Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-08 / 6. szám
# XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, február 8. 6. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A rAKosszentmíhályi ipartesttel története. Irta: SzatSÖ JÚZSef. Midőn ipartestületi életünk 2-ik határkövéhez értünk, emeljük föl sziveinket és adjunk hálát a Mindenek Urának, hogy a sok küzdelmen át megérnünk engedte ez évfordulót, amidőn alapításunk 20-ik évét ünnepelhetjük, és ami engem főleg megnyugtat, hogy életem alkonyán megérhettem székházunk fölavatását. Legyen érte hála Istennek! Rendes életkörülmények között talán nem is olyan nagy idő 20 esztendő, azonban, ha mérlegeljük a fölöttünk lezajlott történelmi időket: mialatt komoly életharcot kellett vívnunk nemcsak kifelé, hanem belül, magunk között is a széthúzó erőkkel szemben; akkor Isten csodája, hogy még együtt vagyunk és működűnk. Sokan szeretik lebecsülni a közért dolgozók munkáját. Ezért megírtam az ipartestület történetét rövid kivonatban, és külön az iparosház történetét is, melyeket átadok az irattárnak emlékül. Ezzel visszapillantást akarok vetni az elmúlt 20 esztendő viszontagságaira, hogy röviden ismertessem ipartestületünk működését, okulásul nekünk és buzdításul az utánunk jövőknek: Az iparosok szervezkedése községünkben mintegy 30—32 évre vezethető vissza, amidőn elsőnek, azt hiszem 1900. évben megalakították az ipartársulatot. Elnöke Dálnoky János, jegyzője Guszbeth Károly, majd Lendvay Ferenc lett; későbbi elnökei Szando- vics Jakab, majd Balázsovich Zoltán, jegyzője pedig Radomszky Mihály voltak. Ezen életrevaló tá-rsulat mintegy 5—6 év múlva a hagyományos magyar átok áldozata lett, pangásnak indult, bár formálisan föl nem oszlott. 1907-ben a nagyon elfajult munkásmozgalmak ellensúlyozására, megalakult az Építőiparosok szövetsége Wass Gyula elnöklete alatt, jegyzője Rónay Tivadar lett. Mind a két előbbi alakulatban a rendes ipari közigazgatás mellett ápolták iparosaink a hazafias érzést a nemzeti ünnepek megtartásával és az utóbbi szerv szorgoskodott a mai ipartestület előkészítésében , mig végre 1909. év végén több lelkes iparostársunk közreműködésével Rónay Tivadar szervező munkálatai alapján megalakítottuk Rákosszentmihály és Cinkota községek általános ipartestületét. Ha számítjuk, hogy mennyi utánjárással jött létre, hány névaláirási gyűjtőivel kellett körözni, és hosszas kezelés alatt elrongyolódva ismét megújítani, a szomszédos községekben egész Csömörig hányszor jártunk propaganda utat, mig iparosainkat fel tudtuk rázni közömbösségükből és csatlakozásra bírni, végül hány közgyűlést kellett összehívni, mig az aláírattak határozatképes többsége azon megjelent a főszolgabíró kiszállásakor, hogy a megalakulást kimondhassa, akkor eléggé értékelhetjük az alapítók munkáját. Végre 1909. december 29-én megtartottuk az alakuló közgyűlést a Hausvater vendéglőben. Elnöke csekélységem, titkára Rónay Tivadar, iparhatósági biztosa pedig Krenedits Sándor községi főjegyzőnk lett, s megkezdettük a József-utcai Tóbiás házban bérelt helyiségben 1910. év elején a közigazgatás munkáját. Első dolgunk volt az ipari téren a verseny tisztességét helyreállítani, ahol igen sok tenni valónk volt: a tanonc nevelés, segédtartás és az önálló iparosok között is a folyton felmerülő vitás ügyeket elintézni, hol az iparhatósági biztosunk tapintatos békéltető eljárása a legtöbb esetben rendet teremtett. Még az év folyamán népes küldöttséget vezetett az elnök az iparhatósági biztos úrral az élén Decsy József gödöllői főszolgabíróhoz, majd később a keresk. kormányhoz emlékiratot terjesztett föl a kontárkodás meggátlásáért; miáltal sikerült azt némileg sziikebb korlátok közé szorítani. 1912. évben bold. eml. Rónay titkárunk megszervezte a temetkezési segélyegyletet, amely egészen a háború kitöréséig áldásosán működött, és sok gyászoló családnak törölte le könnyeit. Az ipari közigazgatás ellátása és az iparügyek istápolása mellett a háború előtt különös figyelemmel ünnepeltük meg a nemzeti ünnepnapokat: u. m. március 15. és október 6-át a hazafias érzés ápolására. 1913. év elején az akkor még 2 községnek széttagolt telepein lakó tagjaink együttérzésének művelésére, iparoslapot indítottunk Rónay Tivadar szakavatott szerkesztésében. Közben vigalmi bizottságunk Kovács A. János, majd Major Mihály agilis elnökeikkel az élén értékes és szorgalmas munkát fejtettek ki a mulatságok és művészi színvonalon mozgó szinielőadások rendezésében; és ez jelentékeny anyagi hasznot és erkölcsi sikert hozott a testület javára. Élénk emlékezetben maradt a fényes sikerű Piros bugyelláris, Sárga csikó és Falu rossza, melynek főszereplői: Forgács István, Tóbiás Annuska stb. ÜÜT Lapunk mai száma 12 oldal. 'Ü
