Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-19 / 16. szám
XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 193Í. vasárnap, április lé. Í6. Szátti. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZieAZGÁTÁSl ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Márkus Jenő dr. könyve. TV modern köxuit közlekedés kérdései. — Hamburg és Budapest. - Útmutatás a lövőre. A múlt hónap végén a Budapest székesfővárosi közlekedési r.-t. kiadásában tanulságos és érdekes könyv jelent meg. Márkus Jenő dr., a Bszkrt vezér- igazgatóhelyettese irta. »A hamburgi magasvasut r.-t.«-ról szól; de módfelett érdekes adatai és nagy szakértelemmel levont tanulságai a mi közlekedés- ügvi problémáink útvesztőjében is kitűnő irányjelző szolgálatot tesznek. Kivánatos tehát, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg tartalmát, mely minkéi életbevágó érdekeink révén, úgyszintén az iró személye miatt is különösképen érdekel. Márkus Jenő sok jóindulatot tanusitott már a múltban is a Zugló- rákosvidéki, közönséggel szemben és méltán remélhetjük, hogy a jövőben is hasznát látja közönségünk ennek a jóindulatnak és helyi tájékozottságnak, őszintén örvendünk tehát, midőn értékes és tanulságos müvét komoly szakértő megvilágitásában ismertethetjük. Márkus dr. tanulmányában a hamburgi viszonyokat, az ottani helyzetet és az ottani közlekedési vállalat fejlődését, prosperitását ismerteti, a tényleges adatok alapján. Az adatokat olyan rendszerbe foglalja össize, hogy azok a mi viszonyainkkal való összehasonlításra és helyes következtetések levonására lehetőséget nyújtanak. A nemzetközi viszonylatokban használt »Vergleichsbeispiel« (összehasonlitó példa) alapján a budapesti közúti közlekedési vállalat számára legalkalmasabb példának a hamburgi közlekedési vállalatot tartja. E példa és könyvének az a mondata, hogy »a Hamburgi magasvasut r.-t. szervezetét, jogviszonyait, üzemi és üzleti eredményeit, valamint az utóbbiakkal kapcsolatos célkitűzéseket dolgoztam fel azon reményben, hogy a könyvem a székesfőváros illetékes tényezőinek és a szakköröknek az érdeklődésével fog találkozni«, indit bennünket arra, hogy Márkus Jenő dr. felette érdekes és tanulságos könyvével, mely elsősorban mégis csak szaktanulmány, mi is foglalkozzunk. Németországnak ma a legnagyobb közúti villamos gyorsvasutja a 64.13 km. hosszú hamburgi magasvasut, melynek vonala részben magasvasuti, részben földalatti. A berlini gyorsvasul (»U«-Bahn) vágányhálózata az 1929. év végén összesen 64.4 km. volt. (Tájékoztatásul közöljük, hogy Budapesttől Hatvan *66 kilométerre fekszik.) A hamburgi magasvasut legnagyobb részben 1906—T918. között épült Hamburg állam számlájára. Az első vonalat 1912. évi március 1-én adták át a közforgalomnak. A vasutvállalat üzemvitelére a vasutat épitő Siemens-Halske és a berlini A. E.G. cég »Hamburgi magasvasut r.-t.« elnevezés alatt 1911-ben 15 millió márka alaptőkével társaságot alapitott, mely az elektromos erőtelepeket, műhelyeket, egyéb épületeket és belső berendezést saját számlájára felépítette és a kocsikat beszerezte. A »Hamburgi magasvasut r.-t.« Márkus dr. szerint vegyesgazdasági jellegű vállalat, részvénytársaság formájában, amelyben Hamburg állam döntő befolyása — bár jelenleg még nem bir részvénytöbbséggel — a részvénytulajdon után őt megillető szavazattöbbségi joga révén nyert biztosítást. Ezenkívül joga van a felügyelőbizottság üléseire a nyilvános érdekek képviseletében, ’állambiztost kiküldeni, akinek ugyan nincs szavazati joga, azonban résztvesz a tanácskozásokon, önálló indítványokat tehet és az üzemvezetőség határozata ellen felszólalással élhet. Ha az állambiztos valamely határozat ellen felszólalással él, a határozat végrehajtását fel kell függeszteni és a szenátus döntését kell kérni. Ez a részvénytársaság egyesitette magában 1918. év első felében a hamburgi és környékbeli közúti vasutakat, melyeket különböző magántársaságok alapítottak. Ezek a magántársaságok az idők folyamán gazdasági szükségből egyesültek, úgy, hogy az 1918. évben már csak két társaságot kellett beolvasztani. Bár a könyv nem emliti meg, de tudomásunk van róla, hogy a közúti vasutak egyesítését az utazó közönség állandó csökkenése segitette elő. Soha annyi kerékpárost: férfit, nőt és gyereket nem láttunk még, mint amennyi a háború előtt volt Hamburgban. Még a cselédek is kerékpáron jártak bevásárolni. A kerékpárt a családba, a háztartásba elsősorban nem a technika előrehaladása, vagy a beszerzésének olcsósága, hanem a közúti tarifa és az átszállási tilalmak vitték be. Újabban talán Regensburgban és Amsterdamban látható ilyen tömeg kerékpározó. Természetesen itt i,s a helytelen közlekedésügyi politika virágoz- tatja fel ezt a sportot. Hovatovább már a Kerepesi- uton is gyönyörködhetünk a kerékpározó-seregben, ha itt rövidesen nem lesz változás. Nálunk a kerékpársportot a Héven kivül elősegítik a különböző gyárak kedvező fizetési feltételei is. Az egyesités alkalmával a hamburgi magasvasut Lapunk mai száma 12 oldal
