Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-26 / 17. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 17 szám. Azokra alaposan rájuk jár a rúd. Mintha csak le akarnák rombolni az egész ősi szervezetet, mely pedig a nemzeti gondolat egyik legerősebb pillére. — A válság mindenkit sújt. Ha az államkassza nem lesz ilyen üres, rájuk is sor kerül. Nem kell hinni, hogy a jó akarat hiányoznék. Gondolja csak meg, hogy maga a tisztviselői nyugdij évi 130 millió terhet jelent az államnak, főként a megszállott területről beözönlött vasutasok és postások miatt. Meg- kisérelték, hogy ezt a terhet áthárítsák a koncon osztozó államokra, de Trianon miatt nem sikerült. Most más megoldást keresnek. A Phönix és az angol Prudential biztositó társaság ajánlatot tett, hogy ennek a tehernek jó részét átvállalja, hogy igy annak viselését részben a következő nemzedékekre háríthassák át. Az ajánlat elfogadása esetén az államra körülbelül csak évi 40 millió pengő teher maradna. — Ez nem rossz. Mindjárt jobban tudnánk mozogni. Nos, és az ajánlatot elfogadják? — A kormánynak az az álláspontja, hogy csak akkor köti meg az üzletet, ha az ajánlattevő biztositó társaságok magyar biztositó intézetet is részesitenek benne, nehogy az üzleti haszon teljesen külföldre vándoroljon. Ezt a fontos szempontot most nagyon helyesen, minden téren érvényesítik. •— Mit szól a Bata ügy tragikus fordulatához. Ez aztán a szomorú »Köpenik?« — Sirni szeretnék. Hány száz és ezer ember támolyog most főbeütötten! — Érdekes, hogy maga eddig még sohasem beszélt az annyi izgalmat keltett tervekről? ■—• Vártam a fejleményeket. Tudja, hogy én felelőtlenül sohasem fecsegek és oktalan izgalmat nem élesztek. Inkább az automobiltulajdonosok figyelmébe ajánljuk az örömhirt, mely minket, közönséges halandókat hidegen hagy ugyan, de az autósok népes seregére épen nem közömbös. — Ugyan mi az? — Csak annyi, hogy a nemzetközi utforgalmi bizottság a nemzetközi vámokmányok érvényességét a magyarországi autókra és autóbuszokra is kiterjesztette. — Hát ez olyan jó? — Jó bizony. Kérdezze meg csak a külföldön is járó autótulajdonosokat. Magát azonban, mindnyájunkkal együtt sokkal jobban érdekli a halálsorompók ügye. — A tengeri kigyók ügye... — Tökéletesen igaza van. Hát tudja mi a legújabb újság? ...Az, hogy megint ott vagyunk, ahol a mádi zsidó. — Nem kérek rossz tréfákat. Hiszen már minden rendben és még az idén megkezdik a... — Állj! Hogy mit kezdenek, azt nem tudom, de az igaz, hogy valamennyi érdekelt: kormány, főváros és Máv. megegyezett abban a szomorú megoldásban, hogy a ceglédi vonalat töltésre helyezik. Töltésre, amely elzárja a főváros fejlődését és a környékkel egybeforrását. Huszonnyolc—harminc útvonal helyett mindössze négy nyilást hagy: az Erzsébet királyné, Thököly, Kerepesi és Kőbányai-uton. A költség 11—12 millió pengő, melynek törlesztését a Máv. vállalja. Ez a megállapodás, amelyet a legutóbbi napokban érdekes összekülönbözés zavart meg. A Máv. ugyanis azt akarja, hogy a kölcsönt a főváros vegye fel, mig a főváros erről hallani sem akar. így jutottak megint holtpontra. — Hát a tengeri kigyó csakugyan tovább él? — Nem kell azért megijedni. Én azt mondom, amit a Rákos Vidéke évek sora óta hangoz;tatott, hogy a rossz megoldás hátrányosabb a semminél. A tárgyalásoknak ez a megfeneklése tulajdonképen kedvezőbb fordulatot adott a dolognak. Alkalmul szolgált ugyanis arra, hogy az egyedül helyes megoldás, a forgalom körvasúira helyezésének terve ismét előtérbe kerüljön. Egyik legkiválóbb vasúti szakértőnk, Kemény Ignác ny. máv. főmérnök hatalmas tanulmányban tör e mellett lándzsát és már az illetékes körök merevségét is megingatta. A tanulmány Nagybérlői példájára hivatkozik és azt bizo- nyitja, hogy külföldön képtelenségnek tartanák az utcák szabad forgalmának meggátlását. Ott még a magasvasutakat is úgy épitik, hogy az utak megzavarása helyett inkább házakon vezetik keresztül. A ház első vagy második emeletét foglalja el a vasút pályája, — alatta és felette lakások vannak. Kemény főmérnök megcáfol minden érvet, amit a forgalomnak a körvasutra terelése ellen felhoznak. A ceglédi vonal felemelését a fővárosi közlekedés Trianonjának nyilvánítja és azt mondja, hogy »A magas gáttal elzárt kisvárosnak felesleges lesz minden egyéb közlekedési probléma, mint földalatti gyorsvasut vagy földfeletti magas körvasút, Hév., Máv. és Beszkárt, rendszerek egyesítése, autóbusz- kérdés: a mostani nagy csatazajjal harcoló autotaxi rendszámok tuladonosai valóságos forgalmi akadályai lesznek egymásnak e város-falövezte belső közlekedési ostrom alatt álló városban.« Bebizonyítja, hogy a pályafelemelés tulajdonképen aránytalanul nagyobb költséggel járna és a munkálatok évekre megbénítanák a kivezető utak forgalmát. A mi ránk nézve annyit jelent, hogy egyszerűen tönkre tenné az egész kivül eső területet és a fővárosnak ezt a szépen fejlődő környékét. — Hiszen akkor valóságos csapástól szabadulunk meg, ha az a megoldás elmarad. — Úgy, ahogy mondja. Az a roppant komoly és szakszerű, tehát laikus számára csak fáradsággal élvezhető hatalmas tanulmány valóságos rémregény számunkra, akik a vonalon kivül várjuk helyzetünk javulását és megdöbbentő bizonyságainak hatása alatt kézzel-lábbal kell tiltakoznunk, mint a lidércnyomás ellen, hogy valamiképen azt a töltést fel ne épitsék. Inkább maradjon egyelőre minden a régiben. — Seiffensteiner Salamon hires esete jut az eszembe, ha erre a borzalmas tervre gondolok. A Károlyi-forradalom hírhedt köztársasága idején mondotta el a bölcs Salamon: A Glanzwix Izrael »feljötte magát Pestre« és szállást vett a Rombach- utcában. A szobához reggeli is járt, kávé, vagy tea. Az első reggel kávét kapott. Másnap megkérdi tőle a szállásadó asszony, hogy mit óhajt reggelire: — Ho oz, o mit tegnap koptom, valta edj kávé, úgy kérek inkább edj teát. Felelte Izrael. Osz-posz: ha igy néz ki edj köztársaság, akkor inkább kérünk edj királyságot«. — »Osz-posz«: Ha olyan az a pályafelemelés, mint amilyennek a Kemény főmérnök tanulmánya mutatja, akkor inkább kérünk csak halálsorompót. vitéz Regős Ágoston sörözője Ferenc József (piac) tér. Friss csapolásu DREHER sör. Közvetlenül termelőtől vásárolt kiváló fajborok. Kisüstön főtt pálinkák. — Kadarka és fehér asztalibor literje 1 pengő, utcán át 80 fillér.
