Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-19 / 42. szám

htxk. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, október 19.

42. szám.

RÁKOS VIDÉKE

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály,

Szentkorona-utca 37.

TELEFON: Rákosszentmihály 31.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz

Elutasítottak a Községi uaiasztas ellen beadott fellebbezést.

Köztudomású dolog, hogy a rákosszentmihályi községi választás ellen fellebbezést adtak be. A fellebbezés elbírálására hivatott igazoló választmány több tárgyalást tartott és széleskörű bizonyításnak adott helyet, kihallgatván a bejelentett tanukat és mindkét részről az érdekelteket. Az eljárás a napokban ért véget, amikor Piukovich József dr. tib. főszolgabíró elnöklete alatt a választmány a fellebbezést egyhangúlag elutasította. Anagyérdekü véghatározat szószerint a következő:

13024/1930. kig. sz.

Az 1886. évi XXII. t.-c. 51. §-ában előirt igazolóválasztmány által 1930. október 11-én tartott ülésen hozott egyhangú

határozat:

Az 1886. évi XXII. t.-c. 51. §-ában gyökerező jog'unk alapján Scholtz Kálmán és 11 társa rákos- szentmihályi lakosokat azon panaszukkal, — hogy az 1930. évi április hó 15-én Rákosszentmihály nagyközségben tartott időközi községi képviselőtestületi tagválasztás megsemmisittessék és uj választás rendeltessék el, — elutasítjuk.

Indokok:

' Scholtz Kálmán és társai törvényes határidőn belül panasszal támadták meg a rákosszentmihályi

f. évi április hó 15-én tartott időközi községi képviselőtestületi tagválasztást. A panaszuk anyagát a f. év julius hó 3-án és ugyanez év julius hó 7-én, panaszosok bevonásával megtartott vizsgálat során és alapján két részre oszthatjuk. Az első rész az általános jellegű panaszokat tartalmazza, mig a második rész az egyes esetek felsorolásával kívánja beigazolni a választás szabálytalanságát, illetve törvénytelenségét. Ezen szempontok figyelembe vételével az igazoló választmány elsősorban is azokkal a panaszkérdésekkel foglalkozott és tette mérlegelés tárgyává, amelyek a szóbanforgó választás meg- semmisitését általános okokból idéznék elő.

I.

Scholtz Kálmán és társai általános szempontból a következő panaszokat jelentették be beadványukban, melyekre vonatkozólag az igazoló választmány alábbi megállapításokat teszi:

1. A panaszbeadványnak az a része, hogy a választók névjegyzékét a községi elöljáróság már 3 év óta nem igazította ki, a valóságot nem fedi, mert

hivatalos utón nyert megállapítást az, hogy a rákosszentmihályi községi képviselőtestület által kiküldött bizottság a névjegyzéket f. évi január hó 5-én állította egybe és ez szabályszerű közzététel után és egyesek felszólalásának figyelembevételével f. évi március hó 1-én végérvényesen jogerőre emelkedett, amit az egyes kerületekre vonatkozó névjegyzékek törvényesen előirt záradékai is igazolnak.

2. A panaszbeadvány szerint a községi tisztviselők a választás egész ideje alatt hatalmukkal visszaélve, a legnagyobb terrort fejtették ki. Ezen magatartást tanúsító községi tisztviselők közül panaszosok Gávay Béla adóügyi végrehajtót, Szigethy György jegyzőgyakornokot és Krenedits Gyula irodatisztet jelölik meg. A lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy mindhárom tisztviselő hivatalos kötelességét teljesítette, amit főnöküknek Krenedits Sándor főjegyzőnek vallomása igazol. Ugyanis Szi- gethy György a hivatalos helyiségéből távollévő főjegyző helyiségében tartózkodott az esetleges telefon rendeletek átvétele céljából és amidőn ezeket jelentenie kötelessége volt, érkezett a szavazó helyiségbe, ahol a főjegyző tartózkodott. Ami pedig Gávay Béla és Krenedits Gyula magaviseletét illeti1, nevezettek ugyancsak a főjegyző utasítására és közérdekből tel- jesitették azokat a külszolgálatokat, amelyeket a községi főjegyző szükségesnek tartott. De egyébként sem tételezhető fel az, hogy a községi közigazgatásnak ezek, az egyáltalán nem vezető tisztviselői, hivatalos hatalommal visszaélve, a legnagyobb terrort fejtették volna ki, hiszen erre semmiféle megfelelő eszközzel nem is rendelkezhettek.

3. Panasz tárgyává tétetett az, hogy 3 szavazó kerületre osztatott a község. Ezen panasz elbírálása nem tartozik az igazoló választmány hatáskörébe, mert Rákosszentmihály község képviselőtestülete 1929. évi szeptember hó 4-én megtartott közgyűlésen 238/1929. kgy. sz. alatt határozott igy, mely határozat jogerőre emelkedett, s igy annak végrehajtása mindenkire nézve kötelezővé válik. Ezzel kapcsolatosan panaszosok jogorvoslattal annak idején élhettek volna.

4. Panasz tárgyává tétetett az is, hogy a választók csakis a saját körzetük jelöltjeire szavazhattak. Erre vonatkozólag az 1886. évi XXII. t.-c. 35. §-a a legnagyobb részletességgel intézkedik, akkor, amidőn kimondja, hogy >>a kerület annyi képviselőt választ, amennyi a képviselőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik«. A törvénynek ezen világos intézkedése magában véve megdönti a panasz alapjait.

MT Lapunk mai »zárna 12 oldal* ~pH