Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-19 / 16. szám

XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 193Í. vasárnap, április lé. Í6. Szátti. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZieAZGÁTÁSl ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Márkus Jenő dr. könyve. TV modern köxuit közlekedés kérdései. — Hamburg és Budapest. - Útmutatás a lövőre. A múlt hónap végén a Budapest székesfővárosi közlekedési r.-t. kiadásában tanulságos és érdekes könyv jelent meg. Márkus Jenő dr., a Bszkrt vezér- igazgatóhelyettese irta. »A hamburgi magasvasut r.-t.«-ról szól; de módfelett érdekes adatai és nagy szakértelemmel levont tanulságai a mi közlekedés- ügvi problémáink útvesztőjében is kitűnő irányjelző szolgálatot tesznek. Kivánatos tehát, hogy minél szé­lesebb körben ismerjék meg tartalmát, mely minkéi életbevágó érdekeink révén, úgyszintén az iró sze­mélye miatt is különösképen érdekel. Márkus Jenő sok jóindulatot tanusitott már a múltban is a Zugló- rákosvidéki, közönséggel szemben és méltán remél­hetjük, hogy a jövőben is hasznát látja közönségünk ennek a jóindulatnak és helyi tájékozottságnak, őszintén örvendünk tehát, midőn értékes és tanulsá­gos müvét komoly szakértő megvilágitásában ismer­tethetjük. Márkus dr. tanulmányában a hamburgi viszo­nyokat, az ottani helyzetet és az ottani közlekedési vállalat fejlődését, prosperitását ismerteti, a tényle­ges adatok alapján. Az adatokat olyan rendszerbe foglalja össize, hogy azok a mi viszonyainkkal való összehasonlításra és helyes következtetések levo­nására lehetőséget nyújtanak. A nemzetközi viszonylatokban használt »Ver­gleichsbeispiel« (összehasonlitó példa) alapján a budapesti közúti közlekedési vállalat számára leg­alkalmasabb példának a hamburgi közlekedési vál­lalatot tartja. E példa és könyvének az a mondata, hogy »a Hamburgi magasvasut r.-t. szervezetét, jogviszonyait, üzemi és üzleti eredményeit, valamint az utóbbiakkal kapcsolatos célkitűzéseket dolgoztam fel azon re­ményben, hogy a könyvem a székesfőváros illetékes tényezőinek és a szakköröknek az érdeklődésével fog találkozni«, indit bennünket arra, hogy Márkus Jenő dr. felette érdekes és tanulságos könyvével, mely elsősorban mégis csak szaktanulmány, mi is foglalkozzunk. Németországnak ma a legnagyobb közúti vil­lamos gyorsvasutja a 64.13 km. hosszú hamburgi ma­gasvasut, melynek vonala részben magasvasuti, rész­ben földalatti. A berlini gyorsvasul (»U«-Bahn) vá­gányhálózata az 1929. év végén összesen 64.4 km. volt. (Tájékoztatásul közöljük, hogy Budapesttől Hatvan *66 kilométerre fekszik.) A hamburgi magasvasut legnagyobb részben 1906—T918. között épült Hamburg állam számlá­jára. Az első vonalat 1912. évi március 1-én adták át a közforgalomnak. A vasutvállalat üzemvitelére a vasutat épitő Siemens-Halske és a berlini A. E.G. cég »Hamburgi magasvasut r.-t.« elnevezés alatt 1911-ben 15 millió márka alaptőkével társaságot alapitott, mely az elek­tromos erőtelepeket, műhelyeket, egyéb épületeket és belső berendezést saját számlájára felépítette és a kocsikat beszerezte. A »Hamburgi magasvasut r.-t.« Márkus dr. sze­rint vegyesgazdasági jellegű vállalat, részvénytársa­ság formájában, amelyben Hamburg állam döntő befolyása — bár jelenleg még nem bir részvény­többséggel — a részvénytulajdon után őt megillető szavazattöbbségi joga révén nyert biztosítást. Ezen­kívül joga van a felügyelőbizottság üléseire a nyil­vános érdekek képviseletében, ’állambiztost kikül­deni, akinek ugyan nincs szavazati joga, azonban résztvesz a tanácskozásokon, önálló indítványokat tehet és az üzemvezetőség határozata ellen felszóla­lással élhet. Ha az állambiztos valamely határozat ellen felszólalással él, a határozat végrehajtását fel kell függeszteni és a szenátus döntését kell kérni. Ez a részvénytársaság egyesitette magában 1918. év első felében a hamburgi és környékbeli közúti vasutakat, melyeket különböző magántársa­ságok alapítottak. Ezek a magántársaságok az idők folyamán gazdasági szükségből egyesültek, úgy, hogy az 1918. évben már csak két társaságot kellett be­olvasztani. Bár a könyv nem emliti meg, de tudomásunk van róla, hogy a közúti vasutak egyesítését az utazó közönség állandó csökkenése segitette elő. Soha annyi kerékpárost: férfit, nőt és gyereket nem lát­tunk még, mint amennyi a háború előtt volt Ham­burgban. Még a cselédek is kerékpáron jártak be­vásárolni. A kerékpárt a családba, a háztartásba elsősor­ban nem a technika előrehaladása, vagy a beszerzé­sének olcsósága, hanem a közúti tarifa és az átszál­lási tilalmak vitték be. Újabban talán Regensburgban és Amsterdam­ban látható ilyen tömeg kerékpározó. Természetesen itt i,s a helytelen közlekedésügyi politika virágoz- tatja fel ezt a sportot. Hovatovább már a Kerepesi- uton is gyönyörködhetünk a kerékpározó-seregben, ha itt rövidesen nem lesz változás. Nálunk a kerék­pársportot a Héven kivül elősegítik a különböző gyárak kedvező fizetési feltételei is. Az egyesités alkalmával a hamburgi magasvasut Lapunk mai száma 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents