főmagánvádlók a cikk tartalmát sértőnek tálálván kellő időben feljelentést tettek, majd jogi képviselőjük a főtárgyaláson vádat emelt a cikk szerzője Balázsovich Zoltán ellen a Bv. 1 § ába ütköző s a 3 §. 2. bekezdésének 1. pontja szerint minősülő 3 rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Vádlott nem ismerte be bűnösségét. Azt beismerte, hogy a vádbeli cikket ő irta közérdekből s ő tétette közzé, — ezért a sajtójogi felelősséget elválla ta. Védekezése szerint a cikkben foglalt kitételek nem a főmagánvádiókra vonatkoznak. A főjegyzői ház vételét főmagánvádlók fellebbezték meg, de e fellebbezésben semmi olyan nincsen, ami Krenedits Sándor főjegyzőre nézve sértő volna s ami arra indította volna, hogy a közlemény szerinti erélyes hangú visszautasítást gyakorolja. Azonban megjelentek sorozatos hírlapi cikkek, melyek nyíltan azzal gyanúsították a főjegyzőt, hogy a köz rovására családi ügyletet akart csinálni és ezen cikkek nyomán lábrakel’ek a gyanúsítások, amelyek a visszautasítást jobban kíérdemlették, de a főmagánvádiókra nem vonatkoztatott, mert ők fellebbezésükben nem gyanúsították a főjegyzőt. A cikkben ezért nem említette a főjegyző által említett újságcikkeket, mert nem akart polémiába bocsájtkozni a konkurrens lapokkal. Bizonyítani kívánta, hogy a közlemény minden részében fedi a valóságot. A védő annak bi- zonyitására, hogy a vádbeli cikk a szóbanlevő képviselőtestületi közgyűlésen történteket igaz és hiv szellemben közli, kérte Krenedits Sándor, Kecskeméti Vince, Dibusz Sándor, Prokopp Endre, Pálfi János, Klimkó István, Poros István, Pillér György és

dr. Tóth László tanukénti kihallgatását. Főmagánvádlók képviselője a védő indítványához hozzájárult és kérte a főmagánvádlók tanukénti kihallgatását. A kir. törvényszék a felek indítványához képest elrendelte a hivatkozott tanuk kihallgatását arranézve, hogy a vádbeli cikk a szóbanlevő képviselőtestületi közgyűlésen történteket igaz és hiv szellemben közölte-e ? A főtárgyaláson kihallgatott Krenedits Sándor és Kecskeméti Vince, Pálfi János, Pillér György, Poros István, Tóth Pál László dr, Klimkó István, Dibusz Sándor és Prokopp Endre egybehangzó, esküvel megerősített vallomásaival bizonyítást nyert, hogy Krenedits Sándor főjegyző a kérdéses közgyűlésen megtette a vádbeli cikkben közölt sértő kifejezéseket. De Krenedits Sándor, Dr. Tóth Pál László és Dibusz Sándor azt is bizonyítják, hogy a kérdéses közgyűlésen Krenedits Sándor főjegyző hírlapokról, sorozatos cikkelcröl is beszélt, — Dr. Tóth Pál László vallomása szerint meg is nevezvén a „Pest- környéki Hirlap“-ot s visszautasította az azokban foglalt, a házvétellel kapcsolatos tendenciózus beállításokat s ezen újságok ellen fakadt ki a cikkben ismételt erős szavakkal. Erről a vádlott a vácibeli cikkben nem tesz említést. A főtárgyaláson a főmagánvádlók képviselőjének indítványára tanúként kihallgatott dr. Éder Gyula, dr. Janits Géza és dr. Sárik Lajos vallották, hogy a vádbeli cikk elolvasása után arra a meggyőződésre jutottak, hogy az abban foglalt sértő kitételek Balázs Antal, Hotye Miklós és Scholtz Kálmán főmagánvádiókra, — akik Rákosszentmihály képviselőtestületi közgyűlése által Krenedits Sándor főjegyző házának a nevezett részére való megvétele tárgyában hozott határozat eilen beadott fellebbezést aláírták — vonatkoznak, amely meggyőződésre különben más is, aki a cikket elolvassa jut. Ezekre való tekintettel az igaz és hiv szellemben való közlésről szó nem lehet. Minthogy a vádbeli cikknek fentebb idézett tényállításai valóság esetén a 3 főmagánvádlót közmegvetésnek tennék ki, vádlottat — aki a cikket irta s közzététette, mint a St. 33. Jj. szerinti szerzőt a rendelkező részben felhívott §-okba ütköző és minősülő 3 rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek kimondani s emiatt megbüntetni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék súlyosbító körülményül figyelembe vette a többszörös bűnhalmazatot, enyhítő körülményekül pedig vádlott büntetlen előéletét s hogy a cselekmények elkövetése óta hosszabb idő telt el s ezeknek mérlegelésével a vádlottra kiszabható fogházbüntetés legkisebb tartamát is aránytalanul súlyosnak találta, miért is őt a Btk. 92. § ának alkalmazásával a rendelkező részben feltüntetett mennyiségű, mint bűnösségével arányban álló pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapulnak. Budapest, 1931. junius hó 16. napján. Dr. Schadl Ernő sk. kir. bűnt. törv. tanácselnök, ft. elnök. Piacsek Győző sk. kir. törv. tan. elnök, előadó.

B. VII. 8511/38. szám. 1931. A Magyar Szentkorona nevében a Budapesti Királyi Ítélőtábla mint büntető bíróság, a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádol! Balázsovich Zoltán ellen indított bűnügyet, amelyben a budapesti kir. büntető törvényszék 1931. évi junius hó 16-án B. XI. 13434/1929/34. sz. alatt ítéletet hozott, Hotye Miklós, Scholtz Kálmán és Balázs Antal főmagánvádlóknak sulyositásért, — vádlottnak, mert nem nem bűnös, s a védőnek a Bp. 385. §. 1. a., c., p. alapján használt, Írásban is indokolt felebbezése folytán megtartott nyilvános felebbviteli fötárgyaláson vizsgálat alá vette s meghozta a következő ítéletet: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság ítéletének felebbezett részét helybenhagyja, de a kiszabott pénzbüntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján 3 (három) évi próbaidőre felfüggeszti. — Az elsöbiróság ítéletét a kir. ítélőtábla olykép egészíti ki és helyesbbiti, hogy a büntetés kiszabásánál a il. Bn. 7. §-át is felhívja, a kiszabott büntetést együttesen kiszabott pénzbüntetésnek tekinti, — továbbá, hogy a büntetés felfüggesztése folytán az elsöbiróság ítéletében a pénz- büntetés fizetésére és átváltoztatására vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzbüntetés tekintetében megállapított fokozatos vagyoni felelősség csak a felfüggesztés mel őzése esetére szólnak, — végül, hogy az ítélet közzétételére az elitéit, mint a „Rákos Vidéke“ cimü lap felelős szerkesztője van kötelezve. Az első- birói Ítéletnek a magánjogi igényre vonatkozó nem fellebbezett részét a kir. Ítélőtábla nem érinti. A Bp. 479. és 480, § a értelmében köteles a vádlott a felebbviteli eljárás során felmerült ügyvédi képviseleti és bélyegköltség cimén 46 (negyvenhat) pengőt, mint bűnügyi költséget a főmagánvádlóknak képviselőjük, dr. Hojtás Ödön ügyvéd kezéhez jogerő után 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Az elsőbirói ítéletben kimondott fokozatos vagyoni felelősséget a kir. ítélőtábla erre a költségre, mint szintén bűnügyi költségre kiterjeszti. A kir. Ítélőtábla az ügyben hozott Ítéleteket jogerő után Budapest székesfőváros polgármesterével, mint vádlott felettes hatóságával, a Bp. 108. §-a alapján közölni rendeli. — Indokok: Főmagánvádlók képviselője a felebbviteli főtárgyaláson bizonyitás-kiegé- szitésekép kérte a 19. sorsz. kérvényben hivatkozott és eddig még ki nem hallgatott tanuk kihallgatását ama körülményre, hogy a vádbeli cikk a főmagánvádiókra vonatkozik. Vádlott és